Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

1984. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon kedvezőtlenek, a többi üzemben elfogadhatók a termelési feltételek Majoros Károly látogatása a Tejipari Vállalatnál Tegnap délután Majoros Károly, az MSZMP Szolnok «legyei Bizottságának első titkára — Bálint Ferencnek, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályvezető­jének kíséretében — a Szol­nok megyei Tejipari Válla­lathoz látogatott. A vendége­ket Szegedi András igazgató, Böjti István, a vállalat szol­noki pártalapszervezetének titkára, Muhi László, a vál­lalat szakszervezeti bizottsá­gának elnöke és Nagy István, a központ KlSZ-alapszerve- zetének titkára fogadta és tájékoztatta a vállalatnál végzett politikai, gazdasági és mozgalmi munka eredmé­nyeiről', Időszerű feladatai­ról. Szegedi András igazgató beszámolójában kiemelte, hogy a vállalat hat, a me­gye különböző pontjain mű­ködő üzeméből ötben hosz- szútávon is biztosíthatók a mai követelményeknek meg­felelő termelés feltételei. Sajnos, éppen a termelési érték felét adó szolnoki tej­üzem igen elavult, az épüle­tek és a gépek egyaránt igen elhasználódottak. A re­konstrukciót ma is számos megoldatlan probléma teszi kérdésessé: a tröszti szerve­zetben dolgozó vállalat a korszerűsítés pénzügyi felté­teleit önmaga nem képes megteremteni, a mostam té­lén igen zsúfolt, az üzemi te­rület növelésére alkalmas megvalósítható megoldást — az eddigi kísérletek ellenére sem — sikerült megtalálni. A tájékoztató során a vál­lalat vezetői a megyei párt- bizottság első titkárának el­mondták, hogy azokon a te­rületeken — főleg a szolno­ki özeimben — ahol alacsony a műszaki színvonal, jelen­tős munkaerőgondokkal küszködnék. A fluktuáció már csak azért is igen ma­gas, mert a vállalatnál meg­Majoros Károlyt Szegedi András (igazgató tájékoztatta a vál­lalat helyzetéről lehetősem alacsony, az élel­miszeripari átlagnál kisebb a ■ bérszínvonal. A termelés- fejlesztési feladatok között szóiba került, hogy a Szolnok megyei vállalat célja a tej­feldolgozás növelése, a ter­mékválaszték bővítése, a fel­vásárolt tejnek felét értéke­sítik, ám eddig e tervet — többek között — a beruhá­zási lehetőségek szűkössége miatt teljesíteni nem lehe­tett. Majoros Károly a beszá­molót értékelve a T< j ipari Vállalatnál (kidolgozott fej­lesztési elképzeléseket is ele­mezte, elmondta, hogy a ter­vek igen ímegnyerőek, lát­szik, hogy készítői nemcsak a saját vállalati érdekeket tartották szóm előtt, céljuk a „tejgazdaság” munkájának ésszerűsítése volt. „Ám ar­ról sem szabad megfeledkez­ni — tette hozzá —, hogy a gazdálkodás mai feltételei között milyen célok eléré­sére van reális esély. Az e szempontot figyelembe véve is megalapozottnak talált tervek valóra váltására kell több erőt fordítani. Persze nem szabad megfeledkezni a többi helyes elgondolás megvalósíthatóvá tételéről sem.” A megyei pártbizottság a vállalat ellátási kötelezettsé­géről szólva hangsúlyozta: nagyobb figyelmet kell szen­telni a kereskedékni munka megszervezésének. Nem sza­bad megengedni — mint ez nemrégiben megtörtént —(, hogy máshol minden nehéz­ség nélkül hozzáférhető tej­termékből a megye egyes pontjain hiányt szenvedjen a lakosság. A megyei pártbizottság első titkárának „vendégeske­dése”. a szolnoki tej üzemiben tett üzemlátogatás, az otta­ni nehézségek közelebbi megismerése után ért véget. V. Sz. J. Fotó: N ZS Akiket a mély vízben ért az aszály Nem ölbe tett kézzel várják a segítséget A VI. ötéves tervidőszak elején meglehetősen _ ala­csony — lassú víz jelzővel illetett — színvonalon gaz­dálkodó kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben 1982- ben megújhodott és megifjo- dott a vezetés. Több. már ko­rábban a gazdaságban dol­gozó szakember kapott na­gyobb feladatot, és a Körös- vidéken bizonyítani akaró új, fiatal agrármérnökkel erősödött a termelést irányí­tó szakgárda. Nem kisebb feladat várt rájuk, mint olyan tartalékok feltárása, a termelésben és az irányítás­ban, amelyek a korábbinál jövedelmezőbb gazdálkodást eredményeznek, a kungya­lui. a kunszentmártoni és a szelevényi határban művelt, 12 ezer 600 hektárjával a megye területileg nagy szö­vetkezetei közé tartozó nagy­üzemben. Előrelátó stratégia Már a tervidőszak hátra­levő részében is eredménnyel biztató, de a szövetkezet gaz­dálkodásában hosszabb tá­von is meghatározó straté­gia kidolgozásában nem volt magára hagyatva' az új vezetőség. Az akkor még ki­lencszázas létszámot megha­ladó tagság, a könnyebb bol­dogulás reményében nem­csak a tennivalókhoz sora­kozott fel, hanem sok kez­deményezéssel is segítette a szakvezetők munkáját. A növénytermesztésben egyik legfontosabb feladatuknak tartatták a téeszbeliek an­nak megalapozását, termesz­téstechnológiai és technikai oldalról, hogy bekapcsolód­hassanak az intenzív gabo- naprogramba. Export áru­alapot növelő hitelből meg­vásárolták, mintegy 7 millió forintért a búzatermesztés korszerű talajművelő, vető és betakarító munkagépeit, nagy teljesítményű erőgépeit. A feleslegessé vált utak, csa­tornák, tanyahelyek felszá­molásával végrehajtott töm­Másodszor is kiválók Szüvetszabász főszervezők Gyermeknap. télapóün­nepség, nyugdíjas találkozó, vagy a jó eredmények, így a kiérdemelt címek, kitünteté­sek átadása, megemlékezé­sek. Rendezvények, amelyek­nek megszervezéséhez hoz­záértés, fáradságot nem is­merő, kitartó munkára, az anyagi alapokat „előterem­tő” és a jó hangulatot meg­tartó szókincsre van szük­ség. A BUBIV jászberényi gyá­rában tudják, hogy ezekkel a képességekkel leginkább a „Március 15” Szocialista Bri­gád rendelkezik. Magdiék (a brigádvezető keresztneve) örökös gazdái, szervezői a gyári rendezvényeknek. Min­denhol segítenek, mindent elvállalnak, kivéve a nőna­pok megszervezését. A ma­gyarázat egyszerű. A brigád mind a nyolc tagja nő, és mindegyikük azt mondja, hogy ennél az egy rendez­vénynél dobják be magukat az „okos” férfiak. Szabó Ignácné, a brigád­vezetője bevallja, hogy ők szívesebben ledolgozzák a 8 órát, minthogy 8 percig beszéljenek munkájukról. Nem ilyen csendesek azon­ban, ha a munkakörülmé­nyek javításáért, valamelyik óvodáért, vagy állami gon­dozott gyerekekért kell szót emelni. Most rövid monda­tokba sűríti a brigád törté­netét. — Nem is olyan régen, 1973-ban alakult a brigá­dunk, úgy elszállt az a 10 esztendő, hogy alig ve.ttük észre. A kárpitos üzemben szövetszabászattal foglalko­zunk, gondos mérést és pon­tos vágást igénylő munka a miénk. Ha jól dolgozunk, — és a mi üzemünkben csak úgy lehet — évente ezer mé­ter importból származó szö­vetet takarítunk meg. Ennek értéke meghaladja a 300 ezer forintot. A brigádnapló­ba bejegyzett önértékelés el­mondja, hogy mit ér a „Már­cius 15” munkája. Megala­kulása óta a kollektíva meg­kapta a jó munkáért járó brigádjelvény valamennyi fokozatát, az aranykoszorúst egymás után többször, 1980- ban pedig a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. Nem titok, — hiszen a vállalatnál már döntöttek, hogy az elmúlt évi eredményes munkájáért az asszonybrigád másodszor is megkapja a kiváló címet. Azt a megszámlálhatatlan társadalmi munkaórát, pat- ronálást, szerető gondosko­dást, amivel a város külön­böző intézményeiben segíte­nek, a naplóba ragasztott köszönőlevelek dicsérik. — Nem sajnáljuk a „ráa­dást” — egészítette ki a nap­lóba irt bejegyzéseket a bri­gádvezetője. — Mint nők, és édesanyák átérezzük, hogy milyen nehéz a szülő szerető gondoskodása nélkül. A gyárban szívesen fogadjuk a brigádnak szóló dicséretet, örülünk a kitüntetéseknek, bevalljuk büszkék voltunk a Vállalat Kiváló Brigádja címre. Azt se szégyelljük vi­szont. hogy legalább olyan büszkeséggel — és köny- nyes szemmel — olvastuk azt a köszönőlevelet, amit egy mozgássérült kisfiú görcsbe merevedett, két ök­le közé szorított tollal raj­zolt egy kemény papírra. — illés i— Üj technológiát vezettek be az Alumíniumárugyárban, s ennek köszönhetően könnyebbek lesznek a propán-bután gázpalackok. A gyártás már megkezdődött, várhatóan 200 ezer darab készül ebben az évben a korábbinál huszonöt százalékkal „karcsúbb”, de változatlan minőségű palac­kokból. Az új terméken két csík jelöli, hogy Ikönnyitett változatot tart a kezében a vásárló. ,A képen: Az elkészült palackokat 25 atmoszférás próbanyomásnak vetik alá bösítéssel a gépkapacitások kihasználása szempontjából optimálisabb táblaméreteket alakítottak ki. ■ Jó néhány hektárral növelték egyúttal a termőterületet is. Felül­vizsgálták a takarmánytermő táblákat és 400 hektárnyi ke­vés hozamot, gyenge minő­séget adó lucernaföldet fel­törtek. Előrelátó stratégiát dolgoz­tak ki a szövetkezet szak­vezetői az állattenyésztés­ben is. A jószágáliomány hasznosítási irányának ket­téválasztásában látták, hosz- szú távon a biztosítékát an­nak. hogy a hősprogramból is eredményesebben vállal­hasson részt a Körösmenti Tsz. Minőségi állománycse­rét hajtottak végre a tehe­nészeti ágazatban, megkezd­ték a húshasznú szarvas- marha ágazat kialakítását, és a Körös-parti, az inten­zív legelők, valamint az el­hagyott. épületek hasznosítá­sával meghonosították a lúd- ágazatot. Az évről évre ma­gasabb termelési költségek mérséklésére, energia racio­nalizálási pályázat keretében évente 450 tonna tüzelőolaj megtakarítására létrehoztak egy mezőgazdasági hulladé­kot hasznosító szemester­ményszárítót. Mínusz 45 millió A gazdasági irányításban is igyekeztek megszüntetni azokat a tényezőket, ame­lyek korábban az előrehala­dás gátjának bizonyultak. A kerületek számát csökken­tették, a főágazati rendszert megtartották. Olyan vezetői szervezetet alakítottak ki, amelyben a szakemberek kö­zelebb kerültek a termelő- munkához és kiiktatódtak az irányítás-szervezés felesleges lépcsőfokai. Ügy gondolták — nagyon előrelátóan — a szövetkezet vezetői, hogy az alaptevékenységek megfelelő színvonalra emelésével, azok eredményéből jut majd ké­sőbb az időjárástól függet­len melléktevékenység fej­lesztésére is. Bízvást remél­hették ezt a tagsággal együtt, hiszen kellően megalapozták az 1983-as esztendőt. És ta­valy májusban még, ahogy mindenütt a megyében, jó terméssel biztatott a határ a Körös mentén is. Az új vezetőséget és a tagságot az eredményesebb gazdálkodást célzó tenger­nyi tennivaló közepette, mondhatni a mély vízben érte az aszály. Megharma­dolta, megnegyedelte az elő­ző évinél 300 hektárral na­gyobb területen érő kalá­szosok, az 1982. évihez ké­pest 150 hektárral megnö­velt cukorrépatáblákon az ipari növény termését. Nem volt pedig hiány az igyekezetben, hiszen a kor­szerűnek már semmiképpen nem mondható öntözőkapaci­tásaikat maximálisan kihasz­nálták a téeszbeliek. Két­százötven hektárral nagyobb területre juttattak mester­séges csapadékot, mint más­kor. Nem sajnálták a vizet a rétektől, a legelőktől sem. A növénytermesztés veszte­ségei mégis olyan mértékű­ek lettek az elmúlt évben, hogy azt a csaknem tízmil­liós költségmegtakarítással, a terven felül nevelt tíz ton­nányi baromfi értékesítésé­vel és a tehenenkénti tej­termelés csaknem 800 lite­res növelésével is csak kis részben tudták ellensúlyozni. Az élet nem állt meg A minap folytatott beszél­getésünk alkalmával a Kö­rösmenti Tsz fiatal elnöke, hozzátéve, hogy vezető tár­sai nevében is mondja,' így fogalmazott: nemcsak a 45 milliós pénzügyi hiánnyal számolunk az aszály miatti veszteséglistán. Az csak az anyagi része a sikertelen esz­tendőnek. A bizonyítani aka­ró új vezetőség tagjait bánt­ja az erkölcsi kudarc is. Még akkor is, ha rajtuk kí­vülálló okok miatt követke­zett be. Ez utóbbit jól tud­ják, értik a szövetkezeti ta­gok is, hiszen a nemrégen megtartott zárszámadáson senki nem siránkozott az 1983. évi gondokon, ha még- annyira kihatnak azok az idei esztendőre is. Igaz, látva, hogy egy esztendő alatt nem kö­zelebb kerültek, inkább el­távolodtak kicsit kitűzött cél­jaiktól, néhányan vagy egy tucatnyian, kiléptek a szö­vetkezetből. A veszteségek — érveltek — nyilvánvalóan kihatnak a bérgazdálkodás­ra is, tehát nem lesz lehető­ség a megyei átlagnál jóval alacsonyabb bérszínvonal fejlesztésére 1984-ben sem. Akik maradtak, azok vi­szont jól tudják, hogy aszály ide, aszály oda, az élet nem állhat meg. Szórni kell a fejtrágyát most már a szö­vetkezet szántóterületének 63 százalékán vetett kalá­szosokra. Hamarosan hozzá kell látni a földek előkészí­téséhez is, a tavaszi veté­sek alá. Az állattenyésztők­nek is több munkát ad 1984- ben. a tavaly befejezett ser­téstelep rekonstrukció révén jelentősen megnövelt hizla­lás: terv teljesítése, vala­mint egy újabb, kétszázas húsmarha gulya gondozása. Két év előtti növénytermesz­tési hozamokkal, a tavalyi­nál több hús előállításával, valamint a szabályozók po­zitív és negatív hatásainak mérlegével is számolva, 10 millió forintra tervezték az idei gazdálkodás nyereségét a kunszentmártoniak. Kétszer kapnak, ha.., Terveik megvalósításához azonban nem elegendő az, hogy a tagság bizalmát nem rendítette meg a tavalyi si­kertelenség. Kevés hozzá az idei jobb kilátások táplálta reménykedés is. Az 1984-re tervezett szerény nyereség elérésének alapfeltétele, hogy — a pénzügyi veszteségeinek rendezésére, az alapjainak bevonásával sem képes má­sik kilenc Szolnok megyei téeszhez hasonlóan — a kö­rösmentiben is mielőbb sor kerüljön a központi veszte­ségrendezésre. Nem ölbe tett kézzel várják a téeszbeliek a segítséget. Pénzügyi gondja­ik ellenére, az 1984. évi ter­melés biztonsága érdekében csaknem ötven kilogrammal növelték például az egy-egy hektárnyi műtrágya vegyes­hatóanyagot. Űjabb tizenkét milliót költöttek az intenzív gabonaprogram második sza­kaszának technikai megala­pozására. Azt tartja egy régi mon­dás, kétszer ad, aki gyorsan ad. Nos, ha ez így igaz. ak­kor a kunszentmártoni téesz is kétszer kap, ha mielőbb kap. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi ideig kell az óvadék mellett folyósított, évi 14 százalékos, a bank- terheiket havonta 300 ezer forinttal növelő hitelből gazdálkodniuk. És az elnök­kel folytatott beszélgetésre visszatérve, ezúttal sem csu­pán anyagiakról van szó. Az aszály által rendkívüli mér­tékben sújtott megyék leg­nagyobb kárt szenvedett szövetkezeteinek ígért vesz­teségrendezés a Körösmenti Tsz-ben egyfajta erkölcsi si­kernek is feltétele: a bizo­nyítás lehetőségének, hogy több van a kunszentmártoni, a szelevényi és a kungya­lui földekben, hogy többre képesek a Körös mentét mű­velő szövetkezeti gazdák. Temesközy Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents