Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
1984. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Berényi Ferenc kiállítása Szolnokon Népben, nemzetben gondolkodó tudós Berényi Ferenc Munkácsy- díjas festőművész alkotásaiból kiállítás nyílt tegnap délután Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján. A megnyitón — amelyen részit vett Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára és Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára — Ligeti László, a SZOT alelnöke méltatta a festőművész munkásságát, mutatta be alkotásait a közönségnek. Az eseményen közreműködött a szolnoki Bartók kamarakórus. Berényi Ferenc sok szállal kötődik Szolnokhoz. Itt töltötte gyermek- és ifjúkorát, 1962-től a művésztelepen él és dolgozik. Munkásságát 1966-ban SZOT-díjjal, két évvel később pedig Mun- kácsy-díjjal ismerték el. Megkapta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács művészeti díját. Festményeivel számos hazai és külföldi kiállításon ért el sikereket. Mostani tárlata február 29-ig várja a látogatókat. Felvételünk a kiállítás megnyitóján készült. Feladatok, feltételek nélkül Új szerepkörben a törökszentmiklósi művelődési központ A közigazgatásban a közelmúltban bekövetkezett változások a tanácsok több intézmény éhek, köztük iné- hány könyvtárnak, művelődési háznak is módosították a szerepkörét. Szakmai felügyelet és segítés dolgában különösen a törökszentmiklósi köziművelődési intézményekre rótt nagy feladatokat, az átszervezés. Korábban csak kettő, január 1-től viszont újabb hét városkörnyéki település tartozik hatókörükbe, s ezzel jelentősen növekedtek módszertani feladataik. Ettől az évtől Ti- szapüspöki, Tiszatenyő. Kengyel, Kuncsorba, Fegyvernek, örményes. Tiszabő és Tiszagyenda művelődési házainak, könyvtárainak illetve klubkönyvtárainak szakmai támogatását kell ellátniuk. — Hogyan készültek fel a megnövekedett feladatok ellátására? — A közelmúltban készítettük el a tervet, amely a körzet művelődési otthon jellegű intézményeiben végzendő módszertani munkánkat körvonalazza — mondja Tóth András, a művelődési központ igazgatója. — Megvallom, igen nehéz helyzetiben voltunk^ hiszen egyelőre ennek a munkának sem a személyi, sem az anyagi feltétele nincs biztosítva. Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen módszertani tevékenységünk, legalább egy új munkatárs alkalmazására lenne szükség. Nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy ez a szakember egy személyben lássa el a könyvtár és a művelődési központ körzeti módszertani feladatait. Ugyanakkor előzetes számításaink szerint évente legalább 120—140 ezer forintot tesz ki az összeg, amely jóformán csak az új munkatárs bérére, az utaztatási költségekre, a gépkocsi üzemeltetésére lenne elegendő, egyszóval a módszertani munka alapvető feltételeit biztosítaná. A művelődési központ szakemberei a tervek elkészítése előtt tájékozódtak körzetük közművelődési helyzetéről, arról, hogy a kis települések milyen segítséget várnak tőlük. — Mindenekelőtt különböző szolgáltatásokat igényelnének, kiállításokat, különböző műsoros rendezvényeket, hiszen számukra sok esetben ezek költségei megfizethetetlenek. Ezeknek az igényeknek, úgy vélem, eleget tud majd tenni-a művelődési központ, hiszen rendelkezünk néhány kiállítási anyaggal, amatőr művészeti csoportjaink pedig nyilván szívesen vállalnak fellépést a környező községekben. — A módszertani munka azonban nem csupán ennyiből áll. — Javaslatokat tehetünk, tanácsokat adhatunk az intézmények vezetőinek munkájuk minél tökéletesebb elvégzéséhez. Ez kiterjedhet a ‘Jevékenységstruktúra kialakításától az éves és havi programok elkészítéséig, a nagyobb szakterületek elemzésétől az intézményi adminisztráció végzéséig, és még sorolhatnám. Amit viszont nagyon fontosnak tartunk, az az, hogy minél gyakoribbá váljanak a személyes találkozások. A községi intézmények vezetői is látogassák a törökszentmiklósi művelődési központot, talán még tanulhatnak is az itt látottakból. hallottakból. Tervezzük az igazgatói munkaközösség megalakítását is. Ez egyfajta fórumot teremtene közművelődési feladataink megvitatására, egy-egy részterület közös elemzésére, tájékozódásra, a rendszeres kapcsolattartást is segítené. Ezek az elképzelések arról tanúskodnak, hogy a törökszentmiklósi művelődési központ munkatársai készülnek körzeti módszertani feladataikra. Munkájuk azonban csak akkor vállhat igazán hatékonnyá, ha annak alapvető feltételei is megteremtődnek. — t — Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban február 9-én este Kertész Lilla bemutatta „Párizsi szerelmesek című zenés irodalmi összeállítását Miskolci nyár ’84 Elkészült a „Miskolci nyár ’84” programja. Zenei eseményei közül kiemelkedik Mozart Színlelt együgyűek című kisoperájának és Strauss Cigánybáró című operettjének bemutatója. Július elején több estén át láthatják az érdeklődők Hel- tai Jenő Néma levente című vígjátékát. Több koncertet ad a Miskolci szimfonikus zenekar és több más együttes is a várszínpadon. Szerepel a műsortervben a debreceni Csokonai Színház vendégjátéka és a tahiti művészegyüttes két előadása. Száz éve született Györffy István Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében emlékülést tartottak Györffy István születésének 100. évfordulóján. A megjelenteket — a tudós leszárma- zottait, a Györffy-emlékbi- aottség tagjait, a néprajztudomány kiválóságait, a kutatókat, a Volt Györffy kollégistákat s a nagyszámú érdeklődőt — Szabolcsi Miklós akadémikus üdvözölte, majd Köpeczi Béla művelődési miniszter, az MTA rendes tagja mondott megnyitót. A miniszter Györffy István tudományos munkásságát, tudományszervezői tevékenységét méltatva főleg a népben, nemzetben gondolkodó tudós mához szóló üzeneteit emelte ki beszédében. — Györffy István soha el nem évülő érdeme, hogy nem zárkózott be tudománya világába, nem elégedett meg saját kutatásainak eredményeivel, — mondotta Köpeczi Béla — hanem iskolát teremtett. Széles körű oktatói és tudományszervezői tevékenységét úgy alakította, hogy minél nagyobb hatást gyakoroljon kora progresszív értelmiségére ; szoros kapcsolatban állt a falukutatókkal, a népi írókkal, DarVas Józseffel, Erdei Ferenccel, Veres Péterrel, sőt, a munkásosztályt képviselő Somogyi Miklóssal is. Jövőben gondolkodása felelősségét bizonyítja a Bolyai kollégium alapítása is. Halála után a kollégium méltán vette fel Györffy István nevét. Idejében meglátta az ország, a magyar kultúra veszélyeztetettségét a német orientáció által, munkáival erősíteni akarta a nemzettudatot, a jellegzetesen magyar kulturális, elemeket ismertté és elérhetővé akarta tenni mindenki számára. Néhány megállapításában tévedett Györffy István, de alapvető szándékai ma is érvényesek, értékesek számunkra, hiszen a tudatosan vállalt történelem nélkül szegényebbek lennénk. A nép múltjánál is többet foglalkoztatta a nép jövője, ezt az alapállását, magatartását méltányolnunk kell, sohasem szabad elfelednünk. — mondotta többek között megnyitó beszédében Köpeczi Béla. A miniszteri megnyitó után Kulcsár Kálmán, az MTA rendes tagja, főtitkárhelyettes, Györffy István és a paraszt társadalom kutatása címmel tartott előadást, Balassa Iván, a néprajztudományok doktora a nagy tudós és a magyar néprajztudomány új szakaszának kapcsolatáról értekezett; Benda Kálmán, a történettudományok doktora Györffy István és a magyar történettudomány összefüggéseit tárta fel előadásában; Enyedi György, az MTA levelező tagja a tudós telépülésföldrajzá munkásságát, Kosa László kandidátus a magyar népcsoportok kutatásában elért eredményeit méltatta. Selmeczi Kovács Attila kandidátus Györffy agráretnográfiai, Hofer Tamás pedig népművészeti kutatásairól beszélt. Szilágyi Miklós Györffy és a Néprajzi Múzeum kapcsolatáról, Barabás Jenő kandidátus, oktatói tevékenységéről szólott, Béllon Tibor, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója pedig a tudÓ6 Alföld — ezen belül a Nagy- kühság — kutatásait méltatta. Az előadások újabb adalékokat szolgáltattak Györffy István korszakos tudományos tevékenységéhez, emberi nagyságához. Gazdag eredményeket hozó tudósi pályáján elsősorban a magyar föld és a magyar nép iránti szeretet irányította. Elsősorban a Nagykunság népiét, hagyományos műveltségét kutatta, de tanulmányai, könyvei az egész magyar néprajz alapvető munkái. Jónéhány nép- rajzilag is kútfő értékű műve. a magyar irodalomnak is oly utolérhetetlen remeke — például a Nagykunsági Krónika — amelyhez hasonlíthatóval csak Szűcs Sándor tudta megajándékozni nemzetét, állapították meg az előadók. Karcag nagy szülötte korában egyik kezdeményezője a haladó nemzeti hagyományoknak a nemzeti műveltségbe történő beiktatásának. Kora ifjúságától a népélet tárgyi, írásos és szóbeli értékeltnek megmentése volt az egyik legfőbb célja. Vasszorgalommal kutatta és tudományos munkássága fókuszába állította a tanyák életét. Doktori értekezését 1910-ben A nagykun tanya címmel írta, s bizonyította, hogy a török idők előtt is voltak tanyák a Kunságban. önzetlen, áldozatkész ember volt, már 1912-ben kezdeményezte a Nagykun Múzeum létesítését szülővárosában, a saját költségén adta ki a magyar cifraszűrről írott monográfiáját. Csaknem ötven, ma már felbecsülhetetlen értékű cifraszűr került vásárlásai révén a Néprajzi Múzeumba. Korának minden bizonnyal legnagyobb vállalkozása volt — a magyar humán tudományok történetét tekintve — a Magyarság Néprajza című négykötetes mű, amelyet Bátky Zsigmonddal és Viski Károltliyal írt és szerkesztett. Tudományos ptélyája magasra ívelt — 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, két évvel később tanszékvezető egyetemi tanár, számos külföldi tudományos társaság dísztagja — de Györffyt, néprajzi kutató munkája mellett egyre inkább a magyarság veszélyeztetésének tudata foglalkoztatta. „Valami alacsonyabb rendűség érzése vett erőt rajtunk. Nem becsüljük azt, ami a miénk. Kapva kapunk mindenen, ami idegen, ami „európai". Pedig Európa nem arra kíváncsi, hogy át- vettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítjuk az európai művelődést” — írja. 1939 nyarán még ott volt a falukutató diákok táborozásán, szorgalmazta a népi tehetségek pártolására — a később nevét viselő — kollégiumok alapítását —, de néhány hónap múlva, 1939. október 5-én meghalt. A tudományos ülés számos, eddig ismeretlen, adalékkal gazdagította a remélhetően tovább szélesedő és mélyülő képiünket Györffy István szerteágazó munkásságáról. Az iskolát teremtő néprajz- tudós, a jeles tudományszervező és kultúrpolitikus sírjánál ma délben koszorúzási ünnepséget tartanak a Mező Imre úti temetőben. A felújított kopjafát volt tanítványa, Gunda Béla Herder-díjas, a néprajztudományok doktora avatja fel. — ti —
