Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

XXXV.évf. 39.sz., 1984. februári., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tartalomból: A lelkes lakatos Nemzetközi körkép Fiatalokról—fiataloknak A KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fize­tőképesség fenntartása meg­valósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szin­ten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóesz­közök állománya gyarapo­dott. Folytatódott a gazdál­kodás szervezeti korszerűsí­tése. A gazdasági munka ered­ményeit mérsékelte a tartó­san kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt kelet­kezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékony­ságának fokozása, a termé­kek korszerűsítése, a ver­senyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzott­nál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jöve- , delem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alap­ján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágak­ban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erő­források jobb hasznosításá­ra irányuló programok vég­rehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi ter­melésre jutó anyag- és ener­giafelhasználás. Az energiaellátási az év fo­lyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energia­felhasználása közel 2 száza­lékkal csökkent, az energia­gazdálkodási program, a ter­melési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anya­gi ágak, mind a lakosság ke­vesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésé­ben nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytató­dott a kőolaj és kőolajtermé­kek helyettesítése más ener­giahordozóval. így földgázzal és villamosenergiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet hasz­náltak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész válto­zatlan szintje mellett a fel­halmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérsék­lődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturá­lis ellátásának javítását szol­gáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fej­lesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítá­sát szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mér­tékben emelkedett, A válla­latok és szövetkezetek pénz­ügyi helyzete nem volt ki­egyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak lik­viditási nehézségei. A beho­zatali árak növekedése meg­haladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az álla­mi költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőt­Az ipari termelés összes­ségében kb. 1. százalékkal, a tervelőirányzat alsó határá­nak megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok ter­melése 0,8 százalékkal meg­haladta az egy évvel azelőt­tit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szerve­zetek — kisvállalatok és kis­szövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értéke­sítésben nőtt az export ará­nya. Az ipari termékek ki­vitele mindkét fő elszámolá­si viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakos­ságnak lényegében ugyan­annyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a terme­lőfelhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet érté­kesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott kül­piaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a ver­Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kő­olajból 2 millió tonnát hoz­tak felszínre, 1—3 százalék­kal kevesebbet, mint az elő­ző évben. A villamosenergia­termelés 25,7 milliárd kilo­wattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982-ben. A villa­moserőművekben megfelelő­en kihasználták a széntüze­lésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja —, amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a vil- lamosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A fo­lyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbá­nyák Márkushegyi bánya­üzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitá­sú üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászati ter­mékekből pedig a belföldi értékesítés változatlan szín­vonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási vi­szonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacok­ra irányuló kivitel csökkent. tek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. seny éleződése, esetenként a termékek egy részének ala­csony műszaki színvonala, nem kielégí tő minősége és versenyképessége. Helyen­ként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyag­gok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok la­zulása. A termékek korsze­rűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szük­ségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkozta­tottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászat­ban és a gépiparban csök­kent a létszám. A létszám- csökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében je­lentős szerepe volt a vállala­ti gazdasági munkaközössé­geknek. A vállalatok és szövetke­zetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg rom­lott. Befejeződött, illetve műsza­kilag megvalósult a Székes- fehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő be­ruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohásza­ti Műveik kombinált acélmű­vének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok ter­melése differenciáltan ala­kult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szin­tet a fémtömegcikkipar ter­melése is. Csökkent a villa­mos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, vala­mint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel vi­szonylatban növelte export- értékesítését, a nem rubel el­számolású gépexport csök­kent. A vegyipari termékek kö­zül nagy mértékben emelke­dett a gyógyszerek, a nö­vényvédőszerek, a háztartá­si- és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrá­gyák, a műanyag alapanya­gok és műanyagok, a szer­(Folytatás az 5 oldalon) A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékban Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 100,0—100,5 Belföldi felhasználás 96—97 97—98 Ipari termelés 101—103 kb. líll Országos építés-szerelés 97—98 97—98 Mezőgazdasági termékek termelése 101—103 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98—98,5 100,0—100,5 Lakossági fogyasztás 99—99,5 kb. 100 Milliárd forint A szocialista szervek beruházásai, folyó áron 170—173 187 Ipar Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1983., év százalékban) Termelés Termelékenység Bányászat Kohászat Gépipiar Építőanyagipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar 96,8 98,5 100,6 100,8 101,6 101,0 103,3 96,7 103.3 103.3 103.1 102,5 105.2 101,8 Hazánk vendége Margaret Thatcher Kádár János és Losonczi Pál fogadta a brit kormányfőt Megkezdődtek a tárgyalások — Koszorúzás a Hősök terén — Díszvacsora, pohárköszöntök Kádár János az Országházban találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. (Telefotó — KS Margaret Thatcher Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság minisz­terelnöke — aki Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban — teg­nap reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első íz­ben tesz hivatalos látoga­tást Magyarországon brit kormányfő — a Parlament­ben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament dele- gációs termében folytató­dott: Lázár György és Mar­garet Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar— brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tag­jai: Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes. va­lamint Bányász Rezső, ha­zánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseleté­ben — a miniszterelnök asz- szony társaságában — Sir Julián Bullard külügymi­niszter-helyettes. John Co­les magántitkár és Peter William Unwin. Nagy-Bri­tannia és Észak-lrország Egyesült Királyság buda­pesti nagykövete ült tár­gyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvi­tatták az időszerű nemzet­közi témákat. Megállapítot­ták, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tár­gyalások helyzetéről, vala­mint azok folytatásának le­hetőségeiről. kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy- Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejleszté­sének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Ország­házban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy ter­mében fogadta Margaret Thatchert A szívélyes han­gulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első. titkára az Országház­ban találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találko­zón véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony idő­szerű kérdéseiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel {Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a munkásőr egysóggylllések A megyei törzs számvetése Fe/szó/a/t Majoros Károly A munkásőrség megyei törzse és annak szakalegysé­gei tegnap este tartották évzáró-évnyitó egységgyűlésü­ket, melyen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbi­zottság első titkára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács el­nöke, Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancs­nokságának osztályvezetője, valamint a társfegyveres erők és testületek, a politikai, a társadalmi és a gazda­sági szervek több képviselője. Fodor Gyula, az egység­gyűlés levezető elnöke, ez­zel a számvetéssel a me­gyénkben lezáródó egység- gyűlések tapasztalatait ele­mezve hangsúlyozta, hogy a testület egységei tavalyi eredményeikkel erősítették a munkásőrség iránti széles körű bizalmat és megbecsü­lést. Zsovák László, a munkás­őrség megyei parancsnoka részletekbe menően elemez­te ezután a megyei törzs és közvetlen szakalegységei összességében eredményes kiképzési évét. Hangsúlyoz­ta, hogy munkájukat a munkásőrségre vonatkozó párthatározatok és a testü­let országos parancsnoká­nak parancsai alapján vé­gezték. A jobb megoldáso­kat keresve teljesítették pártmegbízatásukat. A me­gyei törzsben és annak köz­vetlen szakalegységeiben szolgálatot teljesítő munkás­őrökre a párt politikájának aktív képviselete, a gazda­sági munkában való példa­mutató részvétel a jellem­ző. Felbecsülhetetlen érték számukra a párt bizalma. Tavalyi feladataikat ezen az alapon végezték. Ez jelent számukra kiindulópontot idei kiképzési céljaik eléré­séhez is. A parancsnoki beszámoló után a testületben folyó szo­cialista munkaversenyben el­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents