Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
j984. ÁPRILIS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Természetjárás az égbolton Amatőr csillagászok Szolnokon Az ország legrégebbi amatőr csillagász szakköre; közé tartozik a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek művelődési központjának Konkoly Thage köre. A napokban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Megkapta a TIT aranykoszorús emlékplakettjét. A szakkör megalapítója, kezdettől fogva a munka irányítója dr. Dankó Sándor. Huszonkét éve került a Vegyiművekhez jogtanácsosként. Már régebben is foglalkozott amatőr csillagászattal. — Tulajdonképpen a vállalat akkarj igazgatója javasolta, hogy alakítsunk egy szakkört, ha akadnak érdeklődők — emlékezett vissza az indulásra. — Harmincán kezdtük, zömmel a munkahelyről toboroztuk a tagokat. Az első műszerünk egy 125 milliméteres távcső volt, amit egy bizományi áruházból szereztünk be. Eleinte nem volt lehetőség gyári műszterek vásárlására, magunk csiszoltuk a tükröket, de ezek nem érték el a kívánt minőséget. A Tisza- menti Vegyiművek, a brigádok folyamatos támogatásával azonban sikerült a műszerparkot szépen felfejlesz- tennünk. A mechanikát a Zeiss Művektől vettük, és hét éve átadott csillagdánkba már komoly eszközkészletet építhettünk! be. Jelenleg két 80 milliméter átmérőjű és 1200 milliméter fókusztávolságú, egy 160/800- as, egy 80 800-as távcsővel és egy 100/1000-es fényképező kamerával dolgozhatunk. Amatőr szinten ezek minden igényt kielégítenek. — A szakkör tevékenységének van-e sajátos profilja? — Nincs, és azt hiszem, nem feltétlen szükséges, hogy legyen. Különböző életkorú és különböző érdeklődési körű emberek járnak a foglalkozásokra. Van, akit a vizsgálódás technikai oldala izgat, mások az elméletre kíváncsiak, a gyakorlati észleléseket viszont mindenki kedveli. Ha mégis említeni kellene valamit, régóta foglalkozunk a Nap megfigyelésével, ugyanis bőven akadnak olyan jelenségek, amelyek gyakran változnak. Az égitest foltjai aktív területek, vizsgálatukkor sok érdekességet láthat az amatőr csillagász is. De természetesen a Hold megfigyelése is izgalmas feladat. Gál Péter, a Tiszaimenti Vegyiművek épületkarbantartó részlegénél dolgozik szobafestő és mázoló a szakmaija. Kollégák ..Icsiillagál sznak” szólítják. Ebben van némi túlzás, tudja ő is. — A munkatársaim azért „ragasztották rám” a nevet, mivel tudják, hogy szabadidőm nagy részét a csillagdában töltöm — mondta nevetve. — Valóiban régi szerelmem a csillagászat. 16 éve kerültem Szolnokra. előtte Pesten dolgoztam, ahol az Uránia csillagvizsgálóban működő szakkör tagja voltaim. Igyekeztem ebben a városban is megtalálni az amatőröket. Így lettem tagja a Konkoly Thege körnek. Időközben elvégeztem egy tanfolyamot is, így a TlT-nél előadóként dolgozom. Legszívesebben asztrofizikával, illetve csillagászati fényképezéssel foglalkozom. Fölöttébb izgamas volt számomra a változó fényű csillagok" megfigyelése. Ez kedvelt a ma t őr program. Nem hiányzik a szakkör utánpótlása sem, a szolnoki V|arga Katalin Gimnázium 'tanubófi közüli többen járnak rendszeresen a foglalkozásokra. Balázs Márta és Fancsali Ildikó osztálytársak, az idén érettségiznek. Nagy lelkesedéssel beszéltek a kedvenc időtöltésükről, a szakkörben töltött óráikról. — Két évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a munkába — magyarázta Márta. — Rengeteget tanultunk, nemcsak csillagászatból, hanem ehhez kapcsolódóan fizikából, mlatemaífckábók történelemből, filozófiából is. A szakköri foglalkozások nem hasonlíthatók össze a tanítási órával, hiszen közben lehet kérdezni, sóikkal felszabadul- tabbak vagyunk. Több iskolatársammal együtt szoktunk TIT-előa- dásókat is tartani, Kiss Lacival pedig a Gyermekvárosban vezetünk szakkört. — Hamarosan érettségizel, hol szeretnél továbbtanulni? — Eredetileg pszichológus akartam lenni, de épp a szakkör „térített’ más pályára az ELTE földtudományi szakára küldtem el a jelentkezési lapomat. V. Fekete Sándor ...hogy az ő gyerekkoruk is szép legyen Megnő» a iákőhalmi mozisok „családja” Van aki frnegelég- szik azzal, hogy jól vagy ke- iviésbé j|ól ellátja a munkaiját. Másoknak még arra is futja az bnerg igából, hogy közéleti szerepet vállaljanak, társadalmi Migács Sanyi: „szeretejk moziba járni” munkát végezzenek. A jász- jákóhalmi mozi Keleti Márton Szocialista Brigádja az utóbbiak szerencsére egyre sokasodó csoportjába tartozik. A lelkes „mozisok” Antal Béláné üzemvezető, Ter- jéki Pál gépész, Valient Miklósné pénztáros, Iszmai- lovszki Béláné jegykezelő, takarító és Botüik Jenő filmszállító két évvel ezelőtt kapcsolódtak be a brigád- mozgalomba. Az addig is eredményesen dolgozó csapat azóta számos sikert ért élt. Elnyerték a Kiváló filmszínház címet, kategóriájukban a leglátogatottabb mozi az övék a megyében. Jászjá- kóhalmán átlagosan mindenki 6,3 filmvetítésre vált jegyet. A kívül belül patyolat- iszta, takaros mozi előtéréin egymást érik a bekere- zett oklevelek. A brigád laposan kiveszi a részét a izség szépítéséből, ai tármunkáiból. zói úgy érezték. még mindig marad bennük kihasználatlan energia. Kinek, miiben segítsenek? — töprengtek a kérdésen, s szinte egyszerre született meg az ötlet mindannyiuk fejében: — Patronáljuk Feketéné gyerekeit — mondja ezúttal már kijelentő módban Ter- jéki Pál, a brigád vezetője. A négy gyereket a véletlen tette testvérekké. Különböző a nevük, a korúik, ami közös bennük: elhagyták őket a szüleik, állami gondozottak, s másféléves korukban kerültek — ők úgy mondják, édesanyjukhoz «— özvegy Fekete Jánosnéhoz. A négy kisdiák otthonra lelt Jászjákóhalmán, immár „édesanyjukon” kívül szerető pótmamákra, pótpapákra is számíthatnak. S hogy miből áll a pót- mamaság ? — A gyerekek ingyen nézhetik meg a koruknak megfelelő filmeket, karácsonykor, ünnepeken együtt vagyunk, ajándékot kapnak, számon kérjük a leckét, amennyire lehetséges, próbáljuk nevelni őket. — Időközben Kardos Ignáccal, még egy állami gondozott kisdiákkal bővült a család — mondja Terjéki Pál. — ö a legnagyobb tanuló közöttük. Csupa négyes, ötös. Igaz nevelőanyja óvónő lánya nagy hozzáértéssel, sokat foglalkozik vele. Szeretnénk mi is, ha majd gimnáziumban tanulna tovább. A másik négy fiúból pedig valószínűleg szakmunkás lesz. T. Gy. Együtt az alsó tagozatosok: Kardos Ignác, Pintér János, Do- mahidi György és Cservenka Ferenc Hz emberméltóság tarka képei A Nicolo király bemutatójáról Előadás után legszívesebben felkiáltottam volna, ahogy Földessy. Ady kitűnő ismerője a híres-nevezetes A fekete zongora című .vers olvastán; vesszek meg ha értem, de borzasztóan érdekes, rettenetesen szép! Már első pillanataiban, a tulajdonképpeni játék előtt (persze manapság, a nyitott színpadok idején ki tudja, mikor kezdődik igazán egy előadás) már akkor izgalomba hoz ez a színházi produkció. A színen elhelyezett lépcsőkön ugyanis ott ül velünk szemben az egész játékos társulat, még civilben, köztük a rendező is elvegyülve, s néznek ránk kitartóan, mereven. Szúrósan, mintha szuggerálni akarnának bennünket, s várnak feszülten. Ránk, akik érkezünk, s a játékra, mely majd következik. És mi várunk. Egyre türelmetlenebbül. ..A kölcsönös várakozás olypn feszültséggel tölti fel a színházat, melyben szinte „robbannak” már a játékra hívogató prológus-mondatok, s bennünk valóban „megművelt talajba” hullanak. De ez az indítás nem hagy kétséget afelől sem, hogy amit látunk majd, az a játszóknak is legszemélyesebb ügyük, ha úgy tetszik, vallomásuk. Különös utazásra vagyunk hivatalosak: egy trónjáról elűzött és száműzött királyt kell változatos „vándorútjá- ra” elkísérnünk, aki 'rangrejtve, előbb koldusként bolyong, aztán egy szabómesternél talál munkát, majd vándorszínésznek áll; közben felségsértés vádjával elítélik, megjárja a börtönt, végül pedig mint komédiás kerül oda vissza, lesz belőle udvari bolond, ahonnan királyként száműzték őt. Bukott királyból sikeres bolond! S aki így is hal meg, mivel hiába szeretné — lánya miatt — visszaszerezni elvesztett királyi rangját. Udvari mulattatóként búcsúzik a világtól — holttestét azonban királyi sírbolt várja. S miközben követjük őt, megtudhatjuk: rongyos külseje után közönséges csavargót szimatol benne a zsugori paraszt (lám, hogy csal a látszat), szabólegény társai szorgalmáért és tehetségéért mélységesen megvetik (hát ez a kiválóak sorsa?), s a bíróságon, ahol elítélik, a formákban minden stimmel, csak épp a végeredmény, az igazság sántít (mit is lehet várni az uralkodó király bírái tói?), s hogy színészi sikere is bizony talmi, hisz a sorsáról szóló őszinte tragédiát holmi olcsó tréfának véli a publikum. (íme a művész tragédiája.) A bukott király meséje nem valami bonyolult. Azonban ha elkezdjük legombolyítani róla azokat a szálakat, amelyeket Wedekind erre a „hanyatlástörténetre” ügyesen és ravaszul reáfűzött, máris kiderül: a dolog korántsem olyan egyTiszafiireden Készül a város címere Tiszafüreden, megyénk legfiatalabb városában folynak az előkészületek a városi címer és zászló kialakítására. Mint kiderült, ez- idáig* nem volt Fürednek ilyen jelképe. Ezért a tanács vezető; képzőművészeket kért fel megtervezésére s ehhez rendelkezésükre bocsátotta Tiszafüred történetének írásos dokumentumait. Ezen kívül természetesen szót kapnak az ott élők is: a városi könyvtárban leadhatják elképzeléseiket a címerről. a zászlóról. Ugyanott hasznos segédanyagok is várják ■> a vállalkozó kedvű címerkészítőket. szerű. Mert szinte láthatatlanul vannak e szálak ösz- szecsomózva. Szerencsére a Nicolo szerzője Paál Istvánban értő társra talált, a modern dráma stílusosan határozott és egységes színpadi formát kap. A bonyolult, összetett világú, játékosságot és súlyos moralitást, filozófiát ötvöző, vígat és szomorút elegyítő groteszk — mely minden rendező teremtőerejének próbaköve lehet — hiánytalanul, teljes erejével, keserű ragyogásában jelenik meg; a rendezői ta7 lálékonyság az előadás nem egy részletében külön is felszárnyal. Milyen hatásosan és' főleg egyszerűen teremti meg például a börtön illúzióját a lépcsősorokból álló csupaszínpadon, pusztán fények mesteri adagolásával; vagy milyen atmoszférikus, boszorkányos hatású a koldusbúcsú képe, ez a csavargók, csepűrágók „valpurgis éje”. Mennyi árnyalat a színekben a világos és a sötét között, köztük uralkodó- an a kissé misztikus barnásszürke, és a kisszínpad a háttérben, fenn, hátul, élénkzölden habzó naturalizmus a kavargó barnaság tetején (a díszletek Antal Csabát dicsérik), aztán a szellemes tükörjáték megoldása (színpad a színpadon, Nicolo lelkiismeretháborga- tó jelenetet ad elő a hentesmesterből lett királynak), milyen különös fénytörést ad a játéknak. Egyszerre két tükörben is a valóság, az emberi lényeg így még izgalmasabban látszik. Keserű mese ez a Nicolo király, mely ugyan a XV. század Itáliájában játszódik, erre a ruhák többé-kevésbé utalnak is, bár a kosztümökben a lényegkiemelő és ka- rakterizáló szándék a domináns (Vágó Nelly tervezte őket), de keserűségét a századforduló emberének elégedetlensége adja. Nicolo valójában a körülményeknek kiszolgáltatott modern ember tehetetlenségén és az alkotóművész hatástalanságán érzett fájdalmának jelképe. A játék rendkívül gondolat- gazdag és összetett. A játék, mely szól az emberi méltóságról, e méltóság igazi tartalmáról — „a hős helyett tiszteljétek az embert” —, érdesen szól, sok-sok iróniával, vallomásosan. A szerző gondolat-aranylabdáit — fenség, szabadság, dicsőség, lelki nemesség — úgy dobálja zsonglőrügyességgel a magasba ez a kitűnően megszervezett játék, hogy rendre értelmünkbe hullanak vissza. Fanyar társadalomkritika, a farizeus polgári erkölcsök kritikája (brechti ízekkel), józan bölcsesség és szenvedélyes hitvallás, keserűség és lázadó indulat van együtt e groteszken kariki- rozó előadásban. Szóval van mit kibogoznunk belőle. Végül is azonban amikor legördül a vasfüggöny és elhangzik az utolsó szó — itt a durván Vasárnap ünnepélyes eredményhirdetéssel véget ért Győrött a Szép magyar beszéd Kazinczy-versenyének országos döntője, amelyet az idén tizenkilencedszer rendeztek meg. A 19 megyéből és Budapestről, 120-an jutottak be a döntőbe, a megelőző helyi versenyeken szerepelt .mintegy 40 ezer gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkástanuló közül. A döntő résztvevői két zsűri előtt vizsgáztak prózai szövegek elmondásával. hangzó vasfalnak is jelentése, hangulatkeltő szerepe van —, ott dobol bennünk az általános felismerés: az igazi méltóságot, az úgynevezett királyit, az emberi értékekben kell keresnünk; mert nem az a király az életben, aki kormánypálcával a kezében trónszéken pöffeszkedik, hanem aki emberségével válik ki — fenségesen. Persze, ahol a böllért emelik trónra, ott a „királynak” legfeljebb az udvari bolond foglalkozása jut. Ja kérem, ilyen az élet! — mondja Wedekind. Persze, nem hallgatom el azért kételyemet sem; mert például miközben bizsergő lélekkel élveztem a játékot, sehogy sem fért valami a fejembe; az tudniillik, hogy miként válhatott az előadás végére megkönnyeztetően rokonszenves öregemberré az a kéjenc Nicolo, akit a közvagyon felelőtlen prédá- lása miatt, bűneiért űztek el trónjáról Peruggia polgárai. Talán mostoha sorsa, a sorozatos emberi próbák tették végül szimpatikussá előttünk ezt a volt bűnös uralkodót? Vagy talán éppen itt, ebben kell keresni színészi játékát, varázslatát? A nyugtalanító titok nyitja a Nicolót alakító Vallai Péter lebilincselő teljesítményében van, akinek királyából csakúgy árad a lélek előkelősége, játékának aszúérettsége varázsol el bennünket? Nagyívű alakítás ez, kétségtelen. A keserűnek és az édesnek különös egységét valósítja meg játékában. Hű társaként, Alma hercegnő szerepében Turza Irén is kellemes illúziót kelt, s míg bírja erővel, méltó partnere Val- lainak. Egy cirkuszi bohqc bájával bűvöl el. nagyra növesztett tekintete, kicsit riadt arca különös titkokat rejt. Csupán a második részben ütközik ki rajta a megterhelő feladat fáradtsága. Kovács Lajos böllér- királya is nyugtalanítóan izgalmas figura. Takács Gyula két szerepben is sajátos színekkel gazdagítja a játék groteszkségct. Fekete András együgyű ravaszdi parasztja típus — néhány pillanatba sűrítve. Jegyzőként már halványabb. Holl István egyik epizódszerepét (Andrea Valori) teszi markánssá. De elimeréssel szólok valamennyi résztvevőről Pogány Györgyről, Nagy Sándor Tamásról, Ardeleán Lászlóról, Pusztay Péterről, Sashalmi Józsefről, Mucsi Zoltánról, Hanga Erikáról és végezetül Zombori Katalinról: Remek színházi csemege ez a Nicolo, ínyenceiknek való, akik a mesterien kikevert, modern ízeket keresik, mondjuk az édeskeserűt: itt most meglelhetik,. Ami pedlig felmerülő kételyeimet illeti: mindenesetre beülök még egyszer a Nicolo királyhoz. Hátha okosabb leszek. Valkó Mihály A Szép magyar beszéd, a helyes kiejtés ápolására hivatott verseny ez évi legjobbjai Kazinczy-érmet kaptak, amelyeket a díj alapítója, Péchy Blanka érdemes művész adott át. A most Kazinczy-érmet nyert gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók között szerepel Szolnok megyéből Bujdosó Ilona (jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző), Varga Katalin (martfűi 641. sz. Cipőipari Szakmunkás- képző) . A szép magyar beszédért Kazinczy-érem martfűi és jászberényi szakmunkástanulónak