Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 5. A héten Franciaországban tárgyalt Ivan Arhipov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A képen: Arhipov (balra) Francois Mitterrand francia elnökkel ta­nácskozik HÉTFŐ: Szovjet emlékezte­tőt nyújtanak át Washing­tonban a fegyverzetkorláto- zás kérdéseiről — Gromiko vezetésével szovjet küldött­ség érkezik Bukarestbe — Reagan bejelenti, indul az újraválasztásért. KEDD: Andropov levele az UNESCO főigazgatójához — A kanadai kormányfő Prága után Berlinben tárgyal — Belpolitikai feszültség Spa­nyolországban a tábornok- gyilkosságot követően. SZERDA: AZ új amerikai költségvetési tervezet re­kordösszegeket irányoz elő katonai kiadásokra — A SWAPO elutasítja a dél-af­rikai manővereket — Team spirit. ’84 fedőinéven ameri­kai—dél-koreai hadgyakorlat kezdődik CSÜTÖRTÖK: Budapestre ér­kezik Thatcher brit minisz­terelnök — A semlegesek ja­vaslata a stockholmi konfe­rencián — Sbultz amerikai külügyminiszter körútja La­tin-Am erikában. PÉNTEK: Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes pá­rizsi tárgyalásai. meghosz- szabbitják a két ország gaz­dasági megállapodását — Fel­bocsátják a Challenger űr­repülőgépet — Elmarad az olasz bizalmi szavazás SZOMBAT: Az utóbbi hóna­pok legsúlyosabb összecsa­pásai Libanonban, a szaúdi trónörökös meglepő nyilat­kozata — Nicaragua a Biz­tonsági Tanácshoz fordul az országot ért sorozatos bom­batámadások: miatt. Mit jelent a kelet—nyugati diplomácia felélénkülése? Az elmúlt hét nap ese­ménykrónikája a maga szűk­szavúságában is jelentősen terjedelmesebb lett, mint a sokheti átlag. A nemzetközi diplomácia gépezete szemlá­tomást, minden vonatkozás­ban magasabb sebességfoko­zatra kapcsolt. Valóban távirati stílusban: a kanadai kormányfő Prágát, Berlint és Bukarestet keres­te fel; Arhipov szovjet mi­niszterelnök-helyettes Pá­rizsban tárgyalt, ahol meg­hosszabbították az évtized végéig a szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapodást; érthető fi­gyelmet keltett Andropov le­vele az UNESCO főigazgató­jához, amely a szervezet munkáját pozitívan értékelte, hiszen az Egyesült Államok nemrég jelentette be kivonu­lási szándékát; a jugoszláv államfő Washingtonban járt; s ne feledkezzünk meg a ha­zai eseményről: Thatcher asszony személyében először látogatott el Budapestre brit miniszterelnök. Megbeszélé­sek folytak nyugat—nyugati viszonylatban is: francia— nyugatnémet csúcstalálkozó zajlott, a japán külügymi­niszter Washingtont kereste fed, Shultz pedig nem köny- nyű latin-amerikai körutat kezdett. (Közben a Biztonsá­gi Tanács elé terjesztették Nicaragua panaszát: a száraz­földi behatolások mellett rendszeres légitámadások érik az országot Honduras irányából.) Európa másik fe­lében Gromiko bukaresti út­jára, a szovjet—román tár­gyalásokra irányult a figye­lem. Stockholmban előter­jesztették a nyolctagú N plusz N csoport (európai semlegesek és el nem kötele­zettek) javaslatát, s több nyi­latkozat hangzott el, például Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter részéről a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lások lehetséges márciusi folytatódásáról. A kétségtelen mozgás két dolgot jelez. Egyrészt széles körű igény mutatkozik az ésszerű párbeszédre, s külön­böző érái készek azt előmoz­dítani. (Köztük olyan politi­kusok is, akik korábban nem egészen ezt az álláspontot képviselték.) Másrészt a nemzetközi feszültség még mindig beárnyékolja a világ- politikát, az ellentétek fenn­állnak, látványos frontáttö­résekre nincs mód. Mindez megnyilvánul abban is, hogy a legfontosabb területen, a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszerben nincs érdemi változás, s ez nem a Szov­jetunió politikáján múlik. Nem ad teret túlzott derűlá­tásra a határidő előtti utol­só órában elhangzott, nagy meglepetést nem keltő beje­lentés, miszerint Reagan je­löltnek tekinti magát, és kampányt indít az újravá­lasztásáért. Márpedig az amerikai elnök, jóllehet mostanság ta­lán valamivel enyhébb reto­rikát használ, a lényeget il­letően nem akar eltérni az eddig folytatott külpolitikai vonalvezetéstől:. A legújabb események is azt bizonyít­ják, amit Gromiko szemléle­tesen határozott meg Stock­holmban: az amerikai kor­mányzat a háború és a mili- tarizálás kategóriáiban gon­dolkodik. Vonatkozik ez Li­banontól Közép-Amerikóig és Nyugat-Európáig a világ számos térségére, s különös­képpen kifejezésre jutott az új amerikai katonai költség­vetés-tervezetben. Mit jelent az új amerikai katonai költségvetés-terve­zet? Egy ország pénzügyi tervei általában belső ügyet jelen­tenek. Vannak azonban ki­vételek is. Az a jelentés, hogy az Egyesült Államok kormányzata — az inflációs növekedés mellett — még to­vábbi 13 százalékkal kívánja megemelni a katonai kiadá­sokat a következő évben, és azok elérnék a 305 milliárd dollárt (csaknem egymilliárd dollár naponta!), már a nem­zetközi politikához tartozik. Ez a terv ugyanis a fenyege­tés, a kihívás, az egyoldalú előnyszerzésre való törekvés, a fegyverkezési verseny ter­ve. Ha joggal mondjuk azt, hogy nem lehetséges politikai enyhülés katonai enyhülés nélküli, ezek a számok a fe­szültség további növelését célzó szándékot tükrözik. Mit lehet azonban monda­ni az amerikai polgárnak? A recept nem új: az Egyesült Államok csak „válaszol”, hi­szen a Szovjetunió fegyver­kezik, Moszkva megszegi a megjállapodásokat. Washing­tonban különböző okmányo­kat hoztak nyilvánosságra a képtelen vádak bizonyításá­ra, s több kormánytag — köztük az elnök is — nyilat­kozott. A Szovjetunió hatá­rozottan megcáfolta az ame­rikai állításokat, és terjedel­mes; öt fejezetből álló emlé­keztetőt nyújtottak át az amerikai külügyminiszté­riumnak a fegyverzetkorláto­zás és fegyverzetellenőrzés kérdéseiről. Ebben tételesen bizonyítódik, hogy miként szegi meg az Egyesült Álla­mok a SALT-megállapodáso- kat; hogyan lép túl a nuk­leáris fegyverkísérletek tilal­mán; mi a helyzet a vegyi fegyverekkel; s a „csillagok háborújával” miként próbál­ják a kozmikus térséget is bevonni az amerikai fegy­verkezési programokba. Ha úgy tetszik, szovjet— amerikai párbeszéd is zajlott a héten, de ezúttal nem sze­mélyesen, hanem a Moszk­vában, illetve Washington­ban közzétett okmányok for­májában. Amelyek egyelőre nem a közeledést, hanem a meglévő mély szakadékot je­lezték ... Hogyan alakultak a közel- keleti válság frontjai? Bejrút, amelyet nem is olyan régen még a Közel- Kelet Párizsának neveztek, szomorú látványt nyújt es­ténként a képernyőn — har­cokkal, áldozatokkal, a ro­mok feletti bomolygó füstfel­hőkkel. A héten az elmúlt öt hónap legsúlyosabb össze­csapásait jegyezték fel, s változatlanul kevés kilátás mutatkozik tartós rendezés­re.' A helyzet kiéleződéséhez egy sajátos láncreakció já­rul hozzá. A nyugtalan Li­banonban állandóan napi­renden vannak a jobb és bal oldali milicisták ütközetei. A kormányhadsereg, amely­nek elvben szét kellene vá­lasztani a feleket, s a biz­tonság őreként kellene fel­lépnie, ezt nem tette meg, sőt a jobboldali kommandók oldalán több-kevesebb nyílt­sággal beavatkozott a har­cokba. Az úgynevezett’ „bé­kefenntartók” mindenek­előtt a négyhatalmi erők magját jelenti amerikai ten­gerészgyalogosok is a hátu­kat biztosították. Flotta egy­ségei viszont a libanoni kor­mányhadsereg támogatására kötelezték el magukat. Wa­shington ugyan tagadta, hogy ismét megszólaltak a New Jersey csatahajó 37 kilomé­ter távolságba hordó ágyúi, de Libanon több pontján az amerikai hajóágyúktól szár­mazó becsapódásokat észlel­ték. (Az amerikai tartózko­dást magyarázza, hogy a Capitoliumon heves viták dúlnak, főként a képviselő­házban, ahol a demokrata többség az amerikai katonák kivonását követeli Libanon­ból. A libanoni rendezésnek mindenképpen két, párhuza­mos szálon kell bonyolódnia. Szükség van egyrészt egy nemzeti megbékélési konfe­renciára (a baloldal hajlan­dó ilyen tárgyalásokra), hogy véget vessenek a polgárhá­borús cselekményeknek. Másrészt azonban elenged­hetetlen a külföldi erők ki­vonása. Vonatkozik az min­denekelőtt a déli övezeteket megszállva tartó izraeli had­seregre, a nagyhatalmiakra, ezek távozása ugyanis lehe­tővé teszi a szíriai csapatok visszavonását is. Ezt Da- maszkuszban ismét hivatalo­san is megerősítették. Ebben a helyzetben rend­kívül nagy visszhangot kel­tett a szaúdi trónörökös nyi­latkozata. Szaúd-Arábia köz­ismerten nem az egyik, ha­nem az első kulcsország Wa­shington számára az Arab- Keleten, s nagy szerepet vál­lalt a libanoni közvetítésben. A szaúdi államférfi szavai­val érzékeltette, hogy Li­banonban az összes politikai erőket (beleértve az ellenzé­ki Nemzeti Megmentési Frontot) számításba kell ven­ni, s nem lehet kizárólagos­ságot biztosítani a Dzsema- jel-kormánynak. Síkraszállt a külföldi erők kivonása mellett is — tehát semmi­képpen sem lehet szinkroni- tásró] szólni amerikai—szaú­di viszonylatban. A megfigyelőket két körül­mény foglalkoztatta. Arra a kérdésre, hogy p. király tá­vollétében nyilatkozó trón­örökös mennyire egyéni s mennyire hivatalos véle­ményt mondott, látszólag megjött a válasz, miután a szaúdi sajtó ismételte és hangsúlyozta a trónörökös által elmondottakat. A má­sik kérdés: mennyiben lehet tartós ez a szaúdi álláspont, ma még megválaszolatlan. Libanonban változatlanul nagyon feszült a helyzet. A képen: ez a tengerészgyalogos tüzelésre kész állapotba állítja a li­banoni partoknál cirkáló amerikai hadihajók egyikének, a Fort Snellingnek a hajóágyúit Réti Ervin Spanyolország NATO-ellenes tüntetés A spanyolországi Valenciá­ban NATO-ellenes tüntetést tartottak. Több mint tízez­ren Vonultak az utcára, el­ítélve a NATO európai ra­kétatelepítését. A résztvevők amer.kad zászlókat és Rea­gan-bábukat égettek el. „Nem akarunk rakétákat” jelszavakat hangoztatva kö­vetelték, hogy a spanyol kormány mielőbb tartson népszavazást az ország NA- TO-tagságának kérdéséről, és számolják fel a spanyolor­szági amerikai támaszpon­tokat. Befejeződött a brit kormányfő magyarországi látogatása (Folytatás az 1. oldalról) nyeiről; egyebek között el­mondták azt is, hogy a gyógynövénykutatásban ne­gyedszázada rendszeresen együttműködnek Különféle brit intézetekkel, illetve cé­gekkel. Az intézeti séta után Mar- garet Thatcher ési kísérete visszatért Budapestre, ahol a miniszterelnök az Atrium szállodában nemzetközi saj­tóértekezletet tartott. A sajtókonferenciát köve­tően a miniszterelnök asz- szony találkozott a brit ko­lónia képviselőivel a nagy- követségen. Ezután a vendégek a Feri­hegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúz­tatták Margaret Thatchert és kíséretét. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Mar­jai József, Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége, valamint Bányász Rezső. A magyar és brit/zászlók­kal díszített légikikötő be­tonján csapatzászlóval felso­rakozott a néphadsereg dísz­százada. Parancsnoka jelen­tést tett a brit kormányfő­nek, majd felcsendült a két ország Himnuszának hang­jai. Ezután a magyar és a brit vezetők, a vendégek és a házigazdák elköszöntek egymástól. A különrepülő- gépnél kis úttörő virágcsok­rot nyújtott át a miniszter- elnök asszonynak. Lázár György és Margaret Thatcher még néhány szíves szót vált­va, kézfogással búcsúzott el egymástól. A repülőgép a koraesti órákban elindult Budapestről. BT-ülés nicaraguai kérésre Hondurasi bombázás Az ENSZ Biztonsági Taná­csa Nicaragua kérésére pén­teken késő este összeült, és megvitatta a közép-amerikai ország elleni — hondurasi területről indított — légitá­madás ügyét. A bombázás­nak három nicaraguai kato­na esett áldozatul. Honduras felől berepülő gépek pénte­ken újabb légitámadást in­téztek nicaraguai célpontok ellen — ezúttal egy személy halt meg. A BT ülésén a nicaraguai küldött azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy kiképzésben részesíti és mindennel ellátja a mana- guai kormány megdöntésé­ért harcoló ellenforradalmá­rokat. Az amerikai delegá­tus ezt tagadta; s azt állí­totta, hogy Nicaragua meg­próbálja „exportálni a for­radalmat”. A Biztonsági Ta­nács meghatározatalan időre elnapolta ülését. Nicaragua ezzel egyidő- ben „konzultációra” haza­rendelte nagyköveteit az Egyesült Államokból és Hon- durasból. A venezuelai fő­városban tartózkodó Daniel Ortega, a nicaraguai kor­mány Kormányzótanácsának koordinátora kijelentette: az összes közép-ameri kai or­szágból ki kell vonni min­den külföldi katonát, s véget kell vetni a hadgyakorlatok­nak ebben a válságos öve­zetben. Folytatta munkáját a stockholmi konferencia Stockholmban az európai bizalom- és biztonságerősí­tő és leszerelési konferenci­án az elmúlt héten folyta­tódtak a tárgyalások a tar­tóst béke és a kontinens biz­tonságának megteremtésével kapcsolatos pröblémákról. A TASZSZ értékelése sze­rint több felszólalásiban ki­fejeződött az a nagyfokú aggodalom, hogy az új ame­rikai nukleáris rakétáknak Nyugat-Európában megkez­dett telepítésével és az Egye­sült Államok militarista po­litikája miatt jelentős mér­tékben fokozódott a nemzet­közi feszültség. A szocialista államok kép­viselői felelős, konstruktív módon közelednek a nem­zetközi feszültség leküzdé­séhez, a bizalom légköré­nek megteremtéséhez. Ami a NATO-országok delegátu­sait illeti, ők minden le­hetséges módon megpróbál­ják felváltani a valóban égetően fontos bizalomerő- sítésti és európai biztonsági problémák megtárgyalását olyan különféle katonai - technikai jellegű intézkedé­sekről szóló szándékosan ter­jedelmes fejtegetésékkel, amelyek ráadásul arra irá­nyulnak, hogy biztosítsák számukra a Varsói Szerző­dés államai katonai tevé­kenységének „nyitottságát” és „áttekinthetőségét” — ál­lapítja meg a TASZSZ. MOSZKVA Moszkvában hivatalosan közölték, hogy a felék köl­csönös megállapodása alap­ján elhalasztották Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, szovjet hon­védelmi minisizter február első felére tervezett indiai látogatását. KAIRO Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök mostani fekete-af­rikai körútja után. a jövő héten Marokkóba látogat. II. Hasszán marokkói uralkodó jelenleg az Iszlám Konfe­rencia szervezetének elnöke. CARACAS Hét latin-amerikai ország államfője teljes támogatásá­ról biztosította a Contadora- csoportnak a közép-amerikai feszültség csökkentésére irá­nyuló erőfeszítéseit. A ve­nezuelai fővárosban. Cara- casban tegnapra virradóra közzétett nyilatkozatot Ar­gentína, Bolívia, Kolumbia, Costa Rica. Nicaragua, Pa­nama és a Dominikai Köz­társaság államfője, valamint Felipe Gonzalez spanyol kormányfő írta alá. BEJRtT Irakba érkezett Jasszér Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet veze­tője — jelentették palesztin hírforrások. Arafat tárgya­lásokat folytat Szaddam Husszein elnökkel az iraki— palesztin kapcsolatokról és a palesztin beilviszályról, va­lamint előkészíti a Palesztin Nemzeti Tanács közeljövőre tervezett algíri ülését. CAPE CANAVERAL Elveszettnek tekintik a Challenger űrrepülőgépről péntek este a világűrbe ki­bocsátott Westar—6 távköz­lési műholdat, mivel nem tudnak vele rádiókapcsola­tot létesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents