Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
1984. FEBRUAR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bevonulási ünnepség Szolnokon A megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, valamint a Hazafias Népfront megyei Bizottsága tegnap délután Szolnokon, a Jubileum téren rendezte meg a sorkatonai szolgálatra behívott fiatalok nyilvános bevonulási ünnepségét. A búcsúztatón részt vett dr. Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kuti György, a megye] taA bevonuló fiatalok csoportja nács vb titkára, dr. Krasz- nai Géza, a HNF megyei Bizottságának elnöke és Munkácsi István ezredes a megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Répási István alezredes köszöntötte a bevonuló fiatalokat és az őket elkísérő szülőket, hozzátartozókat, barátokat. A hagyományok szerint leszerelő társai nevében Gyenes Mátyás szakaszvezető adta át fegyverét az újonc Busi Lászlónak. A szülők nevében a fiát is búcsúztató Busi Lászlóné lépett ezután a mikrofonhoz, majd Utassy László őrnagy jelképesen átvette a fiatalokat a hadsereg számára. Kiss Lajos Nagy események nélkül Koszorúzási ünnepség Tisza lózsef sírjánál Tisza József, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzás i ünnepségét rendeztek tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sírkertjében. A sírra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Dénes Lajos miniszterhelyettes, Gősy Sándor, az MSZMP Minisztériumi Bizottságának titkára és Soós Gábor nyugalmazott államtitkár helyezték el a megemlékezés koszorúit. Az Országos Tervhivatal részéről Csendes Béla elnök- helyettes és Ozsvald László a pártbizottság titkára, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseletében Lehoczkd Mihály főtitkárhelyettes és Horváth Gyula alapszervezeti párttitkár, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében Majoros Károly első titkár* és Mohácsi Ottó, a Szolnok megyei Tanács elnöke koszorúzott. A kegyelet, a tisztelet virágait elhelyezték a síron Tisza József családjának tagjai, barátai, harcostársai. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. H tavalyi egy volt a dolgos évek közül Falugyűlés Jászjákóhalmán Szombat este zsúfolásig megtelt nagyterem fogadta az utolsó percben érkező jákóhalmaiakat a művelődési házban. A falugyűlés népes elnöksége nem vonult fel a színpadra, hanem közvetlenül a hallgatók előtt foglalt helyet. A csendes várakozás monoton zaját a Himnusz hangjai szakították meg, és közel háromszázan emelkedtek fel a székekről. Plakátok és hangszórók hirdették a falugyűlés időpontját, és még több száz meghívót is kiküldtek. Az elmúlt év, sőt a korábbiak se hoztak különleges eseményt a község életébe, 1983 egy volt a többi dolgos év között. A nagy iparosmúltú falu lakói nem tüzes vitára, égető problémák megoldására gyűltek össze, hanem egy év reális értékelésére. Muhari Árpádné a Hazafias Népfront községi titkára megnyitó beszédében egy személycseréről tájékoztatta a lakókat. A korábbi tanácselnök, Pál József, egészségi állapota miatt kényszerült a 13 éve végzett munkától megválni. Sziráki Benedek, az új elnök, bár két hónap alatt már sokan megismerték, most mutatkozott be a falunak. (Legalább olyan kíváncsiak voltak rá, mint a beszámolóra.) Az egyórás beszámoló részletes és alapos volt, szólt a község gazdasági, társadalmi, kulturális életéről, kitért az egészségügy, a kereskedelem, szolgáltatások helyzetére, és megemlítette a ’84-es főbb feladatokat. A három- ezer-kétszázötvenegy lakosú községből a kiáramlás megszűnt, a lélekszám évek óta változatlan. Tovább tart a több éve elkezdődött folyamat, hogy Jászberényből kiköltöznek az emberek. A közlekedés jó, az alapellátás színvonala megfelelő, és természetesen a telek, a lakás sokkal olcsóbb, mint a városban. A múlt év legnagyobb vállalkozása az egészségház építése volt. A Béke Tsz. a Jövő Asztalos Ktsz szocialista brigádjai, a honvédség és a lakosság 793 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, ezen felül 140 ezer forint gyűlt össze önkéntes befizetésekből. Július 1-től két orvosi rendelő, az anya- és gyermekvédelmi szolgálat költözik be, majd ugyanott szeptembertől megkezdődik a fogorvosi rendelés is. A nyári krónikus ivóvízhiány nem vetődött már fel, mindenki tudott róla, hogy a hetekben kezdődött meg egy új kút fúrása. A lakók azt is tudomásul vették, hogy addig házi bekötéseket sem engedélyeznek, míg az új kutat a hálózatra nem kötik — ez a második félévben várható. A közel száz kisiparos 32 szakmában dolgozik. Üj szakmák jelentek meg a községben, így kozmetikus, száraztészta-készítő, bérfűrészelő. Hiány van viszont autószerelőből háztartási kisgépszerelőből, rádió- és villamossági műszerészből. Az ABC áruházban javult a tőkehúskínálat, azonban előfordul, hogy a későn érkezők nem kapnak tejet vagy kenyeret. A műszaki boltban ezek után növényvédő szereket is árusítanak. A szeméttelepet évekkel ezelőtt megépítették, a szemetelés mégse került le a napirendrőL Az egyik hozzászóló szóvá tette, hogy módosítani kellene a gyógyszertár nyitvatartási rendjét, egy másik az utca feltöltése miatt szólt. Egy pedagógus az öreg iskola udvarának rendezését kérte, egy apuka pedig a tsz-étkeztetést dicsérte, az iskolai napközi főztjével szemben. Véleménye általános egyetértésre talált. Az egyik tanácsi dolgozó arra figyelmeztett, hogy a kiemelt fejlesztések mellett gondot és pénzt kell fordítani az apró igények kielégítésére is, mert évek során azok felhalmozódnak. Agócs László tsz- és megbízott községi párttitkár hangsúlyozta, hogy a jákó- halmiaknak nem kell szégyenkezniük a múlt évi eredményeikkel, 11 millió forintos társadalmi munkájukkal más települések előtt. A tíz felszólaló véleményét, kérését még a fórumládában ösz- szegyűltek egészítették ki. A tanácselnök válaszából kiderült. hogy lesz hirdetőtábla a piactéren, a falugyűlést jövőre és azután nem szombaton. hanem hétfőn tartják, a gyaloghíd a Holt-Tárnán nem balesetveszélyes, a köz- világítási hibákat az ÉMÁSZ hetenként javítja. A kereskedelemről, ellátásról nem volt kérdés, hiába készült fel a megyei tanács és az áfész képviselője, az elmúlt hetekben, hónapokban ugyanis már több fórumon megtárgyalták a gondokat. A bő kétórás falugyűlés után a Pávakör műsorát hallgatták meg az érdeklődők. A Jászságban Megnőtt az építési kedv A tavaly bevezetett kedvező építési hitelfeltételek következtében Szolnok megyében nőtt a családi házak építésének aránya. Az OTP jászberényi fiókjához tartozó 10 településen az építési ütem korábban sem volt alacsony, de a múlt évben (’82-Jhöz képest) kimagaslóan nagy, 132 százalékos növekedés volt. Jászberény mellett különösen Fényszarun és Alsószentgyörgyön nőtt meg az építési kedv. A fiók dolgozói társadalmi fórumokon ismertették a kölcsönfeltételeket, felkeresték a munkahelyeket is. Természetesen nem nőtt volna több mint kétszeresére a kislakásépítés, ha kevés az építési telek. A tanácsok az igényeknek megfelelően részlegesen közművesített telkekhez juttatták az építőket. Lukácsi Pál Üj telephelyet épít Karcagon a Volán 7. sz. Vállalat. Kivitelezési munkákat a Szolnok megyei ÁÉV végzi. Képünkön: betonozzák a telep olajmentesítő medencéjét I Keddi tegvxetitnkl Családi asztal „Inkább mi megyünk haza anyáékhoz, ők ritkán jönnek hozzánk. Nem is nagyon hívjuk őket, mert olyan kicsi a lakás, hogy úgysem férnénk el. Egy másfél szobás lakótelepi lakás igazán nem alkalmas családi összejövetelek tartására. Persze mi nagyon elfoglaltak vagyunk, így azután jó, ha évente egyszer meglátogatjuk anyuékat, a testvéreket” — mondta szinte magától értetődően fiatalasszony ismerősöm. Jártam a lakásukban, nem is láttam ott olyan asztalt, amelyet körülül- hetne egy család, hogy együtt ebédeljen, vacsorázzon. És jártam másutt is, és szomorúan tapasztaltam: nem divat ma már a lakásokban ,a családi asztal. Szinte sehol sem láttam olyan asztalt, amely mellett elpoharaz- gathatna, elbeszélgethetne szülő, testvér, rokon, jóbarát. Szomorú ez, mert az asztalokkal együtt tűnnek el, vagy legalábbis egyre ritkábbak a családi összejövetelek. Talán meg sem fordul a fejünkben, hogy menynyivel szegényebbek leszünk ezáltal. Magamban régi családi összejövetelek szívet melengető emlékét őrzöm. Karácsonyesték meghitt hangulatát, amikor a fenyőgyújtás után a vacsoraasztal mellé telepedtek anyámék. a nagyszülők és mi, gyerekek. Milyen vidáman folyt a szó olyankor. Aztán előkerült a dió és mi „vérre menő” kártyacsatákat vívtunk egy szem dióért. Névnapok emléke idéződik fel bennem, ahol ott voltak a nagynénik, a nagybácsik, a nagyszülők, s ahol ki nem fogytak az anek- dotázásból az „öregek”. Mennyit nevettünk tréfálkozásaikon. Minden egyes ilyen találkozás csak erősítette bennünk a családi összetartozás szálait. Később, amikor már felnőttünk, tudtuk, hogy van családi háttér, vannak szeretteink, akikhez tartozunk, akikre bármikor, bármilyen helyzetben számíthatunk. Mert az a mi számunkra természetes volt, ha a családból valakinek gondja lett, azon közösen igyekeztünk segíteni, és ha valakit valamilyen boldogság ért, annak mindannyian örültünk. A megpróbáltatások idején — kinek életében ne lennének ilyen időszakok —, mennyi erőt, segítséget adott, elviselhetővé tette a már-már elviselhetetlent is a testvérek, a szülők. a rokonok együttérzése, szerető támogatása. Manapság sokat beszélünk arról, hogy sok a magányos ember. Jó anyagi körülmények között is magányosan — boldogtalanul — élnek egyesek. Sokszor eszembe jutott már: vajon sokak magánya nem azzal függ össze, hogy — képletesen szólva — nagyon régen fölkeltek a családi asztaltól, aztán nem ültek mellé többé? Hogy elhanyagoltak családi, rokoni kapcsolatokat, mert „olyan sok az elfoglalt-- ság, mert ki ér arra rá, hogy látogasson öreg szülőt, testvért, barátot, mert a papa folyton vitatkozik valamin, mert drága a vonatjegy, mert, mert. mert...” Kifogások hosszan sorolhatók, a valódi és a vélt sérelmek is, amik miatt nem keressük többé sem X-et, sem Y-t. Amíg az ember fiatal — legyünk őszinték — nem érzi annyira fontosnak, lényegbevágónak a családi kapcsolatok ápolását. Ám ahogyan múlnak az évek, egyre inkább rájövünk: az ember nem magányosságra született, és az élettárs, a gyerek mellett fontosak a rokoni kapcsolatok is. Igen. minden otthonban szükség van a családi asztalra. És az nem lehet igazi kifogás, hogy kicsi a lakás. A családi asztal valójában nem is asztal kérdése. V. V. Több százmilliós kár tűz miatt Fokozott ellenőrzés, riadó próbaképpen Tavaly az országban 9 ezer 932 tűz volt, ez a szám az 1982. évinél 1211-gyel nagyobb. Ha azonban az újjáépítési és helyreállítási költségeiket, továbbá a termeléskiesést is figyelembe vesszük, a veszteség ennek az összegnek többszöröse. A tüzek következtében 184-en meghaltak, 584-en pedig megsérültek — mondotta Varga Károly tűzoltó-vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségében tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta az újságíróknak, hogy a múlt éviben az iparban 648 tűz. több mint 200 millió forint kárt okozott. A mezőgazdaságiban a tűzesetek száma 2286 volt, a kár értéke azonban az iparéhoz viszonyítva alig valamivel több mint 50 százaléka: 123 millió forint. A tüzeknek csaknem fele, a károknak egyharmada a lakóházakban keletkezett. Az előidéző okok között az elektromos vezetékek hibái, a gyermekek gondatlansága, hibás tüzelő-, fűtőberendezés és a dohányzás volt a leggyakoribb. Tavaly a dohányzás 1835 esetben okozott tüzet. Sajnos, jellemző az ágyban dohányzás, amelynek folytán az elmúlt év során 84- en haltak meg. Ám előfordult tűz a dohányzástól az ipariban, a mezőgazdaságban és az erdőkben egyaránt. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága —a tüzek gyakoriságára és a tömeges veszélyeztetettségre való tekintettel — 1984-et a 'lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította. Ebben az évben szigorítják és számszerűen is növelik ellenőrző tevékenységüket, valamint fokozzák a lakosság körében a t űzmegelőzésre vonatkozó propagandamunkát Egyes lakótelepeken próbaképpen tűzriadót rendelnek majd el. A BM Tűzoltóság országos parancsnoka az újságírók . kérdéseire elmondotta, hogy abszolút biztonság a tűzvédelemben sem képzelhető el. De ha összevetjük a tűzesetek számát a veszélyforrások jelentős növekedésével, a tüzek során veszélybe került és megmentett értékek nagyságával elmondható, hogy az ország tűzvédelmi helyzete megnyugtató. Varga Károly rámutatott arra is. hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos anyagi igények csak a népgazdaság teherbíró képességéhez mérten teljesülhetnek, az ésszerű kockázatvállalás elve alapján. Ezért elsősorban a tüzek megelőzését hatékonyan és ugyanakkor gazdaságosabban szolgáló ismert módszerek alkalmazását tartja szükségesnek.
