Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
1984. MÁRCIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Körös-kultúrától a török hódoltságig A Nagykunság régészeti emlékei a Finta Múzeumban A legrégebbi leletek, előtérben mamutállkapocs vonalától délre eső részén felváltották az úgynevezett makói jellegű régészeti anyagot. A nagyrévi kultúra elterjedési területébe eső teli-települések alján a népcsoport tárgyi emlékanyaga, épületmaradványai találhatók, tehát ezeknek az ártérből eredetileg is kiemelkedő, földművelés, állattartás szempontjából ideális magaslatoknak az első telepesei a „nagyréviek” voltak. A kiállítás a további korszakokról, — vaskor, szarmata kor, népvándorlás kora, honfoglalás stb. — is gazdag leletanyaggal ad hírt. A Damjanich János Múzeum régészei a kiállításhoz kapcsolódva a túrkevei iskolások számára rendhagyó történelemórákat tartanak. A túrkevei Finta Múzeum- oan tegnap nyitotta meg dr. Selmeczi László minisztériumi osztályvezető a Nagykunság régészeti emlékei című kiállítást. A tudományos érdekességekben is bővelkedő gyűjtemény az őskőkortól körülbelül a török hódoltság koráig mutatja be a Nagykunságban feltárt leleteket, melynek javarésze elsősorban használati tárgy. A legrégebbi emlék két csontból faragott edény, amelyet a Tiszában találtak meg. Az őskőkor idején a hegyvidéki barlangokban élő, gyűjtögető vadásztörzseknek a Nagykunság csak „vadászterületük” volt. Az élelemtermelésre való áttérés, az úgynevezett neolit forradalom változtatta meg e terület anyagi kultúráját, és i. e. 5000-ben létesültek a legkorábbi, kézzel formált agyagedények. A rézkorból viszonylag kevesebb településnyom maradt ránk, pásztornépei vándoroltak. Annál gazdagabb a bronzkori anyag. A Nagyrév-Zsidóhalom, a múlt század óta ismert bronzkori település lett a névadó lelőhelye annak a régészeti leletkomplexumnak, amelynek legkorábbi típusai először a Közép-Tisza- vidék Szolnok—Fegyvernek Használati tárgyak az Árpád-korból Bevált a receptközvetítő szolgálat A borpince elázott Vízben úszott az Aranyponty Január 8-án a jászberényi Aranyponty étterem gazdái apró víztócsákra lettek figyelmesek a borozóban. Hamar a kőtörlőt, hanem a fal mellől újból megjelent a víz, úgyhogy egyre sűrűbben kellett felitatni. Bóta Ferenc, az étterem vezetője, jelentette az Egyesült Jászsági Áfésznak, majd kérte a városi tanácsot, hogy sürgősen intézkedjen, mert zsebre megy a vízbetörés. Egyre több bevételtől esett el a szerződéses étterem, a megoldás pedig csak nem akart megszületni. A tanács műszaki emberei körbejárták az épületet, belekukkantottak a Táncsics Mihály utcai aknába. Megállapították, hogy a pince mellett húzódó két csatornából nem kaphat vizet a borozó. Nyilvánvaló, hogy a víznek egyetlen forrása van: a vezetékhálózat. Jöttek is a Víz- és Csatornamű Vállalat jászberényi üzemének dolgozói, körbejárták az épületet, belekukkantottak az aknába, műszerrel vizsgálták a vízvezetékeket, és elmentek. Másnap újra jöttek, újra vizsgáltak — nem találtak csőtörést. Szerintük a tanács csapadékcsatornája volt a hibás. A tanácstól újra jöttek, megállapították: a vízvezeték. Közben a pince boltívén már a villanykapcsolóhoz közeledett a nedvesség, a pincérek és a személyzet feltörlőrongyokkal és vödrökkel fogadták a gyérülő vendégeket. Persze a környékbeli épületek pincéiben is soha nem látott magasságig emelkedett a talajvíz. Mert talajvíz, semmi kétség, vallották a vállalat dolgozói, ugyanis a vezetékhálózat szakaszos lezárása se változtatott semmit a helyzeten. A tanács kötötte az ebet a karóhoz, ilyen száraz év után, január 8-án hirtelen nem szökhet fel a talajvíz. Február közepén az étterem személyzete bedobta a törlőrongyot, értelmetlen volt a további egyenlőtlen küzdelem. A pincét lezárták, és a bérlők költségcsökkentést kértek az áfésztől, ugyanakkor költségtérítést a tanácstól vagy a vállalattól. Azonban hiába járták újra és újra a pincéket, vallatták a közműveket már közösen, nem sikerült a dolog nyitjára jönni. Mígnem a múlt héten, távol az étteremtől, a Bercsényi úton emlékeztek egyesek egy foltra. Ott a járda mellett hamarább olvadt el a hó. Már bontották is a burkolatot, és megtalálták a bűnös csőrepedést. Két nap múlva eltűnt a víz a borozóból, a múlt hét végén kimeszelték, és a KÖJÁL már hétfőn nyitást engedélyezett. A bérlők 100 ezer forintra becsülik kárukat, és még csak most kezdődik el a kötélhúzás, hogy ténylegesen kié is a kár. Bizonyosan a biztosító sem marad ki az ügyből, de most már ez megy a maga útján. Hanem jó volna, hasonló esetben az érdekelteknek gyorsabban rendezni a teendőket, ugyanis az egymásra várás következtében valaki vízben marad. Lukácsi Pál Bevált a posta új szolgáltatása, a receptközvetítés Győr- Sopron megyében. Fél évvel ezelőtt az országnak ezen a vidékén vezették be elsőként a gyógyszertárral nem rendelkező kistelepülések postai gyógyszerellátását. A Hazafias Népfront és a Posta által kezdeményezett megoldást az Egészségügyi Minisztérium engedélyével próbálták ki. A szolgáltatást 11 község lakói vették igénybe. Az orvosi vényeket a betegek leadták a kisközségek postáján, melyeket a rendszeres postai járattal küldtek el a kijelölt patikákba. A gyógyszertárak elkészítették a medicinát, s s a kis csomagot térítési díj ellenében átadták a postásnak, aki eljuttatta a küldeményt a települések postahivatalába. Onnan házhoz vitték a gyógyszert a megrendelőknek. A betegek a postásnak fizették ki a gyógyszer megelőlegezett árát és a szállítási díjat. A megye területén egy-egy gyógyszertár Győrött, Sopronban, Kapuváron, Mosonmagyaróváron és Csornán látta el ezt a feladatot, amellyel a kisközségek lakói számára könnyítették meg a gyógyszerbeszerzést. A Soproni Postaigazgatóság értékelte a kísérleti időszakot, és a tapasztalatok alapján úgy határozott, hogy még ebben az évben bevezeti a receptközvetítő szolgálatot az ellátási körzetéhez tartozó Vas és Veszprém - megyében is. Fejlesztési terv a falugyűlés előtt Egységes lesz Sza/ol Egy kis túlzással élve, Sza- jol olyan, mint egy kettéhasított dinnye. A négyes főútvonal nemcsak átszeli a községet, hanem úgy el is választja egymástól az ó- és az új falut, mintha nem is egymáshoz tartoznának. A hétfő esti falugyűlésen ezért kísérte megkülönböztetett figyelem dr. Polónyi Szűcs La- josné, a szolnoki Városi Tanács V. B. csoportvezetőjének a község új rendezési tervét ismertető előadását. Új faluközpont A most elkészült összevont rendezési tervből az derül ki, hogy milyennek képzelik a tervezők a jövő Szajolját, merre lesznek az új házhelyek, hogyan alakul a falu központja. Dr. Polónyi Slzűcs Lajosné ezekről szólva ismertette, hogy mit és hogyan lehet csinálni, de hogy mikor és főleg azt, hogy miből, azt mellőzte. Igaz, ezekre a kérdésekre nem ő hivatott válaszolni. A fejlesztés — a mindenkori pénzügyi lehetőségek függvényében — a helyi tanács feladata. Az új rendezési terv készítésekor nemcsak a település kiét tószaka dá sa, hanem a Tinóka csatorna környéki domborzati viszonyok is nehézséget okoztak. A falu egységének kialakítása mellett a népesség növekedésére is tekintettel kellett lenni. Üj lakóterületek kialakításával is számol ezért a terv a négyes főút mindkét oldalán a Tinóka kanyarjai mellett, a mostani gyümölcsös helyén, illetve a négyes főútvonal régi és az új nyomvonala közötti térségben. A Pettyes csárda környékén épül majd ki a korszerű igényeknek megfelelő faluközpont. Zöldterületek kialakítását elsősorban a Tinóka partjain tervezik. A fejlesztési terv az ófalu korszerűsítésével is számol. Elsősorban ott keskenyek az utcák, nem felelnek meg a mai forgalom számára. Nincs szó az útban levő házak lebontásáról, arról viszont igen, hogy új építési engedélyeket csak a rendezési tervnek megfelelően adnak ki. Aki az ófaluban nem kap régi házra építési engedélyt, annak cseretelket biztosít majd a tanács. Az utcák korszerűsítéséhez tartozik az is, hogy a távlatokban új csomópontok alakulnak ki a négyes főútvonalon is. A fejlesztés során a község legnagyobb részét hármas építési övezetbe sorolják. Ez azt jelenti, hogy nagyobb állatokat, (lovat, szarvasmarhát, szamarat) nem lehet ott tartani. Kicsi lesz a négyes és a kettes övezet. (Az egyes és a kettes övezetben csatornahálózat kiépítése szükséges.) A domborzati viszonyok azért okoznak gondot, mert a Tinóka környékén vízzáró agyagréteg van, ami nem szívja fel a szennyvizet. Azokon a részeken tehát szigetelt szennyvíztározóikat kell majd építeni. Maguknak is osztottak A község életéről, a tanács munka jóiról sokoldalú tájékoztatást adott ezen a falugyűlésen Szabó Zsigmond tanácselnöki. A megjelentek követték a példát. Huszonegyen kértek és kaptak szót. Egyetlen gondjukat sem rejtették véka alá. Közülük a teljesség igénye nélkül említek néhányat: szükség volna bölcsődére, hogy ne kelljen a legkeményebb télben is Szolnokra vinni a kicsiket. Jó lenne a szomszédból bevezetni a gázt, járdát építeni az új házsorokhoz, a Tü- zép-telephez, stb. A tanácselnök a realitásra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a helybeliek befizetéseiből évente egymilliónál alig több jön össze. A községi tanács költségvetése viszont jóval tízmillió felett van. Könnyű a következtetés: az alapellátást is csak felsőbb szervek segítségével tudják biztosítani. A gáz bevezetése műszakilag lehetséges, de olyan költséges, hogy portánként — a belső szerelés költségein felül — legalább ötvenezer forintba kerülne. A lakók dicséretére szólva meg kell jegyeznem, hogy nemcsak a tanácsnak, „osztották a lapokat”. Sok olyan gondot is szóvá tettek, (leta- karítatlam járda, utcai szemetelés stb.), amit közös erővel, jobb közérzetet teremtve meg tudnának oldani. Miért csak ilyenkor? Szajolban is, más falugyűlésen is tapasztaltam, hogy a lakosság őszinte érdeklődéssel figyeli az elhangzottakat, igazi hévvel érvel, védi a maga igazát. Mondhatnám lágy is, hogy á gazda szemével mond véleményt faluja sorsáról. Érzi, hogy joga van beleszólni abba. Ezt a segítőkész figyelmet kellene éltetni á többi hónapon át is. A szervezeti keretek megvannak ehhez: a tanácsülésekre is meg kellene hívni a lakosság képviselőit, hogy egy-egy falu méginkább együttérezzen, együtt gondolkodjon és úgy boldoguljon. S. B. Megyei kamarazenei találkozó Kisújszálláson Jászberényi és szolnoki növendékek sikere A székesfehérvári bemutatóra továbbjutott jászberényi fuvolatrió Kedden Kisújszálláson a József Attila Művelődési Házban rendezték meg a megyei kamarazenei találkozót. A bemutatón öt zeneiskola kamaracsoportjai léptek közönség elé. A találkozó iránt érdeklődők igen változatos 'műsort hallhattak) hiszlen Játszott fuvolatrió, hegedűkvartett sőt még fúvósszep- tett is. Az elhangzott produkciók alapján választotta ki a zsűri azt a három csoportot, amelyek májusban Székesfehérváron az Álba Regia országos kamarazenei találkozón képviselik Szoll- nók megyét. A következő növendékek jutottak tovább az országos bemutatóra: Kiss Enikő, Sallai Márta, Sta- nicz Gabriella fuvolatrió (Jászberény, tanáruk: Szaló- czy Miklósné), az ülés Erika, Ülés Erzsébet, ifj. Czeg- lédi Zoltán és Telek Zsuzsa alkotta kvartett (Jászberény, tanáruk: Fekete Katalin) valamint Simon Erika (zongora) és Mamar László (gordonka) Szolnokról. (Tanáruk: Papp László.) Népszerűek a Gorkij Nyelviskola tanfolyamai Az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Szolnok megyei Tagozata a napokban zárta le az orosz nyelvtanfolyamok szervezésével kapcsolatos munkát. A végleges adatok szerint e tanévben a megye területén hatvanegy orosz nyelvtanfolyam működik, csaknem nyolcszáz hallgatóval. A tanfolyamok száma az elmúlt tíz év alatt '33 —48 között váltakozott. Ilyen nagy érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt még sohasem mutatkozott meg. A tanfolyamok között számos intenzív, nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam van, amelyeket főiskolai tanárok, orosz anyanyelvű pedagógusok vezetnek Sok az iskolai tanfolyam is, amelynek hatása az orosz nyelvoktatás színvonalának általános emelkedésében mérhető le, s ezt a központi kiadványok adatai is igazolják. Minden évben jelentősen) növekszik az állami nyelvvizsgát sikeresen letevő hallgatók száma, de egyre többen szerepelnek kiemelkedő eredménnyel a különböző tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön is. Pécsett Tolókocsis iskolát szerveznek Fontos iskola- és egészség- ügyi döntés született Pécsett: saját iskolájuk lesz a mozgáskorlátozott gyerekeknek. Az e célra speciálisan kiképzett épület tantermeiben, folyosóin, a tornaszobájában és udvarán egyaránt akadálytalanul közlekedhetnek majd tolókocsijukkal a tanulók. A nevelési-oktatási programot személyre szólóan dolgozzák ki és egyénekre szabva alakítják ki a berendezéseket. Ezáltal lehetővé válik, hogy az egészséges társaikhoz hasonlóan rendes iskolai oktatásban részesüljenek a mozgáskorlátozott kisdiákok.
