Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

1984. MÁRCIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Thermo, Pingvin Új sportos öltözékek Kis-balatoni védőrendszer Befejezés elén az első szakasz Befejezéséhez közeledik a Balaton vízvédelmének min­den eddiginél nagyobb be­ruházása, a kis-balatoni vé­dőrendszer első szakaszának a kialakítása. A munkák je­lenlegi helyzetéből ítélve nincs és nem is lesz akadá­lya annak, hogy már jövőre megkezdjék a 23 négyzetki­lométeres tározó elárasztá­sát. A védőrendszer második tározójának tervei részben még a rajzasztalon vannak. Ez 52 négyzetkilométer ki­terjedésű lesz. A kivitelezé­sét már ez év második felé­ben megkezdik. A Hídvég- től a Zala folyó torkolatáig terjedő hatalmas ülepítő rendszer gátjaiba az előzetes tervek szerint több, mint egymillió köbméter földet építenek be. Bővíti a sportos öltözékek választékát az idén a Sopro­ni Ruhagyár. A vállalat di­vattervezői a bébi, a lányka és a serdülő korosztálynak szánták a Thermo és a Ping­vin nevű termékcsoportot Az előbbit tavaszi-őszi vise­letnek, az utóbbit télre, fő­ként sportoláshoz ajánlják. A Thermo család tagjait — a dzsekit, a nadrágot és a mellényt — a Panyova Mia­mi nevű pamut-poliészter kelméjéből készítik. Ez nem nedvesedik át. különleges el­járással kezelt felületéről le­pereg az esővíz. Az öltözék­együttest flanellal bélelik, így a hűvösebb napokon is visel­hető. A Pingvin családihoz tar­tozó nadrágot és kapucnis félkabátot a győri Grabo­plast anorákszerű anyagá­ból varrják, szivaccsal béle­lik és steppeléssel díszítik. Az öltözék stílszerű kiegé­szítőinek előállításában a Szombathelyi Cipőgyár és a Győri Kötöttkesztyűgyár együttműködik a soproniak­kal. Szombathelyen gyárt­ják a Pingvinhez jól illő csizmákat, Győrött pedig a dzsekikkel, nadrágokkal színben és megjelenésben harmonizáló sapkákat, sála­kat. A Soproni Ruhagyár mindkét újdonsággal részt- vesz az Ipari Minisztérium nívódíj-pályázatán. Ezzel egyidejűleg megkezdték nagyüzemi gyártásukat is. A Thermoból 12 ezret, a Ping­vinből mintegy 10 ezret ad­nak át a hazai kereskede­lemnek. Hiány és elosztás Meglepődtek az Észak-ma­gyarországi Vegyipari Mű­veknél, amikor összesítették a növényvédőszer-igényeket. A gazdaságok 80 ezer hek­tár rizs védelméhez elegen­dő növényvédőszert rendel­tek. A gyártók azonnal tud­ták, hogy ez teljesen lehetet­len, hiszen az országban alig több, mint 10 ezer hektáron termelnek rizst. Az igény te­hát sokszorosa a valóságos szükségletnek. Sajnos, a példa nem egye­di. Nitrogén-műtrágyából is 780 ezer tonna hatóanyagot rendeltek a mezőgazdasági nagyüzemek, bár a reális szükséglet csak 650 ezer ton­na. Mindebből — elvileg — az következik, hogy egyes gazdaságok vezetői nem ér­tik a szakmájukat, nem tud­ják kiszámítani, mennyi nö­vényvédő szerre, műtrágyára van szükségük. Ez a vád azonban — a látszat ellené­re is — igaztalan. A terme­lőszövetkezeti. állami gazda­sági vezetők pontosan ki­számítják, mennyi kemiká­liára van szükségük. Ez az érdekük, hiszen a takarékos anyagfelhasználás nélkülöz­hetetlen része az ésszerű gaz­dálkodásnak. A megrendelés azonban nem lehet része a takarékoskodásnak, mert a szükséges mennyiséget gya­korta akkor sem kapják meg a gazdaságok, ha annál jóval többet rendelnek. Több esztendeje tapasztal­ják a termelők, hogy szük­ségleteik egy része kielégí­tetlen marad, ezért — érthe­tő módon — igyekeznek vé­dekezni. A többcsatornás ér­tékesítés pedig kínálja is hozzá az alkalmat. Ugyanazt a növényvédő szert, műtrá­gyát megrendelhetik az Ag- roker Vállalatnál. a TSZKER-nél, a termelési rendszereknél. Az igények kielégítése azonban már kényszerpályán halad, hiszen csak a meglévő mennyiséget lehet eljuttatni a gazdasá­gokba. Ezért korábban az a gyakorlat alakult ki, hogy mindenki a megrendelés arányában kapott a keresett áruból. Persze aki jobban ügyeskedett — több helyen rendelt —, annak több ju­tott, vagy legalább annyi, amennyire feltétlenül szük­sége volt. Természetesen csak mások rovására érhette el ezt. A pontos megrendelés alapja lehetne az igazságos elosztásnak. De ehhez min­denkinek egyszerre kellene a pontosságot vállalnia, s erre — valljuk be — vajmi kevés a remény. A hiánypszichózis tipikus tünetei ezek. A gazdaságok­ban félnek a hiánytól, ezért a tényleges szükségletnél jó­val többet rendelnek. Félel­mük is jogos, cselekedetü­kért sem ítélhetők el, hiszen csak a termelés biztonságá­ra törekszenek. Mert ha hi­ányzik a növényvédő szer, a műtrágya, az alkatrész, aka­dozik a termelés, s később majd kevesebb lesz a pénz fejlesztésre, személyes jöve­delmekre s mindezekért zárszámadáskor felelniük kell a szövetkezeti vezetők­nek. A túlzó megrendelések el­len csak a hiány megszün­tetésével lehetne hatásosan védekezni. Ennek reményé­ben két esztendeje megvál­tozott a mezőgazdasági esz­közkereskedelem szervezeti felépítése. A korábbi — szel­lemesen ülőkereskedelemnek nevezett — elosztás helyébe a már említett többcsatornás értékesítés lépett. Most már nemcsak a vevő szaladgál áruért ha termelni akar, ha­nem e csatornák képviselői is felkeresik a vásárlót, ha eladni akarnak. Igen ám, de ez a kölcsönösség csak azok­ra az árukra vonatkozik, amelyekből felesleg, de le­galábbis elegendő mennyiség van. Amiből viszont kevés van, azt most sem eladni, hanem elosztani kell. Ez a helyzet alakult ki az idei télen is néhány keresett, importból származó növényvédőszer és a nitrogénműtrágya forgal­mazásánál. A kínálat nem egyezik a kereslettel. A Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium ezért koordinálja a felhasználást. A termelés szerkezete, színvonala és a talajadottságok alapján meghatározták, hogy az egyes megyékbe mennyi kar- bamid és mennyi pétisó ke­rüljön. A megyei növényvé­dő állomások és a kereske­delmi vállalatok szakembe­rei végigjárják a gazdaságo­kat, s ugyancsak szakmai szempontok szerint dönte­nek arról, hová, mennyi műtrágya kerüljön. Sokan mondják: ez már nem kereskedelem, hanem elosztás. Visszalépést jelent a többcsatornás értékesítés­hez képest. Akik így érvel­nek, igazuk is van. Kedve­zőtlen az operatív beavatko­zás, nehezíti a gazdálkodást. Csakhogy az igazságnak más oldala is van. Az ugyanis tény: nem a szakmai igé­nyeknek megfelelő összeté­telű műtrágya van az ország­ban és egyes növényvédő szerekből is kevesebb van az igényelt mennyiségnél. A többcsatornás értékesítés ezért csak a vitákat éleszte­né. Ilyen helyzetben igazsá­gosabb módszer a koordiná­lás — ha úgy tetszik, elosz­tás —, mert íg” ha kevesebb is. de mindenkinek juthat a keresett áruból. A végleges megoldás per­sze csak az lehet, ha a keres­lethez igazodik majd az el­látás, legalább annyira, hogy a gazdaságok szakmailag is indokolt igényeit ki tudja elégíteni. F. J. Duzzasztás után Tiszaderzstöl Sarudig Nyílt viz a tározón Látványos munkálatokhoz érkezett a kiskörei tározó rendezésében a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. Eddig a tó Szolnok megyei szakaszán tulajdonképpen csak az abádszalóki öbölben volt látható nyílt vízterület, máshol a folyó jobb partját sűrű sarjerdő borította. Az OVH által előírt irányel­veknek megfelelően a hi­vatal még 1980-ban kidol­gozta a v í zsriii nőségvé delmi munkákra vonatkozó terve­zetét. A tervben foglaltak megvalósítására azonban csak a csökkentett üzemi vízszint ad lehetőséget — tehát a rendezés csak a téli hónapokban folytatható. A korábbi években végzett úgynevezett fenntartási munkáknak a kívülálló ré­szére csak az idén van iga­zán látszatja, amikoris a gé­pek Tiszaderzsnél eltörölték a jobb parti bozótdzsungelt, s a tekintet zavartalanul kó­borolhat a sarudj medencén. A március végi üzemi víz- szántre duzzasztás után átla­gosan egy méter körüli, hor­gászásra, vízi sportra alkal­mas nyílt víz lesz itt. Az évek óta végzett fenn­tartási munkák elsődleges célja a vízminőség-védelem, de a kivitelezésnél a víz- ügyesek figyelemmel vannak tájesztétikai szempontokra, a Tisza-jelleg megőrzésére, s szem előtt tartják az élő­világ és a pihenni, üdülni vá­gyó ember igényét is, A víz­minőség-védelem érdekében mindenek előtt a tározóban levő víz megfelelő áramlá­A nagy sárban a kotrók csak úgynevezett „paplanozással” tudnak dolgozni sát kell biztosítani. E cél­ból korábban már több öb­lítő csatornát nyitottak. Ezek közül a bal parton levő, 33- as számú közút felettit — amely a tiszafüredi Kis-Ti­sza vízcseréjére hívatott — s Tiszaörvény alatt a jobb parti, úgynevezett 6-os szá­mú csatornát jelenleg tisz­títják. Ugyanilyen munkákat végeznek az Aranyosi ka­nyarból nyűé, valamint abádszalóki öbölbe vezető csatornán is. Még az idén megoldódik a füredi Ris-Tisza alsó ágá­nak bekötése az élő Tiszába — amellyel lehetőség nyílik a város vízi úton való eléré­sére is. Nagy erőkkel dol­goznak a jobb parton az Eger-Laskó patak nyomvo­nala és torkolata térségében. A fakitermelést, s cserjeir­tást követően itt is jelentős földmunkákra van szükség, hogy megszűnjenek a víz minőségét rontó áramlás­mentes tocsogók. A torkola­tot mintegy 300 méteres sza­kaszon úszókotróval tisztít­ják meg. A március végéig tartó munkálatokban — amely az idén mintegy 40 millió fo­rintba kerül — 29 földtoló- gép, 18 szárazföldi kotró, 3 vontató és egy kotróhajó, s közel kétszáz ember vesz részt. T. K. L. Ünnepségre hívta a Haza­fias Népfront községi bizott­sága a nemzetközi nőnap al­kalmából Jászladány asszo­nyait és lányait péntek dél­után, a művelődési házba. Az ünneplőket, akik zsú­folásig megtöltötték a szín­háztermet — minden kor­osztály képviseltette magát — Nyitrai József népfrontel­nök üdvözölte. Felcsattant a taps, amikor bejelentette, hogy a nőgyűlés vendégei­ként köszönti a Kubai Nép- köztársaság budapesti követ­ségének képviselőit: Ewgenia Rojas nőtitkárt, Senat da Kambon nőszövetségi tagot, továbbá Francisco Róza kö­vetség! másodti tkért. Ünnepi ‘köszöntőt Dónké| Jenő tanácselnök mondott, aki méltatta a nők szerepét a munkások nemzetközi har­cában és a szocializmus épí­tésének körülményei között. Megköszönte a ladányi nők helytállását, akik a munka, a család mellett a közéletből, a társadalmi munkából is példaiadóan kiveszik részü­ket. Francisco Róza felszólalá­sában hazája történelméből olyan részleteket elevenített Hófehérke a manók között Francisco Roza, a kubai nagykövetség másodtitkára a forradalomban harcoló nők­ről beszélt, mellette a tolmács megfogó műsora zárta. A Zrí­nyi Miklós úttörőcsapat verssel, dallal kedveskedett a közönségnek. A legna­gyobb sikert természetesen a kicsinyek aratták akik a Hófehérke és a hét törpe meséjét varázsolták a szín­padra. A jobb part egyes szakaszain még jelentős (mennyiségű fa vár kiirtásra Ütban a munkahelyek felé. Képünk a Martfű nevű kitűző hajó kormányállásában készült Minden korosztóy képviseltette magát fel, amelyek bizonyságul szolgálnak arra, hogy a ku­bai nők együtt harcoltak a forradalom győzelméért fér­fi társaikkal és most is együtt küzdenek az új tár­sadalmi rend megszilárdítá­sáért, a nép sorsának jobbra fordításáért. Az ünnepséget az úttörők és az óvodások szívet, lelket Rendezte e Népfront Jászledányon Emlékezetes nőnapi ünnepség

Next

/
Thumbnails
Contents