Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

xxxv. évf. 7i. sz., 1984. március 24., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ........................................................................................ ................................................................................................ ...... í .......... . -------- ■ ■ N emcsak a fiatalokért Nem egyedülálló eset. szinte mindenki találkozott mostanában hasonlóval; .be­lép egy fiatal szakember va­lamelyik vállalat egyik üzemrészébe, s mire ideje lenne megmelegedni, máris tovább helyezik. Vagy: szé­pen halad a maga útján, s szemet vet rá a másik üzem­rész vezetője, szeretné átcsá­bítani, mert ott is szükség van friss, jó erőre. Végül természetesen a vál­lalat érdeke (és a négyszög véleménye) dönt. Ezúttal azonban nem is ez a legfon­tosabb. Hanem maga az eset. Még akkor is, ha nem mond­ható tipikusnak. De jelzi, hogy új szelek fújdogálnak a fiatal szakemberek meg­becsülése terép is. Egyszerűen az élet hozza így. Ha úgy tetszik a gyári, vállalati érdek. Annak fel­ismerése, hogy az évek múl­nak. Egyre többen tudják, hogy azt a bizonyos. sokat emlegetett stafétabotot egy­szer át kell adni, s — amint azt a statisztikák bizonyítják — a 80-as években minden korábbinál több vezető éri el a nyugdíjaskort. Aki pe­dig törődik munkahelyének jövőjével, az jóelőre gondos­kodik róla, hogy legyen utánpótlás. Mint a valódi, a 'sportbeii stafétánál: váltani csak úgy lehet sikeresen, hogy az egyik versenyző még javában fut, amikor váltótársának már fel kell vennie az ő tempóját. Erre előbb-utóbb minden vezetőnek rá kell jönnie, akár vállalatot, műhelyt, is­kolát vagy kutatóintézetet vezet az illető. Vannak egy­re többen vannak, akik már rájöttek. * Ha már a sportból vettük az előbbi hasonlatot, marad­junk annál: régi és jól be­vált módszer a kezdő úszó bedobása a mélyvízbe — de csak akkor, ha az edző a kö­zelben áll, készenlétben. Meg kell adni a kezdő szak­embernek a módot arra, hogy bizonyítson, meg lehet bízni tehát nehéz feladatok­kal is. De közben mellette kell lenni — ha nem is a szó szoros értelmében —, min­dig elérhetően, hogy segít­séget kaphasson, ha meg­akad. Megtörténik, hogy egy pá­lyakezdő többször is változ­tat munkahelyet az első években, s hajlamosak va­gyunk ezt egy vállrándítás­sal elintézni, mondván: anyagiasak a fiatalok. Pedig az esetek nagyobb részében nem is erről van szó! Kü­lönböző felmérések során ki­kérdezett fiatalok elmond­ták: ott igyekeztek gyökeret verni, ahol képzettségüknek, érdeklődési körüknek meg­felelően foglalkoztatták őket. még akkor is, ha kisebb volt a fizetés, mint másutt. Jól­lehet, ez sem mellékes. Sok vállalat igyekszik — amennyire tőle telik — jut- tani a fiatalnak, hiszen a pá­lyakezdő szívesen marad ott, ahol alapvető gondjait segí­tenek megoldani. No meg — ahol van perspektívája. Még olyan is, hogy belátható időn belül vezető állásba kerül­het. Szándékos a feltételes mód: kerülhet, ha bebizo­nyítja, hogy szakmái tudása és emberi vonásai alkalmas­sá teszik a vezető tisztségre. Jó vita hát az, amelyben egymást próbálják meggyőz­ni a helyi vezetők a fiatal szakemberek használhatósá­gáról. Jó. de még nem elég gyakori. Pedig nagy szükség van rá a’ szőkébb és a na­gyobb közösség érdekében egyaránt. No meg a pálya­kezdő érdekében, hiszen — annak sem könnyű. Szovjet—kínai tárgyalások Libanoni fejlemények Üjabb összecsapások robbantak ki Noha tegnap hajnalra helyreállt a nyugalom, a nap 'folyamán újabb össze­csapások robbantak ki a hazafias erők ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrútban, ahol a síita Amal mozgalom támogatását élvező Haladó Szocialista Párt alakulatai csütörtökön megütköztek az Al-Murabitun elnevezésű nasszerista milíciával, töb- bé-kevésbé semlegesítve azt. A Haladó Szocialista Párt közleménye szerint az Al- Murabitun tevékenysége akadályozta a polgárháborús tűzszünet és a nyugat-bej­rúti közbiztonság megszilár­dítását, és támogatta az újabb izraeli beavatkozás­nak ürügyét szolgáltató pa­lesztin fegyveres jelenlét új­jászervezését. Az akció cél­ja nem a független nassze- risták mozgalmának felszá­molása, hanem — egy szo­cialista szóvivő szóhasznála­ta szerint — a bajkeverők­től való megtisztítása volt; a szervezet később vissza­kapja elfoglalt helyiségeit. Bejrúti értékelések sze­rint a Haladó Szocialista Párt katonai kezdeményezé­se összhangban van a lau- sanne-i megbékélési konfe­rencián elhatározott rende­zési folyamattal, és a tartós tűzszünet feltételeinek a megteremtését szolgálja. A libanoni ellenzék derékha­dát alkotó drúz többségű Haladó Szocialista Párt és a (Folytatás a 2. oldalon.) Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, első helyettese, külügymi­niszter tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter-helyettessel, a kínai kormánynak a szovjet—kí­nai politikai konzultációkon részt vevő különmegbízott- jával. A tárgyaláson rámu­tattak a kétoldalú kapcso­latokban mutatkozó pozitív irányú haladásra, valamint a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti politikai párbeszéd folytatásának fon­tosságára. Andrej Grómiko kijelen­tette: a Szovjetunió a Kíná­hoz fűződő viszony további javulását, a kölcsönösen el­fogadható alapokon nyug­vó kapcsolatok magasabb szintre emelését kívánja. Gazdagodó tartalom MSZBT-tagcsoportjaink is készülnek a felszabadulás 40. évfordulójára . Tanácskozás a múlt évi munkáról és a jövő feladatairól A megyei pártbizottság és az MSZBT Országos Elnöksége tegnap délután azt MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei részvé­telével tanácskozást tar­tott, a megbeszélésen részt vett Jakacsis Árpád, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Tasnádi Tihamérné, az MSZBT Országos Elnökségének osztályvezetője. A Szovjetunió belső fejlő­désének időszerű kérdéseiről Kohánka András, a Politi­kai Főiskola nemzetközi tan­székének tanára tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. Ezt követően Jakatics Ár­pád értékelte a megye MSZBT-tagcsoportjainak ta­valyi munkáját, és vázolta idei feladataikat. Megemlí­tette, hogy megyénkben 88 tagcsoport közel 91 ezer em­bert fog össze. A munkahe­lyek párttagjai mellett a pártonkívüliek is nagy fe­lelősséggel vesznek részt a tagcsoportok vezetésében. Ismertette a munkában jól bevált módszereket. Min­denekelőtt a társadalmi és a tömegszervezetekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Ez hasznos­nak bizonyult több rendez­vénynél, így például az észt barátságvonat fogadásánál, kiállítások szervezésénél, a béke és barátsági hónap cél­jainak elérésében. Hasznos­nak minősítette a tagcso­portvezetők helyi tapaszta­latcseréjét is. Hangsúlyozta, hogy a mozgalmi jelleg az önálló kezdeményezést té­telezi fel, nem kell mindig az országos elnökség aján­lásaira várni. Számot adott a Gorkij nyelviskola megyei tagoza­tának eredményeiről is. Tíz év alatt 420 csoportban öt és fél ezer embert segített a tagozat az orosz nyelv ta­nulásában. Hatvanegy cso­portban most is nyolcszáz hallgatója van. Kár, hogy kevés köztük a felnőtt, így a képzés inkább az iskolai nyelvtanulás kiegészítője. Ugyanakkor sok munkahe­lyen hiányzik az orosz nyelv ismerete. Méltatta a magyar nyelvű szovjet lapokat, melyek leg­főbb terjesztői a tagcso­portok. Kiemelte a Szovjet Tudomány és Kultúra Há­zával tartott kapcsolatot, il­letve a Szovjetunióval ösz­szefüggő vetélkedők fontos­ságát. Megemlítette azt is, hogy tatai és kecskeméti példák nyomán gyarapszik megyénkben a moszkvai rádiót hallgatók köre. Mivel az MSZBT-tagcso- portoknak nincs megyei köz­pontjuk, hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság min­den segítséget megad a szá­mukra. IE cél érdekében szer­vezettebbé teszik az idén az aktívák segítségével vég­zett koordinációs munkát. A barátság ápolásában me­gyénkben fontos szerepet töltenek . be az észtekhez fűződő kapcsolatok. Arról szólva megemlítette, hogy 21 üzem és intézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot észt munkahelyekkel. Ezek a kapcsolatok egyre inkább munkajelleget öltenek, jó tapasztalatcserét jelentenek mindkét fél számára. Az MSZBT-tagcsoportok idei feladatai közül kiemel­te a felszabadulás 40. év­fordulójára való felkészü­lést, melyet az utóbbi negy­ven év tapasztalatai széles körű ismertetésének kell jellemeznie. Jakatics Árpád előadása után a résztvevők fejtették ki véleményüket, ismertet­ték tapasztalataikat. Napi 5 tonna textilszálat dolgoznak fel a tószegi Petőfi Tsz orsózó üzemében. Képünkön: csomagolják a kercsztorsókra hajtott fonalat A TARTALOMBÓL Együtt mégiscsak könnyebb Amíg alszik a város ... A tiszta, szép, rendezett Szolnok megyéért Hosszú távon térül meg Tavasz a határban Túl a WO millión Másfél ezer kistenyésztőve! szerződik a túrkevei téesz II háztáji Is érdekelt az expnrtban A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése sze­rint a Jászságban, a Kun­ságban és a Tiszazugban, az állattenyésztési szférában több mint 86 ezer család foglalkozik háztáji és kise­gítő-gazdasági termeléssel. Egy, arányaiban ennél is figyelemre méltóbb ádat úgyanebből a statisztikából: az ország első termelőszö­vetkezeti városaként is­mert, 11 ezer lakosú Túr- keve határát művelő Vörös Csillag Tsz 1480 kistenyész- tővel áll szerződéses kap­csolatban. A 16 ezer hektáros nagy­üzem főágazati szinten integ­rálja a háztáji jószágtar­tást, nemcsak tagjai köré­ben. A csaknem másfél ezer szerződőnek ugyanis csak kétharmada kerül ki a nyug­díjasokkal együtt kétezer ta­got számláló szövetkezeti kollektívából. A többiek a helyi üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói, akik jövedelemkiegészítés, sza­badidejük hasznos eltöltése céljából vállalkoznak jó- szágtartásra-nevelésre. Négy állatfaj kisüzemi tartását integrálja a szövetkezet, ezek közül a sertés képvi­seli a legnagyobb hányadot. Az elmúlt évben például 23 ezer hízót és 2500 süldőt ér­tékesítettek a keviek a kö­zös gazdaság közreműködé­sével. Ezenkívül 170 szarvas- marha — tehén, hízóbika és üsző —, másfél ezer pecse­nyebárány, 74 ezer broyler- csirke és 10 ezer húsliba került ki 1983-ban a város lakóinak portáiról. A nagyüzemi integráció fogalma Túrkevén is — mint mindenütt, ahol jól teszik dolgukat a háztáji termelést szervezők — sok­féle tevékenységet takar. Egyik legfontosabb felada­tuknak tekintik a téeszbeli- ek, hogy a kistenyésztők év­ről évre gyarapodó jószág­állományának megfelelő ta­karmányozási hátteret biz­tosítsanak. Négy termény­boltot üzemeltet a gazdaság a városban, azok évente 2800 tonna, azaz mintegy 14 mil­lió forint értékű szemes ter­ményt, tápot, valamint ta­karmánykiegészítőt értéke­sítenek. A szarvasmarhát és juhot tartók részére kaszá­lót, lucernaterületet ad bér­be a téesz és a kistenyész­tők udvaraiból díjtalanul el­szállított trágyáért alom- szalmát juttat cserébe. Ugyancsak a szövetkezet üzemeltet két darálót, amelyekben évente 800 ton­nányi ' terményt őröltethet- nek meg a kistermelők, és rendre gondoskodik a gaz­daság a három határrészen a háztáji gulyáknak fenn­tartott 250 hektárnyi legelő műtrágyázásáról, gaztalaní- tásáról. és ahol lehet, az öntözéséről. E két utóbbi tevékenység, a legelők fenntartása és a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents