Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
1984. FEBRUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tabák Lajos kitüntetése Az Elnöki Tanács Tabák Lajos nyugdíjas igazgatónak, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának, több évtizedes kimagasló munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként párttagságának 60. és születésének 80. évfordulója alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést és az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának köszöntő levelét Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára adta át tegnap a pártszékházban. Az eseményen jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai. Bővülő magyar— szovjet áruházi csere A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével az idén két újabb szovjet áruház kapcsolódik be a Centrum áruházakkal folytatott fogyasztásicikk-cseré- be. A Szovjetunióba elsősorban élelmiszereket, konfek- ció-és kötöttárut, logikai játékokat szállítanak, cserébe halkonzerveket, kerti szerszámokat, sportcikkeket, gyermefckerékpárókat, televíziós készülékeket, háztartási gépekeit hozunk be. Kezdetben kizárólag a moszkvai GUM áruház vállalkozott ilyen akció lebonyolítására, 1983-ban egy- egy leningrádi, odesszai, tal- linn'i áruház is bekapcsolódott. Idő közben a magyar partnerek száma is bővült, az együttműködésben a fővárosiakon kívül a kecskeméti és a szolnoki Centrum áruház is részt vesz. Szakmai tanácskozás Több mint ötmilliárd a háztáji * és kisegítő gazdaságok termelése Segítség a feldolgozó vállalatoktól A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában dinamikusan fejlődtek megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok, amelyeknek a hazad ellátás és az export szempontjából egyaránt meghatározó szerepük van a térség mező- gazdasági termelésében — hangzott el, mintegy ösz- szegzésképpen, azon a szakmai tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt rendezett Szolnokon a megyei tanács és a Teszöv. Megtudhatták a jelenlévők — a kistermelést integráló mezőgazdasági nagyüzemek és fogyasztási szövetkezetek szakemberei, a városi tanácsok mezőgazdasági ügyintézői — azt is, hogy a megyében mintegy 86 ezer család foglalkozik, részint önellátásra, részint továbbértékesítésre, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek előállításával. A kisüzemi szektorban .található a megye tehénállományának 20,9 százaléka, a kocalótszám 56,4 százaléka és a juhállomány 20 százaléka. A nagyüziemi termelést jól kiegészítő háztáji és kisegítő gazdaságok •— tevékenységük jó megszervezésének, hatékony segítésének eredményeképpen — 1983-ban több mint ötmilliárd forint értékű terméket állítottak elő. Ez mintegy 25,3 százalékos részesedést jelent a megye összes mezőgazdasági termelési értékéből. Az eredményhez a nagyüzemek és az áfészek tavaly az előző évinél háromszorta több műtrágya, tíz százalékkal több kisgép, összesen több mint 50 millió forint értékű anyag és eszköz értékesítésével járultak hozzá. Jelentős segítséget adtak a kistermelői szektornak a különböző felvásárló és feldolgozó vállalatok is. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat például a vemheskoca- akcióban tavaly több mint négyezer jószágot helyezett ki a kistermelőkhöz. A Gábori aforgalmd és Malomipari Vállalat pedig az előző évihez képest 7,8 százalékkal növelte a kiskereskedelmi hálózatban értékesített takarmányok mennyiségét. A termeltetést és a felvásárlást szervezőknek egyaránt azon kell munkálkodniuk 1984-ben is — hangzott el a tegnapi tanácskozáson —, hogy továbbra is fennmaradjon, lehetőség szerint tovább javuljon a megyében a háztáji és kisegítő gazdaságokban a termelési színvonal. Nem kevés ez ügyben az érdekelték tennivalója: megfelelő takarmányellátást kell biztosítani a jelenlegi rekord létszámú állatállománynak; szakosodással elő kell segíteni a kisüzemi szektorban is a piaci igényekhez jobban igazodó termelési struktúra kialakítását; és kívánnivalót hagy még maga után a szerződéses fegyelem, valamint az értékesítési biztonság javítása ifi. A jelenlévő vállalati képviselők arrpl is tájékoztatták a tanácskozás résztvevőit, hogy a felsorolt tennivalókhoz — amelyhez közös érdekek fűznek termelőket, felvásárlókat és feldolgozókat — milyen segítséget tudnak adni 1984-ben. A kistermelőkkel 56 mező- gazdasági nagyüzem közvetítésével kapcsolatot tartó ÁHV például a külpiacokon szinte kizárólagos kereslettel bíró fehér hússertésfajtából nagy mennyiségű vemhes kocát helyez ki ebben az évben. Megfelelő volt az ellátás n belkereskedelem mérlege az év elejéről A legtöbb árucikkből A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év első hónapjában 31,8 milliárd forint értékű árut értékesített, folyó árakon 9,5 százalékkal többet, mint tavaly januárban. Vegyes iparcikkekből forint értékben 12,5 százalékkal élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 7,6, ruházati termékekből 4,8 százalékkal értékesítettek többet, mint egy évvel korábban. A jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a viszonylag élénk kereslet mellett kiegyensúlyozott, jó volt a kínálat. A kereskedelem és az ipar összehangolt munkájának eredményeként az áremelés előtti napokban a hús és húskészítmények iránti megnövekedett keresletet is sikerült kielégíteni. A többi alapvető élelmiszerből, tejből, tejtermékből, cukorból, zsiradékból és lisztfélékből is megfelelő volt a választék, a rizs minőségét azonban több helyütt kifogásolták a vásárlók. Továbbra is kevésnek bizonyult a keksz és több más édesipari készítmény. A disznóvágáshoz szükséges fűszerfélék többségükben rendelkezésre álltak. Burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből az évszaknak megfelelő volt az ellátás, viszont az árak a tavalyinál magasabbak. A ruházati cikkek kínálata az előző hónapokhoz képest javult, elsősorban azért, mert a december végén beérkezett import élénkítette a választékot, másrészt, mert a hazai ipar is igyekezett december végén lemaradásait Dótolni. Javult a kínálat egyebek között kártolt és fésűs szövetekből, férfi-, női és gyermekkonfekciókból, felső kötöttárukból. Nem volt viszont elegendő csecsemőruházati cikk, időnként és helyenként hiányzott az üzletekből a tréningruha. A harisnyanadrágok és a zoknik sem álltak rendelkezésre megfelelő szín- és méret- választékban. Az iparcikkek közül jelentősen növekedett az építőanyagok, továbbá a bútorok iránt a kereslet. Az igényeket a kereskedelem többségében kielégítette. Személygépkocsikból csaknem 50 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly januárban, mert a december végén beérkezett szállítmányok egy részét is januárban adták el. A vasáruk közül szerszámfélékből, épület- és bútorvasalásból, szeg- és csavarfélékből továbbra is választék- és mérethiányok voltak. Szilárd tüzelésű kályhákból, tűzhelyekből elegendőt kínált a kereskedelem, s javult a mezőgazdasági kisgépek és eszközök választéka. A híradástechnikai cikkek közül kevés volt a színes televízió és a Hi-Fi torony. Változatlanul kevés a hazai hűtőszekrény, az automata mosógép és az elektromos hősugárzó. Szilárd tüzelőanyagból volt elegendő, a minőségi szenek azonban hiányoztak a Tüzép-telepek- ről. Az áremelések előtti napokban sok fűtőolajat vásárolt a lakosság, ezért a hónap végén átmeneti hiányok adódtak. Változatlanul erőteljes a kereslet az építőanyagok iránt, de a falazóanyag. tetőcserép változatlanul kevés. Ajtó- és ablakkeretekből mérséklődött a választékhiány. Keserű búcsú—kalapoktól Egy jónak látszó Üzletről, ma Hazánkban legalábbis furcsáinak tűnik, ha egy korszerű elektronikai termékeiről ismert vállalat kalapok készítéséhez kezd. Persze: biztosan üzletet szimatoltak a cég vezetői a szokatlan profilbővítésben — villan agyunkba rögtön a megértő magyarázat. És nem is. sokat tévedünk. Mert az Orion Rádió és Villamossági Vállalat. másokkal versengve, nem véletlenül állt sorompóba a Budapesti Kalapgyár megvételéért. A többék között televíziókat — a nem ritkán hiánycikknek száimíHogy a „vásárral” a köny- nyű ipari üzem rossz gazdálkodásának következményeit is le kell nyelni, azt az új gazdák tudták — csak azt nem ismerték, pontosan mivel is terhelik meg saját munkájúik eredményeit. (A megszűnt vállalat úgynevezett mérlegbeolvasztással került az Orion keblébe.) Arra senki nem számított — állítják az új tulajdonosok —, hogy a Kalapgyár tavalyi vesztesége a 100 millió forintot is meghaladja, hogy nyúlbőrökből egy papíron (csak így, mert az alapanyag jelentős része alig használhatóra öregedett) 25 milliót érő készletet ás megvesznek, hogy rettentően elhanyagolt üzemek kerülnek birtokukba mind Budapesten, mind Jász- fényszarun és Szolnokon. (A Fényszarun dolgozó 400 kalapgyári például csak két csapból juthatott iható vízhez. a további tulajdonos az öltözőket szőrraktárrá alakította, a legutóbbi, nem is túl nagy havazáskor az is kiderült, hogy a nem is túl régi épületek tetőszigetelését teljesen ki kell cserélni.) Az Orionnak átgondolt — nevezzük így: stratégiai — elképzeléséi voltak, mit is akar például a Jászfénysza- run átvett új üzemmel ikez- denii. Az eredetileg is „oriö- nos”, viszonylag bonyolultabb munkához szokott embereket a budapesti központban összetettebb műszerészi feladatok megoldására is képessé tennék, a Kalapgyárból az Orion kötelékébe került dolgozókat pedig (az tó színeseket is —, valamint számítástechnikai eszközöket készítő nagyüzem teivei szerint 25—30 százalékkal növeli termelését: ekkora gyarapodáshoz pedig munkáskéz, termelő terület kell. A gyarapodás feltételeinek minél gyorsabb megteremtéséhez kínált jó lehetőséget — munkaerőt és már kész épületeket — a Kalapgyár üzemeinek megvásárlása. Csaikhát az üzlet nem egészein úgy sikerült, mint az Orion,nál az előzetes Ígéretekre alapozva számították. Az Orionnak azonban korántsem ezek a gondok okozzák a legtöbb bánatot. A legnagyobb baj az, hogy vezetői még ma sem sejthetik, mikor mondhatnak le végre a kalapokról. A veszteséggel, a nyúlbőrökkei együtt ugyanis megvették'a Kalapgyár kötelezettségeit is. Például csupán Szovjetunióba 60 ezer 800 gyapjú kalapot kellene az idén szállítani a jogutódnak, és — ha a kötbért nem akarja szaporítani — „illő lenne” a tavalyi, 75 ezer darabos lemaradást is pótolni. Ugyancsak szovjet vevők várnak tavaly óta hiába egy igen nagy tételű, nyári kalapokra szóló megrendelésük teljesítésére. Ez utóbbi dolgot nehezíti, hogy az Orion botcsinálta kalapkészítői még nem is tudják, miiként kezdjenek munkához: az üzletet ugyanis megkötötte az előző tulajdonos, a ..főfedők” mintáját, a gyártás technológiáját azonban máig — pontosabban 1984. január elsejéig — sem dolgozta ki. Onion eredetileg sem akart mindenkit megtartani) egyszerűbb, de a vállalat profiljába illeszkedő munkák elvégzésére tanítanák be. Azt is meghatározták, milyen új teendőkkel bővül a fényszarui gyáregység tevékenységi köre. (Példul: a tv-kávákat már nem üresen szállítanák a végterméket gyártóhoz, hanem képcsővel és más elektronikai egységekkel felszerelve.) Csakhát a tervek konkretizálása, az új szerzemény igazi birtokbavételének ütemterve késik. Ma ugyanis Budapesten és Jász- fényszarun is inkább a kalapgyártás megszervezése okoz fejtörést. A budapesti, a kész kalapokat készítő gyárnak a szakmát értő munkások többsége már tavaly év végén búcsút mondott. Kalapos mestert keres az — elektronikai vállalat. Hiszen nélkülük a „megvett’ ikötelezetcse- gek nem teljesíthetők. És mit tudnak Ígérni a kalapos mesterséghez ragaszkodóknak? Az Orion legfeljebb egy-két évig lehet munkaadójuk, utána — ha maradni akarnak — szakmát kell váltaniuk. Megtartani az embereket, és nem becsapni. Talán ez a legnehezebb ebben a „gazdacserében”. Mert a televíziók, számítástechini- ikai eszközök készítője nyilván azért ragaszkodik új . dolgozói többségéhez, hogy ne kövesse elődje példáját, és kötelezettségekből minél többet teljesítsen. „Vevőt" is várnak Csak így fogalmazhatunk, „minél többet.” Mert minden szerződésnek eleget tenni, egyre kevesebb realitása van. Márpedig kalapot készíteni muszáj. Nemcsak azért, hogy minél kevesebb kötbért kelljen kifizetni: a 20 milliónál többet érő nyúl- bőrkészletet csak késztermékként érdemes — lehet — értékesíteni. Igaz, nemcsak az Orion készíthet kalapot és szőrmekonfekciót, a „profilt” és a kötelezettségeket átadhatja más cégeknek. A vállalat illetékesei egy biztató tárgyalásnak már éppen a közepén tartanak. A nyári kalapok és a szőrméből készített konfekció áruk gyártására vállalkozna a jászfényszarui Béke Tsz. Szívesen cserélne így munkaadót, körülbelül 80, a faluban lakó, megszokott foglalkozását nem szívesen otthagyó régi „kalap- gyáros” is. És nemcsak ők és az Orion járna jól. ha — a remélhetőleg az elsőnél jobb „boltot” — sikerülne nyélbe ütni: a termelőszövetkezet régen vágyik egy bevételt hozó melitéküzem- ágra. VSzJ. Hány bőrt lehet lehúzni? Még csak a stratégia Több tégla Tolnából Növeli exportját a húskombinát Tizenhét százalékkal növeli a termelését ebben az évben a Miskolci Húskombinát, s erre alapozva az exportját is. A korszerű nagyüzemben az elmúlt esztendőben, együttesen több mint negyvenmillió forintos költséggel új, nagy termelékenységű gépsorokat szereltek fel. Ézek hasznosításával többek között a belföldön is közkedvelt vérpörköltböl, májkockás pástétomból, zempléni kolbászból készítenek többet. A hét elején — a szokásosnál csaknem egy hónappal korábban begyújtották a kemencét a kölesdi Egyetértés Tsz téglagyárában, s egy hét múlva már a téglakiadás is megkezdődik. A Tolna megyei gazdaság termékére házépítő családok százai várnák három megyében, Székesfehérvártól Bajáig: idei tervük négymillió — a tavalyinál egymillióval több — tégla előállítása és ennek felét előre kifizették a vevők. A Tolna megyei tanács egymillió forint támogatással segíti a kölesdi szövetkezet téglagyártásának növelését: a pénz felhasználáséval és saját beruházással új nyerstégla-tároló szintet építenek május végére. Egy másik Tolna megyei téglagyár, a bonyhádi áfész tevéli gyára félmillióval növeli a termelést 1984-íben, így összesen csaknem négy és félmillió kisméretű téglát szállít a megye áfész-tele- peire. A gyárban gépi rekonstrukcióval teremtik meg a nagyobb termelés lehetőségét. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetnél asztalos iparitanulókat is képeznek. Jelenleg tízen bútorasztalos szakmában tanulnak. Képünkön Pomázi József szakoktató ellenőrzi a fiatalok munkáját
