Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
1984. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Üj tantermekkel, könyvtárhelyiséggel bővül az alattyáni általános iskola. Építésében a község lakói több millió forint értékű társadalmi munkát végeznek Toborzás nőikül Háromszáz fiatal— érdekes programok Családias hangulat a Lehel Vezér Gimnázium ifjúsági klubjában Ha mostanában szó esik az ifjúsági klubokról, magáról a mozgalomról, akkor általában ilyesféle megállapítások hangzanak el: a fiatalok érdeklődése az utóbbi pár esztendőben megcsappant a klubok iránt: a klubok megfelelő patronáló, vezető híján nem nagyon találják helyüket; tevékenységük ellaposodott, a diszkóra korlátozódott. A mozgalomra jellemző a működési engedély- lyel rendelkező közösségek számszerű csökkenése is. Az ifjúsági klubok között sajátos helyet foglalnak el azok, amelyek középiskolában működnek, az adott intézmény tanulóifjúságának jelentős részét magukba tömörítik. Az úgynevezett diákklubok élete eltérő a többitől, hiszen a tevékenység kapcsolódik, alkalmazkodik a tanévhez, az iskolai munkához, elsősorban hétvégén tartja foglalkozásait, nagy létszámú tagságot tömörít. Szolnok megye gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban és a szakmunkásképző intézetekben húsz ifjúsági klubot tartanak számon. Az egyenletes, tartalmas munkát végzők, a diákok érdeklődését tükröző programokkal jelentkezők közé tartozik a Lehel Vezér Gimnázium KlSZ-klubja, amelynek az intézmény tanulói közül több mint háromszázan (!) tagjai. — Tíz évvel ezelőtt alakultunk meg. egy esztendőre rá már működési engedélyünk is volt — magyarázta Csörgő Terézia, a klub patronáló tanára. — Kezdettől fogva a programajánlásokat a gyerekek készítették, az ötletekből soha nem volt hiány. Eleinte osztályteremben tartottuk a foglalkozásokat, de azt kinőttük, igazán nem is volt alkalmas a klubéletre. A szülők és a diákok rengeteg társadalmi munkát végeztek, hogy az egykori szenespin- céből a mai klubot kialakítsák. Már hét éve. hogy ide beköltözhettünk. Megnőttek a lehetőségek, és ezzel együtt a létszám is. Harminc-negv- ven lelkes fiatallal kezdtük, ma ennek tízszerese a tagság. — Miért lett ennyire nén- szerű a klub, és lehet-e klubéletről beszélni ekkora létszámmal? — A városban túl sok lehetőség nem kínálkozik arra, hogy a fiatalok hasznosan töltsék el szabadidejüket, felszabadultan szórakozhassanak, márpedig ezt igénylik. Ez a kikapcsolódás nem kerül pénzbe, illetve a tagsági díj jogosít a rendezvények látogatására, s ez minimális összeg. Egyébként a nagy létszám ellenére családias a légkör, visszajárnak a régi diákjaink is. Az állandó foglalkozást péntek délután tartjuk. Az ötnapos tanítási hét bevezetése és a fakultáció miatt nehéz ösz- szehozni a programokat, de ha úgy adódik, a hét közbeni politikai előadásnak is mindig van közönsége. Törekszünk arra, hogy a klubban látottak, hallottak kiegészítsék az iskolai munkát, a tanulókat érintő kérdésekkel foglalkozzanak. A patro- nálást igyekszem úgy végezni, hogy éppen csak figyelem a munkát, a két klubvezető és a közösség bonyolítja a rendezvényeket. Nem szeretném, ha úgy éreznék, hogy az önállóságuk csorbítva van. A hangulatos otthonban, a pince helyiségeiben a diákok kalauzoltak végig. Lelkesen magyarázták, melyik a táncterem, hol lehet csendben beszélgetni, ha szól a muzsika. — Szeretünk ide lejárni és mindenki nagyon várja a péntek estéket — mondta Balogh Marianna, a klub egyik vezetője. — Még a „ta- nulós” diákok is megengednek maguknak annyit, hogy ilyenkor fellélegezzenek, tánc közben elfelejtsék a hét közben adódott problémákat, feloldják a feszültséget, ami nemcsak a felnőtteknél van meg, hanem nálunk is. — Ki lehet a klub tagja, hogyan zajlanak ezek a péntek esti összejövetelek? — Ahhoz, hogy valaki klubtag legyen, KISZ-tagnak kell lennie, zömmel iskolánk jelenlegi és egykori tanulói -válthatnak igazolványt a tagsági díj ellenében, de az erősáramú szakközépiskolából is járnak ide fiatalok rendszeresen — világosított fel Borics Krisztina. — Minden héten valamelyik osztály ügyeletet vállal, ellenőrzi a belépőket, biztosítja a rendet és felkér egy tanárt is, aki az est során velünk van. Ez az osztályközösség ilyenkor műsort ad, bemutatja tudományát, mit tud. A lehető legváltozatosabb ötletekkel igyekszik mindenki kirukkolni. Az alkalmi zenekarok koncerteket adnak, diákcsínyeket fűznek csokorba, paródiák hangzanak el. Ezt tánc követi. Nem diszkó, hanem olyan muzsika szól, amit mi nagyon szeretünk, vagyis Illés, LGT, Beatles. Akkorákat szoktunk táncolni, hogy szinte már csúszkálunk az izzadságcsep- peken. — Rettentően sajnálom, mondta Pataki Judit —, hogy utolsó éves vagyok — mert így legfeljebb csak visszajárok majd a klubfoglalkozásokra, de nem vehetek részt olyan aktívan, mint eddig. Itt soha nem kellett toborozni a fiatalokat ha irodalmi est. vagy politikai fórum volt, szívesen jött mindenki, amikor a plakáton elolvasta a programot. Elég sok a bejáró tanuló, de ha a klubban foglalkozás van, a későbbi busszal mennek haza. Ez már szinte természetes. • • * A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium KISZ-klubja az elmúlt évben végzett munkája elismeréséül harmadszor nyerte el a „kiváló” címet. V. Fekete Sándor Magyarországon először A Wert her bemutatójára Operaház Űjabb dalműved gyarapodik a Magyar Állarhi Opera- ház repertoárja: március 3- án és 5-én kettős szereposztásiban mutatják be az Erkel Színháziban Massenet Wer- ther című operáját. A premier eevfoen magyarországi 'smutató lesz, hiszen a kompozíció dallama eddig még nem csendült fed magyar színházban. Massenet Goethe Werther- jének forgatókönyve alapján komponálta operáját. A mű a címszereplő boldogtalan szerelmének, társadalmi kudarcainak története, egyben a kor tükörképe. A regényből számos zenei kompozíció született. Massenet alkotását 18!)4-ben mutatták be nagy sikerrel Bécsben. Múzeum a Cifra Malom Múzeum lesz az ország legrégibb, eredeti állapotában fennmaradt malma, a tatai Cifra Miálom, amely amely egyben építészeti érdekesség is: ez egész Közép- Európa legnagyobb belső fesztávú építménye. A Komárom megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat által berendezendő malommúzeumban a malomipari eljárásokat, a malomipar fejlődését tanulmányozhatják majd az érdeklődők. Töretion a kórusmozgalom, kevés a zenekar Mérlegen a megye zenei élete A KÖTA megyei szervezetének elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott Szolnokon, amelyen elkészítették az 1983-as év mérlegét, s megvitatták az idei esztendő feladatait. Az elmúlt évben a megyei szervezet kiemelt tennivalói között szerepelt a felnőtt, illetve a középiskolai kórusok közötti kapcsolat szélesítése, elsősorban az utánpótlás bizMiközben az elmúlt évben nem sikerült megalakítani egyetlenegy ifjúmunkás kórust sem, — s változatlanul hullámvölgyben volt a szolnoki 605-ös számú és a törökszentmiklósi 604-es számú szakmunkásképző intézet egykor szép napokat látott kórusa is — igen örvendetesen megnövekedett az Éneklő ifjúság mozgalomba bekapcsolódó úttörő és középiskolai kórusok száma. Hetvennyolc úttörő és harminckettő középiskolai kórus tartozott tavaly megyénkben a neves mozgalomhoz. A mennyiségi növekedés mellett minőségi fejlődést is tapasztalhattunk a kórusok munkájában. A megyei és a területi bemutatókon az úttörőkórusok közül 27 arany, 32 ezüst és 8 bronz minősítést ért el. A középiskolai kórusok versenyében pedig 17 arany, 10 ezüst és 1 bronz minősítés talált gazdára. Emellett 6 kórus nyerte el az Év kórusa címet, tizennégy kar műsorait felvette, s megörökítette a rádió, három kórus pedig nemzetközi hangversenyen is bemutatkozott. A kórusok természetesen a versenyeken, bemutatókon kívül az adott települések kulturális életében is jelentős szerepet vállaltak. Tavaly mintegy hatszáz rendezvényen szerepeltek az Éneklő ifjúság mozgalom kórusai. Az elmúlt évben két országos rendezvény házigazdája volt Szolnok. A megye zenei életének elismeréseként Szolnok adhatott otthont a szimfonikus zenekarok, valamint a szövetkezeti kórusok országos találkozójának. Zenei életünk ugyancsak kiemelkedő eseménye volt tavaly a Vándor Sándor szemle megyei díszhangversenye, amelyen 16 kórus vett részt, s a produkciók alapján valamennyit meghívták a Vándor Sándor Fesztivál budapesti, illetve szekszárdi bemutatójára. összességében a megye zetosítása érdekében. Eredményes, jó kapcsolat alakult ki Jászberényben, Kunszent- mártonban, Szolnokon a szakmunkásképzők, szakközépiskolák, gimnáziumok, s a helységek felnőtt kórusai között. A sikeres együttműködés elsősorban persze annak köszönhető, hogy ugyanaz a kórusvezető irányítja az iskolai és a felnőtt kart is. A pávakörök számára minősítő találkozókat rendezett a KÖTA megyei szervezete, hogy ezzel is segítse a körök felkészülését az országos minősítésre. A népdalgyűjtő pályázat zsűrizett anyagából készített válogatást azonban, anyagi okok miatt sajnos nem tudták megjelentetni az elmúlt évben. A tervek szerint a 88 Szolnok megyei népdallal együtt az idén ez is megjelenik majd. A felnőtt kórusok szépen szerepeltek tavaly is az országos minősítésen. Arany fokozatot ért el a jászberényi Áfész kórus, a szolnoki Volán kórus, Fesztivál díjat kapott a szolnoki Járműjavító férfikara és a tiszaföld- vári férfikar, a szolnoki Kodály kórus pedig a Hangversenykórus címet nyerte el. A megye többi felnőtt kórusának országos minősítésére az idén kerül majd sor. Sikeresen szerepeltek kórusaink számos nemzetközi hangversenyen is. A szolnoki Kodály kórus például a L lan- gollehi nemzetközi versenyen 39 csoport között a 4. helyen végzett. A jászberényi Vasas és a tiszaföldvári férfikar Romániában, a jászberényi Áfész kórusa és a szolnoki Járműjavító férfikara pedig Csehszlovákiában vendégszerepeit sikeresen. nei életében a hiányosságok, a még meglévő gondok ellenére is sikeresnek, eredményesnek ítélhető az elmúlt esztendő. A kórusok Országos Tanácsa értékelése szerint Szolnok megye kórusmozgalma igen előkelő helyen szerepel az országos ranglistán. Az eredmények titkát abban látja az országos testület, hogy megyénkben társadalmi összefogás, közös gondolkodás segíti a kórusmozgalom ügyét. A fenntartó intézmények, szervek megfelelő anyagi támogatásban részesítik a kórusokat, amelyek egyébként több mint tízezer énekest számlálnak. Gond viszont továbbra is — s ezt az elnökségi ülés is megállapította — a zenekarok számának növelése. A zeneiskoláknak kellene ebben többet vállal- niok, s a növendékeket kellene megnyerni a tovább zenélés, a zenekarok számára, hiszen gondot jelent az utánpótlás is. S talán segítene ebben annak az óhajnak a megvalósítása is, miszerint két vagy háromévente kellene megtartani a szimfonikus zenekarok találkozóját, az eddigi négy évenkénti helyett. Ez persze anyagi kérdés is egyben, miként a kórusmozgalom további szélesítése sem könnyű nagyobb anyagi támogatás nélkül. S persze fokozni kell az énekesek, zenészek erkölcsi megbecsülését is. Mint azt az elnökségi ülésen többen fs szóvá tették, a karnagyok, kórusban éneklők tevékenységét általában nem tekinti társadalmi munkának sem a közvélemény, sem az intézmények, fenntartó szervek. Az előbbre lépés azonban feltételezi a nagyobb erkölcsi elismerést, s azt, hogy a valós gazdasági körülmények között sem csökkenhet a kulturális célokra fordított anyagi támogatás. Fontos a tapasztalatcsere Az idei esztendő kiemelt feladata lesz megyénk települései felszabadulásának 40. évfordulója méltó megünneplése. ”40 év kórusdalaiból” címmel kórushangversenyt rendeznek novemberben a felszabadulás tiszteletére. A megye kórusainak mennyiségi fejlesztése érdekében mozgalmat indítanak az idén új kórusok, éneklő együttesek létrehozására. Ez annál is inkább dicséretes törekvés mivel a szakközép- iskolák és szakmunkásképzők 31 százalékának nincs kórusa, s az általános iskolák 30 százaléka pedig még nem kapcsolódott be az Éneklő ifjúság mozgalomba. Ugyancsak kiemelt feladat az idén a különböző versenyeken, minősítéseken kiválóan szereplő kórusok számára a több fellépési és tapasztalatcsere lehetőség megteremtése. Az idén is megtartják az Éneklő ifjúság kórusainak területi, megvei bemutatóit, s a hagyományoknak megfelelően számos más megyei és országos hangversenyre is sor kerül. T. G. Sikeres szereplések Nem tekintik társadalmi munkának Megnyitották a Filmnapok falun rendezvénysorozatot Nagy közönségsikert aratott Bacsó Péter új filmje Hétfőn este Tiszaörsön, a nagyközségi tanács II. emeleti tanácskozótermében nyitották meg a Füminapok falun rendezvénysorozatot. Bugán Mihály, a helyi Petőfi Tsz elnöke megnyitó beszé- dében méltatta a jó filmek művelődéspolitikai jelentőségét, kifejtette: a közönség szívesen fogadja a legszélesebb néprétegek számára is érthetően, meggyőzően szóló magyar filmeket. A megnyitót követően bemutatták Bacsó Péter Te rongyos élet című új filmjét. A záróképsorok után a kis számú, de értő és lelkes közönség — a tanácskozóteremben már nemigen fértek volna el többen — nagy tapssal jutalmazta a látottakat, ünnepelte a film rendezőjét, Bacsó Pétert. A bemutatót követő ankéten a közönség élénk érdeklődést mutatott a film gondolatvilága iránt, számos lényegre tapintó kérdést tettek fél a résztvevők a rendezőnek, Bacsó Péter a kérdéBacsó Péter: „Egv színésznőről akartam szólni, aki a történelem forgószínpadán játszik __’’ s ekre válaszolva elmondotta, hogy a Te rongyos élet hangvételének komponálásakor az az időtálló megállapítás vezette, hogy az emberiség szeret nevetve búcsúzni a múltjától. Az ankét résztvevői közül többen megerősítették, hogy értik a rendező szándékát, és filmjét — amellett, hogy szórakoztató — nagy hatású, igaz alkotásnak tartják. A Filmnapok falun következő rendezvényére március 2-án, a jászalsószentgyörgyi moziban kerül sor, ahol Fáb- ri Zoltán Gyertek el a névnapomra című új filmjét mutatják be. A bemutatón részt vesznek néhányan a film szereplői közül is. Március 6-án a tiszaföldvári filmszínházban Magyar József két rövidfilmje, a Mi büszke magyarok és a Miért állnak kerül a közönség elé. A vetítés utáni beszélgetésen Magyar József válaszol a közönség kérdéseire. A rendezvényekre szóló meghívók szerint február 28- án 10 órakor Kunhegyesen, a Szabadság filmszínházban kerül sor az agrárfilmnapok megyei megnvlitójára, amikor is az országos agrárfilm- napokon bemutatott új rö- vidfilmeket láthatja majd a közönség.
