Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxv. évr. 757sz. 1984. március 29.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szovjet—mongol tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Man- galiin D ügerszüren nel, a Mongoil Népi Forradalmi Párt KB tagjával, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterével. Andrej Gromiiko és Man- gal'itn Dügerszüren a teljes nézetazonosság jegyében lefolyt találkozón mély megelégedéssel szólt a Szovjetunió és Mongólia folyamatosán mélyülő együttműködéséről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy továbbra is következetesen és céltudatosan tevékenykedik az ázsiai feszültség csökkentése, az ázsiai országok. közötti jószomszédi kapcsolatok és együttműködés létrehozása érdekében. Tiltakozási nap Chilében II legsikeresebb ellenzéki megmozdulás Chilében kedden, a Pi- nochet-rendszerrel szemben meghirdetett nyolcadik országos tiltakozási napon megbénult az élet. A hatóságok fenyegetései, a különleges rendőri és katonai osztagok felvonultatása ellenére Santiagóiban és más nagyvárosokban az üzletek többsége nem nyitott ki, szünetelt a tanítás, a dolgozók nem vették fel a munkát. A rendőrök brutálisan léptek fel a békés tüntetők ellen: öt embert megöltek, és csupán Santiago de Chilében 300 volt a letartóztatottak száma. Adolfo Quinteros, a fuvarozók szövetségének elnöke közölte, hogy szervezete csatlakozott a tiltakozási akciókhoz. Emiatt az egész ország területén csaknem teljes egészében megbénult a közúti forgalom. Rodolfo Seguel; a chilei Dolgozók Országos Központjának vezetője, a nyolcadik tiltakozási nap egyik legtevékenyebb szervezője kedden este teljes sikernek nevezte a tiltakozási napot. A fővárosban cirkáló katonai alakulatok tűz alá vették az egyik munkáskerület házait. Egy kisgyermeket megöltek. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója helyszíni jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a keddi tiltakozási nap volt a legsikeresebb az eddigi ellenzéki megmozdulások során. A növényolajipar és a KGST Gép és műtrágya a mezőgazdaságnak Étolaj és technológia Martfűről Villamos energiát állítanak elő a melléktermékből Megyénkből a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak piacaira irányított, évente mintegy öt- milliárd forintos kivitelből a megye gazdasági struktúrájában betöltött szerepének megfelelő arányban részesedik a mezőgazdaság és az agrártermékeket feldolgozó élelmiszeripar. Hasonlóképpen fontos e két ágazat termelésében — a műszakitechnikai háttér biztosítása és az alapanyag-ellátás tekintetében egyaránt — a KGST-relációból származó import is. Többek között nagy mennyiségű, a KGST- tagországokból vásárolt műtrágyát, vetőmagot és tenyészállatot hasznosítanak a megye mezőgazdasági nagyüzemei, amelyekben a négy és fél milliárd forint értékű munka- és erőgéppark csaknem 80 százaléka ugyancsak ezekből az országokból származik. A megye 55 termelőszövetkezetéből, nyolc állami gazdaságából és az általuk integrált háztáji és kisegítő gazdaságokból az elmúlt évben például a KGST-piacokon értékesítettek a külkereskedők hétezer élő marhát, 58 ezer élő sertést, valamint csaknem 130 ezer tonnányi marhahúst. félsertést, étkezési búzát, étolajat. Az utóbbi terméket előállító élelmiszer-iparág esetében nem csupán a mosószer, valamint a napraforgó és repceolaj exportja jelenti a konkrét kapcsolatot az európai szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezetével. A KGST élelmi- szeripari titkárságának keretében külön növényolaj- ipari szekció működik, amelynek munkájában magyar szakemberek is részt vesznek. A szekció évenkénti egyszeri ülésének tavaly Magyarország volt, az idén Románia lesz a házigazdája. Az 1980-ban elfogadott hosz- szú távú programjában erre az évtizedre három jelentős a növényolaj és a mosószergyártás majd minden területét felölelő feladatot határozott meg a szekció: az olajos magvak minőségi paramétereit automatikusan meghatározó készülékek ki- fejlesztését; a nagy olajtartalmú magok direkt extrak- giójára komplex technológiák és berendezések kidolgozását; az étkezési zsiradék technológiájának fejlesztését. A KGST növényolajipari szekciójának munkáját kiegészíti az egyes tagországok közötti kétoldali együttműködési megállapodások alapján végzett tevékenység, amely elsősorban szakemberek és eljárások cseréjét jelenti. A magyar növényola j- iparnak nagyon jónak mondhatók a kapcsolatai. az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária hasonló élelmiszer-iparágával. Rendszeres . információcserék, szakmai látogatások jellemzik ezt a jó kapcsolatot a felsorolt országokkal. A magyar növényolajipar a KGST szekciójának munkájából többféle témában Kiveszi részét. Többek között az automatikus mintavevők kifejlesztésében, a napra- forgó-héjazási és a repcefeldolgozási technológia korszerűsítésében, valamint az ételzsírok, tejes margarinok előállításában és a különféle darák takarmányértékének növelésében működnek együtt a magyar és a szekcióban részt vevő KGST- tagországok szakemberei. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat ha to- dik gyáraként 1980-ban (Folytatás a 3. oldalon.) »•ik A Martfűi Növényolajgyár üzembehelyezésekor egyedülálló volt a világon a héjtüzelésre alapozott komplex erőműtelep r [ u □ n tudomány világa 4. oldal Áruforgalmi jelentés Megfelelő kínálat az üzletekben A Belkereskedelmi Mitt isztépium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában mintegy 66,5 milliárd forint értékű árut adtak el a kiskereskedelmi hálózatban. A január—februári forgalom folyó áron 10,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A februári áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Húsból és húskészítményekből a január 23-i áremelést követően a kereslet mérséklődött — a vevők inkább az olcsóbb termékeket keresték, s ebből az igényeket többnyire kielégítette a kereskedelem. Továbbra is folyamatos volt az ellátás halból, tojásból, tejből és tejtermékből. A téli tárolá- sú zöldség- és gyümölcsfélékből volt elegendő, s megjelentek a primőráruk is. A fővárosi szabadpiacokon burgonyából 14, gyümölcsből 21, zöldségfélékből 52 százalékkal többet kínáltak, mint tavaly februárban. Az árak viszont 15 százalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos hónapjában. A szolnoki Tejipari Vállalat szolnoki üzemében naponta 5 géppel az igényektől függően 70—80 ezer tasakot töltenek meg tejjel és kakaóval Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás küldöttségvezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogadta a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János szólt az MSZMP tevékenységéről a gazdasági építőmunka terén, aláhúzta a Magyar Népköztársaság érdekeltségét a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a szocialista országok közötti sokol- . dalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Budapesten Informatikai napok Olasz informatikai napok kezdődtek ma délelőtt Budapesten, a SZÁMALK székiházában. A március 30-ig tartó eseménysorozatra a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Olasz Külkereskedelmi Intézet együttműködési megállapodása alapján kidolgozott közös program keretében kerül sor. A rendezvényre meghívták az adatfeldolgozással és informatikával foglalkozó intézmények, vállalatok, gazdálkodó szervezetek és szövetkezetek képviselőit. Termelők a külpiacokon Az önálló exportjogú vállalatok tapasztalatai Jelenleg 226 vállalat és szövetkezet foglalkozik külkereskedelemmel; ebből —' leszámítva a szakkülkereskedelmi vállalatokat — az önálló külkereskedelmi jogot kapott termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezetek száma eléri a száznyolcvanat. A külpiaci önállósítás folyamata az utóbbi években gyorsult fel, 1981 óta több mint 60 vállalat és szövetkezet kapott engedélyt arra, hogy maga intézze külkereskedelmi ügyleteit. A tapasztalatok — amelyek összességében kedvezőek — arra utalnak, hogy mindenekelőtt azok a vállalatok tudnak élni az új lehetőséggel, amelyek korábban is szervezetten és előrelátóan gazdálkodtak. Ezek viszonylag rövid idő alatt számottevően bővítették a kivitelt. Bebizonyosodott az is, hogy mivel a termelők érzékenyebbé váltak a piac igényei iránt, a korábbinál tudatosabban törekednek a választék bővítésére, a minőség javítására, s a csomagolás korszerűsítésére. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát négy éve kapott önálló külkereskedelmi jogot, s ezalatt mintegy háromszorosára növelte kivitelét. A kombinát tőkés exportja a múlt esztendőben meghaladta a 70 millió forintot. Eredményesen szélesítették piacaikat is: Ausztria, Anglia, Dánia, NSZK, Svájc és Svédország mellett újabban Algériába és Olaszországba is szállítottak termékeikből. Ezt részben kínálatuk bővítésével érteik el. Ce- mentkötósű forgácslapok szállításán túl már előregyártott épületek, cementkötésű forgácslapokat gyártó gépsorok és komplett gyártási technológiák eladására is vállalkoznak. A Debreceni Konzervgyárban is sokat tettek a külföldre szánt termékek mennyiségének és választékának növelésére. A hajdúsági és békési mezőgazdasági nagyüzemek ötezer hektáron termelnek zöldborsót, a konzervgyárnak. A vállalat jól felkészült a több áru fogadására: az idén tavasszal két új borsófeldolgozó sort és dobozgyártó vonalat helyeznek üzembe, s elkészül új, ezervagonos hűtőházuk. A vállalat az igényeknek megfelelően fejlesztve kereskedelmi szervezetét, Budapesten kereskedelmi irodát nyitott. Lehetővé teszi külföldi vevőinek, hogy a gyárban — a helyszínen megismerkedve a kínálattal — közvetlenül is megvásárolhassák a termékeket. A debreceniek továbbfejlesztették a csomagoJást is, a termékek egy részét már formatervezett üvegekben szállítják. A különleges igények kielégítésére a váncsodi, a balmazújvárosi és a földesi mezőgazdasági nagyüzemekben —közösen a termelőkkel — kisebb konzervüzemeket létesítettek. Az önálló exportjoggal rendelkezők nem minden esetben hoznak létre saját külpiaci szervezetet, mert ha előnyösebb számukra, esetenként továbbra is a szakkereskedelmi vállalattal működnek együtt. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat — amely évente mintegy 3500 —4000 tonna jól értékesíthető tollat dolgoz fel — a TE- RIMPEX-szel együtt szervezi az értékesítést. Elsősorban Franciaországba, Svájcba, és az NSZK-ba exportálják a kecskeméti tollat. A termelők a közvetlen piaci tapasztalatokat felhasználva korszerűsítették a toll üzemet; legigényesebb vásárlóik igényeinek kielégítésére automata mosó-, keverő- és töltögépso- rokat helyeztek üzembe. A Rekard győri Mezőgép Vállalat szintén az olyan cégek között van, amelyek saját külpiaci szervezetet egyelőre nem akarnak létrehozni, ám termékeik — az ipari gépiekben, járművekben felhasználható kardánok — alkalmazóival közvetlen kapcsolatot teremtettek. A győri üzem az év első hónapjaiban számos olasz, holland és Egyesült Államok-beli gépgyártó vállalatot keresett meg ajánlataival, és egy olasz céggel évi • háromezer kardán gyártására, exportjára már szerződést is kötött. A gyártást megkezdték, s az első félévben már szállítanak is új partnerüknek. A Rekard nál úgy számolnak, hogy a tavalyi 140 millió forintos tőkés piaci exporttal szemben az idei kivitelük meghaladja majd a 200 millió forintot.
