Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

1984. MÁRCIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szobrok — elérhetetlen magasságban? Fiatalok véleménye történelmünk nagyjairól 1848. március 15-e. Petőfi, Vasvári, Táncsics. Vajon mit jelentenek a mai fiataloknak ezek a személyiségek és a legendás március 15-e? Er­ről beszélgettem a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasá­gi és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola diákjaival. — Mire gondoltok, ha azt halljátok: március tizenötö­dike? — A nemzeti szín jut eszembe, a kokárda. Pető­fi ... a jó idő — vallja Jé- ger Judit. — Nekem épp ellenkező­leg: az esős idő, mert 1848. március 15-én is esett az eső, — mondja Király Rita. — Azért említettem a jó időt, mert amikor én először fel tudtam fogni ennek az ünnepnek a jelentőségét, akkor jó idő volt — érvel Judit. Rita ezen elgondolkozik. — Az igaz, hogy sokszor voltunk úgy ott az ünnepsé­geken, hogy nem tudtuk még, mit jelent. Amikor kicsik voltunk, csak azt fogtuk fel, hogy nem kell iskolába menni... Emlékszem, köte­lező volt a kokárdát feltűzni. Most nem kötelező, én mégis kitűzöm a kabátomra ... És, ha megyek az utcán, látom, hogy a felnőttek közül is so­kán viselik. És ez olyan jó érzés ... A hősök mindig tökéletesek — Nekem Erkel Ferenc is eszembe jut — szól közbe Korb Zoltán. — Meg a „Bánk bán”, és néhány film... „Mint oldott ké­ve” ... a Petőfi sorozat, a „Nyolcvan huszár”. — Én Nemeskürty István­ra is gondolok — mondja Szűcs Sándor. — Reálisan látja a történelmet, a törté­nelmi alakokat, és szerintem az a helyes törekvése, hogy ne idealizálják őket, hogy ne legyenek ... szobrok ... el­érhetetlen magasságban. — Keveset tudunk róluk, mint emberekről. Az irodal­mi műsorokban, megemléke­zésekben is mindig ugyanaz a szöveg: mi volt, hogy volt. Sokan már oda sem figyel­nek, mert azt hiszik, hogy semmi újat nem mondanak nekik. Pedig talán a ténye­ket sem ismerik rendesen. — ez Karasz Zsuzsa vélemé­nye. Többen helyeselnek, Ma- czó Rita is. — A történelmi személyi­ségeket meg kellene szeret­tetni a gyerekekkel. Érde­kes, mesés történeteket ol­vasni nekik vagy olvastatni velük, hogy képet kapjanak arról az emberről, és amikor eljön az idő. hogy történe­lemórán is szóba kerül, már legyenek ismeretei róla! . .. De ilyen történetek szinte csak Mátyás királyról vannak a tankönyvekben. — Milyen volt Petőfi? Nagy ember. Milyen volt Kossuth? Nagy ember. Mi­lyen volt Táncsics? Nagy ember. Ezért meg ezért meg ezért. Tudjuk, hogy mik az érdemeik, hogyan és miért harcoltak, mit tettek a hazá­ért, de nem ismerjük őket közelebbről — szögezi le Jé- ger Judit. — A hősök valahogy min­dig tökéletesek, — jegyzi meg valaki. Nemigen gondolkozunk róluk — A hibáikat is ismerni kellene? — kérdem. — Ha megtudjuk valaki­ről. hogy voltak emberi gyengeségei, attól az érde­mei még nem lesznek kiseb­bek — mondja Szűcs Sándor. — Az első kép, amit ka­punk a történelmi személyi­ségekről, az, hogy nagy em­ber volt, tisztelnünk kell, és megtudjuk, hogy milyen ki­emelkedő tettet vitt véghez. Aztán elolvasunk egy-két könyvet, megnézünk néhány filmet, és ... szinte illúzió­romboló, ha kiderül, hogy voltak rossz tulajdonságai is. Pedig a hibákkal, a gyenge­ségekkel számolnunk kelle­ne, mert nincs tökéletes em­ber — morfondírozik Simon Ildikó. — De talán ... nem is úgy vesszük őket, mintha ők is emberek lennének. — Mondom, hogy szobrok — bólogat Szűcs Sándor. — Mi a véleményetek pél­dául Kossuthról? Vagy mit gondoltok Petőfiről? — kér­dezem. — A könyvekben leírták, hogy mit csináltak, azt meg­tanuljuk. de nemigen gon­dolkozunk el.. — mondja Karasz Zsuzsa. — Vannak olyan tanárok, akik igyekeznek többet adni, mint a tankönyv. De, ha pél­dául dolgozatot írunk, abba már nem lehet beleszőni, amit a tanár mond el „mel­lékesen” az órán, mert senki sem kíváncsi rá. Pedig ugyanúgy hozzátartozik ah­hoz az emberhez, mint azok a dolgok, amit a tankönyvek említenek, — így Simon Il­dikó. — Van jelentősége annak, hogy egy adott korban ki jut szerephez? Más is képes lett volna arra, amire például Petőfi vagy Kossuth? — Filozófiából tanultuk, hogy minden kor „kitermeli” a maga személyiségét — vá­laszol Simon Ildikó. — Szerintem véletlen, hogy épp Petőfi, épp Táncsics . .. — így Karasz Zsuzsa. — Ha ők nem csinálják, lett volna más, aki ugyanúgy képes rá... — A tett kötődik az ember személyéhez — szólal meg Szűcs Sándor. — Az biztos, hogy, ha Déldául valaki nem áll a tömeg élére, megteszi más, csak az a kérdés, merre, hogyan viszi tovább az ügyet? — Ezért nem mindegy, hogy nagyjaink milyen em­berek voltak — mondja Jé- ger Judit. — A jellemük a cselekedeteikben is tükröző­dik. Akik annak idején együtt éltek velük, azok is értékelték őket. És nemcsak aszerint értékelték, hogy mit tettek a haladásért, hanem aszerint is. hogyan jutottak el a nagy tettekig, milyen el­lentmondásokon keresztül, milyen lemondás árán, mi­lyen volt a kapcsolatuk a körnvezetükkel, kik követ­ték őket. Hogy közelebb kerüljenek a diákokhoz — Milyen ember volt Kos­suth? Hogyan írnátok le pél­dául a külsejét? — Hát... szakállas ... — Jóképű férfi volt... Nézzétek csak meg a tan­könyvben! Előkerül a történelem- könyv. kinyitják és nézik az ismert, sokszor látott képet. Tényleg — állapítják meg. A szobrokat többnyire ta­lapzatra rakják. A talapzat fölénk emeli, magasra, hogy nem mindig látjuk az arcu­kat. Az iskolák tanterveiben meghatározott anyagnak meghatározott óraszám jut. Sok lelkiismeretes pedagó­gus a szűkre szabott percek­ben is igyekszik kiegészíteni a gyerekek olykor még csak fölsejlő képét nagyjainkról, irodalmat ajánl, beszél a sze­mélyiségről, többet akar ad­ni a kötelező anyagnál. De mindenkiről részletesen be­szélni. mindenkit emberkö­zelbe hozni képtelenség. Má­sutt is kell tehát tenni azért — például a családban, az iskolai ünnepélyeken —, hogy nagyjaink kiszabadul­va a szobrok merev fogságá­ból. hús-vér emberek legye­nek. közelebb kerüljenek a diákokhoz. Paulina Éva Új rajzfilmek készülnek Három évtizede működik a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió, s évente mintegy 15— 18 óra időtartamú rajz- és bábfilmet adnak át megrendelőiknek. Jelenleg három új alko­tás készül: „Az idő semmit játszik”, a „Cigánybáró’’ és „A nagy ho-ho-ho-horgász” cí- műek. Képünkön: Gzója Agnes kifestő és „A nagy ho-ho-ho-horgász” egyik figurája 90 éve született Aba Novák Vilmos Genthon István Aba Novák Vilmost „magányos bolygó”-nak nevezte, olyan fes­tőnek, akinek életműve ugyan jellegzetesen huszadik századi, ám sok mindenben eltér sorának irányzataitól. Az izmusok kialaku­lásának idejére estek tanulóévei, kezdetben 5t is megcsapta egyik-másik: a posztimp­resszionizmus, a kubizmus, de hamarosan elemi erővel tört ki belőle az eredendő el­beszélő hajlam egy. témaellenes festészeti korban, bár a modernség szinte a vérében volt, minden korszerű eszközt birtokolt. Az ember és az élet érdekelte, nem az izmu­sok, arra törekedett, hogy — saját szavai­val szólva — „életes” legyen. Mesélni akart a világról — szélesen, nagy erejű ecsetvonásokkal, dekoratívan, lebírhatat- lan életörömmel. Festészetének másik ál­landó eleme volt a groteszk, ezért fest cir­kuszi képeket, bohócokat, vá­sári sokadalmat — az élethez ugyanis a visszája is hozzá­tartozik. Törvényszerű volt, hogy a kirobbanó mesélő­kedv a monumentális festé­szet felé fordította: szegedi, pannonhalmi, jászszentand- rási, városmajori, templomi freskói szinte eposziak. Nagy összefoglalók a világról val­lott nézeteiről? Aba Novák Vilmos: önarckép tészetnek. Életéről, művésze­téről Supka Magdolna írt alapos, részletes monográfiát. Aba Novák Vilmos kilenc­venedik születésnapján ér­demes fellapozni, hogy akik nem ismerik, megismerjék, akik pedig már ismerik, föl­frissítsék emlékezetüket. (T. M.) Kilencven éve, 1984. már­cius 15-én született, s 1941 őszén halt meg. Hazai és külföldi díjakkal ismerték el munkásságát (1940-ben pél­dául ő kapta meg a híres ve­lencei biennálé nagydíját). Hosszas szünet után 1962-ben volt először nagyméretű gyűjteményes kiállítása, az­óta ismét elismert értéke a huszadik századi magyar fes­Aba Novák Vilmos: Álarckészítő Éneklő ifjúság KISZ-kórusok megyei bemutatója Szolnokon Tudományos technikai úttörőszemle a megye- székhelyen A tudományos technikai úttörőszemle Szolnok megyei rendezvényeire március 24-én Szolnokon kerül sor. Házi­gazdája a Kassai úti Általá­nos Iskola úttörőcsapata. A városi és nagyközségi vetél­kedőkön legjobban szerepelt tanulócsoportok hat kategó­riában mérik össze felkészült­ségüket. Ismereteikről szá­mot adnak a természetkuta­tók, társadalomkutatók, tech­nikusok és matematikusok. Orosz nyelvből két kategóriá­ban versenyeznek; az egyik­ben az orosztagozatos iskolák míg a másikban a tagozat nélküliek vetélkednek. Az egynapos szemlére 277 tanuló érkezik, akik három tagú csapatokban vetélked­nek, A tudományos technikai úttörőszemle kategóriánkénti első három helyezettje arany, ezüst illetve bronz oklevelet és könyvutalványt kap. A kategóriák győztesei jogot szereznek az országos szem­lén való részvételre. A házi­gazda Kassai úti Általános Iskola nevelői és úttörői lel­kesen készülnek, hogy az ese­mény jelentőségéhez méltóan fogadják a vendégpajtásokat, és bonyolítsák le a népes szellemi tornát. Az Éneklő ifjúság kórus­mozgalom nagy népszerűség­nek örvend Szolnok megyé­ben. Évek óta komoly figye­lem kíséri a bemutatókat az általános iskolai, középisko­lai, valamint szakmunkás- képző intézetek énekkarainak seregszemléjét. Az idén 112 együttes mutatkozott, illetve mutatkozik be a hangverse­nyeken. Az úttörőkórusok február közepétől folyamato­san március végéig lépnek közönség és a zsűri elé a vá­rosi összevont koncerteken. A megye KISZ-kórusainak első bemutató hangversenyé­re ma 9 órakor Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­Amatőröknek A nagykun városok IV. amatőr képzőművészeti pá­lyázatát hirdették meg Kar­cag, Kisújszállás Mezőtúr, Túrkeve, valamint Kunszent- márton közművelődési szer­vei. A pályázat célja bemu­tatni a nagykun települések amatőr képzőművészeinek legjobb alkotásait, festmé­nyeket, grafikákat, szobro­kat, batikokat. kerámiákat, fotókat, faragásokat. la aulájában kerül sor. Az összkari mű elhangzása után dr. Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitká­ra mond ünnepi megnyitót. Ezt követően 14 gimnáziumi kórus váltja egymást a pó­diumon. A bemutató délután fél 3-kor a gimnáziumi ka­marakórusok és vegyeskarok hangversenyével folytatódik. A szakmunkásképző intéze­tek és a szakközépiskolák kórusai március 17-én, szom­baton 9 órakor a megyeszék­helyen, a Vegyipari Finom- mechanikai és Műszeripari Szakközépiskola aulájában adnak koncertet. A közönség a hangversenyen 13 együttes műsorát hallgathatja meg. Az alkotásokat április 5-ig kell beküldeni a túrkevei Finta Múzeum címére. Olya­nok jelentkezését is várják, akik az érintett települések­ről származtak el. A bekül­dött és zsűrizett képzőművé­szeti alkotásokból április 15- én reprezentatív kiállítás nyílik, a túrkevei Finta Mú­zeum kiállítási termében. Nagykun városok IV. képzőművészeti pályázata

Next

/
Thumbnails
Contents