Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

1984. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szezonális munka végeztével „leállt” a mezőhéki Táncsics Tsz paprikaszárító üzeme. A tavaszi indulásig a szakemberek javítják, karbantartják a gépeket Majoros Károly látogatása a KlSZ-bizottságon Tegnap Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára ellátogatott a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsá­gára, ahol az ifjúsági szö­vetség megyei vezetői fo­gadták. A találkozón Hegyi Istvánná, a Kommunista If­júsági Szövetség Szolnok megyei Bizottságának első titkára tartott rövid tájé­koztatót az apparátus mun­kájáról, az ifjúsági mozga­lom előtt álló időszerű fel­adatokról. Ezt követően a megyei pártbizottság első titkára felkereste a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tiszaligeti politikai képzési központját. Verseny, amelynek mindenki nyertese Húszezerrel több sertés a téeszekből és a háztájikból Az idén a minőség kerül előtérbe Hagyomány már, hogy a Szolnok megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat esztendőnként termeltetési és fel - vásárlási vensenyt hirdet a közösben sertéseket hizlaló, és a jószágtartó háztáji gazdaságokat integráló szövetkeze­tek között. A vállalat központjában a napokban értékel­ték az 1983. évi versenyt, amelyben nagyüzemi sertésér­tékesítésének növelésével 21 téesz, háztáji felvásárlásának fokozásával pedig 35 gazdaság és egy áfész vett részt. A nagyüzemi és a kistermelői csoportban meghirdetett tíz kategóriában legjobb eredményt elért gazdaságok képvi­selőinek az eredményhirdetésen — 25 ezertől 150 ezer fo­rintig terjedő összegekben — összesen másfélmillió forint jutalmat adott át Csorna János igazgató, amit termeltetési alapjából biztosított a vállalat. Az eredményhirdetés és a díjkiosztás után néhány, a versenyben legjobb ered­ményt elérő gazdaság szak­vezetőivel beszélgettünk. Kiss Sándor, a kunszent­mártoni Körösmenti Tsz sertéstelepének vezetője a szaktelepröl 10 ezernél több sertést értékesítő szövetkeze­tek kategóriájában elért első helyezést dokumentáló okle­véllel, és a vele járó 150 ezer forinttal indult haza. — Alig néhány esztendeje még válságos ágazatnak szá­mított a Körösmentiben a ser­téshizlalás. Minek köszönhe­tő, hogy 1983-ban, az ÁHV meghirdette versenyben ilyen szép eredményt érhettek el? — kérdeztük a téesz fiatal telepvezetőjét. — Leginkább annak, hogy idejében felismertük: nép- gazidasági és üzemi szem­pontból egyaránt melyi k ágazatunkban legérdemesebb beruháznunk a termelési fel­tételek javítására. Két ütem­ben történt rekonstrukcióval és új építkezéssel százzal nö­veltük a fiaztató férőhelyek számát, áttértünk a higiéni­kus elletésre, gépi nedves etetési technológiát vezet­tünk be. valamint 500 új ko­ca- és 3000 új hizlaldái férő­helyet építettünk. Tavaly 13 ezer 600 hízót adtunk át az ÁHV-nak, az idén már 21 ezret szeretnénk értékesí­teni. Nemcsak az elmúlt évi aszály okozta vesztesé­gek pótlásához van szüksé­günk a sertéságazat többlet- bevételeire és nagyabb jöve­delmére, hanem azért is, mert szeretnénk mielőbb visszafizetni a termelésfej­lesztési beruházáshoz kapott hitelt A kenderesi November 7. Tsz — a kisüzemi verseny- feltételeknek eleget téve — az 1982, évinél 10,7 százalék­kal több sertést vásárolt fel és értékesített a vállalat­nak 1983-ban. Ahogy Kun István, a szövetkezet háztáji megbízottja sorolja, nemcsak ezzel nyerték meg az öt-ihét- ezer közötti sertést forgal­mazók kategóriájában az el­ső helyezést és a vele járó 50 ezer forintot. — Tavaly a tizenkét hó­napból tízben pontosan az ÁHV ütemezésének megfele­lően szállítottuk a kisterme­lőktől felvásárolt hízókat. Az 1983-ban átadott 5600 sertés 25 millió forint forgalmat je­lentett a téesznek, ami több mint a fele a háztáji főága­zat árbevételének. A kisüze­mi sertéstartás integrálásá­nak csaknem egymillió fo­rintos hozama sem lebecsü­lendő egy olyan aszályos esz­tendő után, amilyen a tava­lyi volt. Egyszóval jól kama­tozik a segítség, amit a kis­termelőknek nyújt á közös gazdaság. Például: a száraz­ság miatt nagyon kevés ku­koricát takarítottunk be ősz­szel a földjeinkről, de vásá­roltunk 60 vagon szemes ter­ményt a háztáji sertéshizla­lók részére is. A megye általános fogyasz­tási szövetkezetei közül egy, a Tiszafüred és Vidéke Áfész nevezett be az ÁHV által meghirdetett versenybe. Kép­viselőik — Bállá Sándor fő­osztályvezető és Kuli György agronómus — egy második dijat és egy különdíjat vettek át a vállalat központjában. — Évek óta egyre nagyobb a sertéshizlalási kedv a szö­vetkezetünk működési kör­zetébe tartozó tizenhárom te­lepülésen. — hallottuk Bállá Sándortól. Ügy gondoltuk, hogy a saját boltjaink tőke­hús-ellátásához szükséges, és a tiszaszőlősi Petőfi Tsz regi­onális húsüzemének szállított mennyiségen felüli hízókra az ÁHV-val kötünk szerző­dést, és benevezünk a ver­senybe- Csaknem hatezer. háztájiban hizlalt sertést szállítottunk tavaly a válla­latnak, 1984-re már eddig öt és fél ezerre szerződtünk. A kategóriahelyezéssel és a kü- löndíjjal együttesen 50 ezer forint jutalmat kapott az áfész. Egy részét a termelte­tést és a felvásárlást szerve­zők ösztönzésére fordítjuk. Ezenkívül kétszintes élőser­tés-rakodót, és egy mobil ser­tésszállítót készíttetünk eb­ből a pénzből. Arról, hogy a már hagyo­mányos termeltetési és felvá­sárlási verseny mit hozott 1983-ban az ÁHV-nak, Hajdú Józseftől, a vállalat főosztály- vezetőjétől érdeklődtünk. — Feltétlenül hozzásegített bennünket a verseny ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a ta­valyi, 618 ezres sertésfelvá­sárlási tervünket. A verseny- feltételeknek megfelelően ütemesebben szállító gaz­daságok javították feldolgozó kapacitásunk kihasználtságát, és az élőexport folyamatos­ságát. Az előző évi értékesí­tésüket túlteljesítő gazdasá­gok mintegy húszezerrel több sertést szállítottak tavaly vál­lalatunknak. Ebben a ver­senyben, úgy gondolom, min­denki nyertes, valamennyi résztvevő üzem, a vállala­tunk és a népgazdaság is. — Az idén újból meghirde tik a versenyt? — Természetesen, hiszen még több alapanyagra lesz szükségünk. A második félév­ben már két műszakban vágjuk a hízókat, megduplá­zódik a kapacitásunk, és fo­lyamatosan kell alapanyagot szállítanunk a gazdasági tár­saság keretében január 1-től általunk üzemeltetett kispesti vágóhídra is. Az idei, a ver­senyszempontok között a mennyiség szintentartása mel lett, jobban előtérbe kerül majd a minőség. A fehér hús­sertések arányának növelé­sére, és hús-zsír arányának a javítására — az előbbi ja­vára — akarjuk ösztönözni a nagyüzemeket és a kister­melőket is. Ez utóbbit a/ in­dokolja, hogy csökkenő élő­export mellett növekvő tő­késpiaci értékesítésre van ki­látás ebben az évben. A nyu­gati vásárlóink viszont első­sorban a magasabb feldolgo­zottsági fokú termékekre tar­tanak igényt. — temesközy — Fizetőképesség és hitelfelvétel ekete Jánosi a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese, nem­zetközileg is el­ismert bankár és közgazdász írja Vissza a realitásokhoz! című könyvében: „A világ olyan gazdasági válság felé rohan, amely az 1929—33-as, úgynevezett nagy gazdasági válságot messze túlszárnyal­hatja. A helyzet rendkívül feszült, de úgy vélem, még nem reménytelen. A világ- gazdaságnak a szakadék felé rohanó szekerét közös erővel még meg lehetne állítani. Hadd legyek azok egyike, akik — ha a rohanó szekér elé ugyan nem hajlandók vet­ni magukat, de — szeretnék az esztelen száguldást mások­kal együtt lelassítani, talán visszafordítani.” A magyar bankár a pénz­ügyi nehézségek könnyítésére tavaly a svájci Davosban amolyan gazdasági tízparan­csolatot ajánlott megfontolás­ra. Ezek között épp úgy sze­repelnek a kamatok és az energiaárak, valamint az in­fláció és a fegyverkezés elle­ni módszerek, mint a külön böző nemzetközi hitel- és pénzügyietek. A parancsola­tok adósok és hitelezők szá­mára egyaránt tartalmaznak előírásokat, hiszen senki sem várhatja kizárólag másoktól, hogy megoldják fizetési ne­hézségeiket. Ugyanakkor a hitelezőknek is be kell látni­uk, hogy egy hajóban ülnek az adósokkal. Az egymásra­utaltság arra készteti a józan belátással bíró kölcsönadó­kat, hogy újítsák meg a rö­vidlejáratú hiteleket és vál­A Kiváló címért Február 6-án megkezdő­dött a harmadéves szfek- ‘munkás tan utók ^megmére­tése” az egész országban Az első három napon megyénk­ben is 26 szakmáiban versen­genek a diákok a Szakma ki­váló tanulója címért. Feb­ruár 9-én 11 szakmai tan­tárgyban bonyolítják le a megyei selejtezőket, és végül 10-én a közismereti tárgyak­ban mérik össze tudásaikat a végzősök. Jászberénytől Tiszafüreden át Kunszentmártonig szinte valamennyi szakmunkáskép­ző intézet érintett a megyé­ben, valamilyen verseny ren­dezésében. A tanárok, szak­oktatók sokat dolgoztak a tanulok lelkiismeretes felké­szítésében, hogy az adott in­tézetnek, az adott település­nek minél több elismerést szerezzenek meg a jövő szak­munkásai. A legjobbak megyénket képviselik majd áprilisban a tantárgyi és közismereti or­szágos versenyeken. Hétfőn és tegnap a kun­szentmártoni 628. sz. intézet adott otthont a mezőgazda- sági gépszerelő és a vas- és fémszerkezet-lakatos tanulók megyei versenyének. Az előbbiek a gyakorlati felada­tot a helyi Körösmenti Tsz tanműhelyében oldották meg (fémipari alapművelet, erő­A Magyar Kereskedelmi Kamara, a brit társszervek­kel közösen április 9—13 kö­zött magyar gazdasági napo­kat rendez Londonban és Manchesterben, hogy ílymó- don is jobban megismertes­sék az angol szakembereket a magyar gazdaság eredmé­nyeivel, terveivel, kooperáci­ós lehetőségekkel, s kiegészí­tő programként az angol kö­zönséget a magyar kultúra néhány alkotásával. A programsorozatot a ter­lalkozzanak új, középlejáratú hitelek nyújtására. A fizetési gondok fogalma néhány esztendeje Magyar- országon is hétköznapi szó- használattá vált Mindazon­által ezideig maradéktalanul eleget tettünk fizetési köte­lezettségeinknek, és a tervek szerint ez eztán is így lesz. Az átütemezés (vagyis ha egy ország nem képes a vállalt időpontban törleszteni adós­ságait) ugyanis politikai presztízsveszteséggel és nehe­zen visszafordítható gazdasá­gi következményekkel jár. Az az ország ugyanis, amely halasztást kér törlesztései visszafizetésére általában nem kap új hitelt. S ha ez így van, csak készpénzért vá­sárolhatja meg a termeléshez és a fogyasztáshoz elengedhe­tetlenül szükséges importgé­peket és fogyasztási cikkeket. Mindez pedig óhatatlanul zökkenőket idéz elő a terme­lésben, és növeli a hiánycik­kek számát a fogyasztásban is. A hitel-átütemezések to­vábbi lehetséges következmé­nye még: erősbödő infláció, csökkenő életszínvonal. Ezek után minden bizony­nyal a laikusok számára sem lehet közömbös, miért is sze­repel elsődleges gazdasági céljaink között is legelői az ország fizetőképességének megőrzése. Hiszen a különbö­ző belső gazdasági-pénzügyi intézkedések révén (amelyek végső soron a külkereskedel­mi és a fizetési mérleg egyen­súlyához vezettek) nyerte vissza az ország a nemzetkö­zi pénzügyi szervezetek és ke­reskedelmi bankok bizalmát. A pontos törlesztés és a fi­zetőképesség megőrzésének szándéka nem jelenti azt, gép- és munkagépszerelés). A másodikként említett szakma képviselői a BVM tanműhelyében kapták fel­adatul, a vállalat profiljá­nak megfelelően egy faipa- nelszarító elkészítését. A kunszentmártoniak mel- lliett mezőgazdasági gépsze- reléstoőil a 606-os jászberé­nyi, a 625-ös kisújszállási szakmunkásképző és a kun- hegyesi Mezőgazdasági és Ipari Szakmunkásképző In­tézet Legjobbjai rajtoltak. Közülük az első három: 1. Erdei István, 2. Fanyik Mi­hály, 3. Czakó András lett, mindhárman a Körösmenti Tsz-!ben sajátították el a szakma gyakorlati fortélyait. Szakoktatójuk Balga Károly, szaktanáruk Réz László. Az első két helyezett áprilisban, Mezőhegyesén bizonyíthatja szakismeretét az országos döntőben. A vas- és fémszerkezet- lakatos tanulók a helyi 628- as, a szOlnoki 605-ös, a me­zőtúri 626-os, a karcagi 629- es intézetből és annak tisza­füredi kihelyezett iskolájá­ból érkeztek Kunszentmár­toniba. Versenyük tegnap zajlott le. A vetélkedés a ké­ső esti órákig elhúzódott, így az eredményeket holna­pi lapszámunkban közöljük. V. I. vek szerint a brit gyáriparo­sok szövetségének londoni székházában nyitják meg, majd ugyanitt előadások hangzanak el a magyar szá­mítástechnika, szerszámgép­ipar, vegyipar, erősáramú gépgyártás helyzetéről, kí­nálatáról s kooperációs le­hetőségeire, az atomenergia megyarországi felhasználá­sáról és a hazánkban ki­bontakozó innovációs folya­matról. hogy a továbbiakban lemon­dunk a hitelfelvételről. Devi­zatartalékaink ugyanis jelen­tősen megcsappantak a hitel­válság hatására, és tartalé­kainkat a csökkenés előtti szintre szeretnénk növelni — egyebek között hosszú- és kö­zéplejáratú hitelek felvétele révén. Mindez idővel lehetővé teszi azt is, hogy lazuljanak a jelenlegi importmegszorí­tások, és visszatérjünk ko­rábbi importpolitikánkhoz. Esélyeinket javítja, hogy 1982. májusától tagja va­gyunk a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF), majd ezt kö­vetően beléptünk a Világ­bankba is. A két nemzetközi szervezet egyaránt javítja hi­telfelvételi lehetőségeinket és exportesélyeinket is. Ami az előbbit illeti, a napilapok rö­vid közleményben szokták tá­jékoztatni a 'közvéleményt a kölcsönfelvételekről Kiviteli lehetőségeink viszont azáltal javulnak, hogy vállalataink részt vehetnek a Világbank által finanszírozott beruházá­sok versenytárgyalásain, ahol természetesen csak akkor nyerhetünk, ha minőségben, árban, szállítási határidőben jobbat ajánlunk és produká­lunk másoknál. agyis tagságunk a két nemzetkö­zi szervezetben csupán lehetőség. Ahhoz, hogy a lehetőség valósággá váljon, nem elegendőek a nemzetkö­zi pénz- és hitelpiacon elért eredményeink, elismerése­ink. Mindezt megfelelő minő­ségű termékkel, berendezés­sel és szolgáltatással kell nap nap után alátámasztanunk M. P. Együttműködés szántóföldi kísérletekre A szántóföldi kísérleteket gépesítő nemzetközi szövet­ség, az IAMFE magyar nem­zeti bizottsága tegnap. Me­zőtúron, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem mező- gazdasági gépészeti karán tartotta meg alakuló ülését. A 'bizottság tagjai: a GATE kompolti, az MTA marton- vásári, a szegedi gabona ter­mesztési és a kecskeméti zöldségtermesztési kutatóin­tézete, valamint a DATE Mezőtúri Mezőgazdasági Fő­iskolai Kara, ezentúl közö­sen vesznek részt a szántó­földi kísérletekben. A tagok képviselői tegnap elfogadták a társaság ügyrendjét. Ez­után a tanácskozás résztve­vői megtárgyalták a szántó­földi kisgépfejlesztéssel kap­csolatos tennivalókat, s vé­gezetül megtekintették a kutatóintézetek kisparcellás gépeinek műszaki ellátásával és fejlesztésével, a MÉM ál­tal megbízott mezőtúri fő­iskolai kar oktatási létesít­ményeit és a gyártási-szol­gáltatási feladatokat is ellá­tó tanüzemet. Külföldiin is keresettek Új paradicsomfajták Külföldön is sikere van az új magyar paradicsomfajtá­nak. Tavaly negyven tonna, az idén 60 tonna vetőmagot rendeltek belőlük, nagy nyu­gati vetőmagforgalmazó cé­gek. Mint a nagytételű vásár­lásokból is következtethető számos európai országban magyar paradicsomfajtákkal váltották fel a régi, nyugati fajtákat. Versenyképességük­ről, természetesen, már ko­rábban meggyőződtek: az új kecskeméti fajták kemény bogyójúak, egyenletes pirosra érnek, ebből adódóan több a festékanyaguk, gazdagabbak ásványi sókban és vitaminok­ban. A kecskeméti kutatók a következő években tovább akarják bővíteni á választé­kot.. Az idén például 13 új nemesítésű fajtát mutatnak be a hazai és külföldi terme­lőknek, vetőmagértékesítő cé­geknek. Leendő szakmunkások versenyeznek Április 9-13 Magyar gazdasági napok Angliában

Next

/
Thumbnails
Contents