Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
1984. MÁRCIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ötödik alkalommal Vörös Vándorzászló vízügyes fiataloknak DzÉVM formatervezési nivédijai Tegnap délután a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban zászlóátadási és kitüntetési ünnepséget rendezett a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-bi- zottsága. A kiváló munkájáról híres vízügye» KlSZ-szer- vezet fiataljai nem véletlenül ünnepeltek: ezúttal ötödször bizonyultak érdemesnek 1983 évi munkájuk alapján a KISZ Központi Bizottságának elismerésére, a Vörös Vándorzászlóra. Az ünnepségen ott volt Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga Sándorné. az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára, Hegyi Istvánné, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megye, a város párt, tanácsi és szak- szervezeti veztö munkatársai, az igazgatóság vezetői. H. Nagy László, a KISZbizottság titkára ünnepi beszéde után Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője adta át a Vörös Vándorzászlót, s méltatta a kitüntetésre immár ötödször érdemesnek bizonyult közel négyszáz ifjúkommunista termelő munkáját, részvételüket a kulturális és sporttevékenységben. A kitüntetéshez először Kovács Antal államtitkár gratulált. Elmondta, hogy az ágazat fiatal dolgozói 1984-es feladataik teljesítésével már nemcsak elnyerhetik, hanem meg is tarthatják a KISZ legnagyobb kitüntetését. A megyei és városi pártbizottság és tanács jókívánságait Zsilka Sándor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese tolmácsolta. Az ünnepségen kitüntették a legjobb munkát végző fiatalokat, s azokat is, akik hosszú éveken át támogatták tevékenységüket. Lezárult az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium idei ipari formatervezési nívódíjpályázata s tegnap a FIMCOOP Finomkerámiaipari Közös Vállalat bemutatótermében Kádár József, minisztériumi államtitkár átadta a díjakat a legjobb termékek alkotóinak. Több kategóriában összesen 33 terméket neveztek be a pályázatra a tárca építőanyagipari, szerkezetgyártó, valamint finomkerámia- és üvegipari vállalatai. A pályázatra beküldött termékeket előzőleg kiállításon is bemutatták, és összegyűjtötték a látogatók közönségszavazatait is. Telefonfórum Szolnokon Sok a téves kapcsolás Elnémult a 06 Ki fizet a végén ? Március 15-i lapszámunkban részletes beszámolót közöltünk arról a sajtótájékoztatóról, amelyet a Debreceni Postaigazgatóság tartott Szolnokon. „A mostani, átmeneti javulás, a 2000-es központ üzembe helyezése a pillanatnyi nehézségeken enyhít. .. Az új . .. központról tudni kell, hogy alkatrészei nem újak, a salgótarjáni, a kecskeméti, a győri, a tatabányai és a pápai korszerűsítések utátn kicserélt, s felújított alkatrészeket építették be a szolnoikiiba”. Ezt is megírtuk, valamint felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy egy hónapig próbaüzemiként kezelik az új központot, alapos megfigyelést, műszaki ellenőrzést követel a postásoktól az új rendszer. Március 16. óta működik az új központ, s a szolnoki telefonálók öröme nem zavartalan. Nyilván ennek tudható be, hogya Debreceni Postaigazgatóság csütörtök délutánra telefonfórumot hívott össze, hogy az előfizetők a legilletékesebbeknek mondják el panaszaikat, észrevételeiket. Csütörtökön délután Szolnokon szép, meleg tavaszi idő volt. Mégis, elég sokan gyülekeztek a tanácsháza nagytermében. (Utóbb kitűnt: kevés volt a telefontulajdonos, sok a postás ...) Szilágyi Gábor, debreceni postaigazgató mindjárt a fórum elején elmondta: az új központ működése az eddigi összes műszaki tapasztalat birtokában megfelel a várakozásnak, fizikailag jobb a réginél, bár kisebb zavarok voltaik. A hibákat csúcsforgalomban észlelték, s azokra élőre számítottak, hiszen az „új” négy város elbontott telefonközpontjának alkatrészeiből állt össze, be kell járódinia. A postához eddig 21 hibajelzés érkezett — s maga a posta is tudja, hogy ennél több lehet, de konkrét bejelentés nincs több a birtokában. Különösen a helyközi beszélgetés körülményei nehezebbek (a 06-on. távhívással tárcsázható más hely- ségék elérése), de ezzél is előre számoltak. Az igazgató elmondta, hogy ■a telefonálóik is nehezítik a központ munkáját. Sokan még mindig leteszik a kagylót. s szokásból várakoztatják a vonalat. Mások akkor kezdik az új telefonkönyvben a számot keresni, amikor a vonal már a fülükbe búg. A telefon könyvek hiánya is lassítja a telefonálást, valamint az, hogy a cégjelzéses papírokon még a régi Isizámiök^ szerepéinek1. Ennek következménye a sok téves kapcsolás, hiszen Szolnokon 968 régi szám megváltozott. Bejelentette, hogy a telefonkönyv hibáira eddig hét jelzést kaptak, rövid idő után hibajegyzéket állítanak össze és juttatnak el az előfizetőkhöz. Tájékoztatója végén hangsúlyozta, a posta műszakiak szerint a vonal várakozási ideje Szolnokon csúcs- forgalomban se több két percnél. Tizenegy bejelentés hangzott el ai fórumén. Többen szóvá tették a téves kapcsolásokat, a vonal türelemjáté-- kát — ki búig, visszabúg, szétkapcsol — valamint azt, hogy a 06-os távhívó elnémult. Megkérdezték azt is: kit terhel a téves kapcsolások számlája majd, ha erről a hónapról kiküldik az értesítést. Csupán a Széchenyi lakótelep pártalaips-zervezetének képviselője állt örömmel a fórum elé. A lakótelep száz új telefonvonálánafc örülnek, náluk jól is működik a rendszer, s úgy érzik, a száz vonallal közelebb került a városrész a városhoz. Szilágyi Gábor postaigazgató a konkrét bejelentésekre írásban ígért választ — és gyors javítást. Elmondta azt is, a postának nem célja a rossz, téves kapcsolások díjának felszámításai, ezért a reklamációkat megértőén kezelik majd mindazoknál, akik konkrét bejelentéssel éltek a hibák miatt. A fórum után sajtótájékoztatón kérdeztük az illetékeseket : hogyan vélökednek a központról, s milyen műszaki intézkedéssel akarják a hibákat megszüntetni? Megnyugtató választ kértünk a telefonszámlákról is — hiszen májusban kapják meg az előfizetők azt a számlát, amelyen a március második felében életbe lépett új központ téves hívásait is fizethetik. A szakemberek elmondták : folyamatos műszakban harminc-negyven szerelő dolgozik az új központ hibáinak elhárításán. Ha a telefontulajdonosok bejelentik panaszaikat, gyorsan tudnak intézkedni. A számlák pedig nem az előfizetőt terhelik majd. Reméljük így lesz. Pillanatnyilag az új központ nem örvendeztette meg a szolnokiakat. Igaz, átmeneti megoldásnak jelentették be március 15-én. Tényleg annak tűnik, bár az átmenet éveket jelenthet... — sj — 091 IssöH aoinhol isse íamffis-iol sí Jlolifoynod ejfinöri ygs ílsls Jaloyie*! £ íelfiíIfiV UTstavib sfolsii noáonlosg ÍT£V£fig £ noiinövl A lány barackvirágszirom hamvas- ságú arcában vakító mosoly villan. Alomszőke haja lágyan kígyózik le a derekáig. Alig-bikini takar valamicskét káprázatos formáiból. A csodanök fölényével néz rám a színes magazin lapjáról. Az újság a bevetetlen ágyon hever, szétnyitva. Az ágy mellett kis asztal, rajta ételmaradék, kenyérdarab. Szemben ruhásszekrény, ajtaja gondosan becsukva. Az olajkályha fölé kifeszített madzagon egy pár férfizokni szárad. Nincs egyetlen fölösleges bútor sem, az ágyak, a szekrények, a mosdó, az asztal, a kályha pontosan kiszámított helyet foglal el a szűkre szabott négyzetméterekből. Innen, ebből a lakókocsiból indulnak munkába a sötétségből kibontakozó reggeleken a pályamunkások Vágányok felújítása a Szolnok—Szajol közötti vonalon Ádámku András 25 éve pályamunkás. Szabolcsban, Nyírlugason lakik, de sokfelé dolgozott már az országban. Egyike azoknak a pályamunkásoknak, akik a Szolnok—Szajol közti vágányfelújítási munkákon dolgoznak. Egyike azoknak a pályamunkásöknak, akik hosszú éveken keresztül vállalják az embert próbáló munkát. A lakókocsi az otthon Még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is sokkal nehezebb vob. Kevesebb volt a gép, sokkal többet emeltünk saját magunk. Most a Platov fektetőgép bont fel egy 24 méteres sínszakaszt, a földtoló gép kitolja az ágyazatot, a zúzott követ, a földet. Stabil alapot készít az új sínpárnak, amit a Platov rak a helyére. Mi a gépek munkáját segítjük, például ráakasztjuk a sínre a szorítókapcsokat, visszalapátoljuk a követ, helyére passzítjuk a sínt. Persze, emelni így is kell, A géphez oda kell vinni az anyagot. Laczkó Sándor építésvezető azt mondja, hogy egy betongerenda, amit hat ember szokott emelni, 240 kilós. A sínek 24 méter hosszúak, métere 54 kilót nyom. — Gondoltam arra, hogy elmegyek máshová dolgozni. De megszoktam már ezt a munkát, ezt a társaságot. Különben is nyugdíj előtt hová kóborogjon az ember? Ha elmentem volna, azért teszem, mert nehéz ez a munka. Ha esik, ha fúj, csinálni kell. Délben a munkások letelepszenek a sínek mellett, ki betongerendákra, ki a fűbe. Előkerül a táska, és nekilátnak az ebédnek. Ádámku András legtöbbször szalonnát eszik kenyérrel meg vöröshagymával, ezt szereti a legjobban. Főtt ételhez este jut, amikor hazatérnek a szajoli vasútállomás mellett álló lakókocsikba. Megmosdik a vasúti kocsiból átalakított fürdőben, aztán vacsorázni megy. Az ebédlőt is vasúti kocsiban rendezték be. Van itt minden, asztal, szék, konyhaszekrény, mosogató, de csupasz és kopár, mint ez az asszony nélküli férfimagány, nincs gondos kéz, amely odarakna egy hangulatos térítőt, • egy kedves virágot. A kétfogásos vacsorát a Szolnok étteremből hozzák, a munkások naponta 8 forintot fizetnek érte. Van, aki megelégszik az adagjával, van, aki kolbásszal, konzervvel egészíti ki. Vacsora után sokan ottmaradnak az ebédlőben, nézik a televíziót. Ádámku András ritkán ül le a készülék elé, inkább bemegy a lakókocsiba, beszélget társaival. Sok minden szóba jön ilyenkor: a munka, a család ... A család, amely csak hétvégeken kapja vissza az apát. Azt sajnálja a legjobban, hogy a gyerekekre olyan kevés ideje jutott. Sorolja, hogy merre dolgozott már az országban. A Dunántúlon, Püspökladány, Budapest, Kisújszállás, Kál- Kápolna, Mátészalka környékén rakta a síneket a távolságot diadalmasan legyőző vonatoknak, ö nem utazik, még nyaralni sem szokott, szabadidejében a háztájiban dolgozik. Nagy Béla tizenkét éve dolgozik a vasútnál. Korábban a hidászoknál volt, aztán elunta, pályamunkás lett. — Azt mondják, veszélyes szakma ez. A hidászokkal is veszélyes munkahelyen dolgoztunk. Előfordulnak balesetek, de szerintem, aki vigyáz magára, odafigyel, hogy mit csinál, azzal nem történik semmi baj. Nekem a tizenkét év alatt soha nem volt balesetem. Egyetlen egyszer kerültem csak kórházba, amikor hidász voltam, derékfájással. Nem csoda, hiszen sokszor derékig érő vízben álltunk, és hiába viseltem a védőcsizmát, elkapott a betegség. De a szolnoki MÁV- kórházban meggyógyítottak. Miért ragaszkodom a vasúthoz? Látja, például ezért is, hogy van kórházunk. Én ott olyan ellátást kaptam, hogy jobbat nem is kívánok magamnak. Aztán jól jön a szabadjegy is... Igaz, én mostanában nemigen utazom, mert építkezem. Száznegyvenezer forint kamatmentes kölcsönt kaptam a MÁV-tóil az építkezéshez. Egy héttel hamarabb A szolnoki—szajoli szakaszt jókedvvel dolgozta végig. Hazajárhatott mindennap Tiszaszőlősre, mert Ti- szabura és Bagamér környékéről naponta autóbusz- szal hozták a pályamunkásokat dolgozni. — Amikor Záhonyban dolgoztunk, öt évvel ezelőtt, szinte büntetés volt nekem, hogy nem lehetek a családommal. öt gyerekem van, és milyen öröm az, amikor hazamenet elém szalad a kislányom ... Szóval, az a legrosszabb, ha az otthontól távol dolgozunk, és szállón vagy lakókocsiban élünk. Sok fiatal azért is hagyja itt ezt a munkát, mert nem tud mindennap hazamenni. A Laczkó Sándor vezette építésvezetőség általában kétszáz pályamunkást foglalkoztat. Az elmúlt évben száz- nyolcvan embert vettek föl, és százhatvanan mentek el máshová. Laczkó Sándor szerint nem mindegy, hogy milyen hangnemben beszélnek a főnökök a munkásokkal. „Nem kell mindjárt a magas cén kezdeni — vallja. — Először szép szóval kell próbálkozni.” Vannak botrányok Panaszok persze, vannak, innen is, onnan is. Kevés a fizetés — mondják a munkások. — A huszonöt éve itt dolgozók 22 forint 50 fillér órabért kapnak. A Szolnok—Szajol közötti vágány- felújítás kiemelt munkának számít, aki itt dolgozott, az órabéréhez minden ledolgozott óráért 5 forintot kapott. Kifogásolják a főnökök hangnemét is. Viszont az is igaz, hogy a szép szó sokszor nem használ, a lógósokat egyik brigádból a másikba rakják, hátha valahol móresre tanítják. A szállókon, lakókocsikban- is vannak botrányok, volt rá eset, hogy néhányan részegre itták magukat, és összeverekedtek. A pályamunkások között — mint bármilyen más szakmában — sokféle ember van. A lógósok, a lemorzsolódók száma itt azért magasabb, mint másutt, mert keményebb a munka. De a pályamunkások között is sokan vannak olyanok, akik húsz-huszonöt éve építik az állomások között a civilizáció útját. Laczkó Sándor őket szereti a legjobban, azt mondja, reggel ráállnák egy munkatempóra, s abban az ütemben dolgoznak végig. S hogy nem is rosszul, azt bizonyítja, hogy Szolnok—Szajol között a tervezettnél egy héttel korábban, március 30-án átadták a felújított pályaszakaszt. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva
