Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
1984. MÁRCIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szobrok — elérhetetlen magasságban? Fiatalok véleménye történelmünk nagyjairól 1848. március 15-e. Petőfi, Vasvári, Táncsics. Vajon mit jelentenek a mai fiataloknak ezek a személyiségek és a legendás március 15-e? Erről beszélgettem a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola diákjaival. — Mire gondoltok, ha azt halljátok: március tizenötödike? — A nemzeti szín jut eszembe, a kokárda. Petőfi ... a jó idő — vallja Jé- ger Judit. — Nekem épp ellenkezőleg: az esős idő, mert 1848. március 15-én is esett az eső, — mondja Király Rita. — Azért említettem a jó időt, mert amikor én először fel tudtam fogni ennek az ünnepnek a jelentőségét, akkor jó idő volt — érvel Judit. Rita ezen elgondolkozik. — Az igaz, hogy sokszor voltunk úgy ott az ünnepségeken, hogy nem tudtuk még, mit jelent. Amikor kicsik voltunk, csak azt fogtuk fel, hogy nem kell iskolába menni... Emlékszem, kötelező volt a kokárdát feltűzni. Most nem kötelező, én mégis kitűzöm a kabátomra ... És, ha megyek az utcán, látom, hogy a felnőttek közül is sokán viselik. És ez olyan jó érzés ... A hősök mindig tökéletesek — Nekem Erkel Ferenc is eszembe jut — szól közbe Korb Zoltán. — Meg a „Bánk bán”, és néhány film... „Mint oldott kéve” ... a Petőfi sorozat, a „Nyolcvan huszár”. — Én Nemeskürty Istvánra is gondolok — mondja Szűcs Sándor. — Reálisan látja a történelmet, a történelmi alakokat, és szerintem az a helyes törekvése, hogy ne idealizálják őket, hogy ne legyenek ... szobrok ... elérhetetlen magasságban. — Keveset tudunk róluk, mint emberekről. Az irodalmi műsorokban, megemlékezésekben is mindig ugyanaz a szöveg: mi volt, hogy volt. Sokan már oda sem figyelnek, mert azt hiszik, hogy semmi újat nem mondanak nekik. Pedig talán a tényeket sem ismerik rendesen. — ez Karasz Zsuzsa véleménye. Többen helyeselnek, Ma- czó Rita is. — A történelmi személyiségeket meg kellene szerettetni a gyerekekkel. Érdekes, mesés történeteket olvasni nekik vagy olvastatni velük, hogy képet kapjanak arról az emberről, és amikor eljön az idő. hogy történelemórán is szóba kerül, már legyenek ismeretei róla! . .. De ilyen történetek szinte csak Mátyás királyról vannak a tankönyvekben. — Milyen volt Petőfi? Nagy ember. Milyen volt Kossuth? Nagy ember. Milyen volt Táncsics? Nagy ember. Ezért meg ezért meg ezért. Tudjuk, hogy mik az érdemeik, hogyan és miért harcoltak, mit tettek a hazáért, de nem ismerjük őket közelebbről — szögezi le Jé- ger Judit. — A hősök valahogy mindig tökéletesek, — jegyzi meg valaki. Nemigen gondolkozunk róluk — A hibáikat is ismerni kellene? — kérdem. — Ha megtudjuk valakiről. hogy voltak emberi gyengeségei, attól az érdemei még nem lesznek kisebbek — mondja Szűcs Sándor. — Az első kép, amit kapunk a történelmi személyiségekről, az, hogy nagy ember volt, tisztelnünk kell, és megtudjuk, hogy milyen kiemelkedő tettet vitt véghez. Aztán elolvasunk egy-két könyvet, megnézünk néhány filmet, és ... szinte illúzióromboló, ha kiderül, hogy voltak rossz tulajdonságai is. Pedig a hibákkal, a gyengeségekkel számolnunk kellene, mert nincs tökéletes ember — morfondírozik Simon Ildikó. — De talán ... nem is úgy vesszük őket, mintha ők is emberek lennének. — Mondom, hogy szobrok — bólogat Szűcs Sándor. — Mi a véleményetek például Kossuthról? Vagy mit gondoltok Petőfiről? — kérdezem. — A könyvekben leírták, hogy mit csináltak, azt megtanuljuk. de nemigen gondolkozunk el.. — mondja Karasz Zsuzsa. — Vannak olyan tanárok, akik igyekeznek többet adni, mint a tankönyv. De, ha például dolgozatot írunk, abba már nem lehet beleszőni, amit a tanár mond el „mellékesen” az órán, mert senki sem kíváncsi rá. Pedig ugyanúgy hozzátartozik ahhoz az emberhez, mint azok a dolgok, amit a tankönyvek említenek, — így Simon Ildikó. — Van jelentősége annak, hogy egy adott korban ki jut szerephez? Más is képes lett volna arra, amire például Petőfi vagy Kossuth? — Filozófiából tanultuk, hogy minden kor „kitermeli” a maga személyiségét — válaszol Simon Ildikó. — Szerintem véletlen, hogy épp Petőfi, épp Táncsics . .. — így Karasz Zsuzsa. — Ha ők nem csinálják, lett volna más, aki ugyanúgy képes rá... — A tett kötődik az ember személyéhez — szólal meg Szűcs Sándor. — Az biztos, hogy, ha Déldául valaki nem áll a tömeg élére, megteszi más, csak az a kérdés, merre, hogyan viszi tovább az ügyet? — Ezért nem mindegy, hogy nagyjaink milyen emberek voltak — mondja Jé- ger Judit. — A jellemük a cselekedeteikben is tükröződik. Akik annak idején együtt éltek velük, azok is értékelték őket. És nemcsak aszerint értékelték, hogy mit tettek a haladásért, hanem aszerint is. hogyan jutottak el a nagy tettekig, milyen ellentmondásokon keresztül, milyen lemondás árán, milyen volt a kapcsolatuk a körnvezetükkel, kik követték őket. Hogy közelebb kerüljenek a diákokhoz — Milyen ember volt Kossuth? Hogyan írnátok le például a külsejét? — Hát... szakállas ... — Jóképű férfi volt... Nézzétek csak meg a tankönyvben! Előkerül a történelem- könyv. kinyitják és nézik az ismert, sokszor látott képet. Tényleg — állapítják meg. A szobrokat többnyire talapzatra rakják. A talapzat fölénk emeli, magasra, hogy nem mindig látjuk az arcukat. Az iskolák tanterveiben meghatározott anyagnak meghatározott óraszám jut. Sok lelkiismeretes pedagógus a szűkre szabott percekben is igyekszik kiegészíteni a gyerekek olykor még csak fölsejlő képét nagyjainkról, irodalmat ajánl, beszél a személyiségről, többet akar adni a kötelező anyagnál. De mindenkiről részletesen beszélni. mindenkit emberközelbe hozni képtelenség. Másutt is kell tehát tenni azért — például a családban, az iskolai ünnepélyeken —, hogy nagyjaink kiszabadulva a szobrok merev fogságából. hús-vér emberek legyenek. közelebb kerüljenek a diákokhoz. Paulina Éva Új rajzfilmek készülnek Három évtizede működik a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió, s évente mintegy 15— 18 óra időtartamú rajz- és bábfilmet adnak át megrendelőiknek. Jelenleg három új alkotás készül: „Az idő semmit játszik”, a „Cigánybáró’’ és „A nagy ho-ho-ho-horgász” cí- műek. Képünkön: Gzója Agnes kifestő és „A nagy ho-ho-ho-horgász” egyik figurája 90 éve született Aba Novák Vilmos Genthon István Aba Novák Vilmost „magányos bolygó”-nak nevezte, olyan festőnek, akinek életműve ugyan jellegzetesen huszadik századi, ám sok mindenben eltér sorának irányzataitól. Az izmusok kialakulásának idejére estek tanulóévei, kezdetben 5t is megcsapta egyik-másik: a posztimpresszionizmus, a kubizmus, de hamarosan elemi erővel tört ki belőle az eredendő elbeszélő hajlam egy. témaellenes festészeti korban, bár a modernség szinte a vérében volt, minden korszerű eszközt birtokolt. Az ember és az élet érdekelte, nem az izmusok, arra törekedett, hogy — saját szavaival szólva — „életes” legyen. Mesélni akart a világról — szélesen, nagy erejű ecsetvonásokkal, dekoratívan, lebírhatat- lan életörömmel. Festészetének másik állandó eleme volt a groteszk, ezért fest cirkuszi képeket, bohócokat, vásári sokadalmat — az élethez ugyanis a visszája is hozzátartozik. Törvényszerű volt, hogy a kirobbanó mesélőkedv a monumentális festészet felé fordította: szegedi, pannonhalmi, jászszentand- rási, városmajori, templomi freskói szinte eposziak. Nagy összefoglalók a világról vallott nézeteiről? Aba Novák Vilmos: önarckép tészetnek. Életéről, művészetéről Supka Magdolna írt alapos, részletes monográfiát. Aba Novák Vilmos kilencvenedik születésnapján érdemes fellapozni, hogy akik nem ismerik, megismerjék, akik pedig már ismerik, fölfrissítsék emlékezetüket. (T. M.) Kilencven éve, 1984. március 15-én született, s 1941 őszén halt meg. Hazai és külföldi díjakkal ismerték el munkásságát (1940-ben például ő kapta meg a híres velencei biennálé nagydíját). Hosszas szünet után 1962-ben volt először nagyméretű gyűjteményes kiállítása, azóta ismét elismert értéke a huszadik századi magyar fesAba Novák Vilmos: Álarckészítő Éneklő ifjúság KISZ-kórusok megyei bemutatója Szolnokon Tudományos technikai úttörőszemle a megye- székhelyen A tudományos technikai úttörőszemle Szolnok megyei rendezvényeire március 24-én Szolnokon kerül sor. Házigazdája a Kassai úti Általános Iskola úttörőcsapata. A városi és nagyközségi vetélkedőkön legjobban szerepelt tanulócsoportok hat kategóriában mérik össze felkészültségüket. Ismereteikről számot adnak a természetkutatók, társadalomkutatók, technikusok és matematikusok. Orosz nyelvből két kategóriában versenyeznek; az egyikben az orosztagozatos iskolák míg a másikban a tagozat nélküliek vetélkednek. Az egynapos szemlére 277 tanuló érkezik, akik három tagú csapatokban vetélkednek, A tudományos technikai úttörőszemle kategóriánkénti első három helyezettje arany, ezüst illetve bronz oklevelet és könyvutalványt kap. A kategóriák győztesei jogot szereznek az országos szemlén való részvételre. A házigazda Kassai úti Általános Iskola nevelői és úttörői lelkesen készülnek, hogy az esemény jelentőségéhez méltóan fogadják a vendégpajtásokat, és bonyolítsák le a népes szellemi tornát. Az Éneklő ifjúság kórusmozgalom nagy népszerűségnek örvend Szolnok megyében. Évek óta komoly figyelem kíséri a bemutatókat az általános iskolai, középiskolai, valamint szakmunkás- képző intézetek énekkarainak seregszemléjét. Az idén 112 együttes mutatkozott, illetve mutatkozik be a hangversenyeken. Az úttörőkórusok február közepétől folyamatosan március végéig lépnek közönség és a zsűri elé a városi összevont koncerteken. A megye KISZ-kórusainak első bemutató hangversenyére ma 9 órakor Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi SzakközépiskoAmatőröknek A nagykun városok IV. amatőr képzőművészeti pályázatát hirdették meg Karcag, Kisújszállás Mezőtúr, Túrkeve, valamint Kunszent- márton közművelődési szervei. A pályázat célja bemutatni a nagykun települések amatőr képzőművészeinek legjobb alkotásait, festményeket, grafikákat, szobrokat, batikokat. kerámiákat, fotókat, faragásokat. la aulájában kerül sor. Az összkari mű elhangzása után dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára mond ünnepi megnyitót. Ezt követően 14 gimnáziumi kórus váltja egymást a pódiumon. A bemutató délután fél 3-kor a gimnáziumi kamarakórusok és vegyeskarok hangversenyével folytatódik. A szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák kórusai március 17-én, szombaton 9 órakor a megyeszékhelyen, a Vegyipari Finom- mechanikai és Műszeripari Szakközépiskola aulájában adnak koncertet. A közönség a hangversenyen 13 együttes műsorát hallgathatja meg. Az alkotásokat április 5-ig kell beküldeni a túrkevei Finta Múzeum címére. Olyanok jelentkezését is várják, akik az érintett településekről származtak el. A beküldött és zsűrizett képzőművészeti alkotásokból április 15- én reprezentatív kiállítás nyílik, a túrkevei Finta Múzeum kiállítási termében. Nagykun városok IV. képzőművészeti pályázata
