Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

MA I Kiszáradt földek, öntözésre váró táblák A tudomány világa Telt házak a községi fórumokon Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxv. évf. 57. sz., 1984. március 8., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nőnap és egyenjogúság Kádár lános Belgrádban Ünnepélyes fogadtatás a pályaudvaron Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Díszvacsora, pohárköszöntök Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán délután hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Nem sokkal (megérkezése után koszorút helyezett el Joszip Broz Tito sírjára (Telefotó _ KS) Sok év óta hallom — per­sze, .csak félhangosan, vagy súgva-búgva —, hogy miná- lunk már voltaképpen nem kellene nőnapot tartani. Hát jó, egy-két szál virág, egy tábla csokoládé megteszi kedves figyelmességnek, de legalább mi magunk tud­juk, ugyebár, hogy a hajda­ni, forradalmi hangulatú és tartalmú nőnapokra semmi szükség. A nőnap eszerint merő történelmi emlék, mármint nálunk. Tessék megnézni az Alkot­mányt .— folytatódik az esz- mefutatatás, —, benne van, hogy hazánk minden állam­polgára egyenlő, benne van hát a nők egyenjogúsága. Pogányul szoktam válaszolni erre, így: csakugyan kimond­tuk a nők egyenjogúságát, de azért a férfiak egyenjo- gúbbak. Ha már történelemről esett szó, annyi tény. hogy a nemzetközi nőnap a tőkés társadalomban kifejlődött mozgalomnak a vívmánya, harci ünnepe, és célja való­ban az egyenlő jogok törvé­nyes kinyilváníttatása volt. Tény továbbá az is, hogy a fezocializmus, mint a munka társadalma, eleve az egyen­lő jogok és kötelességek tár­sadalma is. Most már azonban egy ki­csit érettebb ésszel és né­hány évtized tapasztalattal mögöttünk tudhatjuk, hogy a jogok deklarálása még nem a joggyakorlat maga. Megannyi statisztika bizo­nyítja például, hogy férfiak és nők viszonylatában még nem egyenlő a bérezés, ha a végzett munka egyenlő is. Il­letve: a végzett munka alig­ha lehet egyenlő. Mert nem egyenlő a nők tömegeinek helyzete a férfiakéval. Te­hát az egyenlőséget abban is sérelem éri, hogy kevesebb nő végzett egyetemet, főis­kolát, ennélfogva kevesebb kerülhet vezető posztra, s ezért is kisebb a jövedel­mük. És mert kevesebb, nincs módjuk házi munkáju­kon annyira könnyíteni, hogy több idejük jusson to­vábbképzésre, és mert nem jut rá elég idő, be kell ér­niük alacsonyabb munka­körrel — a kör bezárult. S ebből a bűvös körből nehéz kitörni. Legalábbis addig, amed­dig a férji és feleségi mara- diság fennáll. Mert fennáll ám! Kettőn áll a vásár. Minden tiszteletem és el­ismerésem azoké a férjeké, akik magától értetődő ter­mészetességgel vásárolnak be munkájuk végeztével, vagy mennek a bölcsődébe, óvo­dába, iskolába a gyerekért; akik otthon buzgón kezelik a porszívót, a mosógépet, és uram bocsá’, talán még krumplit is hámoznak. De ugye, ez a ritkább, sőt oly­kor kirívóan ritka. Az pedig úgyszólván természetes, hogy a munkából hazajövő (ha hazajön s nem valamely klubba, rosszabb esetben kocsmába megy) férj leül új­ságot olvasni, amíg az asz- szony vacsorát készít, gyere­ket fürdet — „az ő dolga, nemde?”, hallom a hűbéri felfogású férjeket —, addig a tévét nézi. Aztán ha az asszony holtfáradtan esik az ágyba, s befordul a falnak, mert nincs kedve egyébre, akkor nem azért van így, mert ő ilyen, hanem mert... nem is tudom, mit mondjak. De mert azt írtam: kettőn áll a vásár, hadd mondjam meg, hogy a hűbériséghez két alany kell. mégpedig hű- bérúr és jobbágy. Ha már a házasság első napján — még jobb lenne előbb, az ismerkedés folyamán — tisz­tázza a fiatalasszony, hogy nem mosónőnek, gombfel- varró masinának és hasonló­nak tartja önmagát, hanem két egyenrangú ember egyenlő viszonyú társas éle­tének tekinti a házasságot, akkor kevesebb volna az el­nyomott, csalódott, kiábrán­dult és kiégett asszony, aki •csak legyint, ha azt hallja, hogy egyenjogúság. Kiváltképp csóválom a fe­jem, ha amúgy jó elvtársam családi életében tapasztalok egyenlőtlenségeit Azt mon­dom magamban: mutasd meg családi életedet, és megmondom, ki vagy, mifé­le kommunista vagy. Szóno­kolhat nekem a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság felszabadításáról akármeny- nyit, ha még odáig sem ju­tott, hogy felszabadítsa sa­ját feleségét! Sokan azt mondják: azért van fejlődés. Hát persze, fej­lődés az van. És sorolnak számokat, arányokat, hogy ekkor meg ekkor csak eny- nyi nő volt ilyen meg olyan vezető beosztásban, most meg már amannyi. Biztosan így van. Na és? — kérdem erre. Többségben vannak-e már a nők, mint ahogyan a lakosságban többségben van­nak? De nem is érdekes, ki a többség, ki a kisebbség. Szerintem amíg arányokat számolunk, azt jelzi: még nincs rendben a tudatunk­ban a nőkérdés Illetve ad­dig még van nőkérdés. Nem, egyáltalában nem időszerűtlen elgondolkodni ezeken a dolgokon. Kivált­képpen nem, mert szorít a gazdasági helyzet. Hogy ez miért tartozik ide? A követ­kezőkért: Pártunk határozatára egy­két évtizeden belül átfogó rendelkezések láttak napvi­lágot megannyi kérdésben. Potom olcsóra leszállították a mosás-vegytisztítás árát: olcsó volt a konzerv, sereg­nyi kisvendéglőt dotált az állam azért, hogy' a család ott vacsorázhasson, illetve hogy előfizetéses alapon vi­hessenek elemózsiát a csa­ládok. Ezeket és a most nem említett, nagyon átgondolt és mind a dolgozó nők mun­káját könnyítő intézkedéseket elfújta a szél, elvitte a vi­lággazdasági cserearány­romlás. Vagyis — és ez a mondandóm lényege — a ne­hezebb gazdasági helyzet, a családi költségvetés az ed­diginél is inkább az asszo­nyok vállát nyomja. Sok fér­fi nem sokat vállal át a gon­dokból, illetve, hogy igaz­ságtalan ne legyek, legin­kább többletmunkát vállal. De a hús árával nem ő baj­lódik. Amit mondani aka­rok: az asszon vök ezért is minden korábbinál több megértést érdemelnek. Tudom, a nőnapon pár szál szép virágot, felköszön­tő szavakat szokás átadni munkahelyünkön, ottho­nunkban, kolléganőinknek, asszonyainknak. Az effajta újságcikk, mint ez, nem ép­pen ünnepi köszöntő. Vagy nem a szokásos. Hiszem azonban, hogy ha a nőnapot a nőket pusztán mint szeb­bik nembélieket, s nem mint embertársainkat köszönte- nénk és ügyeiken nem mint az egyetemes emberiség, a demokrácia, a szocializmus ügyén töprengenénk, akkor nem lennénk méltók azok­hoz az előretekintő harco­sokhoz, akik csaknem száz évvel ezelőtt a nőmozgalom­ban is a holnapért cseleked­tek. 'Sz. 'J. « Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága Elnökségének meg­hívására tegnap hivatalos ba­ráti látogatásra Jugoszláviá­ba utazott. Kíséretében van Horn ©yula, a Központi Bi­zottság osztályvezetője:, Nagy János kül ügyminisztériumi államtitkár és Karvalics László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Korom Mihály, Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Horváth István belügymi­niszter, Pullai Árpád közle­kedési miniszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a ^őz- ponti Bizottság tagjai és Kó- tai Géza, a KB külügyi osztá­Libanon Nyugalom Bejrútban Tegnap Bejrútba ér­kezett Rafik Hariri szaúd-arábiai megbízott, hogy közvetítő tárgyalá­sokat folytasson az egymás­sal szemben álló libanoni fe­lekkel a tűzszünet állandósí­tásáról, az egy hónapja be­zárt bejrúti repülőtér és ki­kötő megnyitásáról, a nem­zeti megbékélési tárgyalások hétfőn kezdődő második sza­kaszának előkészítéséről Nabih Berri, a síita Amal mozgalom vezetője közölte, hogy a kormányhadsereg és a jobboldali milíciák parancs­noksága egy hete nem ad vá­laszt a repülőtér és a kikötő megnyitására tett javaslatá­ra, noha pozitív válasz ese­tén egy óra is elegendő lenne mindkettő működésének fel­újításához. Tegnap szórványos lövöl­dözésektől eltekintve nyuga­lom volt a polgárháborús frontvonalakon. A bejrúti rá­dió szerint sehonnan sem je­lentettek számottevő össze­csapást. lyániak helyettes vezetője bú­csúztatta Jelen volt Novak Radjeno- vicsi, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érke­zett. A magyar és jugoszláv zászlókkal díszített Belgrád- topcsideri pályaudvaron a vo­natból kilépő magyar vendé­get és kíséretét a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksé­gének képviseletében első­ként Dragoszlav Markovics elnök köszöntötte. A szeretet­tel várt vendégnek úttörőik virágcsokrot nyújtottak át. Ezután a JKSZ KB Elnöksé­gének elnöke bemutatta a fo­gadásra megjelenteket. Ott Március elseje és tizenha- todika között tartja meg a szolnoki központú Gabona- és Iparinövények Termelé­si Rendszere azokat a rész- közgyűléseket, amelyeken az igazgatótanács beszámol a GITR tavalyi tevékenységé­ről, idei terveiről. A tegnapi, szolnoki részközgyűlés részt­vevői Bozsik Zoltán rend­szerigazgató tájékoztatójá­ból megtudhatták, hogy 1983-ban újabb 35 ezer hek­tárral gyarapodott, azaz csaknem 408 ezer hektárra nőtt a termelési rendszer te­rülete. A MÉM felkérésére ugyanis a GITR a szálasta­karmány termesztést és a rét- és legelőgazdálkodást is felvette a szakemberei ' ál­tal koordinált tevékenységek közé. A tizenegy . megyében mű­ködő 233 partnergazdaság 408 ezer hektárjából az őszi búza termesztését „mened­zseli” a rendszer a legna­volt Dobrivoje Vidics, Szlav- ko Veszelinov, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának elnöke, a JKSZ KB Elnök­ségének tagjai, Vlado Jan- zsics, a JKSZ KB elnökség végrehajtó titkára, Radisa Gacsics, a Szerb Kommunis­ták Szövetsége KB titkára és Ivan Sztambolics, a JKSZ belgrádi városi pártbizottsá­gának titkára. Jelen volt Mi- lovan Zidar, Jugoszlávia bu­dapesti és Simon Pál, Ma­gyarország belgrádi nagykö­vete, valamint a magyar nagykövetség és kereskedel­mi képviselet több munka­társa. Az ünnepélyes fogadtatás után Kádár János Dragoszlav Markovics társaságában a pá­lyaudvarról a szálláshelyre hajtatott. (Folytatás a 2. oldalon) gyobb területen, több mint 162 ezer hektáron. A vetés- területet illetően második legjelentősebb növényük a kukorica, a takarmánynö­vényt kevés híján 66 ezer hektáron termesztik a tag­gazdaságokban. Az intenzív gabonaprogramban 1983- ban a termelési rendszer nagymennyiségű korszerű, nagyteljesítményű munka- és erőgépet szerzett be partne­reinek, a program második és harmadik szakaszában összesen 314 millió forint ér­tékben. Sajnos a taggazda­ságok egy részében még kí­vánnivalót hagy maga után a szerződéses fegyelem. Akadtak ugyanis olyan üze­mek, amelyek nem vették át a termelési rendszerrel a kereskedelemtől, illetve a gyártó vállalatoktól meg­rendelt gépeket. Jelenleg is több mint három millió fo­rint értékű ilyen eladatlan mezőgazdasági gépet tárol­nak a GITR-nél. Jelentős Kitüntetési ünnepségek a Parlamentben és Szolnokon A nemzetközi nőnap al­kalmából tegnap kitünteté­si ünnepséget tartottak a Parlamentben. Résztvett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Né­meth Károly• az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökihelyette­se — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Duschek Lajosáé, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a párt Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevé­ben köszöntötte a kitüntetet­teket, minden magyar asz- szonyt és lányt: — Hazánkban már egy emberöltővel ezelőtt tör­vénybe foglaltuk a világ nő- mozgalmának alapkövetelé­sét: a nők egyenjogúságát, s e fontos törvény szelleme egyre elevenebben él társa­dalmunkban — mondotta beszédében. Szólt arról, hogy március 8. számunkra nem csupán politikai töltésű, je­les nap, hanem a férfiúi fe­lelősségvállalás és önvizsgá­lat napja is: vajon megtet­tünk e már mindent azért, hogy a dolgozó nők méltó­képpen állhassanak helyt, a törvény szellemének megfe­lelően, érdemeik szerinti megbecsülésben részesülje­nek? Megadtunk-e már minden lehetőséget ahhoz, hogy a közéletben, az élet irányításában is mindenütt ott lehessenek azok, akik minden gondunkban velünk vannak, akik a terhek vise­lésében már régen a férfiak egyenrangú társai. — Nyugodt leik'iismerettel állapíthatjuk meg — hang­súlyozta — a mi épülő szo­cialista társadalmunk na­gyon sokat tett már azért, hogy kiteljesedhessen a nők alkotmányban foglalt egyen­jogúsága. Ma már sem a po­litikai. sem a gazdasági, sem a közélet nem képzelhető el a nők cselekvő közreműkö­dése nélkül. Boldogulásunk­(Folytatás a 3. oldalon.) anyagi forrásokat kötnek le ezek a gépek. Emiatt nem épülhetett meg például az a szabadtéri géptároló, amely­nek átadását már tavaly tervezték. Az elmúlt évben tovább nőtt a rendszerek a taggaz­daságok körében folytatott anyag-, alkatrész- és gépfor­galmazása. A több mint 60 ezer hektáron termesztett növényolajgyári alapanya­gok — napraforgóból, szójá­ból és őszi káposztarepcéből — összesen 85 ezer tonnát vásárolt fel a rendszer, 830 millió forint értékben. Ered­ményesen üzemeltették a saját és a konszignációs rak­tárakat is. amelyekből 1983- ban 102 millió forint értékű gépalkatrészhez jutottak a partnerüzemek, összességé­ben a tavalyi tevékenysége után 17 millió forint nyere­séget ért el a GITR. amely­ből a tervezett kétmillió he­(Folytatás a 3. oldalon.) Energiatakarékos növényvédelem, komputeres alkatrésznyilvántartás Számadás és tervezés Tizenegy megyében, 408 ezer hektáron segíti a gazdálkodást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents