Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

1984. ÁPRILIS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyüzemi jószágok a háztájiban A Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat szolnoki kirendeltségén végzik az egészségügyi és orvoselektronikai berendezések, életmentő készülékek és altatógépek helyszíni, valamint műhelyjavítását megyénkben. A vállalaton belül ez a kirendeltség javítja az egész ország­ban a műtők és intenzív osztályok hibás klimatizáló berendezéseit. Képünkön Takács József és Révész Gábor egy fogászati kezelőegység műhelyjavítása közben Május elsejére készülünk (Folytatás az 1. oldalról) gon, és a Barátság parkban kulturális és sportprogra­mokkal folytatódik. Túrkevén a gimnázium fúvószenekara zenés ébresz­tővel köszönti a város lakos­ságát. Ezután térzene, politi­kai kabaré, kispályás labda­rúgó-mérkőzés és úszóver­seny szerepel a programban. 18 órától a Resistan együttes közreműködésével strand­bált rendeznek. A hagyomá­nyoknak megfelelően felvo­nulással ünnepük május el­sejét a mezőtúri üzemek, vállalatok, szövetkezetek és intézmények dolgozói. A fel­vonulás kilenc órakor kez­dődik, majd az Erzsébetli- 'getben majálissal folytató­dik. A városi sporttelepen kis- és nagypályás labdarú­gó-mérkőzéseket. teke és te­niszversenyeket, valamint kézilabda-mérkőzésedet ren­deznek. Tiszafüreden fél 11-kor. nagygyűléssel kezdődik a május elsejei program. Az ünnepségen a társadalmi munkában kiemelkedő telje­sítményt nyújtott kollektí­váknak és személyeknek ki­tüntetéseket adnak át. A vá­rosban egésznapos majális lesz. A kunszentmártoniak is méltóképpén ünnepük május elsejét. Tíz órakor nagygyűléssel kezdődik a program, majd a Körös-par­ton majálist rendeznek. A Helytörténeti Múzeumban hadtörténeti kiállítást, a mű­velődési központban pedig karikatúrakiállítást tekint­hetnek meg az érdeklődők. Este a művelődési központ­ban disco várja a fiatalokat. Élenjáró vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket tüntettek ki (Folytatás az 1. oldalról) melte ki a Kiváló Brigád* cí­met. Az ország 7 vasút igaz­gatósága közül a debreceni az első helyre került. A hoz­zá tartozó kisújszállási pá­lyafenntartási főnökségnek a Kiváló Főnökség elismerést adományozták, mivel pálya- építő, karbantartó tevékeny­ségével jelentékenyen hozzá­járult a személy- és teher­forgalom zavartalan lebo­nyolításához. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az ága­zati szakszervezetek elnök­ségével egyetértésben az 1983-as évi gazdálkodási versenyben kimagasló ered­ményükért a következő vál­lalatoknak, gazdaságoknak, intézeteknek, intézmények­nek adományozta a „Kiváló” címet: Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat. Tö­rökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Váüalat. A kiváló címet a következő termelő- szövetkezeteknek. szakszö­vetkezeteknek. gazdasági társulásoknak adta a mi­niszter: jászberényi Kossuth, jászszentandrási Haladás, kisújszállási Nagykun Tsz. A szolnoki 2-es számú Postahivatal a tavalyi év után az idén is elnyerte az Élüzem kitüntetést. A két­százötven dolgozó ezt az el­ismerést a jó gazdasági eredményeivel, a baleseti helyzet kedvező alakulásá­val érdemelte meg. A húsz szocialista koüektíva közül a Gagarin kézbesítő brigád a posta Kiváló brigádja lett. Az élüzem címet és a kitün­tetéseket tegnap este, a MÁV Utasellátó szolnoki éttermé­ben nyújtotta át a dolgozók­nak, a kollektíváknak dr. Szilágyi Gábor, a debreceni Postaigazgatóság vezetője. A Fűrész-, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat szolnoki üzemének kétszázhúsz szor­galmas famunkása 1983. évi eredményei alapján a nagy- vállalati munkaversenyben megszerezte az élüzem cí­met. Az erről szóló oklevelet dr. Prazsák Jáhos, a vállalat vezérigazgatója adta át ün­nepi gyűlésen. A fűrésztelepiek május el­sejét köszöntő ünnepségén Tarján Ferenc az üzem dol­gozója Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott, öten a Vál­lalat Kiváló Dolgozója okle­velet és jelvényt vettek át. Megjutalmazták a legjobb brigádokat is. II megyei település­fejlesztési ‘ verseny helyezettjei A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a HNF me­gyei bizottságai döntésének értelmében a megyei telepü­lésfejlesztési versenyben — a tavalyi társadalmi mun­ka alapján — a következő helyezési sorrendi alakult ki. (A helyezésekért járó jutal­makat tüntettük fel.) I. kate­gória : Szolnok (zászló+800 ezer forint); Törökszentmíik- lós (zászló+650 ezer forint); Jászberény (oklevél). II. ka­tegória: Jászapáti (zászló+ 600 ezer forint); Kunhegyes (zászló+400 ezer forint); Jászfényszaru (oklevél+300 ezer forint). III. kategória: Jászkisér (zászló+600 ezer forint); Tószeg (zászló+400 ezer forint); Martfű (oklevél +300 ezer forint). IV. kate­gória: Tiszaszentimre (zász­ló+400 ezer forint); Jász- szentandrás (zászló+300 ezer forint); Jászjákóhalma (okle- vél+200 ezer forint). V. ka­tegória: Jászboldogháza (zászló+300 ezer forint); Já- noshida (zászló+250 ezer fo­rint) ; Rákócziújfalu (oklevél +200 ezer forint). Férőhelybővítés helyett kihelyezett tehenek Kölcsönös előnyök mellett közös kockázat Az új állattartó férőhe­lyek beruházási értékének, szinte valamennyi ágazatot érintő, folyamatos növekedé­se olyan termelésfejlesztési tartalékok feltárására ösz­tönözte a gazdaságokat, amelyekkel a nagyüzemi ál­latállomány jelentősebb be­ruházás nélkül gyarapítható. A különböző állatkihelyezé- si akciók, azaz a kisgazda­ságokban parlagon lévő vagy csak részben kihasz­nált ólak, fészerek haszno­sítása kínált erre lehetősé­get. Szolnok megyében je­lenleg hat termelőszövetke­zet és négy államj gazdaság 921 tehenét, valamint két téesz 260 anyakocáját gon­dozzák a kistenyésztők. A nagyüzemi jószágokat a ház­tájiba kihelyező gazdaságok természetesen igényt tarta­nak arra, hogy a malacsza­porulatot, a tejet közvetíté­sükkel értékesítsék a kis­termelők. Az egyre szűkösebb fej­lesztési lehetőségek közepet­te a Héki Állami Gazdaság sem vállalkozhatott már ar­ra 1981-ben. hogy beruházás­sal, új férőhelyék létesíté­sével fejlessze 1600-as tehe­nészetét. A megyében leg­jobbnak számító — és or­szágosan is figyelemre méltó — tehenenként; 5200 literes éves tej hozamo t sem volt már könnyű fokozni a tej­termelés volumenének eme­lése érdekében. Ezért vá­lasztotta a gazdaság — amint azt Bottyán Imre főállatte­nyésztő sorolja — a tehe­nészet fejlesztésének új módját, a jószágkihelyezési akciót. — Kettős célt kívántunk elérni, amikor 1981 tavaszán 50 vemhes üszőt kisterme­lőkhöz helyeztünk ki. Kor­szerűbb. a magyar tarkánál mintegy 30 százalékkal na­gyobb tejtermelő képessé­gű fajta meghonosításával akartuk lendíteni a körze­tünkben a kisüzemi tehén - tartási kedvet. Ezért aján­lottunk a kistenyésztőknek Holstein friez kereszf-ezéslű jószágokat. A másik célunk az volt, hogy a tehenészeti telepünk bővítése nélkül gyarapítsuk a tehenek szá­mát, . és a kihelyezett szarvasmarhák közvetíté­sünkkel értékesített tejével növeljük az ágazat bevéte­léit, jövedelmét Jelenleg a megye hét te­lepülésén ötvenhárom csa­lád portáján a Héki Állami Gazdaság 156 tehenét gon­dozzák a kistenyésztők. Ahogy a főállattenyésztő el­mondta. a kihelyezési akció­nak nemcsak a haszna, ha­nem a kockázata is közös. — A kistenyésztők érde­keltek abban, hogy kellő gondját viseljék a tehene­inknek. Nemcsak azért, mert a jól tartott tehén több te­jet ad, tehát több kiegészítő jövedelemhez juttaja őket, hanem azért is, mert öt év után, az addig díjtalanul ná­luk tartott állatokat vágó- értékben megvásárolhatják. Addig a gazdaságon keresz­tül kell értékesíteniük ,a te­jet. A borjúszaporulatot vi­szont, ha akarják maguknak felnevelhetik, vagy saját hasznukra eladhatják. A több mint másfélsizáz tehénnek egyénként mini­mum 10 eizer forintba ke­rült volna új férőhelyet épí­teni. Milyen haszonnal járt az akció az ötvenhárom "ti- szaföldvári, mezőhéki, öcsö- di. fegyverneki, martfűi, ti- szaugi és1 kunszentmártoni gazdának, és mit hoz az álla­mi gazdaságnak? — Nyolcvanháromban 640 ezer liter tejet adták át a gazdaság „színeiben” a tehe­neinket gondozó kistermelők a feldolgozó iparnak — veszi számba Bottyán Imre al ta­valyi eredményeket. — En­nek a tejmennyiségnek az árán kívül a gazdaságot meg­illető literenkénti egy forint árkiegészítésből is: juttattunk vissza részükre. A gazdaság haszna az úgynevezett több­lettej termelési prémium, amit azért a két százalékos termlésnövekedésért kaptunk, amit a kihelyezett tehenekkel értünk el. No, persze az sem közömbös a gazdaságnak, hogy a kihelyezett szarvas- marhák eltartásához nem szükséges takarmánytermesz­tésre lekötnünk táblákat a szántóterületünkből, aminek mind nagyobb hányadán igyekszünk gabonaféléket és fontos ipari növényeket ter­meszteni. A Héki Állami Gazdaság tehenei jó kezeikben vannak, ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint a 156 tehénnél elért 4100 literes1 fejési átlag. Idő­sebb Bede Ferenc szolnoki nyugdíjas* ennél is jobbb eredményekkel dicsekedhet. — Éltem én is a lehetőség­gel, hogy nem kell pénzt ki­adnom üszővásárlásra. Hat te­henet vállaltam el gondozás­ra:, fejésre a gazdaságtól, a négy saját marhám mellé. Na­gyon elégedett vagyok a „gazdasági” tehenekkel. Jól megháüálják az egyedi tar­tást, gondozást, 39 ezer liter tejet fejtem tőlük tavaly, van köztük, amelyiktől egy év alatt 6000 litert. Hogy sok munka van ennyi jószággal? Nem mondón, akad éppen elég. De hát a négy tehénhez is* ugyanúgy fel kellene kel­ni jókor reggel, mint a tízhez. Az a havi 3 ezer forint ha­szon, amit a tejértékesítés hoz, bizony nagyon jól jön a nyugdíj mellé. T. F. Új sörgyár alapkőletétele Tegnap a Komáromi Kő­olajipari Vállalatnál elhe­lyezték az ott felépülő kor­szerű sörgyár alapkövét. A tervek szerint 1987 elején készül el, és évi 250 000 hek­toliter ital gyártására lesz képes az új üzem, amelynek felépítésére 800 millió forin­tot költenek. Változó „időjárásban” a túrkevei szövetkezet Több termék, új meórendszer, minőségi bérezés A Fővárosi Kézműipari Vállalat kőtelki üzemében jelenleg fiúnadrágokat varrnak. A belföldi piac ellátására május vé­géig 7 ezer darabot készítenek 6- és 12-es méretig Mint ahogy a nyaralók kémlelik az égboltot, úgy fi­gyelik a gázdasági „időjá­rást” a túrkevei Háziipari Szövetkezetben is: kiderül, beborul? Prognózist adni persze a gazdálkodásban sem könnyű, jóllehet következetes munkával, szervezéssel, mű­szaki fejlesztéssel a ridegebb idők is elviselhetővé tehe­tők. Az elmúlt esztendőben a túrkeveiek a termelés és a nyereség növelését határoz­ták el: tervüket 9 és fél szá­zalékkal túlteljesítették, ám mégsem elégedettek. Mi­ért? A nyereség nem a várakozások szerint alakult. Amiről nem te­hetnek — a beérkező alap­anyagok minősége gyakorta hagyott kívánnivalót maga után, a szövődében pedig a hengerek hiánya okozott gon­dokat, emiatt csúsztak a ha­táridők, s a termékek minő­sége romlott, ami természe­tesen a piaci esélyeket csök­kentette. Kétségtelen, a minőségben összegeződik minden gyártás közben elkövetett hiba: szer­vezési, fegyelmi és más fo­gyatékosság, a gépek s az épületek állapota. A bajokat orvoslandó. a szövetkezet már tavaly hozzáfogott szűk, nem a fogyasztói igényekhez \gazodó profiljának korsze­rűsítéséhez, s az idén pedig számos, a termelést szigorító | ntézlkedést foganatosítanak. A megalapozottabb döntések­hez az eddiginél megbízha­tóbb, gyorsabban érkező in­formációkra, alaposabb köz­gazdaságji és marketing­elemzésekre van szükségük: hatékonyabban kell kihasz­nálniuk a munkaidőt, növel­ni a gazdaságosságot: ter­veikben 1,7 milüó forint megtakarítását jelölték meg. A gazdálkodás mutatóinak javítása érdekében új beren­dezéseket helyeznek üzembe, modernebb szövésminősítési rendszert vezetnek be. A ré­gi, elavult tmk-műhely he­lyébe korszerűbbet, nagyob­bat építenek. Bővítik a pro­filt: kertészeti csomagoló­anyagot készítenek papírhul­ladékból,- a rehabilitációs részlegben bőrdíszmű- s rek­lámcikkek gyártását kezdik meg, textilhulladiékjokat hasznosítanak. E termékekre már vevőjük is van. Az elő­készítő munkákat ezentúl nem üzemen kívül végezte­tik. így a bérmunkára költött pénz 30 százalékát saját céljaik elérésére fordíthat­ják. A magasabb követelmé­nyekhez igazodva erősítik a szerződéses és a szállítási fe­gyelmet is. a tavaly beveze­tett minőségi bérezést újabb munkaterületekre terjesztik ki. Termékeik tervezésében, gyártásában iparművész mű­ködik közre; a dolgozóknak házon belül szaktanfolyamot szerveznek, s más üzemekbe is elviszik őket tapasztalat- cserére. Csakis így érhetik el a túrkeveiek, hogy az idén termelési értékük tíz, az ár­bevétellel arányos nyereség pedig 11,5 százalékkal nö­vekedjék. Sz. T. T.

Next

/
Thumbnails
Contents