Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

1984. FEBRUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tabák Lajos kitüntetése Az Elnöki Tanács Tabák Lajos nyugdíjas igazgatónak, a Szocialista Hazáért Ér­demrend tulajdonosának, több évtizedes kimagasló munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként párttagságának 60. és szüle­tésének 80. évfordulója al­kalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést és az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak köszöntő levelét Majo­ros Károly, a megyei pártbi­zottság első titkára adta át tegnap a pártszékházban. Az eseményen jelen voltak a megyei pártbizottság titká­rai. Bővülő magyar— szovjet áruházi csere A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésé­vel az idén két újabb szov­jet áruház kapcsolódik be a Centrum áruházakkal foly­tatott fogyasztásicikk-cseré- be. A Szovjetunióba elsősor­ban élelmiszereket, konfek- ció-és kötöttárut, logikai já­tékokat szállítanak, cserébe halkonzerveket, kerti szer­számokat, sportcikkeket, gyermefckerékpárókat, televí­ziós készülékeket, háztartási gépekeit hozunk be. Kezdetben kizárólag a moszkvai GUM áruház vál­lalkozott ilyen akció lebo­nyolítására, 1983-ban egy- egy leningrádi, odesszai, tal- linn'i áruház is bekapcsoló­dott. Idő közben a magyar partnerek száma is bővült, az együttműködésben a fő­városiakon kívül a kecs­keméti és a szolnoki Cent­rum áruház is részt vesz. Szakmai tanácskozás Több mint ötmilliárd a háztáji * és kisegítő gazdaságok termelése Segítség a feldolgozó vállalatoktól A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában dinamiku­san fejlődtek megyénkben a háztáji és kisegítő gazdasá­gok, amelyeknek a hazad el­látás és az export szempont­jából egyaránt meghatározó szerepük van a térség mező- gazdasági termelésében — hangzott el, mintegy ösz- szegzésképpen, azon a szak­mai tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt rendezett Szolnokon a megyei tanács és a Teszöv. Megtudhatták a jelenlévők — a kisterme­lést integráló mezőgazdasá­gi nagyüzemek és fogyasztá­si szövetkezetek szakembe­rei, a városi tanácsok me­zőgazdasági ügyintézői — azt is, hogy a megyében mintegy 86 ezer család fog­lalkozik, részint önellátásra, részint továbbértékesítésre, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek előállításá­val. A kisüzemi szektorban .található a megye tehénál­lományának 20,9 százaléka, a kocalótszám 56,4 százalé­ka és a juhállomány 20 szá­zaléka. A nagyüziemi termelést jól kiegészítő háztáji és kisegí­tő gazdaságok •— tevékeny­ségük jó megszervezésének, hatékony segítésének ered­ményeképpen — 1983-ban több mint ötmilliárd forint értékű terméket állítottak elő. Ez mintegy 25,3 százalé­kos részesedést jelent a megye összes mezőgazdasá­gi termelési értékéből. Az eredményhez a nagyüzemek és az áfészek tavaly az elő­ző évinél háromszorta több műtrágya, tíz százalékkal több kisgép, összesen több mint 50 millió forint értékű anyag és eszköz értékesíté­sével járultak hozzá. Jelen­tős segítséget adtak a kis­termelői szektornak a külön­böző felvásárló és feldolgo­zó vállalatok is. Az Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat például a vemheskoca- akcióban tavaly több mint négyezer jószágot helyezett ki a kistermelőkhöz. A Gá­bori aforgalmd és Malomipari Vállalat pedig az előző évi­hez képest 7,8 százalékkal növelte a kiskereskedelmi hálózatban értékesített ta­karmányok mennyiségét. A termeltetést és a fel­vásárlást szervezőknek egy­aránt azon kell munkálkod­niuk 1984-ben is — hang­zott el a tegnapi tanácskozá­son —, hogy továbbra is fennmaradjon, lehetőség sze­rint tovább javuljon a me­gyében a háztáji és kisegítő gazdaságokban a termelési színvonal. Nem kevés ez ügyben az érdekelték tenni­valója: megfelelő takar­mányellátást kell biztosítani a jelenlegi rekord létszámú állatállománynak; szakoso­dással elő kell segíteni a kisüzemi szektorban is a piaci igényekhez jobban iga­zodó termelési struktúra ki­alakítását; és kívánnivalót hagy még maga után a szer­ződéses fegyelem, valamint az értékesítési biztonság ja­vítása ifi. A jelenlévő vállalati kép­viselők arrpl is tájékoztat­ták a tanácskozás résztve­vőit, hogy a felsorolt tenni­valókhoz — amelyhez kö­zös érdekek fűznek termelő­ket, felvásárlókat és fel­dolgozókat — milyen segít­séget tudnak adni 1984-ben. A kistermelőkkel 56 mező- gazdasági nagyüzem közve­títésével kapcsolatot tartó ÁHV például a külpiacokon szinte kizárólagos kereslettel bíró fehér hússertésfajtából nagy mennyiségű vemhes kocát helyez ki ebben az év­ben. Megfelelő volt az ellátás n belkereskedelem mérlege az év elejéről A legtöbb árucikkből A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év első hónapjában 31,8 milliárd forint értékű árut értékesített, folyó árakon 9,5 szá­zalékkal többet, mint tavaly januárban. Vegyes iparcikkek­ből forint értékben 12,5 százalékkal élelmiszerekből és élve­zeti cikkekből 7,6, ruházati termékekből 4,8 százalékkal ér­tékesítettek többet, mint egy évvel korábban. A jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből a viszony­lag élénk kereslet mellett ki­egyensúlyozott, jó volt a kí­nálat. A kereskedelem és az ipar összehangolt munkájá­nak eredményeként az ár­emelés előtti napokban a hús és húskészítmények iránti megnövekedett keres­letet is sikerült kielégíteni. A többi alapvető élelmiszer­ből, tejből, tejtermékből, cu­korból, zsiradékból és liszt­félékből is megfelelő volt a választék, a rizs minőségét azonban több helyütt kifo­gásolták a vásárlók. Tovább­ra is kevésnek bizonyult a keksz és több más édesipari készítmény. A disznóvágás­hoz szükséges fűszerfélék többségükben rendelkezésre álltak. Burgonyából, zöld­ség- és gyümölcsfélékből az évszaknak megfelelő volt az ellátás, viszont az árak a ta­valyinál magasabbak. A ruházati cikkek kínála­ta az előző hónapokhoz ké­pest javult, elsősorban azért, mert a december végén be­érkezett import élénkítette a választékot, másrészt, mert a hazai ipar is igyekezett december végén lemaradá­sait Dótolni. Javult a kínálat egyebek között kártolt és fé­sűs szövetekből, férfi-, női és gyermekkonfekciókból, felső kötöttárukból. Nem volt viszont elegendő csecse­mőruházati cikk, időnként és helyenként hiányzott az üzletekből a tréningruha. A harisnyanadrágok és a zok­nik sem álltak rendelkezés­re megfelelő szín- és méret- választékban. Az iparcikkek közül jelen­tősen növekedett az építő­anyagok, továbbá a bútorok iránt a kereslet. Az igénye­ket a kereskedelem többsé­gében kielégítette. Személygépkocsikból csak­nem 50 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly januárban, mert a december végén beérkezett szállítmá­nyok egy részét is januárban adták el. A vasáruk közül szer­számfélékből, épület- és bú­torvasalásból, szeg- és csa­varfélékből továbbra is vá­laszték- és mérethiányok voltak. Szilárd tüzelésű kály­hákból, tűzhelyekből elegen­dőt kínált a kereskedelem, s javult a mezőgazdasági kis­gépek és eszközök választé­ka. A híradástechnikai cik­kek közül kevés volt a szí­nes televízió és a Hi-Fi to­rony. Változatlanul kevés a hazai hűtőszekrény, az auto­mata mosógép és az elektro­mos hősugárzó. Szilárd tüze­lőanyagból volt elegendő, a minőségi szenek azonban hiányoztak a Tüzép-telepek- ről. Az áremelések előtti na­pokban sok fűtőolajat vásá­rolt a lakosság, ezért a hó­nap végén átmeneti hiányok adódtak. Változatlanul erő­teljes a kereslet az építő­anyagok iránt, de a falazó­anyag. tetőcserép változatla­nul kevés. Ajtó- és ablakke­retekből mérséklődött a vá­lasztékhiány. Keserű búcsú—kalapoktól Egy jónak látszó Üzletről, ma Hazánkban legalábbis fur­csáinak tűnik, ha egy korsze­rű elektronikai termékeiről ismert vállalat kalapok ké­szítéséhez kezd. Persze: biz­tosan üzletet szimatoltak a cég vezetői a szokatlan pro­filbővítésben — villan agyunkba rögtön a megértő magyarázat. És nem is. so­kat tévedünk. Mert az Orion Rádió és Villamossági Vál­lalat. másokkal versengve, nem véletlenül állt sorompó­ba a Budapesti Kalapgyár megvételéért. A többék kö­zött televíziókat — a nem ritkán hiánycikknek száimí­Hogy a „vásárral” a köny- nyű ipari üzem rossz gazdál­kodásának következményeit is le kell nyelni, azt az új gazdák tudták — csak azt nem ismerték, pontosan mi­vel is terhelik meg saját munkájúik eredményeit. (A megszűnt vállalat úgyneve­zett mérlegbeolvasztással ke­rült az Orion keblébe.) Ar­ra senki nem számított — ál­lítják az új tulajdonosok —, hogy a Kalapgyár tavalyi vesztesége a 100 millió fo­rintot is meghaladja, hogy nyúlbőrökből egy papíron (csak így, mert az alapanyag jelentős része alig használ­hatóra öregedett) 25 milliót érő készletet ás megvesznek, hogy rettentően elhanyagolt üzemek kerülnek birtokukba mind Budapesten, mind Jász- fényszarun és Szolnokon. (A Fényszarun dolgozó 400 ka­lapgyári például csak két csapból juthatott iható víz­hez. a további tulajdonos az öltözőket szőrraktárrá alakí­totta, a legutóbbi, nem is túl nagy havazáskor az is kide­rült, hogy a nem is túl régi épületek tetőszigetelését tel­jesen ki kell cserélni.) Az Orionnak átgondolt — nevezzük így: stratégiai — elképzeléséi voltak, mit is akar például a Jászfénysza- run átvett új üzemmel ikez- denii. Az eredetileg is „oriö- nos”, viszonylag bonyolul­tabb munkához szokott em­bereket a budapesti köz­pontban összetettebb műsze­részi feladatok megoldására is képessé tennék, a Kalap­gyárból az Orion kötelékébe került dolgozókat pedig (az tó színeseket is —, vala­mint számítástechnikai esz­közöket készítő nagyüzem teivei szerint 25—30 száza­lékkal növeli termelését: ek­kora gyarapodáshoz pedig munkáskéz, termelő terület kell. A gyarapodás feltételei­nek minél gyorsabb megte­remtéséhez kínált jó lehető­séget — munkaerőt és már kész épületeket — a Kalap­gyár üzemeinek megvásárlá­sa. Csaikhát az üzlet nem egészein úgy sikerült, mint az Orion,nál az előzetes Ígé­retekre alapozva számítot­ták. Az Orionnak azonban ko­rántsem ezek a gondok okoz­zák a legtöbb bánatot. A legnagyobb baj az, hogy ve­zetői még ma sem sejthetik, mikor mondhatnak le végre a kalapokról. A veszteséggel, a nyúlbőrökkei együtt ugyan­is megvették'a Kalapgyár kötelezettségeit is. Például csupán Szovjetunióba 60 ezer 800 gyapjú kalapot kel­lene az idén szállítani a jog­utódnak, és — ha a kötbért nem akarja szaporítani — „illő lenne” a tavalyi, 75 ezer darabos lemaradást is pótolni. Ugyancsak szovjet vevők várnak tavaly óta hiába egy igen nagy tételű, nyári kalapokra szóló meg­rendelésük teljesítésére. Ez utóbbi dolgot nehezíti, hogy az Orion botcsinálta kalap­készítői még nem is tudják, miiként kezdjenek munkához: az üzletet ugyanis megkö­tötte az előző tulajdonos, a ..főfedők” mintáját, a gyár­tás technológiáját azonban máig — pontosabban 1984. január elsejéig — sem dol­gozta ki. Onion eredetileg sem akart mindenkit megtartani) egy­szerűbb, de a vállalat profil­jába illeszkedő munkák el­végzésére tanítanák be. Azt is meghatározták, milyen új teendőkkel bővül a fénysza­rui gyáregység tevékenységi köre. (Példul: a tv-kávákat már nem üresen szállítanák a végterméket gyártóhoz, hanem képcsővel és más elektronikai egységekkel fel­szerelve.) Csakhát a tervek konkretizálása, az új szer­zemény igazi birtokbavételé­nek ütemterve késik. Ma ugyanis Budapesten és Jász- fényszarun is inkább a ka­lapgyártás megszervezése okoz fejtörést. A budapesti, a kész kala­pokat készítő gyárnak a szakmát értő munkások többsége már tavaly év vé­gén búcsút mondott. Kalapos mestert keres az — elektro­nikai vállalat. Hiszen nélkü­lük a „megvett’ ikötelezetcse- gek nem teljesíthetők. És mit tudnak Ígérni a kalapos mesterséghez ragaszkodók­nak? Az Orion legfeljebb egy-két évig lehet munka­adójuk, utána — ha marad­ni akarnak — szakmát kell váltaniuk. Megtartani az em­bereket, és nem becsapni. Talán ez a legnehezebb eb­ben a „gazdacserében”. Mert a televíziók, számítástechini- ikai eszközök készítője nyil­ván azért ragaszkodik új . dolgozói többségé­hez, hogy ne kövesse elődje példáját, és kötele­zettségekből minél többet teljesítsen. „Vevőt" is várnak Csak így fogalmazhatunk, „minél többet.” Mert min­den szerződésnek eleget ten­ni, egyre kevesebb realitá­sa van. Márpedig kalapot ké­szíteni muszáj. Nemcsak azért, hogy minél kevesebb kötbért kelljen kifizetni: a 20 milliónál többet érő nyúl- bőrkészletet csak készter­mékként érdemes — lehet — értékesíteni. Igaz, nemcsak az Orion készíthet kalapot és szőrme­konfekciót, a „profilt” és a kötelezettségeket átadhatja más cégeknek. A vállalat il­letékesei egy biztató tárgya­lásnak már éppen a köze­pén tartanak. A nyári kala­pok és a szőrméből készített konfekció áruk gyártására vállalkozna a jászfényszarui Béke Tsz. Szívesen cserélne így munkaadót, körülbelül 80, a faluban lakó, megszo­kott foglalkozását nem szí­vesen otthagyó régi „kalap- gyáros” is. És nemcsak ők és az Orion járna jól. ha — a remélhetőleg az elsőnél jobb „boltot” — sikerülne nyélbe ütni: a termelőszö­vetkezet régen vágyik egy bevételt hozó melitéküzem- ágra. VSzJ. Hány bőrt lehet lehúzni? Még csak a stratégia Több tégla Tolnából Növeli exportját a húskombinát Tizenhét százalékkal növeli a termelését ebben az évben a Miskolci Húskombinát, s erre alapozva az exportját is. A korszerű nagyüzemben az elmúlt esztendőben, együt­tesen több mint negyvenmil­lió forintos költséggel új, nagy termelékenységű gépso­rokat szereltek fel. Ézek hasznosításával többek kö­zött a belföldön is közked­velt vérpörköltböl, májkoc­kás pástétomból, zempléni kolbászból készítenek többet. A hét elején — a szokásos­nál csaknem egy hónappal korábban begyújtották a ke­mencét a kölesdi Egyetértés Tsz téglagyárában, s egy hét múlva már a téglakiadás is megkezdődik. A Tolna me­gyei gazdaság terméké­re házépítő családok százai várnák három me­gyében, Székesfehérvártól Bajáig: idei tervük négymil­lió — a tavalyinál egymillió­val több — tégla előállítása és ennek felét előre kifizet­ték a vevők. A Tolna megyei tanács egymillió forint tá­mogatással segíti a kölesdi szövetkezet téglagyártásának növelését: a pénz felhaszná­láséval és saját beruházás­sal új nyerstégla-tároló szin­tet építenek május végére. Egy másik Tolna megyei téglagyár, a bonyhádi áfész tevéli gyára félmillióval nö­veli a termelést 1984-íben, így összesen csaknem négy és félmillió kisméretű téglát szállít a megye áfész-tele- peire. A gyárban gépi re­konstrukcióval teremtik meg a nagyobb termelés lehető­ségét. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetnél asztalos iparitanulókat is képeznek. Jelenleg tí­zen bútorasztalos szakmában tanulnak. Képünkön Pomázi József szakoktató ellenőrzi a fiatalok munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents