Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1984. MÁRCIUS 15. Libanon Életbe lépett a 180. tttzszlineti megállapodás Az iraki—iráni háború befejezéséről Rendkívüli tanácskozás Szovjet egyházak a békéért A szovjet egyházak leg­szentebb feladatuknak tart­ják a béke megóvását, a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítását. Éppen ezért tá­mogatják az SZKP és a szov­jet kormány békeszerető külpolitikáját, így azokat a javaslatokat, amelyeket Kon- sztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára terjesz­tett elő. Erről beszélt egye­bek között tegnapi moszkvai sajtóértekezletén Filaret, Minszk, és Belorusszia met- ropolitája, a Szent- Szinódus tagja, a moszkvai Patriarchá­tus Külföldi Egyházi Kapcso­latokkal Foglalkozó Hivatalá­nak vezetője. Filaret bejelentette, hogy április 2—4 között nemzet­közi kerekasztal-konferenciát rendeznek Moszkvában, amely az űrfegyverkezés, il­letve a fegyverkezési hajszá­nak a világűrre történő ki- terjesztése megakadályozása kérdéseivel foglalkozik majd. Határozat flndropov emlékének megörökítéséről Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa határozatot fogadott el Jurij Andropov emlékének megörökítéséről. A határozat a többi között kimondja: Andropov szülő­helyének, a sztavropoli ha­tárterület Nagutszkaja nevű településének vasútállomá­sán elhelyezik az elhunyt mellszobrát, a jaroszlavli te­rület Ribinszk városa pedig Andropov nevét veszi fel. Több gyárat, üzemet és is­kolát is az SZKP KB el­hunyt főtitkáráról neveznek el. A határozat szól arról, hogy Moszkvában egy su­gárutak vagy teret, három másik városban pedig egy- egy utcát neveznek el And- ropovról. Az ő nevét veszi fel a szovjet haditengerészet egyik hajója. Több egyete­men Andropov-ösztöndíjat alapítanak, s felállítják em­léktábláját a jaroszlavli te­rület Volodarszki hajógyárá­ban és a Szovjetunió Állam­biztonsági Bizottsága épüle­tén. ahol az elhunyt annak idején dolgozott, valamint a moszkvai Kutuzov sugárút 26. számú házán, amelyben Andropov lakott. A Kreml falánál levő sírján ugyan­csak elhelyezik Jurij Andro­pov mellszobrát. Szórványos lövöldözésektől eltekintve tegnap minden bejrúti és hegyvidéki front­szakaszon tiszteletben tartot­ták a Lausanne-ban tanács­kozó libanoni nemzeti meg­békélési konferencia kedd este meghirdetett tűzszüneti felhívását. A helyi idő sze­rint 21 órakor hatályba lé­pett megállapodás előtt azonban heves tüzérségi pár­baj zajlott le Bejrút keleti és nyugati része, a jobbolda­li és az ellenzéki fegyveres erők között. Nyugat-Bejrút ismert üzleti negyedét, a Hamra térségét is több talá­lat érte. 1975 áprilisa, a li­banoni polgárháború kezdete óta a lausanne-i sorrendben a 180. jelentősebb tűzszüneti megállapodás. A Lausanne-ban folyó li­banoni megbékélési értekez­let résztvevői tegnap sem tudták áthidalni alapvető né­zeteltéréseiket. Valid Dzsumb- latt, a libanoni Haladó Szo­cialista Párt és az ország drúz közösségének vezetője és a síita Amal mozgalom vezetője,' Nabih Berri hat­pontos munkaokmányt ter­jesztett elő. Ebben javasol­ják, hogy Libanon vegye föl a „Libanoni Arab Köztársa­ság” ne\et. Az okmány el­Gary Hart és Walter Mon­dale győzött, Jesse Jackson jól szerepelt a keddi ameri­kai előválasztásokon. John Glenn szenátor a „szuper- kedd” eredményei alapján a visszalépés gondolatával fog­lalkozik, McGovern volt sze­nátor már be is jelentette ezt a szándékát. Kedden tíz amerikai ál­lamban tartottak előválasz­tásokat. Gary Hart coloradói szenátor, aki a New Hamp- shire-i diadal után a nagyobb tétért folytatott Választása csatában is vereséget mért Mondale volt alelnökre né­hány fontos államban a „szuperkedd” estéjén közöl­te: jelölését bizonyosra veszi. A „szuperkedd” előválasz­tásain nem végleges adatok szerint államonként a követ­kező eredmények születtek: Massachsettsben Gary Hart a szavazatok 39 százalékával lett első, Mondale 27 száza­lékot, McGovern 20 százalé­kot szerzett. Jackson 10. Glenn 12 százalékkal követi őket. Floridában Hart 41 száza­lékkal vezet a 31 százalékoa utasítja az ország bármilyen megosztását, vagy a politikai decentralizációt, akár kon­föderáció, vagy akár svájci mintájú kantonszervezet for­májában. Indítványozza, hogy az elnöki megbízatás időtar­tamát a jelenlegi hat évrpl csökkentsék három évre, az államfő hatáskörének egy részét pedig adják át egy nemzeti egységkormánynak. A javaslat szerint meg kell szüntetni a kormányzati posztok felekezeti alapon tör­ténő elosztását. Libanon vé­delmi politikájának tükröz­nie kell az ország arab jelle­gét — szögezi le a munkaok­mány. Pierre Dzsemajel. a falan- gista párt vezetője, illetve Camille Samun volt libano­ni elnök egy másik, ugyan­csak közösen kidolgozott ja­vaslatot terjesztett az ülés résztvevői elé. Ez éles ellen­tétben áll a drúzok és a siita Amal mozgalom által előter­jesztett követelésekkel­A tanácskozást a tegnap délelőtti ülé6 után 24 órás időtartamra elnapolták, a résztvevők közben nem hi­vatalos megbeszéléseken próbálnak kompromisszumos megoldást találni. Mondale előtt. Glenn és Jackson 12 százalék körüli eredménnyel végezhet. Alabamában Mondale győ­zött a szavazatok 35 százalé­kával, a második helyért ki­alakult holtversenyben Hart- nak és Jacksonnak van esé­lye a felzárkózásna húsz szá­zalékon felüli eredménnyel. Georgiában rendkívül szo­ros küzdelem után végül is Mondáié nyert, a szavazatok 31 százalékával, mögötte Hart végzett a szavazatok 28 szá­zalékával. A küldött jelölő gyűlések eredményeit nem számítva a „szuperkedd” Gary Hart sze­nátor számára 153, Walter Mondáié számára 120 delegá­tust szerzett. Mivel azonban Mondáié már korábban meg­kapta a demokrata párti konvención részt vevő or­szágos pártvezetők és tör­vényhozók egy részének tá­mogatását, a volt alelnök je­lölőküldötteinek teljes száma 312, Hart 217 delegátusával szemben. John Glenn 41 dele­gátussal áll a harmadik he­lyen, Jackson 34 delegátussal a negyedik. Honecker—Vogel találkozó A két német állam kap­csolatainak alakulásáról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről volt szó Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államta­nács elnökének és Hans-Jo- chen Vogelnek, az SPD par­lamenti frakciója elnökének megbeszélésén. A nyugatnémet szociálde­mokrata politikus tegnap, délben az Államtanács szék­házában találkozott az NDK államfőjével. Vogel Moszk­vából érkezett az NDK fő­városába. Az oldott légkörű, konst­ruktív és tárgyszerű megbe­szélés első felében küldött- ségi szinten tartottak általá­nos véleménycserét, majd párhuzamosan a két tárgya­ló küldöttség tagjai külön- külön is tanácskoztak egy­mással. A tanácskozásokról ki­adott, azonos szövegű közle­mények tanúsága szerint a megbeszélésekre a nagyfokú, nyíltság, a kölcsönös tiszte­let és a kölcsönös párbeszéd­készség volt a jellemző. A felek egyetértettek abban, hogy a fegyverkezési hajsza folytatódása növeli a nem­zetközi feszültséget, megne­hezíti a népek békés egymás mellett élését. Közöspiaci választások Marchais a lista élén Az FKP Országos Tanácsa tegnap jóváhagyta a közös piaci parlament júniusi új­raválasztásakor induló jelöl­tek listáját. A listát Georges Marchais főtitkár vezeti. Georges Marchais a ta­nácskozás záróülésén mon­dott beszédében hangsúlyoz­ta: az FKP a választási kampányban arra szólítja fel a franciákat, hogy a kom­munista listára leadott sza­vazataikkal mondjanak ne­met a jelenlegi Közös Piac­nak, amelyet a válság és ha­nyatlás jellemez, s mondja­nak igent egy új közösségi politikának, amely a népek és a haladás ügyét fogja szolgálni. Marchais kiemelte: a júni­usi választás nagy jelentősé­gű lesz a francia belpolitika további alakulása szempont­jából, mert a szavazáskor ki­fejezésre jutó erőviszonyok jelentős következményekkel járnak majd a változás po­litikája sikere vagy kudarca szempontjából. Az Arab Liga 19 tagjának képviselői — többségében külügyminiszterek — tegnap Bagdadban megkezdték rendkívüli tanácskozásukat az iraki—iráni háború befe­jezésének lehetőségeiről. Mint Tarik Aziz iraki mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter közölte, Irak azt várja a bagdadi kormány kérésére összehívott értekez­lettől, hogy az hozzon hatá­rozatot Irak aktív támogatá­sáról az Irán elleni háború­ban és ítélje el Iránt hábo­rús cselekményei miatt. A tanácskozáson részt vesz 13 arab ország külügymi­nisztere, továbbá Libanon, Dél-Jemen és Algéria nagy­követe, Szomália külügymi­niszter-helyettese, Tunézia állandó képviselője az Arab Ligánál és a PFSZ VB egyik Tegnap megérkezett Bécsbe a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folytatott tárgya­lások küszöbönálló üléssza­kán résztvevő szovjet kül­döttség. A delegáció vezetője Valerian Mihajlov. A Német Szociáldemokra­ta Párt nyilvánosságra hozta tízpontos javaslatlát a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzétek csökkentéséről holnap folytatódó bécsi tár­gyalásokkal kapcsolatban. Az SPD — helytelenítve, hogy a bécsi tárgyalások im­már tizenegyedik éve húzód­nak — egyebek között java­solja: a tárgyalásokon részt vevő államok állapodjanak meg abban, hogy legkésőbb 1986 nyaráig szerződés meg­kötésével befejezik a tárgya­A nicaraguai kormány kedden sürgős felhívást in­tézett a világ államaihoz az országot fenyegető amerikai agresszió miatt. A Reagan kormányzat hatalomra jutá­sa óta Nicaragua az Egyesült Államok agresszív akcióinak áldozata katonai, gazdasági és politikai téren — mutat tagja. Nincs jelen Bagdad­ban Szíria és Líbia képvise­lője. Mindkét arab ország Iránt támogatja a háború­ban. Egyiptom — miután tagságát felfüggesztették az Arab Ligában — szintén nem képviselteti magát. Az Arab Liga tegnap Bag­dadban megtartott rendkívüli értekezletének résztvevői ha­tározatban szólították föl Iránt: állapodjon meg tűz­szünetben Irakkal. A zárt aj­tók mögött lefolytatott ta­nácskozás még aznap véget ért. Arra az esetre, ha Irán nem fogadja el a fölszólítást, a tanácskozásról kiadott kö­zös közlemény kilátásba he­lyezte: az arab országok „át­értékelik’’ Teheránhoz fűző­dő kapcsolataikat. lásokat. E cél megvalósítása érdekében még az idén kül­ügyminiszteri találkozót kel­lene tartani a NATO és a Varsói Szerződési érdekelt tagállamainak részvételével — ajánlják a nyugatnémet szociáldemokraták. Az SPD ezen kívül szor­galmazza, hogy a megköten­dő szerződésben ne 900 ezer­ben, hanem 800 ezerben ha­tározzák meg a NATO és a Varsói Szerződés közép-euró­pai haderőinek felső létszá­mát. Az SPD megítélése szerint a bécsi tárgyalásokon két fő pontra kell összepontosíta- ni: a kölcsönös ellenőrzések számának és módjának meg­határozására, valamint a fegyveres erők mozgásának bejelentésére. rá a felhívás, amelyet Daniel Ortega, a Sandinista Nemze­ti Felszabadítási Front Or­szágos Vezető Tanácsának tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzótaná­csának koordinátora ismer­tetett a nicaraguai rádióban és televizióban. Mondáié és Hart maradt versenyben Bécsi haderőcsökkentési tárgyalások Az SPD javaslatai Az országot fenyegető amerikai agresszió miatt Nicaraguai felhívás a világhoz Negyvenöt esztendeje Háborús elojatek Csehszlovákia hitlerista megszállásának évfordulója Rntonov ismét börtönben A római fellebviteli bíró­ság tegnap döntést hozott ar­ról, hogy ismét előzetes le­tartóztatásba helyezik az utóbbi időben háziőrizetben tartott Szergej Ivanov Anto- novot, a bolgár légitársaság római irodájának volt he­lyettes vezetőjét. Az olasz rendőrség 1982- novemberében, a II. Jáno6 Pál pápa elleni, 1981. máju­si merényletben való részvé­tel azóta is bizonytítatlan vád­jával tartóztatta le Antono- vot. A múlt év végén egész­ségügyi okok miatt kienged­ték a börtönből, és azóta há­ziőrizetben tartották. Az egyik római törvényszék azonban január 14-én ér­vénytelenítette az erre vo­natkozó korábbi határozatot, és Antonio Al'bano római ál­lamügyész kérésére utasítást adott Antonov újbóli letar­tóztatására. A döntést azzal indokolták, hogy egyfelől Antonov egészségi állapota időközben megjavult, másrészt — úgy­mond — fennáll a veszélye annak, hogy elhagyja Olasz­országot. Negyvenöt évvel ezelőtt, 1939. március 15-én törtek be a hitlerista német hadse­reg motoros egységei Prágá­ba. Csehszlovákia megsizállá- sia a II. világháború Ikirob- bantásának előjátéka vollfc. Hitler, aki a Nyugat segít­ségével Közép-Európában ki­indulási bázist építhetett ki magának további agressziói­hoz, megkezdte világhódító terveinek valóra váltását. Az árulásért, amit a nemzet­közi burzsoázia Csehszlová­kia népei ellen elkövetett, hamiaroslan sokmillió ember fizetett igen drága árat az egész világon. Hogy megérthessük Cseh­szlovákia felszámolásának okait, nézzük meg, milyen össizefüggés volt Csehszlová­kia megalakulása és szét­hullása között. A Csehszlovák Köztársaság — mint ismeretes — 1918- ban jött létre. Á csehszlovák nagytőkések a nyugati impe­rialista hatalmak felé fordu­ló orientációjukkal biztosí­tották pozíciójukat. Cseh­szlovákia helyzete így egye­nesen ezen országok jóaka­ratától függött. E kapcsola­tok a hitleri Németország megerősödésének következ­tében hamarosan rosszab­bodni kezdtek, mert a nem­zetközi reakció ezt használ­ta fel fokozatos szovjetelle­nes agressziójának legfőbb eszközéül. Csehszlovákia az imperialista tervekben már a huszasi évek kezdetétől a Szovjetunió körül megvont úgynevezett egészségügyi kordon egyik fontos lánc­szemeként szerepelt. Az volt a feladata, hogy feJttartóztas. sa a forradalmi mozgalom beszivárgását a többi euró­pai országba s ugyanakkor szovjetellenes intervenciós háborút készítsen elő. A néptömegek nyomására vi­szont, amit Csehszlovákiá­nak egyre rosszabbodó nem­zetközi helyzete is fokozott, a csehszlovák kormány kény­telen volt közelebbi kapcso­latot teremteni a Szovjet­unióval, így 1935-ben barát­sági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést kötöttek egy­mással. De ahogy azt az események későbbi fejlemé­nyei mutatták, a csehszlo­vák burzsoázia ezt csupán formális1 aktusnak tartotta, amellyel meg akarta erősíte­ni belső és külső pozícióját, s eszébe se jutott, hogy konkrét tartalommal töltse meg. Mikor 1938 márciusában a nácik megszállták Auszt­riát, Csehszlovákia a fasisz­táktól körbezárva fogóba ke­rült. Hitler 1938 májusában kijelentette: „Megmásítha­tatlan elhatározásom Cseh­szlovákia rövid időn belüli katonai megsemmisítése.” A kommunista párt ezekben az időkben is harcot hirdetett meg, s minden haladó erőt a demokrácia és. a közátrsa- ság megvédésére toborzott. Harcát azonban egyre nehe- * zebb körülmények között folytathatta. 1938. október 20-án a burzsoá kormány be is szüntette a párt tevékeny­ségét Csehszlovákia Kom­munista Pártja így illegali­tásba vonult. Az a fasizáló kurzus, amire a cseh és iá szlovák burzsoáizia lépett, nem volt képes megállítani a Csehszlovák Köztársaság felbomlását. 1939. március 15-én a Berlinből kapott utasításra megalakult az ön­álló szlovák állam, amely Németország vazallusává vált. Ugyancsak 1939. márci­us 15-én a cseh területeket német katonaság szállta meg, s Cseh-Morva Protektorá­tus néven közvetlenül a Né­met Birodalomhoz csatolták. A Csehszlovák Köztársaság megszűnt létezni. A nyugati hatalmak csupán formális tiltakozásig mentek el. A Szovjetunió azonban élesen tiltakozott a nemzetközi kap­csolatokban alkalmazott ön­kényes' aktus ellen és soha nem ismerte el azt. Csehszlovákia szétzúzása a burzsoáizia államépítési koncepciójának végleges csődjét jelentette. A burzso­ázia kül- és belpolitikája tel­jes mértékben meghiúsult. A csehszlovák nép levonta B tanulságot ezekből a ta­pasztalatokból. Megértette, hogy az új köztársaságban meg kell szabadulni a ki­zsákmányolástól és az or­szágnak a Szovjetunióra kell támaszkodnia. Ez az elhatá­rozás csak nőtt a fasiszta megszállók elleni nehéz és sok áldozatot követelő évek során, amely Csehszlovákiá­nak a szovjet hadsereg általi felszabadítása után a Cseh­szlovák Köztársaság megúju­lásához vezetett. Ez a köz­társaság a hazai "eakciónak 1948 februári leverését köve­tően a szocialista építés út­jára lépett. Dr. V. B. (ORBIS—KS) Spiljak Grazba látogat Bécsben tegnap végetértek a felső szintű osztrák—ju­goszláv tárgyalások, amelye­ken mindkét fél a messze­menő egyetértést hangsú­lyozta. Mika Spiljak jugoszláv ál­lamfő kedden Rudolf Kirch­schläger köztársasági elnök­kel, tegnap pedig Fred Sino- watz kancellárral folytatott megbeszéléseket. Beszédeik­ben, majd a tárgyalások után nyilatkozataikban mindkét részről a példásan jó kapcsolatokat hangsúlyoz­ták, amelyeknek a semleges Ausztria és az el nem kötele­zett Jugoszlávia között ép­pen a feszült nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van. Elvi egyetértés volt a gaz­dasági kapcsolatok hosszú­távú és magasabb szintű to­vábbfejlesztésében — ami Belgrád legfontosabb igénye volt a tárgyalásokon. Spiljak elnök újólag fi­gyelmeztetett arra, hogy Ausztria még nem hajtotta végre maradéktalanul az ál­lamszerződésnek a nemzeti­ségekre vonatkozó rendelke­zéseit. Mika Spiljak ma Grazba látogat majd, onnan utazik vissza Belgrádba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents