Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 13. Egy szerelem három éjszakája Csatlakozva a Szövosz és az Országos Béketanács közreműködésével meghirdetett nemzetközi gyermekrajz-pályázathoz, a Mészöv és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Képek a békéről címmel a megyében is pályázatot hirdet. A beérkezett legjobb rajzokból a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ gyermekgalériájában rendeztek kiállítást, amely tegnap délelőtt nyílt meg a nagyközönség előtt TABLÓBAL Jozsók meg Gácsérok nélkül A 60-as évek elején, amikor bemutatták, a magyar musical ígéretes új hajtása; már akkor sokan megjósolják, hogy az Egy szerelem három éjszakájával maradandó mű született. Mert alapeszméje — az ifjúság küzdelme a szerelemért, a szépségért és a boldogságért — oly gondolat, amely bízvást átlépi a korokat, azaz mindig időszerű tud lenni. És mert ráadásul költészet van benne igazi, s ez szó szerint is veendő, hisz verssorait Vas István írta, s mert Ránki György muzsikája színes és szellemes. Nem véletlen, hogy az utóbbi két évtizedben színházainkban gyakori vendég a szerzőhármas zenés játéka. (A hetvenes években a Szigligetit is megjárta. Valló Péter vitte színre.) Az Egy szerelem három éjszakája valóban remek mű, ha nem is tökéletes dráma. Cselekménye például meglehetősen sovány, s néhány részlete is csak lazán, hellyel-közzel kapcsolódik a két fiatal, Bálint és Júlia tragédiába forduló drámájához. Kárpótol azonban e hiányokért gyöngyöző poézi- sa, varázslatos lírája. Annál is inkább, hiszen a történet főszereplői: költők. Az ő fiatalságukról szól ez a játék; akik tiszták és védtelenek, s akik nem érhetik meg a szabadságot, mert a háború poklában elpusztulnak, végez velük a fasizmus barbársága. Tehát áldozatok, pusztulásuk fájdalmas me- mentó. Akikről írta — Radnóti és költőbarátainak szomorú sorsa adta a drámához az alapötletet — valójában azoknak is szeretett volna emléket állítani Hubay; emlékeztetni példájukra és tisztelegni személyiségük előtt. Erre utal a darab úgynevezett epilógusa, utóéneke. Csakhogy ezt az epilógust a mostani szolnoki előadáson hiába keresnénk: Éry-Kovács András elhagyta. De más olyan külső jegyeket is mellőzött, amelyek az eredeti elképzelés részei, amelyek a történések idejének és helyének vonatkozásában a dolgok szigorú konkrétságát jelentenék. Láthatóan Éry-Kovács igyekezett kitágítani a dráma gondolatainak körét — a konkrétság mellett erőteljesebben hangsúlyozva tartalmának általánosabb és hozzánk közelebb álló tanulságait. Nemcsak újraolvasta, újra is gondolta az Egy szerelem három éjszakáját. Valamivel racionálisabb hangvétel jellemzi ezt az előadást, sőt helyenként hideg és rideg, ahogy az érzelmekről beszél. (Vagy ez csupán a halványabb színészi teljesítmények következménye?) Oj formát, új köntöst kap a játék. Amit úgy jellemezhetnénk: magyar musical broad- wayi stílusban, azaz tragédia látványos kiállításban. Színből, fényből, árnyékból dús képzelettel megformált díszletek, középpontjában a sima, fehér falak, melyek szöget zárnak a színpad mélyében — El Kazovszkij adta tehetségét hozzá, művészi ihletettségét egy-egy kivételes pillanatban különösen érezni, és kissé stilizált kosztümök — Kálmán László fantáziájából —, melyek színeikben a feketére épülnek, sőt van, aki tiszta feketében jár; ezt hordja a költőbarát, ebből van — fekete selyemből — Henker százados tiszti egyenruhája. Fénylő selymes anyagból, mutatós matériából! Hogy itt az említett stílus „kísért”, a játékfelfogásban igen érzékelhetően tükrözi a felhangzó dalok „scenírozása”. ugyanis a songok szinte külön „magánprodukcióként” hangzanak el, kiemelten a színpad előterében: sztároltatnak a dalok, illetve a daloló színészek. Nos, nincs híjával ez a fokozott látványosságra, vizuális érzékiségre törekvő színpadi megvalósítás bravúros ötleteknek sem. A frontról hazatérő három katona — a háromkirályok — például vakondok módjára bújnak elő a színpad deszkái alól, s egy hatalmas lepedőben furcsán tekerednek. mintha valami túlvilági szörnyek, netán pokolbéli lények lennének; meglepő és hatásos megoldása a jelenetnek és főleg látványos. Azután: érdekes a kis virágáruslány megérkeztetése föntről, a zsinórpadlásról, lengő kötélen, virágkosárral, mintha egyenesen az égből küldte volna valamiféle jóságos mindenható. Bár ez a megoldás a színházi eszköztárban nem valami új, mégis itt most váratlan, szemet gyönyörködtető. A baj csak az, hogy az említett eszközök inkább akarják bizonyítani a mindenáron valami újat mutatni rendezői szándékot, mintsem a dráma olyan új megvilágítását eredményeznék, amitől a játék nagyobb emberi mélységei tárulnának fel, vagy gondolatai kapnának új dimenziókat. Sőt itt már-már a veszély fenyeget, hogy ezzel a látvány-átstilizálással a zenés játékot odatolja, ahonnan megszületésekor is igyekezett eltávolodni — megőrizvén az emberi őszinteséget, intimitást. Még egyszerűbben: ez a „kiglancolt” tragédia többet kínál a szemnek, mint esetenként a szívnek. Emberi tartalma szenved tehát csorbát. Persze meglehet, hogy ebben a meglehetősen egyenetlen színészi játék is ludas, hogy tudniillik a dráma figurái emberileg nem eléggé hitelesek és meggyőzőek. S'zegilongi bíró, hogy a legfeltűnőbb esetet vegyem, Jeney István megformálásában olyan jelentéktelen pojáca, hogy súlya semmi. Pedig „fajsúlyos” alak lenne, a hatalom törvényőre és életek ura; az eljátszott tárgyalás Bálinték lakásán nemcsak komikus, sőt! Előrevetődő árnyéka a bekövetkezendő trgédiának: mulatságos és félelmetes egyszerre, azaz groteszk, és nem bohózatba illő komikum. Ez így itt most csak egy viccfigura. Nem véletlen, hogy aki maradéktalanul tetszést arat, az Kristóf Tibor: az ő „szentimentális” fezőrje ugyanis tele van melegséggel, emberséggel. S a színész játéka példásan egyszerű és sallangmentes. Pontos rajza ez egy jellegzetes magatartásnak is: Viktor a túlélő, abban az értelemben, hogy minden bajban megtalálja a megoldás nyitját. Szinte az előadás főszereplőjévé válik — ő tartja kézben, fogja ösz- sze az egész társulatot. Rajta kívül Bajcsay Mária emelkedik ki a szeszélyes bíróné, Melitta szerepében. Kényeskedő úrinő, aki beleunva játékaiba, maga is ráébred életének hasztalansá- gára. Búcsúdala, az Isten veled Budapest, te édes az előadás egyik legsikeresebben megszólaltatott dala. A fiatal, tragikus házaspár — Bálintot lelövik, Júliát elhurcolják — Tóth József és Téli Márta. Sápadt az a szerelem, amilyet ők produkálnak. Henker százados Nagy Gábor, a szelíd költő Philippovich Tamás, a szigorú meg Varga Károly a háromkirályok Angster László, Somody Kálmán, Kőmíves Sándor; Árva László alakítja a légóst, Roczkó Zsuzsa a virágáruslányt; Horváth László és Zombori Katalin részese még a játéknak. A zenekar élén: Nádor László: megbízhatóan irányítja a kellemesen muzsikáló kamaraegyüttest. Valkó Mihály Este kilenc körül a Szolnok étterem bejárata előtt két rosszul öltözött, sovány, tizenéves fiú „szobrozott”. — Almás. Nyista beosonás — közli tömören velem az ajtóra bökve a magasabb. — Miért? — Nincs meghívó, meg a haver, a Jozsó gúnyája se tetszik a manuszoknak — így az indoklás. A bejáratnál odabenn jó- kötésű férfi áll. Kívülről mutatom az újságíró igazolványom, mire a két kint to- porgó fiú fülelni kezd. — Söpörjünk Gáesér, ez vagy Köjál-ellenőr vagy a jardtól esett ide — súgja félhangon a haverjának Jozsó, és máris dübörög alattuk a földszintre vezető betonlépcső. Jobban megy a fizikánál Odabenn vidám az élet, hiszen javában tart a tablóbál. Az asztalok körül ünneplő ruhás fiatalok: valamennyien végzős, vendéglátó szakmunkástanulók: felszolgálók, cukrászok, szakácsok. Megvolt a nyitótánc: korabeli stilizált ruhában hat pár palotást lejtett. Rögtönzött közvéleménykutatás után kiderült, közöttük Bede Feri mozgott a legsikkesebben. Hja, könnyű neki, mivel a magas, nyúlánk fiú a Tisza táncegyüttes tagja, aki mellesleg a közelmúltban megjárta a csoporttal már Japánt is! A tanárok külön asztalnál. Néha őszinte csodálattal figyelik neveltjeik produkcióit. „ — Nézd Marit! Ki hitte volna, hogy így mozog, mivel történelem órán néma ... Megkezdődött a „Vörös grófnő” forgatása Vasárnap délelőttre filmesek vették birtokukba a Lánchíd 'környékét: itt zajlott le Kovács András Kossut h-díjas rendező Vörös grófnő című új filmjének első forgatási napja. Dél körül már elbontották a „barikádot” a Lánchíd pesti hídfőjénél, az „őszirózsás forradalmárok”, a Gresham-palota előtt elvonulásra zárkóztak íel, s munkagépek kezdték takarítani, mosni az úttestet. A filmezés miatt éjféltől kezdve nem közlekedhettek járművek a hídon, de déli egy órakor ismét megindulhatott a forgalom. — Figyelj Sanyira! Vajon minek nyújtja fel a kezét? Bezzeg fizikaórán ... Kritikus szemmel Néhányan dohognak, közöttük a 3. e osztályos szolnoki Berényi Robi, meg a kenderesi Lengyel Károly. — Az ételt balról kaptam — így Robi — és ez hiba. Az italt viszont nem jobbról, és ez sem szabályos. Ha mi a vizsgán ezt csinálnánk, bizonyára elvágnának bennünket — morfondírozik. — Nekem meg ki se töltötték a kólát, — veszi át a szót Karcsi. — Pedig ez már sodosztályú étterem, és itt, ezt már így kellene felszolgálni. Vita kerekedik, néhányan védik a mundér becsületét: mondván beugró is volt közöttük, akinek a nevét is megmondják. A többség azonban köti az ebet a karóhoz: a szabály az szabály, és ennek így kell(ene) lenni akkor is, ha szakmabelinek szolgálnak fel. Végül is harag nincs, és újra elkezdik a „matematikus” nótát, miszerint száz forintnak ötven a fele. Szusszanásnyi szünet. Néhányan beszélgetnek. Közöttük van Nagy Andrea is, aki harmadéves cukrásztanuló ebben az étteremben. — Rákóczifal várói járok be, és a szakmunkásvizsga sikeres befejezése után maradni szeretnék. — Nem unalmas örökké a konyhában? — Á, dehogy! Sok kézügyesség, fantázia kell a mi munkánkhoz, nincs két egyforma sütemény! Előfordul, egyedül vagyok, és ilyenkor is illik megcsinálni, amit a Pályázatokat hirdetett a Magyar Népművelők Egyesületének Szolnok megyei Szervezete és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Az első pályázatra a megyében dolgozó népművelők, illetve egyesületi tagok küldhetik el munkáikat. A nevezők tanulmányt készíthetnek a politikai-világnézeti nevelés lehetőségei, módszerei, a családi szabadidős programok közös szervezésének lehetőségei, módszerei, tapasztalatai, és a nyári gyermek- programok közös szervezésének lehetőségei, és tapasztalatai témakörben. Természetesen csak olyan dolgozatok fogadhatók el, amiket előzőleg még sehol sem publikáltak, vendég rendel. Legyen az dísztorta vagy valamilyen sütemény... — Otthon ki süt? — Ketten anyuval — nevet. — Igaz, vagy tizenötfélét én is meg tudnék csinálni, de azért jó a segítség. Nyílt titok, hogy talán a felszolgálók, köznyelven fogalmazva a pincérek ismerik legjobban az embereket. Bo- zóki Gyuri harmadikos, és a szakmai gyakorlatát a szolnoki Nemzeti Étteremben tölti. — Ha bejön hozzánk egy vendég, általában a rendeléséből, illetve az öltözködéséből meg lehet állapítani, milyen felszolgálást kíván. Van, aki imádja a protokollt, és akkor illik megmutatni: nemcsak a tízpercekért jártunk három évet a vendéglátó suliba. Mások meg, különösen a dzsekis, velem egykorú srácok, lezserebb társalgást, modort kedvelnek. Jó hangulatban — Nem tartom fel tovább a társaságot, mivel a zenekar ismét táncra hívja őket. Nem sokáig, mert éjfélkor félórás tombolahúzás következett, ahol varrókészlettől kezdve töltőtollig, bonbontól tortáig sok mindent nyertek a szerencsések. A sorsolást követően újabb egyórás „rázd ahogyan tudod” zárta a programot. Remek volt a hangulat, százkilencvenhét meghívott mulatott ezen az estén a termekben. Igaz a Jozsókhoz, Gácsérokhoz hasonlók nem nyertek bebo- csáttatást. Tudja az ördög, valahogy nem is hiányoztak ... és egy adott helyein megvalósított vagy tervezett közművelődési gyakorlatra épülnek. A pályamű vöknek legalább nyolc, kettes sorközzel gépelt oldalnak kell lennie — mellékletek nélkül. A témákat az irányítás, koordinálás felől is kifejthetik. A pályamunkák elkészítéséhez szívesen adnak információt, illetve módszertani segítséget a meghirdetők. A jeligés pályázatokat legkésőbb ’84 november 15-ig 2 gépelt példányban kell elküldeni a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ címére. Eredményhirdetés decemberben lesz. IA rádió |huBánihosnán A barátság tanúi A lengyel—miagyar barát ság története messzi száza dókra nyúlik vissza, s e már hagyomány. Az utca em bere is tud e barátságró akár Lublinban, akár Szol nokon vagy máshol. Talá kevesen tudnak azonban ai ról, hogy mi történt ner sokkal a második világhábc rú végzetes első napjai utál Ezért hézagpótló műsor vó a RádiószSnház szombat es bemutatója a Menekülés Me gyarországon át című doki mentumösszeállítás. A műsc szerkesztői Engelmayer Akc és Jerzy Tuszewski érezhí tőén a bőség zavarával küs; ködtek, amikor a teljessé igényével akarták bemutati hogy Magyarországon test vérként fogadták a német f£ siszta csapatok elől meneki lő lengyeleket. Történein tett volt ez, hiszen „Berlin — vagyis a hivatalos, fás is: ta politika erőteljesen tilts kozott, fenyegetőzött, sőt műsor szerint egyes fasiszl alführerek „fiajtékoztak” magyarok „arcátlanságé miatt. Sokak számára még ma érthetetlen — a politik szintjén — hogy az egyre ir kább jobbra tolódó, a tér gelyhatalmak oldalán h; marosan háborúba lépő Hói thy-rezsim hogyan fogadha ta barátian a hitleri csapé tok elől menekülőket. A kérdés tudományos vizi gálata a történészek dóig; mi csak — a műsor nyorná annyit jegyezhetünk mei hogy a hivatalos magyar pc litika „'kétarcúsága” tette le hetővé a lengyelek magyar országi átvonulását. Tén az is, hogy a lengyele számára ez nem csupán me nekülés volt, hanem leheti ség arra, hogy Jugoszláviá keresztül Angliába, Franci* országba szökjenek, s fegj veresen harcolhassanak te vább a németek ellen. Enne későbbi, a lengyelek számi ra minden vonatkozásba méltán nagyra értékelt háti sáról ugyan csak jelzésszí rűen szólt a műsor, de érthí tőén és egyértelműen. Az összeállítás készítői d( kumentumokkal, talána24-i órában hangszalagra rögz tett emlékezésekkel bizony tották, hogy a magyar né milyen együttérzéssel seg tette a lengyeleket. Szerei esés volt — a történein tisztánlátás érdekében hogy a vitaelemek sem hii nyoztajc a műsorból. Kidi rült — lásd a magyar polit ka „kétarcúságát” —, hogy Magyar Királyi Belügyin nisztérium egyes vezetői és végrehajtó hatalom emberi így a csendőrség, mennyii ellenezték a lengyeJeknt nyújtott segítséget, s hogya próbálták korlátozni a men külőket szándékaikban. I ez semmit sem von le abb a történelmileg is nagyon p zitívan értékelhető ténybe hogy az ország népe, a n metellenes haladó értelmisi mindent megpróbált anna érdekében, hogy a lengy katonák, politikai üldözött! ne kerüljenek a németek k zére. A műsor ezt igen meggy zően dokumentálta. Sajnál tos viszont — örök műso egyeztetési gondok! — hoí a ritka értékes összeállít a tv szombat esti filmkokté jjávatl azonos időben kerü adásba. Remélhetően a rád műsorszerkesztése gondosk dik majd a kitűnő összeáll tás mielőbbi ismétlésére — ti — D. Szabó Miklós Pályázat népművelőknek
