Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

xxxv. évf. 33. sz., 1984. február 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Legközelebb a dolgozókhoz A tudomány világa NEB-vIzsgálat a hideg szobák miatt Falugyűlés Nagyréven Fellobbant az olimpiai láng Az ellenzéki hatalomátvétel után Megélénkült a forgalom Rend és nyugalom Nyugat-Bejrútban Washington a katonai akciók fokozására törekszik Vendégünk: V. V. Szicsov, a KGST titkára Tájékoztató a megyei pártbizottságon, üzemlátogatás Zagyvarókason Genfi nyitány Kommentárunk a 2. oldalon Vizsgálják a szerelősoron a levegős rendszerű fékszerelvényeket a SZIM karcagi gép­gyárában. Ebben az évben 75 millió forintos termelési értéket irányoztak elő a fék­szerel vény-üzem ben Tegnap az ellenzéki ha­talomátvétel után egy nap­pal rend és nyugalom, ural­kodott Nyugat-Bejrútban. Megélénkült a forgalom, ki­nyitottak az üzletek, a har­cok elől elmenekült csalá­dok tömeglesen költöztek vissza elhagyott lakóhelyük­re. Általános megnyugvást keltett, hogy Nahib Berri, a síita Annál mozgalom fő­titkára és a mohamedán vallási vezetők a kormány­hadsereggel kötött tűzsaü- netd megállapodás szigorú tiszteletben tartására, a kül­földi képviseletek védelmé­re, a nyugati négyhatalmi erőkkel való összecsapások elkerülésére szólították fel. A politikai kibontakozás esélyeit illetően kormánykö­rökben is kedvező előjelként, pozitív gesztusként értéke­lik. hogy a néhány órás ro­ham eredményeként felül­kerekedett nemzeti-hazafias erők az állami rendőrséget kérték fel a közbiztonság fenntartására és visszavon­ták milicistáikat a város belterületéről. Kétszáz halálos áldozata és 600 sebesültje volt a hét­főn és kedden lezajlott ösz- szecsapásoknak. Az 1975— 76-os helyzethez hasonlóan ismét lezárt demarkációs vo­nallá vált a Bej rút keleti és nyugati felét elválasztó pol­gárháborús zöld vonal. A kelet-bejrúti falangista mi­líciák parancsnoka általános mozgósítást rendelt el. dé később közölte, hogy ez csu­pán önvédelmi célokat szol­gál. nem Nyugat-Bejrút el­len irányul. A bejrúti kikö­tő és a repülőtér forgalma változatlanul szünetel. Bár Valid Dzsumblatt és Nahiib Berri után a maro- nita keresztény Raymond Edde is követelte Amin Dzsemajel elnök lemondását, a libanoni államfő ehelyett az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia segítségét kérte rendszere megmenté­séhez. Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízottal személyesen tárgyalt, Izrael­be megbízottját küldte el, Rijadba pedig Eide Szal'em külügyminiszter utazott. Az izraeli televízió szerint Tel Aviv kénytelen lenne részt- venni egy közös amerikai-^ izraeli offenzívában, ha Wa­shington ilyen kéréssel for­dulna hozzá. Reagan amerikai elnök kö­zölte ugyan, hogy fokozato­san a hatodik flotta hajóira vonják vissza bejrúti tá­maszpontjukról az amerikai tengerészgyalogosokat, a ha­ditengerészeti egységek lát­ványos megerősítése és a bármikori beavatkozásra fel­jogosító elnöki utasítás azon­ban világossá teszi. hogy Washington nem hajlandó szabad folyást engedni a li­banoni események alakulá­sának. Ronald Reagan, az Egye­( Folytatás a 2. oldalon.) Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak titkára — aki Marjai József miniszter­elnök-helyettes hivatalos vendégeként tar­tózkodik hazánkban — tegnap Szolnok me­gyébe látogatott. A vendéget Majoros Ká­roly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsá­gának első titkára fogadta a megyei pártbi­zottságon, ahol jelen volt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke is. Továbbra la súlyos gond a cserearány-romlás Aktívabb külpiaci munka szükséges Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtétájékoztatéja A KGST titkára — képünkön jobbról a második — Majoros Károllyal a megyeszékhelyen, a zagyvarékasi Béke Tsz Szövetség ABC áruházában Az 1984-es évben is elsőd­leges népgazdasági felada­tunk a nemzetközi fizetőké­pesség megőrzése, a külgaz­dasági egyensúly megszilár­dítása — mondotta Veress Péter, külkereskedelmi mi­niszter a Parlamentben tar­tott tegnapi sajtóértekezle­ten. Az 1983. évi külkereske­delmi feladatok teljesítését értékelve kiemelte: az öt évvel ezelőtt megfogalmazott gazdaságpolitikai irányvona­lat követve a külkereskedel­mi áruforgalomban, az 1978- as több mint egyimilliárd dolláros behozatali többlet­tel szemben 1983-ban már második éve számottevő ki­viteli többletet értünk el. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi kapcsola­tainknál ez elsősorban az import sziintentairtásából adódott, míg a rubel elszá­molású kivitelünk a terve­zettnél 2,4 százalékkal ma­gasabb volt 5 százalékos be­hozatali többlet mellet. A miniszter megállapítot­ta. hogy a cserearán yromlás továbbra is súlyos gond: 1983-ban ugyanazon impor­tált terméktömegért csak­nem 5 milliárd forinttal több magyar árut kellett kivinni, mint egy évvel korábbán Ennek oka elsősorban az, hogy az általunk exportált termékek jelentős hányadá­nál 1983-ban -nagy mértékű áresés következett be. Az ár­csökkenés legerőteljesebben az élelmiszergazdasági ex­portcikkeket sújtotta. Ked­vezőtlen jelenség, hogy ta­valy a korábbinál is egyen­lőtlenebb volt az exportki- szálllítás. a hazai kivitelnek mintegy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra. A miniszter a továbbiak­ban felvázolta az idei leg­fontosabb feladatokat. Min­denekelőtt az egyenletesebb exporttermelés és kiszállítás szükségességére hívta fel a figyelmet, egyúttal, hangsú­lyozva a jobb minőségű munka fontosságát. Kiemelt feladatként említette a ru­bel elszámolású exportfel­adatok maradéktalan teljesí­tését. A tervek szerint idén a KGST-országokkal nagy a Majoros Károly tájékoztat­ta, a fontos beosztásában, Magyarországra első ízben látogató KGST-titkárt me­gyénk általános földrajzi-ter­mészeti helyzetéről, valamint a csaknem 450 ezer ember lakta vidék munkásmozgalmi múltjáról, dinamikusan fejlő­dő iparának és korszerű me­zőgazdaságának az utóbbi negyven esztendő alatt elért eredményeiről, kulturális vív­mányairól. Elmondta többek között, hogy napjainkban már mintegy hatvanezer munkást foglalkoztató ipari ágazat fejlődése elválasztha­tatlan a KSST-hez való sok­irányú kötődéstől. A szerve­zeten belüli kereskedelmi kapcsolataink az elmúlt év­ben 30 százalékkal bővültek. A megye ipari termékeinek 34 százalékát — hűtő- és klí­maberendezéseket, mezőgaz­dasági gépeket, cipőárukat és élelmiszer-féleségeket — a KGST tagországaiba expor­táltuk 1983-ban. Mezőgazda­sági termékeink jelentős ré­szét is ugyancsak a nemzet­közi szervezet keretében ér­tékesítjük, az elmúlt évben például többek között hét­ezer élőmarhát, hatvanezer élősertést, 120 ezer tonna bú­zát, és 10 ezer tonna napra­forgó- és repceolajat. Természetesen — mondotta tájékoztatójában a megyei pártbizottság első titkára — ipari és mezőgazdasági üze­meinkbe jelentős mennyiségű alapanyag, gép és eszköz ér­kezik a KGST-országokból. A megyében működő gyárak és ipari üzemek gépparkjának 28 százaléka, a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben használa­tos munkar- és erőgépek csaknem 80 százaléka szár­mazik a szervezet különböző tagországaiból. Büszkék va­gyunk arra, hogy több Szol­nok megyei szakember is se­gíti a KGST munkáját, annak különböző szakbizottságaiban. A megyéről szóló tájékozta­tót megköszönve V. V. Szi­csov elismerően szólt a hal­lottakról. Különösen nagy eredménynek tartja, — mon­dotta — hogy a felszabadulás előtti kétezemégyszázról nap­jainkig hatvanezerre gyara­podott a megye ipari munká­sainak száma, és a térségben gazdálkodó 56 termelőszövet­kezet és nyolc állami gazda­ság, a negyven év előtti nyolc-tíz mázsa helyett ma már képes hektáronként, át­lagosan 4,2 tonnás búzater­mést elérni. Hasonlóan ked­vező volt a véleménye a KGST titkárának a megye­székhelyen tett látogatása második helyszínén, a zagy­varékasi Béke Tsz által üze­meltetett Szövetség ABC áru­házban is, ahonnan a vendég Majoros Károly kíséretében Zagyvarékasra utazott. A községben Budai Kálmán téeszelnök kalauzolásával először egy havonta 140 ezer forintot forgalmazó szövetke­zeti takarmányboltot, vala­mint egy háztáji gazdaságot tekintettek meg. Fekete Im­rének, a Béke Tsz növényvé­dőjének portáján jelenleg négy anyakoca, huszonegy kismalac és csaknem száz tyúk nevelkedik. A termelő­szövetkezet által integrált háztájival való ismerkedést a Béke Tsz-ben tett üzemláto­gatás követte. A 10 ezer hek­tár szántót művelő, mintegy kétezer aktív tagot foglalkoz­tató és a tavalyi évben egy- milliárd forint értéket ter­melő gazdaságról elhangzott tájékoztató után, a házigaz­dák bemutatták a téesz, évi 18 ezer tonna vágókapacitá­sú, korszerű baromfifeldolgo­zó üzemét. Zagyvarékasról a KGST titkára visszautazott a fővá­rosba. — Temesközy — külkereskedelmi forgalmiunk összességében 1,4 százalék­kal növekszik majd. Erőpró­bái jelent, mert nemcsak az idei árucsereforgalmi meg­állapodásoknak kell eleget tennünk, hanem a tavalyról visszamaradt szállításainkat is feltétlenül teljesíteni kell. Ennek kapcsán az 1984-es terv a rubel elszámolású for­galomban azzal számol, hogy a kivitel 7—8 százalékos nö­vekedése mellett az import a tavalyi szinten marad. Különösen nagy a jelentősé­ge a szovjet—magyar áru- csereforgailomnaik, mely a rubel elszámolású forgalom­ból 60 százalékkal, a teljes magyar külkereskedelemből pedig 34 százalékkal része­sedik. Mind a Szovjetunió­val, mind a többi európai KGST-országgal már 1983- ban lezárultak az árucsere­forgalmi tárgyalások és — a korábbi évek gyakorlatánál sokkal hamarabb — decem­berben aláírták a jegyző­könyveket is. Mindez megfelelő lehető­séget teremt a vállalatok­nak, gazdálkodó szerveiknek a vállalt feladatok időbeni teljesítésére. A konvertibilis elszámolású forgalomban 1984-ben fontos cél a 700— 800 millió dolláros kiviteli többlet teljesítése. A terve­zet szerint mindezt az ex­port 5 százalékos növelésé­vel, és az import 1983. évi szintentartásával kell elérni. A külkereskedelem felada­tait növeli, hogy a piaci bi­zonytalanságok — , minde­nek előtt a fejlődő országok egyre kedvezőtlenebb fizeté­si pozíciója — miatt foko­zottabban kell az alternatív piaci lehetőségeket keresni. Ez feltételezi a világgazda­ságban végbemenő folya­matok korábbiaknál jobb, naprakészebb követését, va­lamint az áraknak lehetőség szerint előnyösebb — csere­arányjavító — kialakítását. A miniszter hangsúlyozta, hogy — a korábbi években hasonlóan — kedvezőbb gaz­dasági feltételekkel sem a fejlődő országok piacán, sem pedig a fejtett tőkés or­szágok vonatkozásában nem lehet számolni. Elimondta, hogy az eredményesebb kül­kereskedelmi tevékenység érdekében elengedhetetlen a külkereskedelem szervezeté­nek a változó világgazdasá­gi, külső piaci körülmények­hez igazodó fejlesztése. A folyamatosan romló külpia­ci feltételek a korábbinál sokkal aktívabb piaci mun­kát igényelnek a vállalatok­tól is. Jelenleg külkereske­delmi jog gyakorlására 215 állami és szövetkezeti, gaz­dálkodó egység jogosult. A külkereskedelmi tevékenysé­get folytató vállalatok köziül 46 az úgynevezett szialkke- reskedelmi — áruforgalmi, képviseleti és szolgálati te­endőket ellátó — vállalat. A többi olyan termelő cég, mely önálló jog alapján ér­tékesíti saját termékeit a külpiacon. 1983-ban 29 vál­lalat kezdte meg önálló kül­kereskedelmi tevékenységét, 1984. január 1-től pedig újabb 24 kapta meg a kül­kereskedelmi jogot.

Next

/
Thumbnails
Contents