Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
1984- ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Forgatás a Jászságban Hazánk tájegységeit bemutató új műsorsorozatot indít a Magyar Televízió. Egyik részeként a mai Jászságról készítenek felvételeket a napokban Jászberényben és környékén. A műsorban rövid történelmi bemutató után a tájegység ipari, mezőgazda- sági eredményei, kulturális, művészeti értékei kerülnek a felvételek során celluloid szalagra. Képeink a jászberényi Déryné Művelődési Központban megtartott forgatás során készültek. Rendező és operatőr — Schatz Aranka és Forrai Tibor Műkedvelőknek Pop-, dzsessz-, rock-találkozó Legfontosabb az „utánpótlás” nevelése Amatőrfilmesek a megyében Űjabban mintha csendesebb szelek fújdoigálnának a megye amatőrfilimes mozgalma Ikerül. A ’70-es éveikben kübcjnitlakazó és erőteljessé váló mozgalom úgy tűnik máira „kifáradt” kissé, megújulásra szorul. Korábbi eredményeit ritkábban követik újak, kevesebb 'kiemelkedő fes ztivál&i keiről hallhatunk, kevesebb új, figyelemreméltó alkotást láthatunk. Ennek egyik oka, hogy az az élgárda, amely annak idején sikerre vitte, országos rangra emelte a megye amatőrfüm-mozgalmát egyre ritkábban áll a kamerák mögé. Az amatőr művészeti mozgalmak gyakori „betegsége”, amelyet a régiek távozása és áz újak hiánya okoz, a filmesek táborát sem kímélte. A mozgalom gazdái most elsősortban az utánpótlás nevelésére összpontosítanak. Az idén 10 esztendős megyeii amatőr- és do- kumentumfidim-stúdió egyéb feladatai mellett ebben is részt vállalt. A megyei tanácstól kapott évi 250 ezer forintos támogatásból segíti az amatőr- fikneséket is. Rendszeresen ír ki pályázatokat forgató- könyvek készítésére. Az elképzeléseket szakmai zsűri bírálja el. a legjobbak megvalósításához pénzzel, technikai eszközökkel járul hozzá a stúdió. Ugyanakkor részt vállal a különböző alkotótáborokban és fesztiválokon való részvétel költségeiből is. Amatőr!ilmes szak- bizottsága figyelemmel kíséri a klubokban vagy önállóan dolgozó filmesek munkáját. Az utánpótlás egyik legbiztosabb bázisa jelenleg a szolnoki 633-as Ipari Szakmunkásképző intézet klubja, de reményekre jogosító munkát végeznek az ugyancsak szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthon filmesei is. A GanzrvilinéQ, Mezőtúron és Jászberényben szántén dolgoznak amatőrfilimesek, s a szakbizottság tervei között általános iskolai csoportok megalakítása is szerepel. Sajnálatos, hogy a szolnoki Járműjavító Üzem művelődési házának filmklubja — amely végsősoron a mozgalom elindítója volt — ma már úgyszólván csak a nevében létezik. A megye ama- tőrfilmeseinek szakmai továbbképzését segítik azok a fórumok is, amelyeket rendszeres időíközörtként, szakemberek részvételével rendeznek Szolnokon. Az idei országos amatőr- film-feszitiválon sajnos nem vetítenek majd Szólnék megyében készült alkotásokat. A filmezéssel még csak most ismerkedő fiatalok nem vállalkozhatnak még a seregszemlén való részvételire, viszont ott lesznek munkáik a kelet-magyarországi tájegységi amatőrfilmsziemlón és a szeptemberiben Szolnokon sorra kerülő országos szakszervezeti — régebben Munkásportrék elnevezésű — fesztiválon is. Bízunk benne, hogy eredményeikkel méltó folytatói • lesznek a megye szép hagyományokra, sikerekre visszatekintő amatőrfilmes mozgalmának. T. E. A Népművelési Intézet zane-táncosztálya, a KISZ KB kulturális osztálya, valamint a Magyar Rádió szórakoztató zenei osztálya országos amatőr pop-, dzsessz-, rock-találkozóira adott ki felhívást. Az amatőr művészeti mozgalomban működő csoportok között jelentős szerepet játszanak a könnyűzenei együttesek. A többi művészeti területhez hasonlóan ezek a csoportok is igénylik a rendszeres bemutatkozás, minősítés tapasztalatcsere lehetőségét. Az országos találkozó célja, hogy segítse a mozgalom további fejlődését, a közművelődés munkáját, a színvonal felmérésével, a legjobbak kiválogatásával, továbbképzésével. Az országos döntőt szeptember 8-án Budapesten a Budai Ifjúsági Parkban rendezik meg. Ezt azonban megelőzik a megyei, majd a területi döntők. Szolnok megyében az érdeklődők, az együttesek április 15-ig jelentkezhetnek a megyei bemutatóra, melynek időpontja május 6-a. a hely pedig a művelődési központ. A területi döntőket júniusban Budapesten, Győriben Tamásiban és Szolnokon rendezik meg Innen a legjobbak jutnák tovább az országos döntőre. A beat- és rock-együttesek, dzsessz-rock zenekarok hangszeres és énekes szólisták tízperces műsorral léphetnek színpadra. A zsűri a zened színvonal mellett értékeli az előadásmódot, a fellépést, műsorválasztást, összékötő- szöveget színpadi mozgást is. A Bábát hegy titka A Várpatak partján sárga virágok díszlenek. Az éjjel könnyű tavaszi eső pásztázta a határt, de most már szívet- lelket melengetőn süt a nap. A Bábát hegy szinte kunhalommá szelídülve, féltő karral öleli körül a völgyet. A verőfényben különben is szuny- nyadozó Drégelypalánkrólétkező zajokat megszűri az erdő sűrűje. A rengeteg közepén két-három kilométerre innen, valahol felettünk Szondi várának romjai enyésznek. Egyszerű kis kápolna uralja a völgyet. Kertjében a Kutyinka. csörgedez. A legenda szerint egy juhász ennek a forrásnak a vizében fürdette megvakult gyermekét, aki isteni csoda révén visszanyerte látását. A juhász hálóból faragta a kápolnában lévő Szűz Mária szobrot. Az egyház azonban sosem adott hitelt ennek a legendának. Laurentius Gáli helybeli plébános már a múlt században babonának minősítette azt. Igaz, hozzáfűzte, hogy messze földön nincs ilyen csodálatosan jó víz, mint a Kutydnkáé. Viszi is boldog, boldogtalan. Demizsonokban, mar- mon-kannákban horodják a környékbeliek. Azt mondják, tartalmazhat valamilyen ásványi anyagot, mert mínusz tizennyolc foknál nem fagy be. Vaksötétbe visz az út Mostanában másik nevezetessége is van ennek a völgynek. Karnyújtásnyira a forrástól egy alagút bejárata sö- tétlik. Kormosói István, a drégelypalánki tanács főelőadója gyermekkorában sokat járt erre: — Be volt omolva a bejárat, csak hasoncsúszva másztak be a bátrabbak négy-öt méterre. Rebesgették, hogy ez a drégelyi vár alagútjá- nak kijárata, de biztosat senki sem tudott. Az egyik emberi azt mondta, hogy itt menekültek a várbeli asszonyok és gyermekek, mások szerint viszont éppen az ellenkező irányban, a Nagyoroszi felé eső Leányárkon át. Ki tudja, hogy volt valójában. Egy biztos: ez a legmostohább a végvárak közül. Most már még képeslap sincs róla. Szondi emlékét sem őrzi semmilyen köztéri emlékmű. Kő Pál szobrászművész készített ugyan egyet, tavaly ősszel a zsűrizés is megtörtént, de az emlékmű felállításának ösz- szes költsége még nincs együtt. Ha meglesz a pénz, a Várpatak mellett állítjuk fel Kő Pál alkotását. Az alagút bejárata festői hangulatot idéz. Amikor azonban néhány méter után igencsak meggyérül mögöttem a fény és előttem penész szagú, vaksötét homályba fut az út, megborzongok. Átélem azoknak a lelkiállapotát, akik nem a turisták kíváncsiságával keresték a hegy mélyének rejtelmeit, hanem szeretteiket hátrahagyva, a puszta életüket mentették a napot sosem látott, nyirkös labirintusban. Fülükben csengett — Arany János szavaival élve — Ali basa rémítő üzenete: „Meg nem marad itt anyaszülte”. Felettük pedig állt a harc. „És pattog a bomba, és röpkéd a gránát: Minden tüzes ördög népet, falat ont: / Töri Drégel sziklai várát”. Bejárat a kútból? Vajon mi lett velük, átjutott-e mindegyikük a török ostromgyűrűjén, hogyan alakult a sorsuk? Ma már kibogozhatatlan rejtély ez. És feltárásra váró titok még az alagút is. Kamarás József, a balassagyarmati honismereti kör vezetője a szíve-lelke az e titok megfejtésére irányuló munkának: — Amikor tudomást szereztem arról a nyílásról, Zom- boni Bélával, a vömmel, valamint dr. Leélössy Sándorral és annak fiával ásóval nekiálltunk kibővítésnek. Jó két köbméter slir (agyag és homokkeverék) eltávolítása után egy alagút kontúrjai bontakoztak ki előttünk. A három társam egyből beljebb ment. Több mint egy óra múlva kerültek elő. Türelmetlenül vártam őket Elmondták, hogy csúszva-mász- va ötven méternyit jutottak előre. Ott aztán két ágra szakadt az alagút. Az egyik balra tartott, az Ipoly felé, a másik pedig a vár irányába. Mindkét ág egy szakasz után eltömődött. A hetvenkét éves Kamarás József fiatalos lendülettel fogott a szervező munkához. — Megkértem Máthé Zoltánt, az alsópetényi agyagbánya főmérnökét, hogy vizsgálja meg a már feltárt szakaszt. Azt mondta: Öregem, ez az alagút gótikus stílusban épült, nyugodtan beengedheted az embereidet, nem fog rájuk omlani. A feltáró munkát Szondi neve fémjelzi. Az alagút kijáratának rendbetételéhez Kamarás József az alagút feltárt szakaszában nagy értékű társadalmi mun. kával járultak hozzá Pálinkás Ottó KISZ-titkár vezetésével a drégelypalánki Szondi Lakatosipari Szövetkezet fiataljai. Az ottani Szondi Termelőszövetkezet, a Töváll és az Útfenntartó Vállalat gé. pékét adott, hogy az alagút kijáratánál „levágják” a hegyet. Kapuépítéshez a balassagyarmati Szondi szakközépiskola diákjai szállítottak követ. Nagy János alezredes és Kóber Lás’/.ló főhadnagy katonái is segítő kezet nyújtottak. Segítőkész mindenki. Történelmi hagyományaink méltó tiszteletét érzem ebből. Ez is buzdítja Kamarás Józsefet: — Ha nyílik az idő, jön dr. Korek József is a Nemzeti Múzeumtól. Azt ígérte, olyan műszereket hoz, hogy segítségükkel megállapítható az alagút kora és nyomvanala. Anélkül, hogy végig kiásnánk, a felszínről bizonyságot nyerünk arról, hogy valóban a vár alagútjáról van- e szó. És azt is megtudhatjuk, hol van a bejárata. A vár területén van egy száztíz méter mély betömött kút. Állítólag abból nyílik az alagút bejárata. Az is lehet, hogy a kút csak felülről van eltömődve. Elképzelhető, hogy egy nagyobb szikla megakadt benne, amikor betömték, és felfogta a törmeléket. Sok még a megválaszolatlan kérdés és temérdek az elvégzésre váró munka. A közvetlenül a vár alatt lévő Varga-tó például nemcsak a hozzá fűződő hiedelem miatt érdemel figyelmet. Azt beszélik ugyanis róla, hogy a vár leggyengébb pontját eláruló embernek Ali basa annyi aranyat ígért, amennyi a bőrébe fért. Amikor aztán a vár eleste után jutalmáért jelentkezett az áruló, akkor a basa parancsára a tóba fojtották, majd megnyúzták és a bőrét kitömték arannyal. Intő tanulságként is érdemes megőrizni a tavat, — de nemcsak azért. Kamarás Józsefnek erre is van elképzelése: — Egyszer megpiszkáltam az iszapot, hát csak úgy ömlött az eltömődött forrásból a víz. Ez a tó magasabban van, mint a várkút alja. Valószínűleg ebből szűrődött át a víz a kútba. Érdemes volna kikotorni a tavat, idegenforgalmi látványosságnak is beillő vízesést lehetne kiépíteni a vár alatt. Századok mulasztása Itt lenne az ideje a még álló falrész. megerősítésének is. Igaza van Kamarás Józsefnek: — Amit századokon át elmulasztottak, azt nekünk kell pótolni. Az ember nem is hinné: a drégelyi vár területén még régészeti kutatás sem volt, nemhogy érdemi helyreállítási munka. Ezért fordulok mindenkihez. A soproni egyetem dékánja meg is ígérte, hogy a nyáron a diákjai segítenek a vár környékének rendbetételében. Hallgatom szavait és azon gondolkozom, hogy túl a hetvenen, mi ad neki erőt ehhez a munkához. Öt viszont más gondolat foglalkoztatja: — Szlovákiába készülődöm. A nagyfödémesi plébánia „História domusá”-ban megvan Szondi utolsó óráinak latinnyelvű leírása. Le akarom fotózni, hogy mi is őrizhessük. Teljesebb lesz így a drégelyi hősről alkotott kép, amit talán mégis Arany János festett meg legszebben: „Hogy vitt ezerekkel! hogy vitt egyedül! / Mint bástya, feszült meg romlott torony alján:” Százötvenen voltak tízezer ellen. Biztos halál várt rájuk. És mi, kései utódok mégis hiába keressük nyomukat az életet mentő alagútban ... Simon Béla Az alagút kijárata a Kutyinka-forrásnál
