Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

1984. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hatódik éve gyárt fém öltözőszekrényeket a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövet­kezet. Évente mintegy 13 ezer darabot állítanak elő az üzemben Új posta Jászárokszállásnak Beszéljünk a magánlakás-építésről 5. Építési engedélyezés A múlt században épült Árokszállás régi postaháza. A községi tanács már évek óta szorgalmazta a Debrece­ni Postaigazgatóságnál a szűk és elavult épület lebontását. Végül 1982-ben már nem le­hetett tovább halogatni, mert életveszélyessé vált. Az új felépítéséig a posta az MHSZ székházába zsúfolódott be. Kilenc felháborodott lakó — a Jászberény, Szövetkezet út 24 számú garzonlakás bérlői — két és fél hónappal ezelőtt írásban bejelentette a Városgazdálkodási Válla­latnak, hogy nem fizet fű­tési díjat. A Népi Ellenőrzé­si Bizottság azonnal vizsgá­latot rendelt ell, a vizsgálat eredményéről és a távfűtési 'gondokról február 9-i szá­munkban tájékoztattuk ol­vasóinkat is. i 1 Azóta beköszöntött a ta­vasz, hamarosan véget ér a fűtési idény. Két hónap után újból bekopogtunk a pana­szosakhoz, illetékesekhez: melegszik-e már a radiátor, vagy a vizsgálatoktól, ígére­tektől függetlenül! a jó idő­től várják a megoldást. A vizsgálat óta a Város­gazdálkodási Vállalat a vá­rosi tanács közreműködésé­vel több egyeztető tárgya­lást tartott a tervezővel, a beruházóval! és a kivitele­zőkkel. Felszereltek 8 radiá­tort és jó néhány hidrauli­kus zárószerkezetet a lép­csőházi ajtókra, javult a pa­naszolt 60 lakás hőközpont­jában a forróvíz áramlása is. Eredmény: a lakók — egy kivétellel — elégedettek 'a fűtéssel, a fűtési díj csök­kentését újólag senki se kérte. Mégsem ért véget az ügy, mert a vállalat tovább­ra is veszteségesen fűt, és szeretné kiadásait legalább részben visszakapni. ' — Három tárgyalás után mindenki védi az igazát, fi­zetni senki sem akar — mondja Polgár Lajos ága­zatvezető —. holott nem az üzemeltetéssel volt és van gond. Káldiéknál is meg kell szüntetniük a fűtési problémát, és bár nem mi vagyunk annak sem az oka, 'mégis a mi zsebünk bánja. 1 Valószínűleg a bíróság dönti el a vállalatok közötti fizetési vitát, de a lakók tói már nyugodtan alkat­nak. Azaz hogy mégsem! — Hisz épp az a baj, hogy nem tudunk aludni — pa­naszkodik Boda Józsefné, az első emelet 11 lakója. — A fűtés jó, nem fázunk már, de a zaj most kezdődik csak igazán. Jön a meleg idő, és Tavaly májusban kezdett a tanács költségvetési üzeme a postaigazgatóság megrende­lésére az 5 millió forintos beruházáshoz. A jó ütemű kivitelezés következtében va­lószínűleg a ’84 szeptember végi határidő előtt két hó­nappal átadják az épületet. éjszakánként nem lehet ki­nyitni az ablakot az alat­tunk lévő presszó miatt. Bujdosó Ilona is, a máso­dik emelet 11-ből, dicséri a fűtést és rettegi a zajt. — Ha megnyílik a terasz, a zene, meg a hangoskodók túlharsogják a tévét is. A forgalmat már megszoktuk, de amikor este 10 után el­csendesednek az utcák, itt az egész házat átjárja a beat zene. Éjfél körül vége a ze­nének, akkor a takarítás, a székek, asztalok tologatása következik még egy jó fél­óráig. No, meg a hajnalig ha­zamenni nem akaró, részeg vendégek „szórakoztatják” á házat. A nyugdíjasok kia- lusszák magukat, de va­gyunk egy páran, akik reg­gelenként fáradtan indu­lunk munkába. A bérlők beköltözése után majd egy évre nyílt meg a Déryné presszó, tavaly má­jusban. Alig egy hónap múlva huszonkét lakó levél­ben követelte a zene meg­szüntetését. Márkházai Ber­talanná, a Városi Tanács hatósági osztályának főelő­adója mutatja a vastag „za­jos” ügyiratcsomót: a Mi­nisztertanács Titkársága, rendőrség, Köjál, áfész, la­kók, tanács; leirat, átirat, jelentés, kérés, tájékoztatás, nyilatkozat. Annyit elértek a lakók, hogy a nyitvatartá­si időt rövidítették eev-két órával. Ez azt jelenti, hogy hétköznap és vasárnap 11 órakor, szombaton pedig éj­félkor kezdődik a takarítás. Muhari Istvánná üzletvezető szerint emiatt 50 ezer fo­rinttal kevesebb bevételük van havonta. ■ — Éppen a legjobban fi­zető időszakot vették el tő- lünk, kétszer is módosítot­ták a zárás idejét. Mi enge­délyt kaptunk a tanácstól az üzemelésre és természe­tes, hogy a vendégek érde­két tartjuk szem előtt. Egyesek bosszankodnak a zaj miatt, de a lakók s"m angyalok, a szemetet a be­járatunkhoz dobálják, mi takarítunk helyettük. A garzon lakóinak a csü­törtök az ünnepnapjuk, mert akkor pihen a zenekar. Magnó szolgáltatja odalent a zenét, fele is a bevétel Vállalkozásokhoz Tanácsadás Vállalkozói Tanácsadó Vál­lalat névvel szolgáltató kis­vállalatot alapított a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az új kisvállalat elsősorban a hazai éa külföldi vállalkozá­sok előkészítéséhez, megszer­vezéséhez ad gyakorlati ta­nácsokat. A jogi segítség mellett vállalkoznak gazda­sági számítások, prognózisok készítésére is. mint más napokon, állítja a személyzet. Szentirmai Sza­bolcs, jó hírű zenész szerint a hét többi napján se nagy a hangerő, a megengedett­nek csak az egynegyede. Ha halkabban játszanának ak­kor a vendégek nem állnak fel táncolni. Káldiék lakása közvetlenül a zenekar fölött van, a dísztányérokat a ze­nészek többször lemuzsikál­ták a falról. Mi lenne a négyszeres hangerőtől? Nánási Károlytól, az Egyesült Jászsági Áfész el­nökétől megtudjuk, hogyan került a Déryné presszó' a garzonlakások alá. — Eredetileg a Fogtechni­kai Vállalat költözött volna oda, de építkezés közben ki­léptek a beruházásból. A ta­nács hozzánk fordult segít­ségért, így a város egy igé­nyes szórakozóhellyel gaz­dagodott. A nyitvatartást, a zeneszolgáltatást a hatósá­gok engedélyezték, a hang- szigetelést álmennyezet fo­kozza. ' Az áfész szeretné kultu­rált szórakozóhelyekkel, kis üldögélőkkel, kávéházi tera­szokkal színesíteni a várost. Ugyanakkor a panaszkodó lakók érthetően csöndet, nyugalmat kérnek, vagy kö­vetelnek, mert mint mond­ják, beköltözéskor arról nem volt szó, hogy zenés mulató, es ilyen „pokoli lárma” lesz a házban. A tanács kötelez­heti az áfészt a zene és a te­rasz megszüntetésére, és 10 Órára csökkentheti a nyitva- tartást, az áfész pedig el­gondolkozhat, hogy akkor bezárja-e inkább a presszót. Pedig milyen szép tervekkel nyitottak: irodalmi műsoro­kat is szántak a vendégeik­nek. Megbukott a próbálko­zás (talán nem kellett a be- 'rényieknek), maradt a zene. De függetlenül a megenge­dett decibelektől ha az erő­sítőket szolidabbra állítják, 'attól még élvezhető a mu­ksika, és nem sértik a ven­dégek érdekeit sem. Az iro­dalmi műsorokról pedig nem kellene végképp le­mondani. I A radiátorok tehát fűte- hek, a zajos éjszakák vajon hogyan csendesülnek? Lukácsi Pál Az építési engedélyezési el­járásról szóló 2/1977. (I. 18.) ÉVM. számú rendelet és az azt módosító 13 1979. (VIII. 30.) ÉVM. számú rendelet meghatározza azoknak az építési munkáknak körét, amelyeket építési engedély alapján lehet végezni. Az említett jogszabály sze- * rint lakóépület építése; át­alakítása, bővítése (emelet­ráépítés, toldaléképítés,) te­tőtér beépítés, lakóépület műszaki megosztása, teher­hordó szerkezetének változta­tásával járó felújítása, hely­reállítása csak jogerős építé­si engedéllyel végezhető. Kérelem és mellékletei Az építtetőnek aiz építési engedélyt az ingatlan fekvé­se szerint illetékes I. fokú építésügyi hatósághoz kell előterjeszteni. A kérelemhez az építtetőnek az alábbi mel­lékleteket kell csatolnia: 1. Az építtető építési jo­gosultságát. 90 napnál nem régebb keletű ingatlannyil- vántartási tulajdonlap hite­les másolatával (telekkönyvi szemlével), jogerős hagyaték átadási végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határo­zattal, vagy az ingatlannyil­vántartásba történő bejegy­zésre alkalmas szerződéssel kell bizonyítani. A már meg­levő épület felújításánál, helyreállításánál, átalakítá­sánál vagy bővítésénél a tu­lajdonjog Igazolásához ele­gendő az építtető büntetőjogi felelőssége tudatában tett. nyilatkozata. Idegen vagy közös tulajdonban álló in­gatlanon történő építkezésnél a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata, vagy az ezt pótló bírósági ítélet szüksé­ges, amelyben a tervezett építkezés tűrésére kötelezik a társtulajdonost. 2. A tulajdonszerzési jogo­sultságot igazoló okiratot egy példányban a lakóhely sze­rint illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szervétől. 3. Csatolni kell a helyszín­rajzot, amelynek alapja a földhivatal felmérési alaptér­képéről hitelesített térkép­másolat. 4. Mellékelni kell 2 pél­dányban a tervezett lakóépü­let műszak tervét (lakásépí­tési hitel esetén 3 példány­ban). A tervnek tartalmaznia kell az épület, illetve az épí­tési munkával érintett részek alaprajzi elrendezését, szer­kezeti megoldását, al külső megjelenését ábrázoló terve­ket (az egymástól eltérő szin­tek alaprajzait, metszeteit a lépcsők feltüntetésével. az átalakítandó helyiségeken, szerkezeteken keresztüli, homlokzati rajzokat (1:100 méretarányban). 5. A kérelemmel együtt be kell nyújtani az építési mun­ka műszaki leírását, ismertet­ve az épület rendeltetését, a hőtechnikai követelmények kielégítésének, a tervezett energiaellátásnak módját, le­hetőségét, stb. 6. Csatolni kell egy pél­dányban a tervező nyilatko­zatát. 7. Egyedi tervnél magán- tervezői szakértő bizottság szakvéleményét is mellékel­ni kell. A kérelem elbírálása so­rán az építésügyi hatóság megvizsgálja, hogy az épít­tető esiatolta-e a szükséges mellékleteket és azok megfe­lelnek-e a követelményeknek. Ha nem, az I. fokú építés­ügyi hatóság a kérelmezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Az ingatlan fekvése szerint illetékes I. fokú építésügyi hatóság az építési enge­délyt határozatban adja ki. A határozatot írásban közli az építtetővel, a terVezővel, azokkal, akiknek az építke­zés a jogos érdekeit közvet­lenül érinti (társtulajdono­sok, szomszédok stb.). Az építési engedélyben az I. fokú építésügyi hatóság fellebbezési jogot biztosít. A fellebbezést az építési enge­dély kézhezvételétől számí­tott 15 napx>n belül lehet be­nyújtani a határozatot kiadó építésügyi hatóságnál. Amennyiben az építtető. a tervező, az építkezéssel érin­tett szomszéd a megadott ha­táridőn bélül nem él felleb­bezési jogával, a 15 nap el­teltével ae építésügyi hatóság a határozatot jogerőre emeli. A lakóház építését csak a jogerős építési engedély bir­tokában lehet megkezdeni. Az építkezés megkezdésének tervezett időpontját, a fele­lős kivitelező nevét és lakcí­mét a tényleges munka megkezdése előtt leg­alább 8 nappal írásban kell bejelenteni az I. fokú építés­ügyi hatóságnak. Az építési engedély a jog­erőre emelkedés napjától számított 2 évig érvényes. Az építésügyi hatóság ál­tal engedélyezett helyszín­rajztól és műszaki tervektől csak a hatóság előzetes írás­belii engedélyével szabad el­térni. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezett tervtől az eltérést határozat­tal engedélyezi, erről mind­azokat értesíti, akiket az építési engedélyről eredeti­leg is értesített. A lakóépületek használat­bavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról a 3/1977. (I. 18.) ÉVM. számú rendelet és az azt módosító 14 1979. (VIII. 30.) ÉVM számú ren­delet rendelkezik. 11 használatbavétel tudnivalói 1A, hivatkozott jogszabály értelmében lakóépület, lakó­épületrész használatbavételé­hez aiz I. fokú építésügyi ha­tóság által kiadott használat­bavételi engedély szükséges. Ezt az építtető az építkezés befejezésétől számított 15 napon bélül írásban köteles megkérni. A használatbavé­teli engedély iránti kérelem­ben közölni kell az építtető nevét és címét, az épület he­lyének és rendeltetésének megjelölését, az építési enge­dély számát és keltét. A kérelemhez egy-egy pél­dányban csatolni kell: a ki­vitelező, (házilagos kivitele­zés esetén a felelős műszaki vezető) nyilatkozatát arról, hogy az építkezést az építési engedélynek és az ahhoz tar­tozó helyszínrajznak és mű­szaki terveknek megfele­lően végezték el. A használatbavételi enge­dély kiadása előtt az I. fokú építésügyi hatóság helyszíni szemlét tart. Lakóépületre a használat­bavételi engedély csak akkor adható meg. ha a megépített épület az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszín­rajznak és műszaki terveknek megfelelően épült magi, ren­deltetésének megfelelő és biztonságos használatra al­kalmas. A használatbavételi en­gedélyt az építésügyi hatóság határozattal adja meg és a lakóépület teljes befejezésé­hez szükséges építési munkák elvégzésére határidőt állapít meg. Ha a lakóépület nincs használatra alkalmas ké­szültségi fokban, ha az en­gedélyezett helyszínrajztól és műszaki tervtől a kivitelezés folyamán az építésügyi ha­tóság előzetes engedélye nél­kül eltértek, ha a falazat és a födém hőszigetelése nem megfelelő, stb, akkor az épí­tésügyi hatóság megtagadja a használatbavételi engedély kiadását. Bírság is kiszabható Ha az építtető aiz építésügyi hatóság előzetes engedélye nélkül eltért a jóváhagyott építési tervektől, akkor az építésügyi hatóság állapot­rögzítő terv benyújtására kö- teüezi az építtetőt. Amennyi­ben az engedélytől eltérő módon megépített épület az egészséget, az élet- vagy a közbiztonságot nem veszé­lyezteti és állékonysága meg­felel a műszaki követelmé­nyeknek, ÚSy a hatóság fennmaradási engedélyt ad ki, amely visszavonásig ér­vényes vagy végleges lehet. A visszavonásig érvényes fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelte, il­letve az engedély visszavoná­sa után az épületet le kell bontani. A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM. szá­mú rendelet értelmében az építésügyi hatóság építésren­dészeti bírságot állapít meg. Ennek összege lakóháznál a szabálytalanul épített épület értékének 10—20 százaléka. Ha az építési engedélytől eltérő módon megépített la­kóépület közvetlenül veszé­lyezteti az egészséget. az élet- vagy közbiztonságot, vagy állékonysága nem felel meg a műszáki követelmé­nyeknek és a veszély megfe­lelő átalakítással nem szün­tethető meg, az építésügyi (hatóság az épület lebontá­sát rendeli el. Miskolczi Pál né a megyei tanács építési, vízügyi osztályának megyei tanácsosa, folytatjuk.) Négy és fél szobás, lakóelőtercs, 99 négyzetméter alapterületű hagyományos családi ház, tetőtérbeépítéses, oldal határon ál­ló. A terv jele: CS OO HFT A jászberényi távfűtési gondok után Nem fáznak már, a zajtól tartanak

Next

/
Thumbnails
Contents