Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

1984. ÁPRILIS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 TaHozós megyénk Dióhéjban aszolnoki sportmúltjában kosárlabda története Külsőleg impozáns, tartal­mában pedig az egész ma­gyar kosárlabdasport törté­netét átfogó magazint adott ki 40. évfordulója tiszteleté­re a Magyar Kosárlabda Szövetség. A magazinban megtalálható nemcsak az olimpiai-, világ- és Európa- bajnokságok története. ha­nem az eddig lejátszott ha­zai férfi és női bajnokságok végeredménye, a válogatott­ban szerepelt játékosok név­sora, a bajnokcsapatok tag­jai és még sok értékes sta­tisztika. A bajnokságok tör­ténetét böngészve örömmel tapasztaltuk, hogy a szolnoki női tsosiárliabdaspolrt milyen kimagasló eredményeket ért el, mondhatni kezdetben fő­szerepet is játszott. Miután a magazint meglehetősen szűk. körben terjesztették. — a sportág szolnoki úttörői­nek segítségével — a nyilvá­nosság elé tárjuk röviden a kosárlabdasport szolnoki tör­ténetének néhány emlékeze­tes mozzanatát. Ismerje meg az utókor vonja le a szükséges tanulságokat, és talán ösztönzést is ad a jö­vőre vonatkozóan. A kosárlabda 1891-ben a springfieldi (Massachussetts) egyetemen „született’, amely­nek egyik szobájában James Naismith dühében összegyűrt papírlapokat dobált a sarok­ba. Ez adta az ötletet. Az el­ső szabálykönyv 1912-ben je­lent meg, hazánkban. a Ma­gyar Kosárlabda Szövetség 1942. november közepén alla- kult. Szolnokon, a MÁV ak­kori NB I-es labdarúgó-csa­patának edzője, Móré János, 1939—40-ben kiegészítő sport­ágként. vagy inkább kikap­csolódásként, kosárlabdáztat- ta játékosait. Lőrincz Andor, a szolnoki kosárlabdasport vezéralakja így emlékszik vissza1: — Mi diákok, mint szurko­lók csatlakoztunk a labdar rugókhoz, akik a Verseghy Gimnázium tornatermé­ben játszottak. Beáll­tunk! közéjük, aztán Tiboldi Tibor, a gimnázium testnevelője 1942-ben a Szol­noki |MÁV-,nál sZaJkosiztályt alakított. A csapatnak tagja "volt többek között a két G. Molnár, a három Tassá és jó­magam. Egy év múlva gim­nazistákból női együttes is áklkuit. A férfilak Magyar- ország ötödik kerületi baj­nokságában játszottak, az első szabályos pálya — ter­mészetesen szabadtér' és sár lakos. — a Véső úti sportte­lepen. a mai óra helyén épült. A háború azonban szétzi­lált mindent. A felszabadulás után gyors fejlődésnek indult a kosár­labda. A MADISZ 1945-ben nőd csapatot szervezett, és augusztus 20-án a szolnoki MÁV-val bemutatót játszott. A MÁV-ban Tassá, Szedő, Balázs, Lovász Szarvas, Imre és a két Bakos, míg a MA- DISZ-ban a (két Bíró. Sztan­kó és Dénesi szerepelt többek között, aztán a MADISZ be­olvadt a MÁV-ba. 1946-ban a vidékbajnokságból az NB II-be kerültek, amit veretle­nül megnyertek és NB I-be jutottak. A csapat törzsét Bíró I, Bíró II, Sztankó. Lo­vász. Szarvas alkotta. Lő­rincz Andor volt a vezető, íz edző, a tréningeket azon­ban általában Sztankó Ilo­na vezette. Szolnokról a mai napig egyetlen játékos, Lőrincz Andonné (Sztankó Ilona) sze­Az őskor Ragyogó sikerek a felsza­badulás után Hanyatló idők repelt a magyar válogatott­ban. Tagja volt 1950-ben a budapesti Európa-bajnofcsá- gon második helyezést elért magyar csapatnak. A neve után hármas szám szerepel. — Abban az időben még nem mérkőzésenként, hanem tornánként számolták a vá­logatottságot — emlékezett vissza. — Azonban az EB-n tizenhárom mérkőzést ját­szottam. A vasutas és B-válogatott­ság számát nem is jegyezte. 1948-ban az ország legsport­szerűbb játékosa volt. Mellettük számtalan tehet­séges fiatal nőtt fal, sokan közülük fővárosi csapatokban folytatták, szép sikerrel. Deáfc Erzsébet ds közéjük tar­tozik. a VTSK tagjaként 21 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. — Általános iskolás ko­romban kezdtem. 1949-ben mondta. — Kezdetben, Tassi s János tanított, majd Lőrincz Andor volt az edzőm. Boha- ty Miklóssal együtt 1954-ben vasutas válogatottak lettünk, egy év múlva az 1957-es vb-re válogattak és Pataki Erzsivel meghívtak a vidé­ki keretbe. Sajnos, a kedve­zőtlen vidéki feltételek mel­lett hátrányban voltunk a fővárosiakkal szemben. Deák, 1060-ban igazolt a VTSK-ba, amelynek 1964­től négy éviig csapatkapitá­nya volt, 1968-ban magyar baj­nokságot nyertek, amelynek jutalma egyiptomi túra volt. Közben nagy változások történtek a női kosárlabdá­ban. 1951-ben kettészakadt a csapat, egy része átment a Szolnoki Honvédba, amely később Légierő Lett. 1955-ben megalakult a Vörös Meteor, s a csapat néhány évig a legjobbak között szerepelt. Ekkor már többnyire Hor­váth János edzősködött. S most nézzük a nők NB I-ben eddig elért helyezéseit. J 948: M—5-4 MTKi Szolnoki; MÁV 1948—49: 3. Szolnoki Lokomotív. 1949—50: 4. Szol­noki Lokomotív. 1950: 3. Szolnoki Lokomotív. 1951: 4. Szolnoki Honvéd. 1954: 7. Légierő. 1955:13.Slzolnoki Vö­rös Meteor. 1958: 14. (utol­só) Szolnok. 1959: 10. Szolno­ki Vörös Meteor. 1960: 10. Sz. Vörös Meteor. 1961: 13. Szolnoki Vörös Meteor. 1963: 12. Szolnoki Vörös Meteor. 1964: 14. (utolsó) Szolnoki Vörös Meteor. 1970: 13. Szol­noki Vörös Meteor. 1972: 14. (utolsó) Szolnoki VM. 1979: 15. Szolnoki MÁV MTE 1981 —82: 19. Szolnoki MÁV MTE. Pontatlanok lennénk, ha nem emlékeznénk meg a Karcagról elszármazott Sza- bics Magdáról, a sportág ki­emelkedő egyéniségéről, aki 282 alkalommal volt váloga­tott, természetesen fővárosi játékosként. De szép sikere­ket ért el a Szolnokról eltá­vozott Hamar Rozália és Cseh Zsuzsanna is — többek kö­zött. A férfiak már korántsem értek el ilyen fényes eredmé­nyeket. Az NB I-ben 1946— 47: 13. Szolnok. ’47—’48: 16. Szolnoki MÁV. A legismer­tebb játékos Bohaty Miklós volt (sajnos nemrég elhunyt), aki a MÁV-ból az akkor még Szolnokon levő Műszaki Egyetem csapatában, a Hala­dásba került, aztán a fővá­rosba távozott a Műszaki Egyetemre, a MAFC csapa­tában játszott, és 116 alka­lommal volt magyar váloga­tott. Egyes feljegyzések, sze­rint a MÁV férficsapata a felszabadulás után többször nyert vasutas bajnokságot Napjainkban az Alföldi piajbányjájsz férfigárdája igyekszik gyökeret verni a legjobbak között. 1982—83- ban játszott az NB I-ben ahonnan kiesett, de mint leg­jobb kieső, a Volán visszalé­pése folytán bentmaradt. A .következő bajnoki évad sem hozott sikert, és összesen két évi NB I-es szereplés után búcsút mondott az első osz­tálynak:. Szeretnénk, ha a dicső múlt a jelenleginél jobb munkára ösztönözné a mai utódokat. Pataki István Labdarúgó NB II Szolnoki MÁV MTE—Ka­zincbarcika 1:1 (1:1) Kazinc­barcika, 1500 néző, vezette: Palik. Szó. MÁV MTE: Bo­ros—Porhanda, Csontos, Repka,- Baran—Molnár (Ágh), Rostás, László (Tóth) —Sugár, Kántor, Csató. Ed­ző: Lódi László. Idegesen, kapkodva kez­dett a két csapat, és ez végig elkísérte a játékosokat. A 9. percben Csontos elcsúszott, Fister egyedül húzott kapu­ra, d'e Borosba lőtt. Egy perc múlva Munkácsi két védő között kiugrott, de ismét Bo­ros hárított. Az eset során Porhanda sárga lapot kapott. A 14. percben Csontos érthe­tetlenül Munkácsihoz pasz- szolt, és ezúttal is Boros re­mekelt. A 27. percben várat­lanul szerzett vezetést a Szolnok. Kántor elfutott, és beadását Csató holtbiztosán lőtte a hálóba, 1:0. Ez volt az egyetlen épkézláb szolnoki akció. Úgy tűnt. oldódik a piros-kékek pánikhangulata, de a 28. percben Deszatnik a hazaiak negyedik holtbiz­tos helyzetét puskázta el. Aztán Boros egyetlen egy Pontszerzés Kazincbarcikán Vereség Veszprémben alkalommal hibázott, és máris gól lett belőle. Öklö- zés helyett meg akarta fog­ni a labdát, de kiejtette, és Koleszárik az üres kapuba passzolt, 1:1. Megszámlálha­tatlanul sok volt a gyenge egyéni teljesítmény mindkét oldalon. A második félidőben to­vább folyt az igen alacsony színvonalú, csapkodó játék. — palágyi — Bakony Vegyész—Mezőtúri Honvéd 2:0 (1:0). Veszprém, 1600 néző, vezette: Sárlkány. Mezőitúrt Horváth—Szilágyi, Dávid, Krukk, Jakab—Cseh (Juhász), Szenczi, Adorján— Hegedűs. Zsadányi, Kanyok. Edző: Bencsiik Gyula. Az első félidő jobbára ese­ménytelen mezőnyjátékot hozott. Az első helyzetet a mezőtúriak, teremtették, ami­kor ia 8. percben Hegedűs a félpályáról megindult és éles lövését .a védők üggyel-baj jal hárították. Negyedóra után feljött a B. Vegyész, de med­dő fölényét csak szögletek jelezték. A 29. percben Ba- ranyi 18 méteres szabadrú­gását Horváth bravúrral há­rította. Hosszú ideig a me­zőnyben pattogott a labda, a kapuk nem kerültek veszély­be. A 43. percben Jugovics előreadott labdáját Biairanyi fejjel megcsúsztatta, a jobb­ról jókor érkező Diósihoz, akit jó helyzetben a lövés előtti pillanatban a védők el­kaszáltak. A vitathatatlan 11-est Diósi a bal sarokba lőtte, 1:0. Fordulás után élénlkebbé vált a játék. Az 59. percben Tóth bedobását Bognár ügyesen átlépte, és a jókor érkező Diósi közelről a bal sarakba passzolta a labdát, 2:0. Két perc múlva Zsadányi kapu elé ívelt labdáját Ka­nyok 5 méterről Palla kezé­be fejelte. Szépítési lehetőség volt! Ezt követően hosszabb mezőnyjátékot láthattak a nézők. A 70. percben Zsa­dányi jó labdával ugratta ki Kanyokot, akinek közeli lövését a kapus jó érzékkel hárította. A 88. percben Lechner beívelt, szöglete után Biaranyi a kapu torkából a léc fölé bólintotta a labdát. — Flaskár — Tigris rodeó A csúcsokon már néha kisüt a nap Repülés, áttörés, borulás autóval Nagy sikerű országos kör­útja során hétfőtől Szolno­kon vendégszerepei az or­szág egyetlen autós kaszka­dőr csoportja. A csoport — mely 2 évvel ezelőtt már szerepelt a megyeszékhelyen — bemutatja új, látványos­nak ígérkező műsorát. Áp­rilis 30-án 16, május 2-án 17, 6-án 11 órakor lépnek szín­re a Véső utcai sporttelepen. A bemutatón crossautókkal és motorokkal végrehajtott hajmeresztő mutatványok­kal szórakoztatják majd az autó-motorsport kedvelőit. A programban szerepel: ug­rás autóval több autó felett; motorral 10—12 autó feletti „repülés”, deszkafal áttörés 5 autó felett, állványkiütés, borulás és néhány eddig még nem látott szenzációt is tartogat a 7 tagú csoport. Ilyen és hasonló akrobati­kus mutatványokkal káp­ráztatják másfél órán ke­resztül a nézőket a „filmek névtelen hősei”. Események Hétfő BIRKÓZÁS Országos serdülő szabad­fogású bajnokság, Túrkeve, városi sportcsarnok 9. KÉZILABDA Megyei bajnokság, női: Jászberényi Lehel II—Szol­noki Spartacus 10, Mezőtúri AFC—Karcag 10. Szolnoki KVFSE—Törökszent- miklós 10. Kunszentmárton —Tisza Cipő SE 10, Kunhe­gyes—Jászárokszállás 10.30. SAKK OB I: Szolnoki Mezőgép— Vasas SC, Szolnok, Agrober székház, Mikszáth u. 9. VÍVÁS Vidéki ifjúsági és serdülő bajnokság, Szolnok, Véső u. Ifjúsági fiú, leány tőr és kard 8. Serdülő párbajtőr 12. VÍZILABDA Vidéki úttörő II/B bajnok­ság, Szolnok, Damjanich uszoda, 7.45. LABDARÚGÁS Területi bajnokság: Jász- kisér—Balmazújváros. Jász- kisér 16 Nagy F. Rákóczifal- va—Mátészalka, Rákóczifal- va 10 Fodor. Idegenben szerepelnek: a vízilabda OB I-ben a Szol­noki Vízügy SE Hódmezővá­sárhelyen, a területi labda­rúgó-bajnokságban a Jász­berényi Lehel Hajdúszobosz­lón. Kedd ATLÉTIKA Szakmunkástanulók olim­piája, Szolnok tiszali'geti sta­dion 9. LOVAGLÁS A Szolnoki Lovas Klub verseny. Szolnok, Tiszaliget, KRESZ-park mögött 13.30. MOTORSPORT Nemzetközi meghívásos salakverseny Rákóczifalva 15. Egyéb ünnepi rendezvé­nyek: Kunhegyesen a sport­telep edzőpályáján autós ügyességi verseny 13.30-tól, általános iskolások tornabe­mutatója 15.30, majd 16 óra­kor: Kunhegyesi ESE—Szol­noki MÁV MTE labdarúgó­mérkőzés. Kőtelken 15 óra­kor átadják a tanmedencét, az újszászi parkerdőben szí­nes* sportdélutánt rendeznek. tömegsportnak vannak egészen nagy pillanatai, ilyen volt a szol­noki szombat es­te, amikor a májusfafutás so­rán kétezres tömeg kígyózott hosszan a „négyesen”, hogy aztán a tiszaligeti KISZ-tábor elején, a célban színes gombo­lyagba tekeredjen. A siker váratlanul nagy volt, a sport­vezetők ilyenkor mondják: „Hát igen, az ilyen rendezvé­nyekért érdemes élni!”. Aki május elsején kilátogat a Ti- szaligetbe, ugyancsak azt hi­heti, a szabadidős sport szer­vezőinek nincs már semmi tennivalójuk, hiszen a pályá­kon százával tolongnak a fia­talok. Vállalva az. ünneprontás vádját, el kell mondani, hogy jóllehet, a tömegsport-moz­galom csúcsain olykor verő- fényesen süt a nap, a völgye­ket köd üli meg. Érthetőbbre fordítva; egy-egy jeles al­kalomra már nem lehetetlen ezreket mozgósítani a pályák­ra, de a hétköznapokon a rendszeresség még hiányzik az egészséget védő testedzé­sünkből. Eleget ijesztgették egymást az ifjabb generációkért aggó­dok olyan statisztikáikkal, hogy egy egész hadseregre való fiatal lesz „untauglich” a sorozás során erőnléti hiá­nyosságok miatt. Elcsépelt érv lesz lassan az is, hogy a középkorúak, az idősebbek az infarktus veszélyét csak rendszeres testmozgással ke­rülhetik el. Ezúttal nem fes­tek ördögöt a falra, inkább nézzük végig mindennapjain­kat; hol tudunk benne he­lyet szorítani a testmozgás­nak? z iskolákban el­vileg biztosítva lenne a naponta ta végzett testne­velés., A heti há­rom tanrendi óra, aztán a délutáni tö megspor t, -flo g 1 to­kozások kitölthetnék a diá­kok mindennapjait. Csakhogy a tömegsport-foglalkozásokon a tanulóknak mintegy 50 szá­zaléka vesz részt. Ugyanak­kor a szabadnapok növekedé­sével olyan, zsúfolt lett az órarend, hogy már a megta­nulása is alapos szellemi tor­nát jelent. A középiskolák­ban a „nulladik” órák mel­lett délután is’ kell tanítani, hogy öt nap alatt el lehessen végezni az eredetileg hat nap­ra komponált tananyagot. A végeredmény? Az elégtelen osztályzatok 40 százaléka pénteken születik; ilyen „kon­didéban” éri tehát a hétvége a diákpit. Mondhatnák, ar­ra valók a szabadnapok, hogy kipihenjék magukat. Ám ek­kor a csábítások mechaniz­musa lép életbe. A televízió­tól a diszkón át a langyos semmittevésig számtalan kí­sértés1 vonz a könnyebb el­lenállás irányába. A sport? Persze, az is, de a tapaszta­lat szerint cs_ak azok öltenek mezt, akik olyan szerencsé­sek, hogy a baráti társaságuk programjába a testedzés is: belefér. Természetesein még az elhatározás sem minden. Beállít egy kislány a szer­kesztőségbe, és feavarbaejtő kérdést tesz fel. — Tessék mondani, hol le­het Szolnokon kézilabdázni? Nem versenyszerűen, csak úgy... Tényleg, hol lehet? Aztán jön a másik. Ö tor­nászni szeretne — ugyancsak „versenyen, kívül”. De elő- álllhatnék a saját csemetém példájával, aki kosárlabdázott jó ideig, szemmel látható épülésére, aztán kiderült ró­la, hogy nem lesz belőle Kiss Lenke. Abbahagyta a palánk ostromát, és azóta sem tud sehol kosarazni. Alighanem ezek a fel nem, használt energiák röpítették a magas­ba az aerobicot a népszerű­ségi listán. A KISZ akciói tiszteletre méltóak, de a mozgalom csak a keretet, az ötletet, és az „indítótöltetet” adja. Jó, hogy követelményei egyre maga­sabbak. Ám ezekre_felkészül­ni olyan házi feladat a részt­vevőknek, amit megint csak maguknak kell megoldani. Déhát hol, mikor, kivel? „hol” kérdésre mondhatná va­laki: meghirdet­ték a nyitott pá­lya akdót, és az eredmény — be nem vallott kudarc. Igen, csakhogy jó­magam is sokszor eltöpreng­tem: mit is tudnék én kez­deni egy nyitott pályával? Bemegyek egy tornaterem­be, néhányat húzódzkodom a bordásfalon, néhány dobás a kosárra, pár kör futás — lám, máris cserbehagyott a fantá­ziám. Persize, jól jön a »za­bad bejárás1 akkor, ha társa­sággal indulunk kosarazni, focizni vagy csak amúgy „dühöngeni”. Ám ha már együtt van a sportra orien­tált kompánia, nyilván ko­rábban bekönyörögtük ma­gunkat valahová, így a pá­lyaakció kétségtelenül köny- nyebbség, de nem végső meg­oldás. Hát igen, a létesítmé­nyek ... Emlékezhetünk az MHK-s időkre, amikor a mű­szakok végét jelző szirénák egyben jelt adtak a nyüzs­gésre a sportpályákon. A ha­lomba rakott felszerelések között ki-ki talált magának- valót, majd a sportolás vé­gén legtöbb helyen uzsonna is dukált a résztvevőknek. Ma a lakóterületi sportegye­sületek, a teniszoktatásra, lo­vaglásra, kondíciótomára szervezett gmk-k tisztes szol­gáltatásként — pénzért mé rák a sportolási lehetőségét. Szerencsére nem elérhetetlen áron, bizonyítja ezt az irán­tuk mutatott érdeklődés. Ügy tűnik, jobban megbecsüljük, ami pénzbe kerül. A kifize­tett pályabért igyekszünk az utolsó percig „lejátszani”, megkérdezzük a gyereket, ott volt-e a tanfolyamon, ha be­fizettünk számára!, — azt vi­szont nem érdeklődjük; részt vett-e az iskolai tömegsport­foglalkozáson? Miért kérdez­nénk — hiszen az ingyen van. alaki azt mond­hatná, minek ez a szőrszálhasioga- tás: örüljünk, hogy annyian vannak a pályán, amennyien, hiszen ez sem kevés. Ünne­pelhetnénk, ha nem lenne annyira égető probléma, hogy minél többen és minél többet sportoljanak szerte e hazában. Tegnap egy okos rádióműsorban egy bölcs pé­csi professzor mondta, hogy teljeslítménycentrikus éle­tünkben létkérdés — igen, ilyen sommásan állította, hogy az élet egyik feltétele! — á játék. Márpedig a sport, — ha nem csúcsokra tör, — a legüdítőbb játékok egyike. Hogy ma többet produkálunk egy dolgos hét során, mint bármikor, talán mondani sem kell. A napi nyolc órai mun­ka után indul a gmk, a hét­végén segíteni kell az épít­kezésben, esetleg a hobbi, az állattartás „zabálja” a sza­badidőt. Ha élni akarunk, te­hát ... em kevés az, amit a sportveze­tési a társad almi- és tömegszerve- zetekkeT együtt a szabadidős sportért tett. Hogy ezúttal á megoldásra váró fel­adatok kerültek csokorba, azért van, mert a munkát ünnepeljük. Azt, amit elvé­geztünk — és azt, ami még előttünk áll. Palágyi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents