Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

1984. FEBRUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Nyílik a rózsa A nyilvánosság erejével Változások a HISZ-választásokon lehet. Az új módszernek Televíziónk rendre veszi elő régi, bevált, sikeres ötle­teit. Egyszerre most is két olyan verseny zajlik a kép­ernyőn, amely mondhatni már a hagyományokhoz tar­tozik. Gondoljunk akár a Ki miben tudós-ra, akár pe­dig a magyarnóta-énekesek versenyére. Ez utóbbit elő­ször 1968-ban rendezték meg. s tizenhat év múltán újra „kinyílt a rózsa”, az orszá­gos válogatón átjutott leg­jobb huszonöt dalosból már tízzel a képernyőn is talál­kozhattunk. Es nemcsak hallhattuk, rövid riportfilm­ben meg is ismerhettük őket, s ez feltétlenül jó dolog. (Még akkor is, ha egyik-má­sik riport tartalmában so­ványka, a lehetőséghez ké­pest kevesebbet nyújt, mint amit várunk tőle.) Itt emlí­tendő meg, hogy hasonló céllal készült különkiadás­ként beszélgetés a középdön­tőbe jutott ifjú matematiku­sokkal, amelyben sok szó esett matematikán kívüli dolgokról — Pelikán József egykori díjnyertes, ma tudós szakembere a tudományág­nak, vezette igen kellemesen — csak azt sajnálhatjuk, hogy a tanárokról és a szü­lőkről feledkeztek meg tel­jesen. pedig nélkülük aligha születnének meg a szép sike­rek. Persze ez a kis „terefe- re” is többet ért, mint a semmi. Mert nem lehet elég­gé hangsúlyozni: a kívülálló nézőt egy-egy bravúros tel­jesítmény ugyan elámítja, de igazán megnyerni csak a tel­jesítményt produkáló ember megismerése képes. De tér­jünk vissza a magyarnóta- énekesek immár két elődön­tőt megért seregszemléjére. Felvetődik mindjárt egy úgynevezett tartalmi kérdés, mely a verseny, a meghirde­tett országos vetélkedő ak­tualitására vonatkozik: va­jon időszerű-e ma, 1984-ben, magyarnóta-éneklésből ver­senyt rendezni a televí­zióban? Pláne abban a re­ményben, hogy ez a vetélke­dő megmozgatja a fiatalsá­got, új fiatal tehetségeket hoz majd felszínre, netán friss vért is hoz a magyar - nóta-éneklés ereibe. Akkor, amikor sok jel mutat arra, hogy a zenének ez a most felkarolt műfaja, ága már inkább csak az idősebb nem­zedékek köreiben járja, a fiatalok rég átpártoltak a rockhoz, meg a pophoz, vagy egyszerűen nem is ismerik az édesbús, szomorkás ma­gyar műdalokat. Az elődön­tők közönsége is azt mutat­ja, elsősorban az idősebb korosztály tagjai ülnek a né­zőtéren, hogy ez a nóta kí­vül esik a tizenévesek, de még a huszonévesek érdek­lődésének - körén is. Péter Miklós, az Országos Szóra­koztató Központ igazgatója, a Nyílik a rózsa egyik szer­vezője persze azt állítja a rádióújságban, hogy ma is „eleven műfaj a magyar nó­ta az ifjabb generáció köré­ben”, sőt gondolataiban to­vábbmegy és azt mondja: „igenis van az ifjúságnak — és tegyük hozzá, elsősorban a munkás- és parasztifjúság­nak — olyan rétege, amelyet érdekel a magyar nóta, amely nemcsak hallgatja, de énekli is e dallamokat.” A versenyzők kor szerinti ösz- szetétele ennek bizony el- lentmodani látszik, hisz ke­vés kivétellel, amely ugye­bár erősíti a szabályt, érett korú nők és férfiak álltak eddig a mikrofonhoz, a ka­merák elé. És azt sem hi­szem, hogy akár faluhelyen is ott tolonganának a képer­nyők előtt a fiúk és lányok, amikor ifi. Sánta Ferenc és néni zenekara rázendít: ugyanis ők kísérik a ver­senyző dalosokat. Az viszont tény, hogy más korosztályokból sokan van­nak, akiket elandalít, magá­val ragad egy-egy szívhez szóló nóta. (Különösképp, ha úgy szólaltatják meg, mint Kállai Ferenc a Stúdió ’83 sportcsarnokbeli gáláján, éretten, bensőségesen, tiszta lírával!) Ezért, ha nekik kel­lemes programot jelent va­sárnap délutánonként ez a mostani verseny, már azért is érdemes volt megrendezni. Annál is inkább, mert a da­losok között gyakorlott, pro­fi énekesek is vannak, nem is kevesen; olyanok, akik működési engedéllyel a zse­bükben járják az országot, vagy lépnek közönség elé rendszeresen. Így azután az igazán kezdőknek, a valóban műkedvelő dalosoknak, mint a mi Farkas Rozáliánk, aki a túrkevei telefonköz­pont mellől állott oda a mik­rofon elé, és a hozzá hason­ló többieknek, nincs könnyű helyzetük a versenyben. Nem tudom, szerencsés-e így ..összeereszteni” őket: egy kalanba rakni tanult és hi­vatásos énekeseket és min­den szempontból amatőr da­losokat. Ez — szerintem — a vetélkedő egyik fő ellent­mondása. A teljesítmények összemé­rése ebben az értelemben: irreális. A rutinos és maga­biztos Fényes György akko­ra előnyt élvez gyakorlott­ságával, hogy — maradjunk Farkas Rozália eseténél — még a tehetséges kezdő sem szárnyalhatja túl, legfeljebb, ha rendkívüli képességekkel rendelkezik. (Csak érdekes­ségként említem meg, hogy a neves énekes, Madarász Ka­talin városából, Túrkevéről került ki Balogh Márton, népdaléneklésben győzött a Ki mit tudósok között. S most Farkas Rozália is ott van az élmezőnyben. Míg Jászberény a táncosok hazá­ja. a tiszántúli város a dalo­sok földje; bőven termi énekestehetségeit.) Egyes hivatásos dalosok esetében pedig — úgy tűnik — ez a biztos sikerrel járó verseny csak a még nagyobb hírnévszerzés alkalma és le­hetősége. Egy televíziós sze­replés — bizony jól kama­tozhat majd a szereplésre szóló meghívások számának növekedésében. Még világo­sabban: erősebbnek érzem a vetélkedő egyes résztvevői­ben a fellépésekre kacsint­gató szándékot, mint az éneklés önfeledt örömét: a versenynek helyenként túl erős a profi szaga. (Lehet, hogy a folytatás rácáfol majd minderre?) Haszna azért ennek ellenére is lehet: erősítheti a nézőben a mű­faj, a magyarnóta-éneklés iránti igényességet, ösztö­nözhet az ízléses dalolásra. Mert a magyar nóta nem vész ki az életünkből; így vagy úgy előkerül valahogy. Csakhát itt is van egy kis bökkenő: a magyar nótát olyankor vesszük az ajkunk­ra, többnyire társaságban, amikor az elfogyasztott ita­lok hatására már nemigen szempont az ízléses éneklés, sokkal inkább az egymást túlharsogó hangerő. Mindenesetre az elsők kö­zül nekem Pataki István férfias dalolása tetszett ed­dig a legjobban, ő is kapta a legtöbb pontot a jószívű zsűritől, amelyet Melis György vezet, és a jászsági származású Farkas László éneklése is kellemesen ha­tott. Kíváncsian várom a folytatást, a további tizenöt versenyzőt: vajon hány iga­zán ifjúi tehetséget dob a nyilvánosság elé, s hány új hívet toboroz a magyar nó- tázásnak a fiatalság köré­ben. — V M — A kanásztülöktől a náddudáig Pályázat népi hangszerkészí­tőknek Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az idén nyáron Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztivált. Ebből az alkalomból a ren­dező szervek pályázatot hir­detnek népi hangszerkészí­tők részére. A pályázat célja a magyar népi hangszerkéslzítés ha­gyományainak továbbélteié- se, a népi hangszerek szé­les körű megismertetése, olyan hangszerek készítése, ame­lyek alkalmasak a népi ka- marazenélésne i& A zsűri csak olytan pályamunkákat fogad el, melynek hangzá­sa kifogástalan, játszhafóak rajta a magyar népi dalla­mok, a hangolása pedig kö­veti a népi hagyományok­ban. hastenált hangolási mó­dokat. A hangszer építésé­ben bármilyen anyag felhasz­nálható, ha annak alkalma­zása nem sérti a tárgy nép- művészeti jellegét, formai összhangját. Az érdeklődők három ka­tegóriában — húros, (példá­ul tekerő, cimbalom, koboz, citera), fúvós (például ka- násztülök, furulyafélék, du­dák), ütőhangszerek (példá­ul sámándob, nádduda, fa­cimbalom) — nevezhetnek, kategóriánként maximum két hangszerrel. A pályázók a szükséges je­lentkezési lapot a Megyei Művelődési és1 Ifjúsági Köz­pontban szerezhetik be, sí azt kitöltve március 31-ig kell eljuttatniuk a debreceni Köl­csey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központhoz. A pályázat fődíja 6000 forint, a további helyezettek pedig kategóriánként 4, 3 és. 2 ezer forintos díjat és emléklapot kapnak. A legjobban sike­rült munkákból a XI. nem­zetközi kórusfesztivál ide­jén kiállításit és vásárt ren­deznek. Szolnokon Amatőr képzőművészeti kiállítás — fotótárlat Szolnokon, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ galériáján március 3-án, szombaton délelőtt 10 óra­kor Kerékgyártó István, a Népművelési Intézet osztály- vezetője nyitja meg a me­gye amatőr képző- és ipar­művészeinek kiállítását. A kiállításion, nyolcvannégy al­kotó mutatkozik be. A meg­nyitó után rendezik meg az amatőr képzőművészek idei megyei konferenciáját. Ugyancsak a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ban nyílik meg szombaton délután 3 órakor az Impresz- sziók a Német Szövetségi Köztársaságról című fotóki­állítás. Napirenden a televíziós ismeretterjesztés A természettudományos is­meretterjesztésnek a Magyar Televízió műsorpolitikájában elfoglalt helyéről és szerepé­ről rendeztek tanácskozást tegnap Budapesten a TIT Természettudományi Stúdió­jában. A konferencián az or­szág különböző TIT-szerve- zeteinek képviselői és a Ma­gyar Televízió illetékes fő­szerkesztőségeinek munka­társai arról folytattak esz­mecserét, hogy a televízió természettudományos isme­retterjesztő műsoraihoz kap­csolódva miként lehet elő­adásokat s más programo­kat szervezni a TIT klubjai­ban, szakköreiben, illetve a társulat tagjai hogyan von­hatók be a tévés ismeretter­jesztésbe. NÉHÁNY KLUBFOGLAL­KOZÁS, politikai vitakör, kirándulás, egy kis sport- program, a forradalmi ifjú­sági napok eseményei és a magától értetődő kötelezett­ségek teljesítése: nemzeti évfordulóink méltó megün­neplése és a terv szerinti taggyűlések. Évek óta jól bevált vázla­ta egyik-másik KlSZ-veze- tőség beszámolójának. Csak az évszám változik, a többit akár indigóval is lehetne ír­ni, és kipipálhatok az egy esztendő munkáját értékelő taggyűlések a KISZ-ben. El lehet küldeni a jelentéseket, amelyeket nem követ sem elismerés, sem elmarasztalás. A középszerű vegetálásra ki figyel oda! Senki. Legkevés­bé a fiatalok. Ebben nincs különbség KISZ-en kívüliek és azok között, akiknek KlSZ-tagságuk pusztán a szervezettséget mutató sta­tisztikát javítja. IGAZSÁGTALAN AZ ÁL­TALÁNOSÍTÁS. Fenntartás nélkül elhiszem, hogy óriási különbségek vannak a KISZ-szenvezetek tartalmi munkájában, összességéiben mégis már-már az a benyo­más kezdett kialakulni a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségről, hogy jellemző voná­sai alapján nem eléggé fia­talos. Voltak, akik azt mond­ták, hogy elvesztette vará­zsát, rugalmasságát. Ezek­nek a megjegyzéseknek volt is némi alapjuk. Mi több, a múlt idő ez esetben nem teljesen jogos. Mégsem le­het. azt mondani, hogy ezlek a megállapítások a jelenre is egyértelműen igazak. Sok- sokj jel azt hizonyítja, hogy egészséges erjedés, váltás, és változás átmeneti idősza­kát éli az ifjúsági szervezet. A MEGÚJULÁS, a forma­litások megszüntetése, a sé­mák felszámolása, a demok­ratizmus növelése, a nyílt­ság és a nyilvánosság igénye — mostanság ezek a vezér­elvek hallhatók KISZ-ber- kekben, S ha ezeknek a sza­vaknak a lényegét, tartal­mát komolyan vesszük, ígé­retes változást remélhetünk. És ez már nemcsak ígéret. A folyamat elkezdődött. Egyik bizonyítéka, többek között, a választási rend megváltoztatása, amelyről tavaly ősszel döntött a KISZ Központi Bizottsága. A tar­talom és a szervezeti meg­újulásra való törekvés meg­valósításának az új válasz­tási módszer az egyik felté­tele. Nyttrai István, a KISZ KB titkára is azt hangsú­lyozta a Magyar Ifjúságnak adott interjúban, hogy nem pusztán szervezeti intézke­désekről, a formák megvál­toztatásáról van szó. „A vá­lasztási rendszer módosítá­sa nagyon is elvi politikai természetű döntés, amely a KISZ kádermunkáját hosz- szú távon lényegesen érinti, és új alapokra helyezi.” Az idei teljes körű tisztújítás már az új módszer szerint történik. Nagyobb felelőssé­ge és szerepe lesz a tagság­nak a testületek, tisztségvi­selők megválasztásában. Ho­gyan? A KISZ KB titkára erre a következőket mond­ta: „A nyilvánosság erejé­vel segítjük elő, hogy azok a fiatalok kapjanak vezetői megbízatást, akik élvezik a tagság bizalmát, megbecsü­lését, akik készek és képe­sek a közösség önzetlen, színvonalas vezetésére, tár­saik érdekeinek képviseleté­re. Annak a szervezeti ga­ranciáit is igyekszünk meg­teremteni, hogy a választók érdemben ellenőrizhessék a testületek tagjainak és tiszt- ségviselőiimek tevékenységét, a tisztségükre alkalmatlan­ná vagy méltatlanná vált KISZ-vezetőket pedig külön procedúra nélkül felment­hessék, illetve visszahívhas­sák,” MI A LÉNYEGE a meg­változott választási rend­szernek? Minden KISZ-es közvetlenül részt vehet a személyi döntések meghoza­talában. A vezetőket tehát nem szűk küldött! kör vá­lasztja, hanem több száz, akár ezer fiatal. Akaratuk közvetlen kinyilvánítására több megoldás is van. Az egyik mód szerint a testület tagjait és titkárát a KISZ- szervezet teljes tagsága, kül­döttek közbeiktatása nélkül választja meg. A másik le­hetőség : hogy a testület tagjait az alapszervezetiek taggyűlései közvetlenül de­legálják. Végül a harmadik megoldás: az előző kettő együttes alkalmazása, A szervezeteik önállóan dömifc- hetnék arról, melyik mód­szert tartják a legmegfele­lőbbnek. Ml több, ha akar­ják, a régi módon is választ­hatnak. Az új választási rendszer nem csupán attól demokra­tikusabb, hogy bővíti a dön­tést hozók körét, ettől még tulajdonképpen formális is egyik kulcseleme a nyilvá­nos jelölés, amelynek ered­ménye lehet a többes jelö­lés. Alkalmat ad a vitára, a versengésre. Alkalmat ad az egészséges szelektálásra, ami csak használhat a szer­vezetnek, mert nemcsak a demokratikus döntés felté­teleit teremti meg, hanem hozzájárul a szervezet egész tevékenységének megújulá­sához. KEDVEZŐ HATÁSÁT azok­ban a KlSZ-szervezetekben már érezhetik, tapasztalhat­ják, ahol tavaly a közvetlen választást kísérletképpen ki­próbálták. Az országban 86 ilyen KISZ-szervezet volt, köztük öt Szolnok megyé­ben. Az idén már bármelyik úgynevezett alsószintű (mun­kahelyi, iskolai) KlSZ-szer- vezetben megtehetik, megbi­zonyosodhatnak arról, hogy a körültekintőbb elő­készítést, szervezést igénylő új választási módszer be- váltja-e a hozzá fűzött re­ményeket. Az, hogy az idei tdsztújí- táskor csak az alsószintű KISZ -szervezetek ben van erre lehetőség, nem jelenti azt, hogy feljebb minden marad a régiben. A kísérle­tek az idén tavasszal ott is elkezdődnek, ötven kiválasz­tott területi KlSZ-bizottság- nál. Szolnok megyében Tö- rökszentmiklós és a hozzá tartozó nyolc község két- ezer-hétszáz KISZ-tagja, Ci­bakházán száz, Jászkdséren háromszáz KISZ-es vehet részt annak eldöntésében, hogy kiket tart alkalmasnak arra, hogy tagja legyen a város, a község KISZ-vezető testületének. Rajtuk múlik, hogy kezdeményező, önte­vékeny, bátor kiállású, alko­tó módon gondolkodó fiata­lok kerüljenek a szervezet élére. A KÍSÉRLETEK TAPASZ­TALATAI alapján tovább fi­nomodhat, tökéletesedhet a választás rendje, s mivel nincsenek mereven, előírt szabályok, a helyi ötletek­ből, az önálló gondolkodás­ból új, még nem alkalma­zott megoldások Is születhet­nek. A demokratizmust, a nyil­vánosságot garantáló mód­szert előbb-utóbb az ifjúsá­gi szövetség valamennyi ve­zető testületének megválasz­tásánál egyformáin érvénye­síteni fogják. Kovács Katalin Az Oscar-díjas Mephisto című film alkotói: Szabó István rendező, Klaus Maria Bran- dauer színész és Koitai Lajos operatőr új filmet forgatnak Redl ezredes címmel ma­gyar—NSZK—osztrák koprodukcióban. Képünkön: Gudrun Landgrebe, a női főszerep­lő és Szabó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents