Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Ha nem sonka, füstölt csülök Élő tapsifülesek az flBC-ben Csapolt sör az ünnepi asztalon Ellátási körkép húsvét előtt Az első felmérésnél a me­gye kiskereskedelme — az áremelés hatását is kalku­lálva — mérsékelten rendelt húsvétra füstölt húsárut, kevesebbet a tavalyinál. Az­óta már a pótmegrendelése­ket is megkapta a húsipar és ki is tudja elégíteni, mert számított az igények növeke­désére, többet gyártott, ha nem is a hagyományos ösz- szetételben. Az ÁHV-től 60 tonna áru került ki, illetve jut el a hét végéig az élelmi­szerboltokba, ÁBC-kbe, a re- gionlálfs húsüzemek iaz (el­múlt évinek mintegy 80 szá­zalékával járultak az ünne­pi ellátáshoz. A látottak alapján úgy véljük, ha a drága kötözött, hálós illetve parasztsonká­ból nem is jut mindenki asz­talára, az olcsóbb csülökből és egyéb füstölt húsokból a kínálat megfelelő. Kocsonyát viszont — bár a tavalyinál több jutott a boltokba — aligha tudunk füstölt kö­römből főzni, van viszont nyers köröm és a társválla­latoktól beszerzett fagyasz­tott kocsonyahús. Kenyérből a tavalyinál 31 mázsával több, 4224 mázsát rendelt péntek—szombatra a kiskereskedelem. Ez a szám még változhat, hiszen az egyeztetés folyamatos, a péntek esti zárókészletek elégtelensége esetén a prog- ramozottnál nagyobb meny- nyiséget vetnek a kemen­cékbe a sütőüzemek szombat délelőtti, utolsó műszakié­iban. A vendégváráshoz szendvicsnek alkalmas zsemlyevekniből is 31 má­zsával több várja a háziasz- szonyokat a tavalyinál. Az otthoni sütéstől igyekszik őket megkímélni a sütőipar és a Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat a kalács mel­lett beiglivel, tortakarikával, krémeslappal — igény sze­rint. Zavartalannak Ígérke­zik a tej- és tejtermék ellá­tás. Az ünnepi ebéd egyéb kel­lékeiből a csirkeaprólékot említhetjük, amiből nem lesz elég, de kedves tavaszi ünnepünk elengedhetetlen kellékéből, tojásból a sza­badpiaci és bolti kínálat egyaránt kielégítő. A tava­lyinál később beköszöntő húsvét bőséges primőrfelho­zatala teszi változatossá a családok terített asztalát: zöldpaorika, fejes saláta, re­tek. uborka, paradicsom is van a jó minőségű válasz­tékban. igaz, az árak kissé borsosak. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat nagy ABC- iben a sonka-, bor- és pezs­gővásár mellett, a megye- székhelyien élő tapsi fül-ebe­ket is találnak a vásárlók. A húsvéti csokoládéfigurák­ból a tavalyinál 10—15 szá­zalékkal több jutott a pol­cokra, elsősorban a tejcso­kis termékek javára. Válasz­tékosabb volt az ellátás, mint tavaly az ünnep előtti hetekben, ez persze nem je­lenti azt, hogy e napokban is mindenki megtalálja még, amit kinézett a locsolkodók- nak ajándékba. Az Egyesült Jászsági Áfész 13 település ellátója, 30 százalékkal több csokoládéfigurát szerzett be, mint tavaly és jól számított: több településen el is fogy­tak már a nyuszik, csokito­jások — talán pótrendelé­sükre érkezik még újabb adag. Néhány tartós hiány­cikk nehezíti a háziasszo­nyok ünnepi készülődését a Jászságban (margarin, ma­zsola, kókuszreszelék, cit­romlé, kakaó), de készség­gel vesznek fel az ÁBC-k előrendelést cukrászsütemé­nyekre. Sonkaiíélékből ösz- szesen 4 és fél tonna jut a jászsági áfész területére. Tiszafüreden»sok család­ban húsvét előtt tartottak disznótort, ezért újabb „fú- szerinvázió” kezdődött. A környéken úgy tartják, hogy nincsen hurka majoránna nélkül. Az idei töltésűekből kimarad mégis, mert a Tisza II. ÁBC-ben karácsony óta nem találkoztak ezzel a’ fű­szerrel. Az első 800 kiló füs­tölt húst a szolnoki és a ti- szaszőlősi húsüzemből kap­ták, s a vártnál nagyobb ke­reslet kielégítésére még e héten is érkezett újabb szál­lítmány. Töltelékáruból és friss tőkehúsból nincs gond. Hamar vevőre találtak a csokoládéfigurák ott is, már másodszor szállítottak a na- nokban. Sok érkezett félkész !süteményekbői van tortfl karika, réteslap, jó az ellá­tás hűtött leveles tésztából. Az italkínálat is változa­tos az ünnep előtt, többek között négyliteres hordós sört is tehetünk a vendég­váró asztalra, amihez csap­telepet is csomagolnak. RE—BJ—LP—SZÍ Hl! P1 It' 1 k Az ünnepekre 75 mázsa füstölt terméket készített a jászberényi Kossuth Tsz húsüzeme. A sonkák és kolbászok 40 százaléka a szolnoki boltokba kerül, míg a többi . Jászberény és környékének lakossági igényeit elégíti ki Fűzfavesszőből Keresettek a tószegi valuta kosárfonók termékei A kis létszámú — kizárólag bedolgozókból álló — tósze­gi Kosárfonó Háziipari Kis­szövetkezet tagjai immár három évtizede, hogy a ke­resletnek megfelelő, külön­böző méretű kosarakat és bútorokat készítenek — méghozzá fűzfavesszőből. E hagyományőrző mesterség­gel Tószegen ma már több­nyire csak az idősebbek foglalkoznak: a kezük nyo­mán készült ülőalkalmatos­ságokat talán az ország ha­tárain túl jobban ismerik, mint itthon. Kezdetben a Tisza-Dart vad fűzfavesszőiből úgynevezett zöldkosarakat „gyártottak”, majd később a piac igénye­it figyelembe véve, ülőbúto­rok fonásával is eredménye­sen próbálkoztak, és e faj­ta termékekkel foglalkoznak jelenleg is. A Kosárfonó Há­ziipari Kisszövetkezet mun­káihoz szükséges alapanya­got, a fűzfavesszőt az erdő- gazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalatától, valamint jóné- hány termelőszövetkezettől vásárolják, s Tószegen a szövetkezet saját telkén a modul épületekben tárolják. Itt történik a készáruk rak­tározása és a szállítások elő­készítése is. A szövetkezet bedolgozó tagjai esetenként a zöldvessző főzésében, a hán- tolási munkákban, illetve a készáruk csomagolásában segédkeznek. Jelenleg a kisszövetkezet ügyeskezű tagjai a hazai pi­acra és jón^hány nagyüzem számára készítenek zöld­vesszőből kosarat. Igv a Cse­rrel Autógyár. a debreceni Biogál és több mezőgazda- sági nagyüzem tartozik a tó­szegi szövetkezet partnerei közé. E termékeken túl — megszabott határok között — az ipar részére egyéb spe­ciális megrendeléseket is teljesítenek. A tószegi kis­szövetkezet exportra gyár­tott termékeit a Kosár és Fonottáru Szövetkezeti Kö­zös Vállalat a kereslet ará­nyában gyűjti össze, és komplettírozza a fonott bú­torokat, majd a vevők igé­nyeinek megfelelően szállít­ja az Artex Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül, az ország határain túlra. Így Finnországtól Görögorszá­gig ismertek a tószegi Vulcos székek és az úgynevezett szoknyás nagymama, fotelek. Korábban csak natúr szín­ben. lakkozottan szállítot­ták a termékeket, az idén azonban hófehéren „utaz­nak" Európa jó néhány or­szágába a szebbnél-szebb ülőbútorok. Az elmúlt esztendőben a tószegi Kosárfonó Háziipari Kisszövetkezet negyvenkét bedolgozó tagjával 5,3 millió forint árbevételt ért el, amelynek kétharmada a tő­kés piacokról származott. A mai napig is igen sok meg­rendelés érkezik a szövet­kezethez a korlátokat egye­dül a létszámhiány jelenti. E szép és sok türelmet igénylő szakmát — mely ma is apáról fiúra száll, — saj­nos egyre kevesebben kere­sik. és hazánkban képzésé­vel nem foglalkoznak. En­nek ellenére a tószegiek ta­valy is eredményesen gaz­dálkodtak. Az idén pedig 5 és fél milliós árbevételi ter­vet és 18 százalékos nyeresé­get tűztek ki maguk elé. Ha­vonta két alkalommal, a fi­zetést megelőzően adják át a szövetkezet vezetőjének a kész bútorokat, kosarakat. A terven felüli mennyiséget ösztönző bérezéssel honorál­ják. A jövőt illetően, az eddigi eredmények alnoján az 50 esztendős átlagéletkor elle­nére a Tisza-part fűzvesszői- ből mintegy 120 ezer dollár értékű bútorok elkészítését vállalták. F. T. (Bár) Újra kell(ene) a bundaß) Az 1983—84-es száraz, de gyakran hideg tél biztosan sok szakma dolgozóinak oko­zott fejfájást, a „szőrmések” azonban örültek neki, hogy az év végi, év eleji hónapok va­lamivel szigorúbbnak mutat­koztak a korábhi esztendők­ben szokásosnál. A kereske­dők raktárainak bundakész­letei Európa-szerte megcsap­pantak, a meleg felső ruhák­ra újra több vevő akadt mint régen — több megrendelés érkezett a jámbor juhok és vadak gereznáját egyaránt kabáttá szelídíteni képes konfekcióipari vállalatokhoz. A Pannónia Szőrmekiké­szítő és Konfekció Vállalat­nál — az 1982-es mélypont után — már tavaly is érzé­kelték a piac élénkülését, az idei esztendő azonban már kifejezetten biztató jelekkel indult: Az első negyedévben a vállalat kunszentmártoni gyára például 3,5-ször annyi szőrmebundát tudott külföl­dön eladni, mint 1983 első három hónapjában. A keres­kedők szerirnt — „bárcsak igazuk lenne!” — ez már nemcsak a téli zimankó rö­vid távon jótékony hatásának köszönhető, ők a változásban a ruházati konjuktúra első je­leit is látják. A Pannónia — úgy az egész vállalat, mint a kunszentmár­toni gyár — eddig szerencsé­re még nem küszködött érté­kesítési gondokkal, ha a kül­földi rendelések száma apadt, itthon (bár biztos lesz, aki a bundaárakat ismérve, ezt fur­csának találja,) termékeire mindig talált vevőt. Az ex­port — amely minden eset­ben kemény valutát jelent — azonban ennek ellenére lét­érdek: nemcsak azért, mert a tőkés országokból származó bevételektől — így diktálnak a most érvényes gazdasági szabályozók — függően más néven megszerezhetetlen, pél­dául bérfejlesztési előnyökre tehet szert a kollektíva. A Pannónia az exporton szer­zett bevételeinek 80 százalé­kát bőrök, különböző vegyi anyagok megvásárlására köl­ti — e kiadások nélkül üze­mei dolgozni nem tudnának. Márpedig a kapacitások ki­használásához nélkülözhetet­len „importkeretet” (nem szabad elfelejteni, hogy az itthon értékesített irha- és panofix bundák sem készül­hetnének el a behozatal nél­kül) a központi gazdaságirá- nyító szervek csak az „ellen­tételt”, az exportbevételeket látva engedélyezik. Érthető talán, hogy a Pan­nónia 1981-iben és 1982-ben az igen alacsony árak jelle­mezte recesszió közepette is (számos szőrmeipari híresség tönkrement akkor, a piacon maradás nagy ..kunsztnak” számított) ragaszkodott a tő­kés exporthoz. Pedig nemcsak nyereséget alig tartalmazó külföldi árak okoztak kárt a vállalatnak: itthon eladott termékein se lehetett több haszna, hiszen a belföldi árak kialakításakor csak annyi jö­vedelmet kalkulálhatott, amennyit az exporttal sike­rült elérnie. Ma „kellemesebb” gondok nehezítik a bundakészítők életét. Hogy az élénkülő ki­vitel miatt a hazai vásárló se szenvedjen hiányt, a termelés fokozására kell például a vi­déki gyárban is lehetőséget találni. A vállalat budapesti üzemei óriási munkaerő­hiánnyal küszködnek, de Kun- szentmártonban is okoznak fejtörést hasonló problémák. Szerencsére a helyzet nem annyira vészes, mint a fővá­rosban : a többet keresni aka­ró dolgozók alapította válla­lati gazdasági munkaközössé­gek komoly segítséget jelen­tenek. A „túlmunkára” vál­lalkozó kollektívának — hi­szen valamennyien a készáru kibocsátást fokozó területen tevékenykednek az év első három hónapjában 1000 bun­da elkészültét köszönheti a vállalat. V. Sz. J. Tavaszi apró vad bőség A gabonatermelés gépesítéséről Nemzetközi szimpózium Gödöllőn Kétnapos nemzetközi szim­pózium kezdődött tegnap Gö­döllőn a MÉM Műszaki Inté­zetében a gabonatermelés gé­pesítésének fejlesztéséről. A tanácskozásra Belgiumból, Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból. Ro­mániából és a Szovjetunióból érkeztek kutató és fejlesztő szil ^emberek. A tanácskozáson Kovács István,, a MÉM főosztályve­zetője tartott bevezető előa­dást a gabonatermesztés fej­lesztési célkitűzéseiről. A többi között hangsúlyozta: hazánkban eredményesen va­lósul meg az intenzív gabo­natermesztési program. A ha­todik ötéves tervidőszakban a terv szerint 72-1—'73 millió tonna gabonát kell megter­melni, ez azonban csupán a legkorszerűbb technológiák, az új szakismereteik, a mű­szaki és a technikai vívmá­nyok gyors alkalmazásával teljesíthető. A tanácskozás ma folytató­dik. A résztvevők véleményt cserélnek a nemzetközi gép­kereskedelmi kérdésekről és a vevőszolgálatok munkáiá- ró.l. Csütörtökön a külföldi szakemberek üzemlátogatá­son vesznek részt: felkeresik ■a. jászkiséri Lenin Terme1 ő- szövetikezetet és a Török­szentmiklósi Állami Gazda­ságot. A természet lombosodása, zöldbe öltözése előtt befejez­ték a hagyományos tavaszi apróvadszámlálást Szolnok megye 36 vadásztársaságának tagjai. A körültekintő felmé­rés szerint a szakszerű vad- gazdálkodás jól kamatozott. Az utóbbi évtized egyik leg­nagyobb tavaszi állományát figyelték meg a tiszamenti tájakon, a nagykunsági és a jászsági mezőkön, réteken. A múlt évi időjárás, majd a hótakaró nélküli tél különö­sen a fácánoknak kedvezett. A tarka tollú, díszes mezei szárnyasokból kétszázezernél több mozgását figyelték .meg. •Ez legalább tízezerrel halad­ja meg az elmúlt évek átla­gát. A mezei nyúlállomány is jól vészelte át a telet, a szán­tóföldeken egy-két hét kivé­telével állandóan találtak eleséget, a kisebb havas pe­riódusokban pedig vadete­Nag.y gondot fordítanak a takarékosságra és az önkölt­ség csökkentésére a szolnoki Volán mezőtúri üzemigazga­tóságán. Tavaly csatlakoztak a vori fa-programhoz mely­nek keretében benzinnel mű­ködő Zil autókba dízel üze­tőkben jutottak táplálékhoz. Noha körülbelül negyvenezer nyulat élve befogtak ex­portra, s többezret kilőttek, 115 ezer tapsifüles került a távcsövek optikájába, szá­muk tízezerrel haladja meg az előző tavaszi népességet. A Tisza, Körös és a Zagyva menti erdőkben, vadrejtő he­lyeken az őzek is szép szám­mal tanyáznak, 13 ezerre be­csülik a jelenlegi kecses va­dak állományát. Gondot je­lent viszont, hogy a mezőt, erdőt járó vadászok gyakorta találnak elhullott őzet. Okát abban látják — s ezt az ál­latorvosi vizsgálatok is iga­zolták, — hogy az őszi, téli száraz takarmány fogyasztá­sa után, a hótakaró nélküli földeken korán megkezdték a zsenge zöld növények mohó fogyasztását, s ez gyakran puffadáshoz, gyomorbántal- makhoz, kimúláshoz vezet. E. S. mű Ifai motorokat szerelnek, A múlt évben 2l autó kapott új motort, idén további 9 te­hergépkocsit alakítanak át a szakemberek. így ebben az évben előreláthatólag több mint 380 ezer forint értékű üzemanyagot takarítanak mez a mezőtúriak. Vozifák Mezőtúron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents