Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

Maxinkba érkezőit Lubomir Strougal Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Negyven óra Keddi jegyzetünk Vesszőből font macskavár A kosarak készítője mlondja: „Olykor még az evésről is elfeledkezem.” 3. oldal lllemkultúra, köszönés Telekkínálat különböző városrészeken 4. oldal Hétvégi sporteredmények 5—6. oldal Az alumíniumiparban megvalósított műszaki fejlesztések, be­ruházások nyomán jelentősen javult az ágazat üzemeiben elő­állított termékek minősége, bővült a választék is. Képünkön a Székesfehérvári Könnyűfémmű japán gyártmányú alumíni- u ínszalag-gyártósora A Varsói Szerződés tagállamainak új javaslata a NDTO-nak A Varsói Szerződés tagál­lamai közötti megállapodás alapján március 5-én a ro­mán külügyminisztérium a Bukarestben nagykövetség­gel rendelkező NATO-tagál- lamok diplomáciai képvise­lőinek, Románia londoni, il­letve brüsszeli nagykövetsé­ge Izland, illetve Luxemburg ottani nagykövetségének em­lékeztetőt adott át. Az em­lékeztető melléklete tartal­mazza a Varsói Szerződésinek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék, illet­ve csökkentsék katon íi ki­adásaikat. A javaslat szöve­gét a 2. oldalon közöljük. Megújul 4500 kilométer vasútvonal Kifutnak a vasútépítő gépláncok Javítás Szolnok—Szajol között — Segít az alkatrészgyártó bázis Lázár Györgynek, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meg­hívására tegnap baráti látogatásra hazánk­ba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság szövetségi kor­mányának elnöke. A zászlókkal díszített Ferihegyi repü­lőtéren reggel kilenckor landolt a csehszlo­vák kormányfőt és feleségét, valamint kí­séretének tagjait hozó különrepülőgép. A budapesti légikikötőben a fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Mar­jai József miniszterelnök-helyettes és Vár- konyi Péter külügyminiszter, valamint po­litikai, gazdasági és társadalmi életünk több vezető személyisége. Jelen volt Ond- rej Durej Csehszlovákia budapesti és Ko­vács Béla hazánk prágai nagykövete. Kádár János fogadta Lubomir Strougalt, a (Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökét. Délelőtt a Parlament dele- gációs termében megkezdőd­tek a magyar—csehszlovák tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tag­jai: Marjai József, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Vas János kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Kovács Béla, A csehszlovák tárgyalócso­portot Lubomir Strougal ve­zeti, tagjai: Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes, Jindrich Rehorek. a külügy­miniszter első helyettese, Alois Hloch külkereskedel­mi miniszterhelyettes, Vác­lav Urban, az Állami Terv­bizottság elnökhelyettese és Ondrej Durej. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint a szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Lázár György és Lubomir Strougal tájékoztatta egy­mást a két ország szocialis­ta építőmunkájának helyze­téről és feladatairól, amely­nek kölcsönös megismerése, hasznosítása jól szolgálja kapcsolataink további erősí­tését. Megállapították, hogy a Kádár János és Gustáv Husáík tavaly őszi prágai ta­lálkozóján kijelölt célok újjább öszltönzést adtak együttműködésünk fejleszté­séhez. A két kormányfő kifejtet­te, hogy gazdasági kapcso­latainkat a stabilitás és a di­namikus fejlődés jellemzi. E téren — hangsúlyozták — a minőségi elemeknek kell fo­kozottabban előtérbe kerül­niük. A kooperáció fejleszté­sében az eddig kialakult együttműködés mellett szük­(Folytatás a 2. oldalon) Kivonultak a vasúti pá­lyákra a MÁV jászkiséri épí­tőgépjavító üzeméből a vas­útvonalak felújítását, kar­bantartásét végző géplán­cok. A Flasser és Matissa gépek az ország hat vasúti igazgatóságának területén folyamatosan kezdik meg a munkákat egy előre megha­tározott rekonstrukciós ütemterv szerint. Az első óriásgépek Gyula és Kőbá­nya környékén, illetve a Szolnok—Szajol vonalon már hozzáláttak a pálya hi­báinak kijavításához. Az üzem szakemberei ezt megelőzően a téli hónapo­kat használták fel arra, hogy elvégezzék a pályaépítőgé­pek karbantartását, kisebb- nagyobb javítását. Vala­mennyi gép „bevonult” a gépjavító műhelyekbe, s ott alapos műszaki vizsgálaton esett át. A gépeik kezelői szántén a gépjavító műhe­lyekben teljesítettek szolgá­latot, és munkájukkal hoz­zájárultak a javítások üte­mének meggyorsításához. E tevékenységet a MÁV legna­gyobb s egyben legkorsze­rűbbnek számító jászkiséri üzemében rendkívül szerve­zetten és magas műszaki színvonalon végezték. Ennek oka hogy amikor március elején újból megkezdődik a pályaépítési szezon, ne okoz­zon fennakadást egyetlen váratlanul meghibásodó gép sem. Mivel a gépek többsége tőkés importból származik, évről évre visszatérő gondot jelentett a javítások során a meghibásodott alkatrészek pótlása. Az idei javítási idény már változást hozott: az év végén az üzemben új alkatrészgyártó bázist adtak át rendeltetésének, ahol az eddig jelentős devizát fel­emésztő alkatrészek jórészét ma már üzemszerűen gyárt­ják. A kivonult 16 gépegység az idén a vasúti törzsháló­zatból több mint 4500 kilo­méter hosszú pálya korsze­rűsítését végzi el. Ennek so­rán rendezik a zúzottkő ágyazatot, betonaljakat, va­lamint vágány szabályozó műszerek segítségével be­szabályozzák a sínek szint­beli helyzetét és egymástól való távolságát. A december végéig tartó munkák kö­zött kiemelt feladatot jelent a vasútépítőknek a Dunaúj­város—Pusztaszabolcs és a Szolnok—Szajol közötti vas­útvonal teljes felújítása, va­lamint a kelenföldi pálya­udvarnál a rekonstrukciók folytatása. A nagy forgal­mú vonalakon órára és perc­re behatárolt munkaterv sze­rint dolgoznak a vágánysza- öályozó és ágyazatrostáló gé­pek a vágányzárak idejének minimálisra csökkentéséért. Két géplánc — ahol erre le­hetőség van — egész évben folyamatosan üzemel, mivel az építöbrigádok hetente váltják egymást a gépeken. A vasúti pályákon zajló fel­újítások részeként speciális kitérő, aláverő gépekkel öt­ezer vasúti kitérő újrasza­bályozását és karbantartá­sát is elvégzik. A vasúti pályák korsze­rűsítése lehetővé teszi a fő­vonalakon a 100—120 kilo­méteres óránkénti sebessé­get, amely a menetidő csök­kenését eredményezi majd. Jelentősen segíti az építőgépjavitó üzem munkáját a nemrégiben átadott alkatrész­gyártó bázis. Képünk a vadonatúj szerszámgéppark egyik berendezésének beállí­tási munkáit örökítette meg CZ3 Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 55. sz„ 1984. március 6„ kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János fogadta a csehszlovák kormányfőt GANZ-MÜSZEREK NEGYVEN ORSZÁGBA Üj elektronikus műszer­családok, komplett labora­tóriumok gyártásának meg­honosításával is bővíti ex­portkínálatát, s ezzel vevő­körét a Ganz Műszerművek. A nagy múltú gyár lépest tart a piaci igényekkel, a gyorsan változó műszaki kö­vetelményekkel. A hatvanas évek végéig kizárólag me­chanikus és elektromos mű­szereket készítettek, a hetve­nes évektől azonban már jó­részt elektronikus készülé­keket gyártanak. Különféle hőtechnikai szabályozókat, digitális feszültség- és áramerősség-mérőket, hő­mérséklet- és páratartalom­mérőműszereket, villamos kapcsolótáblákba épülő esz­közöket, regisztráló és rend­kívül pontos, érzékeny elU lenőrző készülékeket készí­tenek nagy sorozatban. Új­donságaik között szerepel a licenc alapján készülő komp­lett villamosipari laboratóri­um. A laboratóriumokban gya­korlatilag mindenféle villá­mosmérés elvégezhető. A gyár úgy fejlesztette ki a laboratóriumot, hogy annak egységei cserélhetők, mint a fiókok, és könnyen, egysze­rű tűs érintkezőkkel egy­máshoz illeszthetők. E mo­dulrendszer előnye, hogy nem kell minden munkahely­re megvenni a komplett la­boratóriumot, hanem csak a vázat, és az egyes mérése­ket végző elemeket bármi­kor átcserélhetik. Néhány mechanikus Ganz- alapműszer — így az amper­mérők és a voltmérők — iránt továbbra is nagy az igény itthon és külföldön egyaránt. Ezért a Ganz Mű­szerművekben az idén is több százezret állítanak elő ezekből a hagyományos, év­százados készülékekből. Több mint 40 ország, köztük amerikai, ausztráliai és szin­gapúri cégek is vevői az ilyen műszereknek. A leg­modernebb laboratóriumi rendszerekbe is ezeket a régi műszereket építik be. Európai Minőségügyi Szervezet Magyar elnök Hazaérkezett Zürichből Sü­tő Kálmán, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökhe­lyettese, alki hazánkat kép­viselte az Európai Minőség­ügyi Szervezet (EOQC) ülé­sén. A tanácskozásom megvi­tatták. hogyan javítható a Minőségügyi Szervezet együtt­működése az ENSZ szakosí­tott szervezeteivel, amelyek útján az EOQC segítséget nyújt a fejlődő országok mi­nőségügyi-szabványosításd intézményeinek létrehozásá­hoz. E munkában tevéke­nyen részt vesznék a ma­gyar szakemberek is. s jó eredményeket érnek el a mi­nőségszabályozási, minőség- ellenőrzési módszerek kidol­gozásában, elterjesztésében. Tevékenységük elismerését jelenti, hogy az Európai Mi­nőségügyi Szervezet elnöké­vé a következő három évre a szervezet nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó eddi­gi alelhökét. Sütő Kálmánt választották.

Next

/
Thumbnails
Contents