Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

1984. ÁPRILIS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 5 _______________NAGYIVÁNI KÉSZÜLŐDÉS________________ S onka nélkül nincsen húsvét Viták, kutatások —Meghatározó a gyermek — Biztonság, m egértés A család szerepe ma „Munkában” a szódásszifonok Czeglédi Irének házának három ablaka is a főutcára néz. Átlátszóak, fényesek, mert a tizenhét éves diák alaposan megtisztította őket a tavaszi szünetben. Látszik, a család húsvétna (készül, és mint minden nagylányos ház­nál, itt sem kevés az izgalom. Rendben a porta — Szolnokon vagyok keres­kedelmi tanuló. Nagyon saj­nálom, hogy az idén úgy ala­kulnak az ünnepek, hogy már elmúlt a tavaszi szünet. Így csak péntek este, sőt le­het hogy csak szombat reg­gel tudok hazajönni, pedig elkelne itthon korábban is a segítség, mivél hozzánk ki­csik is, nagyok is szoktak jönni. Anyucival kocsonyát csinálunk, töltött hús. szend­vics is kerül az asztalra. Aki­nek meg poros a torka, sör­rel. borraL, kólával, rövid itallal öblögetheti. Még nem döntöttünk, melyik szobában lesz a vendégfogadás, lehet, hogy kettőben is. — Állandó hódoló? — Még nincs, — nevet, mint aki biztos a dolgában, eljön annak is az ideje, de hát előtte még a nyáron a szakmunkás-bizonyítványt kell megszerezni. És akinek van udvarlója, mint a 21 éves Szalontai Ibo­lyának, aki pár házzal távo­labb lakik? Vajon náluk ho­gyan telik majd el a nap? — Sajnos ő most katona, de ha minden igaz, ekkorra szabadságot kap. Mi is készü­lünk már hétfőre: enyém a teljes lakástakarítás. Aznap reggel korán kelek, mivel várjuk a gyerekeket-, hiszen nem csak én, hanem anyu is pedagógus. Tízre lesz -itt olyan szag, hogy az isten sem ismeri ki magát az illatok közül, mert ahány gyerek, annyiféle kölnivel locsolko- dik! Egy biztos, húsvét után kötelező az alapos haj- és fejmosás, mert az ember olyan illatú, akár egy mozgó Virágosként. Gál Julit komoly lányiként ismerik a faluban. Negyedi­kes gimnazista Füreden, és ami nem mellékes, kitűnő tanuló. Egyetemre készül, de komolyság ide, meg oda, az ő ajtajuk sem lesz bezárva az öntözők élőtt. — A locsolkodókat sonká­val, kocsonyával várjuk, a rokonokat pedig töltött ká­posztával. — Mikor érkeznek? — Ajaj, korán! Az öcsém most nyolcadikos, és több év tapasztalataiból tudom, hogy az apróbbakat már a reggeli harangszó behozza. A na­gyobb fiúk pedig a kölnin kí­vül szifonokat is visznek - magukkal. Mit mondjak? Ha ebből kap az ember egy-egy kiadós sugárral, és rossz a célzás, mehet átöltözni. Érdekes szokás járta, és részben még ma is járja a településen. Töviskes Antal- né mesélte, hiszen két lányt is felnevelt. — Emlékszem, egyszer hús- fét hétfőn hajnali ötkor már javában fejtem a teheneket, a kaput meg már kinyitot­tuk, és észre sem vettük hogy a vasárnapi bálból szé­pen besurrantak a legények. Irány a szoba, és kaptak a lányok, meg én is a vízből! Olyannyira, hogy úszott az ágy, és ki kellett tenni az egészet száradni. — És most?- Bekötötték a fejüket, családos fiatalasszonyok mindketten. Ma már legfel­jebb a rokonság toppan be hozzájuk öntözni. Csoportosan jobb Töviskes néni fia, a 21 éves Jóska, aki civilben autósze­relő, az egyik fő locsolkodó Nagyi vánon. Sőt, ahogyan itt mondják, „bandagazda”. — összeállunk, hatan-nyol- can legények és a lányos házak felé vesszük az irányt. Igaz, előtte még elmegyünk a vasárnap esti bálba, és ha jó a hangulat záróráig mara­dunk majd onnan indulunk. Szifon, patron is akad ná­lunk. mert ezek hozzátartoz­nak a húsvéti kellékekhez. — A mondióka meg a lo­csolás módja? — Körbevesszük a lányt, a kezünk hátul, így nem lát­ja, merről érkezük az égi ál­dás. Valaki elmondja közü­lünk a verset. Az egyik pél­dául az, hogy kis tök. nagy tök, vigyázz, mert öntök. Mi­re az ünnepelt észbekap, már ázik is imitt-amott. Igaz, ezu­tán kölni is dukál. Hogy miféle (kölni? Ilyen is, olyan is: Rácz Balázs tíz­éves, mokány kislegény szin­te szakért őkén t magyaráz: — Nekem már megvan a kölnim, olyan se nem drága, se nem olcsó, szóval közepes. Húsvétra ilyen való. mert utána úgyis megmossák a lá­nyok a fejüket. — Kit locsolsz meg? — A tanító nénit okvetlen, meg Szatmári Enikőt, ö a legszebb az osztályban. Embere válogatja, kinek ki, illetve mi szép ezen a rózsa­vizes eseményen. Juhász Ist­ván körzeti orvos mást emel ki az ünnep jellegéből. — Errefelé a locsolkodást tulajdonképpen 40—42 éves korig folytatja az ember, az ennél idősebbeknél már va­lahogyan a vendéi 3esik ed és, a vendéglátás, a rokoni poha- razgatás. a fehér asztal körü­li disfcurálás a fontosabb. Ide szinte minden családhoz ér­keznek vendégek, tele van a falu kocsikkal. Igaz, a hely­beliek is kitesznek magukért, már napokkal korábban ázik a köröm, a csülök, sütnek, főznek. Érdekes, hogy van nálunk egy szólásmondás: miszerint nagypénteken mos­sa a holló a fiát. Ez azt je­lenti, hogy pénteken reggel a lányukat az édesanyjuknak hideg vízben kell megmos­datni. Állítólag ettől garan­tált a szépségük. — A locsolós nap fő elede­le? — A sonkái, mivel a hús- vét sonka nélkül nem ün­nep. Van is baj belőle: ások gyenge gyomrú lejön ide a faluba, és az üzemi koszt ka­lóriáit itt igyekszik pótolni. Ugye nem csoda, hogy délu­tán, estefelé mindig akad vendég a .rendelőben. Lócamelegítés feltétellel Azt még el kell mondani, hogy a lányos háznál nem illik sokáig maradni a fiú­nak, csak akkor, ha komo­lyak a szándékai. A régi, pusztai öregek szerint a ren­des ember idejében megy lo- csolkodni, és egy helyen ke­veset melegíti a lócát. Ez az idejében, az elmondásuk sze­rint kilenctől kettőig, fél ket­tőig tart. Gyanítom, azért hétfőn so­kan túllépik ezt az időt. És ebben az iváni lányok ked­vessége, szépsége mellett más ok is lesz. Valószínű, néhány felnőtt locsoikodlónál délu­tánra alaposan megnő a föld vonzereje. Mellesleg ilyenkor a hazafelé vezető út sem mindig egyszerű. Hiába no, ilyenkor jók a cimborák', akik legalább a verandáig hazaszálítják az átmenetileg „megzsibbadt” öntözőt. D. Szabó Miklós során a család, mint tár­sadalmi in­tézmény vi­ták témája lett. Egyrészt el­hangzottak olyan vélemé­nyek, hogy a családok ma már nem tudnak eleget ten­ni azoknak az igényeknek, amelyeket tagjaik velük szemben támasztanak. mű­ködésük nem felel meg azoknak a várakozásoknak, melyek a társadalom egésze részéről megfogalmazódnak. Felmerültek javaslatok a je­lenlegi családi formák ra­dikális átalakítására, illetve más együttélési formákkal való helyettesítésére. A má­sik oldalon viszont a poli­tikai vezetés ismételten le­szögezte, hogy társadalmi fejlődésünk céljainak eléré­séhez szükség van a család intézményének fennmaradá­sára és közreműködésére, és a tudományos kutatások zö­me is arra a következtetésre jutott, hogy mind társadal­munk, jnind pedig az egyé­nek funkcionálásához nél­külözhetetlen a család. így a családokon múlik a 'népesség utánpótlása, az új generációk megszületése, de az egyes emberek életének is egyik legnagyobb élmé­nyét adhatja gyermekük születése, gondozása és ne­velése. Már az újszülött iránt különös szeretetet érezhetnek a szülők, és ez csak fokozódik, gazdagodik, ahogy a gyermek nő. és ő is ismételt jeleit adja a szülőkhöz való ragaszkodás­nak. A gyermekkor minden egyes szakaszával járnak olyan események, amelyek különös boldogságot okoz­hatnak: a gyermek első mo­solya, hasra fordulása, fel­állása, szavai, lépései, értel­mi és fizikai fejlődésének minden újabb jele. ame­lyek valójában mindennapos dolgok, de a szülő számára egyenértékűek lehetnek, sőt felülmúlhatják az élet egyéb területén szerzett legna­gyobb élményeket is. Min­den emberben meglevő al­kotási vágy kiélésére nagy lehetőség a gyermek, akinek testi gyarapodása, szellemi készségeinek kibontakozása nagy mértékben függ a szülők gondoskodásától, és ezért fejlődése jogos meg­elégedettséggel töltheti el a szülőket­A mai magyar kultúra szerves része a saját gyer­mek utáni vágy, és a gyer­mek növekedésével járó ese­A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tizen­egy fürdőt üzemeltet, többet, mint bármelyik más megyei vállalat. A fürdők közül csak nyáron tart nyitva a tiszaligeti, a mezőtúri, a kis­újszállási, a jászsaentandrá- si és a jászboldogházi strand, a többi folyamatos üzemeltetésű. Közismert, hogy a fürdők fenntartása nem tartozik a nyereséges szolgáltatások közé. Minderre bizonyságul néhány adat. Tavaly a ti­zenegy fürdőben 1 millió 406 ezer vendég fordult meg, nyolcezerrel kevesebb mint az azt megelőző esztendő­ben. A vállalat bevétele 32 millió forint, de ebben az összegben benne van az ár­támogatás is, amely 1983- ban 11 millió forint volt. összességében a Víz- és Csatornamű Vállalat tehát 16 millió forintot fizetett rá a strandok, fürdők fenntar­tására, ugyanis az üzemel­tetés, a felújítás 48 millió forintjába került. A veszteség pótlására az utóbbi három évben megkét­szerezték az úgynevezett ipari, építőipari tevékenysé­güket, de az ilyen irányú megrendelések egyre fogy­nak, mert a tanácsok, válla­latok beruházásra fordítha­tó kerete csökkent. A für­dők költségei viszont nőttek: mények értékelése, mégis az elmúlt évtizedeket olyan ajacsonyszii nfű gyermekvál­lalás jellemezte, amelynek társadalmi következménye, hogy az összes születések száma elmaradt a népesség utánpótlásához szükséges számtól. Ennek a helyzet­nek elemzései rávilágítottak azokra az objektív nehézsé­gekre, amelyek miatt a vál­lalt gyermekszám elmaradt a szükségestől, de többnyire a házasságkötéskor tervezet­től is. Társadalmi feladat ezeknek a nehézségeknek fo­kozatos kiküszöbölése, illet­ve sokoldalú segítségnyújtás a gyermekes családoknak, és a fiatalok gyermek iránti vágyának erősítése. A gyermekvállalás mint­egy két évtizedre meghatá­rozza az egyes családok éle­tét. Ez alatt az idő alatt a család egyik legfőbb funk­ciója, hogy a gyermeket fel­nevelje, és felkészítse arra, hogy önállóan be tudjon kapcsolódni a társadalom életébe. Valamennyi tagja szem­pontjából a családnak vál­tozatlanul fontos funkciója, hogy a mindennapi szükség­letek kielégítésének elsőren­dű kerete. Bár elterjedt né­zet, hogy a mai család elveszí­tette gazdasági funkcióját, ez •így nem áll. Igaz, hogy a nemzetgazdaságban ma lé­nyegesen kisebb a családi termeléssel létrehozott érté­kek aránya, mint fél évszá­zaddal ezelőtt volt, de a csa­ládi termelés Magyarorszá­gon még mindig a háztartá­sok több mint felében meg­található. elsősorban a ki­segítő gazdaságok formájá­ban. Még fontosabb a csa­ládi fogyasztás, és ez is gaz­dasági funkció. A háztartá­sok a fogyasztási kiadások nagyobb részét közös, családi döntés alapján foganatosít­ják, és a javak többségét is együtt fogyasztják. A XX. század második felében egyre nagyobb ér­deklődés mutatkozik az iránt, hogy az emberek mi­re használják azt az időt, amely a kereső munka el­végzése, az otthoni felada­tok ellátása és a nélkülöz­hetetlen ailvás után fennma­rad. A fokozott érdeklődés e szabadidő növekedésével és az eltöltési lehetőségek differenciálódásával a kü­lönféle kikapcsolódási mó­dok szaporodásával függött össze. A hatvanas és hetvenes években a lakosság életmód­Főidényben nem, csak szeptembertűi emelik a belépőjegyek árát Parkosítottak, öltözfiket építettek magasabbak lettek a bérek, többe kerül az energia. A veszteség így még nagyobb lesz. Mindezek ellenére a válla­lat, a nyári főidényben nem emeli a fürdőjegyek árát, viszont szeptemberben már elkerülhetetlen lesz az ár­emelés, melynek mértéke egyelőre nem ismert. Egyéb­ként a strandok fenntartás- sához a megyei tanács is adott támogatást, az összeg azonban legfeljebb a veszte­ség kisebb arányú emelke­déséhez elegendő. A fürdők üzemeltetéséből eredő ráfizetés okai között előkelő helyen szerepel, hogy a vállalat sok strandot rend­kívül .^lerobbant” állapot­ban vett át. ezért a felújí­tásokra többet kellett költe­nie mint más megyei válla­latoknak. Az idén tízmillió forintot áldoznak az átala­kításokra, bővítésekre, azon kívül a fejlesztési- alapjuk­ból is felhasználnak hason­ló összeget erre a célra. A jában három olyan változás is történt, amely megnövel­te a családi közösségek együttes életének, a család­tagok közötti intenzívebb kapcsolatnak, közös szórako­zásnak. eszmecserének a le­hetőségét. Ez a három a televízió térhódítása az ott­honokban, a gépkocsi elter­jedése, és a nyaralók, hét­végi házak, telkek számának gyors növekedése. A televí­ziókészülék a lakásban meg­könnyíti, hogy a szülők és gyermekek együtt szórakoz­zanak, művelődjenek, újabb és újabb témákat ad a csa­ládi beszélgetéshez. Az autó a közös kirándulásoknak, az országjárásnak lehet az esz­köze, a vidéki ház felépíté­se, a telek megművelése kö­zös tervezésre, aktivitásra ad alkalmat. Mindez azon­ban, csak lehetőség: sok csa­ládban mind a három esz­köz igénybevétele olyan egy­hangúsággal történik, hogy a felnövekvő gyermekek mi­nél előbb igyekeznek kisza­badulni az együttes prog­ramokból. Az emberek életében az egyik legnagyobb biztonsá­got nyújtó tényező lehet a családjuk, amelyben megér­tésre, együttérzésre, segít­ségre, áldozathozatalra szá­míthatnak a családtagok egymás részéről. Ugyanak­kor az élet legsúlyosabb krí­zisei is a családhoz tartozás­sal függnek össze, mert semmiféle kapcsolatban nem okoz ollyan kínt, bánatot a meg nem értés, a visszauta­sítás, a kihasználás, mint akkor, ha ezt a családja tagjai részéről tapasztalja valaki. > > itfl így elté­rő kime­netelű em­beri kap­csolatok­nak lehet a kerete. Az, hogy milyen irányúvá válik a kapcsolat, nagy mértékben függ a családon kívüli, tár­sadalmi hatásoktól: a csalá­dok felbomlásának magas és emelkedő előfordulása nem érthető meg azoknak a társadalmi változásoknak a figyelembevétele nélkül, me­lyek a házastársi kapcsola­tokat sérülékenyebbé tette. A külső világ, a társadalom egésze, azonban nemcsak veszélyeztetheti a család működését, hanem előnyö­sen is befolyásolhatja azt intézményeinek tervszerű, átgondolt munkájával, aktív családpolitikai tevékenység­gel. Sz. L. múlt évi munkálatok és az idei rekonstrukciók során a Damjanich uszodában bőví­tették az öltözőket, Cserke- szőlőn és a többi strandon parkosítottak. A Tiszaliget- ben például kicserélték a gyepszőnyeget, amely 600 ezer forintba került. A fej­lesztési terveik között szere­pel a jászberényi fürdő fű­tésének kokszról földgázra való átalakítása, a Berekfür­dőn hamarosan elkészülő bejárati épület, a tiszafüredi „téliesítés” és a jászszent- andrási új kút és medence kivitelezése. A vállalat legnagyobb fe­ladata az idén a szolnoki Tisza Szálló és fürdő re­konstrukciója, amelyhez már hozzáfogtak, a munkálatokat várhatóan eg,r év múlva fe­jezik be. A 35 millió forintos teljes átalakítás idejére a gyógyfürdőt bezárják. Az egy évig tartó munkálatok során új kazánház épül, amely energiával látja el a szállodát, a színházat, ezen kívül két óvodát és egy böl­csődét. Kicserélik a fűtőve­zetékeket és fűtőtesteket, a fürdő belső burkolatát, és fejesztik a szolgáltatásokat is. Az idényjellegű strandok nyitása május 1. és 15. kö­zött várható, A Közúti Igazgatóság jászberényi szakaszmérnöksége Jászladány főútját tisztítja. Az idők során az úttest szélén megvastagodott földlerakódást gyalulják, majd ahol szükséges, vízlevezetőket készítenek Az elmúlt évtizedek Strandok nyitás előtt A család intézménye bj -

Next

/
Thumbnails
Contents