Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 17 I Arcképvázlati A megtalált számítástechnika Adózók és adósok Talán nem egészen természetes, mégis valóság, mostanában mind több, a természettudományi szakon diplomát szerzett fizikus, vegyész, biológus választ magának nem ritkán eredeti képzettségétől meglehetősen idegen hivatást. Nem üt el ettől a „pályamódosítási” gyakorlattól Stark Andrásnak, a Mezőgép rendszerprogramozójának eddigi életútja sem, az ő „kitérése” azonban mégis más, mint a hasonló lépésre kényszerülők többségéé. - Az elméleti fizikus szakon, Harkovban megszerzett diploma után azonnal „szakmájában” tudott elhelyezkedni, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemre került gyakornoknak, egy év múlva pedig \a Gödöllői Agrártudományi Egyetem fizika tanszékén volt tanársegéd. Hol lenne, egy elméleti fizikusnak jobb helye, mint az egyetemi tanszéken? — öt év múlva Stark András mégis búcsút mondott tanult .^mesterségének”. Egyetemi doktori címet szerzett, ater- * modinamika tárgyköréből választva témát, főbb cikket is publikált, rangos külföldi szakfolyóiratok, többek között az egyik ismert amerikai lap találta közlésre méltónak munkája eredményeit. Az oktatásnak, a kutatásnak búcsút mondani „szakmán kívüli” erők kényszerítették: — Végre öröklakáshoz jutottunk Gödöllőn, az én 2600 forintos, és a feleségem en- (njétl jS' kevesebb fizetéséből képtelenek voltunk a részleteket is fizetni, az akkor már kétgyermekes családnak szükséges dolgokat- is előteremteni. Jobban jövedelmező állás után kellett néznem. Először az ÉGSZI-nél kezdtem számítástechnikával foglalkozni, majd három év múlva az Építésügyi Tájékoztatási Központba kerültem. Egy év múlva újabb nagy változtatás mellett döntött a család. Mivel munkahelyem Budapesten volt, lakásunk pedig Gödöllőn, az állandó utazgatás miatt pedig alig lehettünk együtt. Elhatároztuk, vidékre megyünk és mert feleségem édesanyja Szolnokon él, ezt a várost választottuk, ekkor kerültem a Mezőgéphez. Stark András az egyetemi évek utáni két munkahelyén műszaki feladatok programjait készítette, majd az építésügyi szakirodalmi információk számítógépes kezelésére alkalmas bibliográfiai adatbank elkészítésén dolgozott. A Szolnokra költözés után számítógép közeibe 1981-ben, a vállalat központi fejlesztési üzemének megalakulása után került. Az új feladat más volt mint a két budapesti intézetben megszokottak; ott „nagygépek” mellett dolgozott, itt egy mini komputer kínálta lehetőségekkel kell élnie. — A kisgépes adatfeldolgozás teljesen új terület volt. Itt lett világos számomra, hogy mennyire pazarlóan bánunk a számítástechnikával. A fejlesztési üzemben levő 60 kilobytos kisgép eredetileg egy numerikus vezérlésű (NC) szikraforgácsológép programjainak elkészítését segíti — de sokkal többre képes! Készítettem rá olyan programrendszert, amelyikkel az utókalkuláció gépesíthető. Ez a kis gép egy tízezer féle anyagot őrző raktár készletének nyilvántar- táisána is alkalmas. Szerintem a mini komputerek megfelelő perifériákkal kiegészítve egy közepes vállalat adatfeldolgozási szükségleteit teljesen kielégítik. Sajnos kevesen ismerik ezeknek a berendezéseknek a képességeit, így aztán a számítástechnika alkalmazására törekvő hazai cégek közül sokan csak úgynevezett nagy gépek megvételére gondolnak. Stark András nem panaszkodik, ha a fizika szóba kerül. Valószínűleg azért, mert „sajátos” módom gondolkodik a munkáról, a hivatásról : — Ügy hiszem, a legtöbb azon múlik, foglalkozásának szakmai kérdéseit ki milyen mélyen kívánja megismerni. Ha az emberben elég ambíció és kitartás van, esetleg ötletei és gondolatai is, kömy- nyen megtalálhatja a munka örömét, — a rábízott konkrét feladattól függetlenül is. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a számítástechnikával találkozva én egy gyorsan fejlődő, igen sok lehetőséget kínáló területre kerültem. •r- —<* Az izgalmas dolgokra rábukkanni azonban nem olyan könnyű. Igaz, a Mezőgép 38 éves rendszerprogramozója talán könnyebb helyzetben van: három nyelvet ismer alaposan. („Szüleimnek köszönhetem, hogy az angollal és a némettel igen korán elkezdtem ismerkedni, az oroszban elmélyedni pedig elkerülhetetlen dolog volt, hiszen a Szovjetunióban tanultam”.) Évente számos szakmai könyvet olvas el, főként az ebben a tudományágban élenjáró angolszász szerzők tollából. És az elsősorban a család jövedelmének kiegészítése érdekében a Technocomp gazdasági munkaközösségben vállalt munka is szolgálja a szakmai gyarapodást. Hogy mennyire nem a mindenáron való pénzszerzés a „mellékállás” célja, azt talán bizonyítja, hogy a munkaközösség (az Építésügyi Tájékoztatási Központ megbízásából készített) ellenőrző programrendszerét január elseje óta hat, a nemzetközi mágnesszalagos információcserében résztvevő KGST-országban alkalmazzák. Rengeteg időt elvesz Stark Andrástól a szakma (az új eFtdmények közötti tájékozódás és a munka) érdeklődése azonban nem szűkült le gyakorlati tudományának kérdéseire. Könyvei közül a görög és római történelemhez kapcsolódókat és a „mindig ezer izgalmas erkölcsi kérdés átgondolására sarkalló” bibliát veszi a leggyakrabban kézbe. Szívesen olvas filozófiai műveket is. És sók örömöt ad a család, feleség, és a három gyermek: a 13 éve,s kislány, a tíz- és a hároméves kisfiú. Az örömök mellett persze feladatokat is. A legközelebbi cél',.« mostani 50 négyzetméteres lakás helyett egy háromszobást találni. Gál Gyula kenderesi lakására nehéz bejutni. A portát öles magasságú, átláthatatlan deszkakerítés védi: ráadásul az ajtóra szegezett két tábla egyike harapós kutyával ijesztgeti a kíváncsiskodót. A másik ennél sokkal őszintébb, az érdeklődőnek kerek-perec tudomására hozza: „Idegeneknek tilos a bemenet!” Mivel én is ebben a kategóriáiba tartozom, hiába zörgettem, belépni nekem se sikerült. Vajon miért ez a nagy el- zárkózottság: az én házam, az én váram szemlélet? Oka van ennek, nem is kevés, hallottam a helyi tanácson. A tollon nem tollasodott Gál Gyula néhány évig intenzív libatartással foglalkozott. Nem a kenderesi, állandó bejelentett lakásán, hanem a Heves megyei Pé- lyen. Az intenzív jelző olyannyira ide illik, hogy amikor tolltépés' következett, és égetően szükség volt az ehhez értő, ügyes asszonykezekre, Gál Gyula autóbusszal szállíttatta a jelentkezőket a „libafarmra”. Nem is ez a baj. megfizette őket. Egyébként is kívüle még tizenegyen tartanak libát a községben. Igen ám, de ha a jövedelem bevallásáról van szó, ő általában rendkívül feledékeny. Ezért a „memória-kiesésért” már 1982-ben a szolnoki járásbíróságon kilencezer forintra büntették. Ügy tűnik, hiába. — Külön Gál Gyula dosz- sziénk van, — mondja Kiss Andrásné, a nagyiközségi tanács adóügyi előadója, rámutatva egy hat-hét centiméter vastagságú aktaha- loimra. — A büntetés kifizetése után újabb bonyodalom keletkezett. Eljutott a híre hozzánk, hogy a Pélyen tartott libák tolláit a nagy- bánhagyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tollfelvá- sárló részlegénél értékesítette, — mint azt a ■szövetkezet írásban közölte velünk. Mivel ezt 'ő „elfelejtette” bevallani mi helyette utólag megtettük a szükséges intézkedéseket. A szükséges intézkedések a köznapok nyelvére fordítva azt jelentették, hogy az ügy következményei a szolnoki járásbíróságon folytatódtak. Ide idézték meg 1983. október 26-rá, adócsalás bűntette miatt Gál Gyulát. A bírósági tárgyalási iratokból kitűnik, hogy Gál az 1983. január 31-én történt adóbevallás során elhallgatta azt, hogy 1982-ben liba- toll-értékesítésből 1 millió 637 ezer 79 forint árbevétele volt. Ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a leadott libákért 533 ezer forintot kapott, holott ez is kiderült, ez sem ennyi volt, mivel a helyes összeg 554 ezer 320 forint. Mindez a kenderesi tanács adóbevételében 157 ezer 727 forint "hiányt okozott. (Igaz, az eljárás során százezer forintot megfizetett.) Érdekes a vallomása is... ’'1982 évben libanevelésből jövedelmem nem volt. Ami a tollakat illeti, a nagy- bánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezetnek két alkalommal szállítottam. A feldolgozó üzemtől egy olyan papírt kaptam, amelyben a leadott toll mennyisége, minősége és egységára volt — amit az irodán kellett leadni. — majd ennek alapján kaptam meg a tollfelvásárló- tól a pénzt, a felvásárlói jegyekkel együtt.” Még pedig nem is keveset, egymillió forintnál is többet. A tárgyalást vezető bíró kérdésére, miért . nem vallotta be mindezt a tanácsnál, nem tudott magyarázatot adni. Ezért Gál Gyulát tavaly októberben a szolnoki járásbíróság adócsalás bűntette miatt ha.- hónapi szabadságvesztésre és háromezer forint pénz- büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. — A képhez hozzátartozik, — teszi hozzá a kenderesi adóügyi előadó —, hogy noha írásban már régen értesítettük, még az idei adóbevallással nem keresett fel bennünket. Igaz március 15. a határidő. — Libáikkal foglalkozik továbbra is? — Nem, nem. Amikor tavaly nála voltunk Pélyen, akkor ezer anyajuhot és kétszáz kisbárányt tartott egy tanyán. Bizonyára azt is jól tudja, ha ismét nem fizet, baj lesz belőle, hiszen az elzárás árnyéka kiséri. Egyszóval, nem babra megy a játék. Megéri az elzárást? Több helyen elmondták, hogy Gál Gyula igen jó kereskedőszemmel megáldott gazdálkodó, aki szereti a pénzt, bár rendszerint túl is ad rajta. De vajon érnek-e annyit a zizegő ötszázasok, ezresek, hogy egy börtön- büntetést is megkockáztasson? Nem beszélve arról, hogy a hátralékot akkor is behajtják rajta. Csikós Imre .karcagi bádogos és vízvezetékszerelő kisiparos ügye is tanulságos. A harmincéves fiatalember város- és környékszerte elismert aranykezű mester. Mindig és. mindenkinek kifogástalan munkát végzett, ahogyan illett, adózott is, egyszóval neve volt a szál mában. Ügy tűnt azonba hogy a több pénz utáni ha sza őt is vakvágányra vezeti Azt hitte, ha más megyéb« vállal munkát és „elfelejt beírni a pénztárkönybe . ott kapott összeget, semr sem tudódik ki, így adót se kell utána fizetnie. Bucsí huszonkét helyen dolgoz« ilyen módon, és végzett ige jó minőségű munkát egy társával. Sejtette, hogy b; lesz a dologból, ezért tavai nyáron megszüntette tevi kenységét és visszaadta í ipart. — Ilyen esetekben az i eljárás, hogy a Szolnok m< gyei Illetékhivatal forgaln adócsoportja még egysz< ellenőrzi az iparost a lej utolsó vizsgálattól kezdve - mondja Török Tibor, a kai cagi városi tanács adóüg; főelőadója. — Itt is ez tői tént, és feltűnt egy apróság három adatlap munkáj nem szerepelt a pénztál könyvben. Semmiségnek Iái szott az egész, de a beszél getés alkalmával Csikc megtagadta a választ, íg többhetes, alaposabb viz< gálát kezdődött. Megtudták a másik megyéből is Ekkor számunkra várai lanul kiderült, nem három hanem huszonnégy hasonl eset fordult elő. Noha a tár sa aláírta a jegyzőkönyve két, ő ezt sem tette meg Fellebbezett mindenhová, d 50 ezer 898 forint adóhián; maradt nála. Ez az össze a be nem vallott központ fűtés- és kazánszerelésbe gyűlt össze. — Miért tanulságos ez a ügy? — Több okból. Az egyil az, hogy megmutatja: j pénz utáni hajsza hová visz az embert. Ismerem a fiúi és ma sem értem, miért foly tatta ezt a manipulációi Szorgalmas, udvarias, gyor szakember hírében állt, ak ha valamit elvállalt, szom baton meg vasárnap is esi nálta. Ráadásul közben is kólába is járt, és megszerez te a képesítést a gáz- és köz pontifűtés-szerelésre is. — Mi várható az ügyiben — Eljárás indult ellene. A teljesség igénye miat leirjuk, jelenleg is töbl rendőrségi, ügyészségi, vám és pénzügyőrség vizsgála folyik néhány olyan, az adó jával manipuláló lakos el len, akik hátraléka sok százezres, illetve milliós nagy ságú. Miközben az állampolgárok több mint kilencvenöt százaléka — nagyban adózó és szerényebb jövedelmű egyaránt — becsületesen, rendesen fizeti az adóját, elgondolkoztató eseteknek vagyunk tanúi. Van égj szűk réteg, néhány tuca ember, akj a gyors meggazdagodás reményében nen riad vissza sem kisebb, sen nagyobb törvénysértésektől A húszezer forintot meghaladó, megyénkben felfedezett adótitkolók száma egyetlen év alatt ötven százalékkal nőtt. Jelenleg harminc- három olyan állampolgár van a megyében, aki húszezer forintnál nagyobb ösz- szeggel tartozik az államnak Háza, ingatlana bánja A tavalyi, Szolnok megyében eltitkolt és íelfedezetl adóhiány összege 3,3 millic forint, ennek az összegnél a nagyobb részét már behajtották, illetve a többit is bt fogják hajtani. Nem egyszer olymódon, hogy a manipulál óknak a fizetség fejében bizony a házukat, és az egyéb ingatlanlkat is é kellett adni. Szinte felesleges megkérdezni: megérte? !D. Szabó JVliklós V. Sz. J. A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyárának élelmiszer üzemében több, mint százan dolgoznak. Havonta mintegy 40 féle terméket csomagolnak bolti kiszerelésben, egy részét az árucikkeknek még hagyományos kézi erővel, míg a többit már automatikus csomagológépeken. Havonta, több' millió forint nagyságrendben kerülnek ki fűszerek a boltokba, ízléses csomagolásban A cukorbetegek részére glukonont csomagolnak a HM—2 típusú gépen ■ S® MMaaai Fodor Mátyás mazsolát adagol a gépbe Készül a dél-amerikai kávékeverék, amelyből havonta 10 ezer kilót csomagolnak. Fotó: T. Z.
