Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
1984. MÁRCIUS 28 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IA szerkesztőség postájából | Tavaszi ünnepek Érdekfeszítő előadás Az elmúlt napokban talán egyetlen lapunk sem jelent meg, amelyben munkatársaink egyike-másika ne számolt volna be a forradalmi ifjúsági napok valamilyen eseményéről. Nem tétlenkedtek tudósítóink, levélíróink sem, igyekeztek ők is hozzájárulni, hogy olvasóink minél több rendezvényről hírt kapjanak. 1 Jászapátin kétezerötszáz fiatal vonult fáklyával a mártírhalált halt Velemi Endre síremlékéhez március 21-én este, ,hogy leróják kegyeletüket a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján. A felvonuláson részt vettek a középiskola, a szakmunkásképző és az általános iskola diákjai, tanárai, a dolgozó KISZ-fiatalok, a község vezetői. A felvonulás Velemi Endre sírjának megkoszorúzásával és a nagyközségi KISZ-bizottság titkárának ünnepi beszédével ért véget — kaptuk telexen a hírt. 2. Mezőtúron KISZ-napot rendezett ugyanezen a napon a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szak- középiskola KlSZ-bizottsá- ga. Az eseménysorozat jubileumi, 1919 méteres táv lefutásával kezdődött, majd 9 órától az ünnepi alapszervezeti taggyűlésen KISZ-tag- könyveket adtak át, értékelték a KISZ-tagok munkáját, megemlékeztek a Tanács- köztársaságról. Tíz órától tantárgyankénti szekcióüléseket tartottak, majd Kelemen Zoltán, országgyűlési képviselővel találkoztak a diákok. Különböző játékok, vetélkedők, versenyek követték egymást a további programban. Délután 3 órától a művelődési központban kulturális bemutató volt, majd békenagygyűlés az iskola udvarán este 6 órától, utána tornacipős diszkó a tornateremben. k. j. p. 3. A jászberényi Komarov Űttörőcsapat tagjai március 15-ről csakúgy megemlékeztek, mint március 21-ről. Február óta kisdobosok, úttörők, KISZ-tagok, szülők, s még ma is élő szemtanúk kutatták a helytörténeti és országos adatokat a Tanács- köztársaságról. Makettek, fényképek, rajzok, magnószalagok bizonyították munkájuk eredményességét. Egésznapos színes programmal emlékeztek a Tanács- köztársaságra, a 133 nap eseményeire. Este fáklyás felvonulással tisztelegtek az elődöknek. Figurák burgonyából a harmadik osztályos gyerekeknek szerveztek március 17-én rajzversenyt. Érdeklődve hallgatták Móra Ferenc Sündisznócska lovagol című meséjét, majd le is rajzolták a meséről elképzeléseiket. Győrffi Sándor szobrászművész „zsűrizte” az alkotásokat. Nehéz volt a döntés, végül hatan kaptak könyvjutalmat, de akárhogy is vesszük: mindenki nyert... Amíg a gyerekek foglalatoskodtak, az őket elkísérő szülők (többet vártak!) a könyvtárral ismerkedtek, játékos vetélkedőn veitek részt. Ezt a bűbájos fotót Kovács Andrásné, a berekfürdői általános iskola igazgatója küldte. Március 21-én Berhidai Magdolna népművelő tartott a tanintézményben a kisdobosoknak foglalkozást. A gyerekek biztosan jól érezték magukat, amíg burgonyából és egyebekből elkészítették az itt látható kedves figurákat. A kedvvel, fantáziával „megálmodott” alkotásokat kiállításon mutatták be. Itt készítette a fotót az iskolát patronáló szocialista brigád tagja, Gál András. * * * Pácz Sándorné Karcagról írt. A gyermekkönyvtárban Életet mentett Március 9-én a karcagi városi tanács I. sz. tanácstermében nagy sijcerű politikai ankétot tartottak, amelyet a Déryné Művelődési Központ szervezett. A mintegy 180—200 érdeklődő nem bánta meg, hogy délutánját rászánta a találkozóra. Nagy tapssal köszöntötték a méltán népszerű Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió szerkesztőjét, akinek a jelenlévők szóban és írásban egyaránt feltehették kérdéseiket. ^ A fórumszeru, több mint két óra hosszat tartó előadást érdekfeszítőnek tartotta karcagi tudósítónk. A kérdések, a válaszok napjaink jelentős, kiemelkedő fontosságú kül- és belpolitikai kérdéseit érintették. Nem az egyesületünk bálján készült a mellékelt fotó, habár igen jól sikerült a rendezvényünk, még ha valaki kifogásolta is, hogy sokba kerül. Erről jelent meg cikkük március 14-én „Bál — önköltségen” címmel. Több mint százan befizettek farsangi zárórendezvényünkre, s azoknak a társadalmi szerveknek, munkahelyi vezetőknek és szocialista brigádoknak a képviselői is megtiszteltek minket jelenlétükkel. amelyek az évek során patronálták a megye mozgássérültjeit. Mindenki jól érezte magát, és nem sajnálta a költségekre a maga 160 forintját. Az esti találkozót az egyesület küldöttgyűlése előzte meg, amelyen számot adtunk egy évi munkánkról. Megjelent ott és elmondta észrevételeit, javaslatait dr. Chikán Csaba, az országos szövetség főtitkára és Derera Mihály, a szövetség ifjúsági titkára is. A képet egy finn fotós, Tapani Kovanen küldte el a Mozgássérültek II. Nemzetközi Fotópályázatára, amelynek anyaga április 10-ig kiállításon látható Szolnokon. Ott van ez a kép is, címe: Tánc — és a fekete-fehér kategóriában elnyerte a harmadik díjat, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének különdíját is. Mint a tárlat számos alkotása bizonyítja: tőlünk, rokkant emberektől sem idegen az életöröm, mi is szeretjük az életet, és igyekszünk úgy élni, mint bárki más. Fehér László a Mozgássérültek Szolnok megyei Egyesületének elnökhelyettese Brigádvetélkedő A Magyar Vöröskereszt Országos vezetősége, a Szak- síziarvezetek Országos Tanácsa, az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által meghirdetett Országos vetélkedő Városi "döntője március 16-án volt Törökszentmiklóson a Vasas Művelődési Ház nagytermében. Tizenkilenc csapat — a háziversenyek győztesei (üzemek, gyárak, téeszek, vállalatok brigádjai) — mérte ösz- sze itt tudását. Hatfordulós volt a verseny. Első helyen végzett a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság Bánki Do- nát Szocialista Brigádja 120, másodikon a Baromfifeldolgozó Vállalat Ifjú Gárda Szocialista Brigádja 108 ponttal. Ök képviselik majd a várost április 12-én a megyei döntőn — tájékoztatta szerkesztőségünket Batáné Öllé Aranka. Magdeburgból Szolnokra A szolnoki Csomóponti Művelődési Házban postagalamb szakkör is működik — írtunk már erről nem egy alkalommal. Ennfik tagja Fazekas Ferenc. Az ő „tulajdona” a képen látható galamb, amelyre méltán büszke! Az 1983. évi versenyeken szakköri első, a Szolnok és környéke versenykerület bajnoka. Tavaly júliusban országos versenyen a Magdeburg—Szolnok közötti 900 km távot 12 óra 10 perc alatt repülte meg, és ezzel körülbelül 20 ezer galamb közül az országos negyedik díjat nyerte — adta tudtunkra Bíró László szolnoki olvasónk. Válaszok, intézkedések Kikapcsolt a vezérlő berendezés Több alkalommal tapasztaltam, hogy közlik azoknak a bátor, segítőkész embereknek a nevét, tettét, akik egészségüket nem kímélve valakit megmentenek. Nagy Ferenc jászberényi, Móricz Zsigmond úti lakos (csupán névrokonom) idén januárban a Zagyva városi ágából mentette ki tízéves, Tibor nevű kisfiámat, aki az olvadó jégen beszakadt. Családom nevében őszinte tisztelettel köszönöm meg ezúton is Nagy Ferenc nagyszerű tettét. Kívánom, hogy legyen példakép mindany- nyiunk számára az ilyen cselekedet. Nagy György Jászberény Mi pedig azt is kívánjuk, hogy minél kevesebb gyerek kerüljön hasonló veszély- helyzetbe! „Én is di-di-di didergek” címmel jelent meg E. R. szolnoki olvasónk levele február 15-én. A Széchenyi lakótelepen botorkálva alig találta meg a buszmegállót a vaksötétben. Rózsa Ferenc, a Titász Szolnok városi kirendeltségének vezetője ezt válaszolta: Február 7-ép 20.08 órakor a város közvilágítását vezérlő berendezés kikapcsolt. Ezt észlelve, a készenléti szolgálat dolgozói a hiba feltárását azonnal megkezdték. A hatá- rolás során a város egyes részein a közvilágítást már mintegy 30 perc eltelte után be lehetett kapcsolni. A SzéMiből képezhető a jóléti és kulturális alap? A jóléti és kulturális alap képzésének és felhasználásának szabályai is módosultak 1984-re. A vállalati szociális juttatások egyik jelentős pénzügyi forrása a jóléti és kulturális alap. A vállalatok ebből finanszírozzák az üzemi étkeztetést, a gyermekintézmények működtetését. a vállalati üdültetést, a kulturális és sportigények kielégítését, a segélyezést, valamint a szociális feladatok megvalósítását. A felsorolás is mutatja, hogy a jóléti és kulturális alapból biztosított juttatások rendkívül széles dolgozói rétegeket érintenek. A szakszervezetek mindig kiemelten kezelték és kezelik a vállalati szociálpolitika alakulását, a szociális célkitűzések megvalósításának feltételrendszerét. Évente áttekintik a jóléti és kulturális alap alakulását, kezdeményezik a meglevő gondok, időközben felszínre került feszültségek megoldását. E tevékenység eredményeként 1984. január 1-től kedvezőbbé vált a jóléti és kulturális alap képzése. A társadalmi munkából származó bevételeket eddig a vállalatok csak fejlesztési célra használhatták fel. A módosítások eredményeként a bizalmi testületi döntés alapján a társadalmi munka bevételeinek összegével a jóléti és kulturális alap kiegészíthető. A jóléti intézmények bérbeadásából származó bevételeket (bérleti díjakat) a vállalatoknak korábban árbevételként kellett elkönyvelni. 1984-től az így származó bevételeket a jóléti és kulturális alapba kell helyezni. Ez a lehetőség ösztönöz a kihasználatlan jóléti intézmények hasznosítására, a jobb, hatékonyabb gazdálkodásra. Az úgynevezett fejkvóta 780 forintról 840 forintr emelték. Ez a változás á reál érték megőrzését szolgálj£ A több vállalat által kö zösen használt jóléti intéz mények állóeszköz-fenntartá si költségeit a múltban csal az intézmény kezelője (tu lajdonosa) képezhette meg Jelenleg mód van arra, hog; a felújítás, fenntartás költse geit a használat arányábai képezhessék a vállalatok, é az így képzett összeget átadják az intézményt működteti vállalatnak. Ez az intézkedés biztosítja például az üdültetés színvonalának megőrzését, az üdülőik rendszeres felújítását, karbantartását. Emelkedtek a gyermekintézmények működtetéséhe! felhasználható forintnormák is. Így például óvodánál 166C forinttal, bölcsődéknél 780 forinttal, nyári napközis tábornál 1050 forinttal. A bevezetett változások kedvezően hatnak a vállalati szociális ellátásra. Segítik az elért színvonal megtartását, hozzájárulnak a közös teherviselés kialakításához. Gazdasági lehetőségeink figyelembevételével a jóléti és kulturális alap képzése területén bevezetett változásokat pozitívan ítéli meg a szak- szervezet. Fontos, hogy a kedvező változásokkal, és azok adta lehetőségekkel a vállalatok éljenek is. Használják ki a lehetőségeket a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében. A módosítások megtalálhatók a 35/1983. (XI. 12.) PM rendeletben (Magyar Közlöny, 1983./51.), és a 8006/1984. PM I. sz. tájékoztatóban (Pénzügyi Közlöny, 1984./2.). (Fenti tájékoztató a Népszava 1984. március 22-i számában jelent meg.) chenyi lakótelepet is érintő városrészen 21.30 órára tudták biztosítani a közvilágítást. Tizenhárom transzformátorállomást kellett ehhez végigjárni, s a bekapcsolást kézzel elvégezni! Az áramkimaradást az Ady Endre út és a Jókai út találkozásánál levő vezérlőkábel zárlata okozta. A kábelen külső behatásból eredő vágási nyomokat találtak, amelyek — a feltételezések szerint korábbi földmunka során keletkezhettek. Több napi munkával — amely a köz- világítás folyamatosságát már nem befolyásolta, — hárították el a hibát a vállalat szakemberei. Itt a baki, hol a baki ? „Fejős” halak Vegyük sorjában. Munkatársunk kolumnás riportja flebruár 11-én jelent meg „Fehér hóban — hófehér ménes” címmel, melyben a szil- vásvjáradi pisztrángtelepről is beszámolt. Február 16-án már itt volt Mészáros Mihály tiszaigari olvasónk levele. A pisztrángok szaporításának módjáról közölt részbe biológiai baki került — írta. A tejes hal: a hím. A nőstény az ikrás. Ebből adódik, hogy nem a nőstény, hanem a hím halat „fejik”. Sorait február 29-én közöltük Melyik halat fejik? címmel. Asztalos György jelentkezett ezután az öcsödi Szabadság Tsz-ből. Szerinte a baki nem a február 11-i kolumnás riportban, hanem az olvasó hozzászólásában volt. Szó szerint ezt írta: „A halak mesterséges szaporításánál a nőstény és hím hal ivartermékeinek kézzel történő elnyerését mindkét nemnél egyaránt fejésnek nevezzük, ugyanis az ikrát és a tejet megegyező kézmozdulatokkal nyerjük, s e kézmozdulatok után kapta ez a művelet a „fejés* nevet.. A pisztrángok szaporításában járatlan olvasóink kedvéért még ennyit: a tejet tehát a hím, az ikrát a nőstény pisztrángtól „fejik”,., Szerkesztői üzenetek Szabó Pál, Rákóczifalva: Figyelje lapunkat, választ kap(hat) a szerkesztőségben feltett kérdésére. Magyar József, Tiszabura: Ha igazat ír, valódi nevét, címét se sajnálja .. . Különben foglalkoznánk az ügygyei, így bizalmatlanok vagyunk mi is. Seregi Tamás, Herczeg Mónika, Szolnok: Érdeklődéssel olvastuk leveleteket. Biztosan örült az osztály minden tanulója a sok érdekes látnivalónak a Ganz Villamossá- igi Művek szolnoki gyárában. Kisbalázs Gyula Jászberény: A március 6-án megjelent környezetvédelmi fotó- pályázatról érdeklődött. írjon Kolozsi Sándornak, a Megyed Művelődési és Ifjúsági Központ címére (5001 Szolnok, Pf.: 198). A nevezési lappal megkapja tőle a részletes pályázati feltételeket, amiben azt is megtalálja, hogy például a fekete-fehér képek1 mérete minimum 30x40 cm legyen. Nagyrévi tsz-tag olvasónk kissé elkésett nőnapi beszámolójával és köszönetével. Levelét miért nem írta alá?
