Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
1984. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemzetközi bányász szakszervezeti tanácskozás Vetekedés hátrányos helyzetű termékekkel A Bánya- és Energia- ipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Elnökségi Irodája tegnap Budapesten megkezdte kétnapos ülését. A tanácskozáson áttekintik a nemzetközi szövetség múlt évi munkáját, az idei munkaprogramban előirányzott prágai nemzetközi konferencia előkészületeit és döntenek a szövetlítósofknál igen jo minősítést kapott a Gyümölcs és Dísznövény Fejlesztő Vállalatnál nemesített új fajta, a manduülakajsizi. A jelek arra mutatnak, hogy ismét olyan gyümölcsfajtát sikerült kinemesítend, amely jó esélyekkel indulhat a nemzetköz. gyümölcspiac élesedő versenyében. A kajszifélte ugyanis külsőre tetszetős és emellett — a körültekintő ellenőrző vizsgálatok szerint — hasznosanyag-tar- talma és íze is állja az összehasonlítást. Az új barack onnan kapta nevét, hogy gyümölcse erősen megnyúlt formájú és lapított; tehát mandula alakú. Termése igen nagy átA tavalyi aszályos esztendő után nem sok gazdaság tudhat magáénak megyénkben olyan 1983. évi gazdálkodási mérleget, amelynek eredmény rovatában megegyezik a tervezett és a tényleges nyereség, vagy az utóbbi forintösszeg a nagyobb. A kedvezőtlen gazdálkodási féLtétedekhez képest sikeres esztendőt tudhat maga mölási és a jászágói határban művelt 8300 hektárnyi szántóterületén a korábbi érésű búza- és napraforgófajták, valamint a fénymag szenvedte meg leginkább a rendkívüli szárazságot. Búzából például tavaly kétezer tonnával termett kevesebb, mint amennyivel a tervben számoltak, összességében 26 millió forint árbevételfciesést okozott az időjárás a növénytermesztésben, ami meglehetősen veszélyeztette az üzemi nyereségterv teljesítését. A téesz összes eredményéből ugyanis az utóbbi báróim év átlagában csaknem 75 százalékkal a növénytermesztési főágazat részesedett. ;Hogy a gondok ellenére eredményes évet zárhatott a közös gazdaság, azt az idejében kidolgozott, átgondolt veszteségpótlási intézkedéseknek köszönhetik. A növénytermesztési főágazatban. öntözési lehetőségek híján, csak az aprómag- fogás és a termelési ráfordítások mérséklése kínált leheHosszú évek gyakorlata, hogy az esztendő második felében úgymond pang a fapiac, nehezen, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel értékesíthető az erdőkből kitermelt rönk, a papír- vagy a ládaalapanyag. A Kossuth Tsz-ben ezért fakitermelő brigádokat szerveztek, azok már az első félévben végrehajtották az 1983-ra ütemezett fakitermelési tervet, és idejében túladtak a faárukon. Jelentős többletbevételre tettek szert a jászárofcszál- lásiak azzal is, hogy az egyes időszerű munkák elvégzése után nem hagyták vesztegeltek ügyekben. A tanácskozáson részt vesz Jan Ne- moudry, a Szakszervezeti Világszövetség titkára is- A nemzetközi szövetség a Szakszervezeti Világszövetség 'bányász tagozata, amelynek mintegy 80 bánya- és energiaipari szakszervezet a tagja. A szövetség két kongresszusa között az Elnökségi Iroda hangolja össze és irányítja a munkát lágsúlyú, egy-egy szem átlagosan 56 grammot nyom. Színe világos narancssárga, és a napsütötte oldalán kárminpirosra változik. Húsának színe valamivel világosabb a magyar kajsziénál, sárgásabb árnyalatú. A mandulakajszi minősítése azért is jó, mert a gyümölcs a szállítást jól tűri, és ipari feldolgozásra is alkalmas. A kertészeti szakemberek szerint a mandula- kajszi termőrügyeinek fagy- állósága lényegesen jobb mint a magyar kajszié. A vállalat megkezdte a szaporítást. Saját faiskolájában 1500 oltványt állítottak elő és 8600 szemet át is adtak az üzemi faiskoláknakgött a jászáirdkiszáillási Kossuth Tsz, amelynek nemrégen megtartott zárszámadásán 40 millió forint feletti nyereségről számolhatott be a vezetőség a tagságnak, A tervezettől alig százezer forinttal elmaradó jövedelem elérése nem klis erőfészáté- sülklbe került a szövetkezetieknek. cérna- és a vörösheretáíblá- kon a pillangósok harmadik növedékét meghagyták magnak, aminek az értékesítése több mint 2 millió forintot hozott terven félül. Termelési és árbevételi tervük nagyobb mértékű túlteljesítésére kellett vállalkozniuk az állattenyésztőknek. A tervezett 8 százalék helyett 16 százalékkal több tejet értékesítettek tavaly, mint 1982-ben és a tervezettnél 130-cal több hízómarhát, 1390-nel több vágójuhot szállítottak a feldolgozó iparnak, illetve exportra. Az óv derekán az élőser- tés-export akadozását rugalmasan .kivédtek”: átvette a téesz az Egyesült Jászsági Áfész helyi vágóhidját, a 90 tonnás húsértéfcesítósi kerettel együtt. Így a korábbi 2500 helyett 3700 hízót tudtak eladni félsertésként, azaz az élő súlynál kedvezőbb áron, ellensúlyozva ezzel a kiesett exportfelárat. ni a nagy értékű munka- és erőgépeiket. Bérmunkára vállalkoztak más gazdaságokban. például búzát arattak Karancslapujtön. szántottak és vetet teli Csámy ban. cukorrépáit szedtek Vámos - györfcön. Az ésszerűség határáig mérsékelt anyag-, energia- és alkatrészfelhasználással a gazdálkodás 1983- ra tervezett ráfordításait 10 millió forinttal csökkentették, és ez az összeg szintén a nyereséget növelte. A tagság erőfeszítése tehát nem volt hiábavaló; az eredményes gazdálkodás lehetővé tette, hogy az előző évi ötezerről 5600 forintra gyarapodjék az egy főre jutó havi I politikai főiskola hallgatói Jászberényben Tegnap Jászberénybe látogatott az MSZMP KB Politikai (Főiskolája hallgatóinak egy csoportja. A vendégeket a városi pártbizottság épületében Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Major Tibor, a városi pártbizottság titkára fogadta. Fábián Péter előadást tartott a megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről. A beszámolót konzultáció követte. A program a Hűtőgépgyárban folytatódott. Kákái Rudolf, a gyár üzemi pártbizottságának titkára ismertette meg a vendégeket az üzemi pártbizottság munkájával, a pártszervezetek propagandamunkájának módszereivel. Az előadás után a gyár életét bemutató filmet nézték meg, amit üzemlátogatás követett. ■Délután a hallgatók a Jászsági Állami Gazdaságba látogattak. Az állami gazdaság munkájáról és a párt- szervezet tevékenységéről Tuza Imre, az állami gazdaság igazgatója és Blázi István, az üzemi pártvezetőség titkára beszélt. A jászberényi program az állami gazdaságban üzemlátogatással ért véget. kereset, amelyet a zárszámadáskor 22 százalékos kiegészítő részesedéssel toldottak meg. A tavalyi nehézségek után nem kevés az, amire az idén vállalkoznak a jászárokszállási és a jászágói szövetkezeti gazdák: az aszályos esztendőt megelőző 1982. éviihez képest mintegy 7 százalékkal nagyobb árbevételt szeretnének elérni. A szabályozó változások pozitív és negatív hatásainak figyelembevételével 38 milliós nyereséget tervezték. Elképzeléseik teljesítésének záloga egy, a tavalyihoz hasonlóan előrelátó, megfontolt termelésfejlesztési stratégia. A növénytermesztés szerkezetében — a napraforgó és a gabonafélék vetésterületének szintentartása, a ou- korrépaterüdet növelése mellett — javítják az idehaza is jobb áron értékesíthető és exportra is keresettebb nö- vényféleségék arányát. Termesztenék az idén többek között mustárt ipari felhasználásra 300 hektáron, vetőmagnak szánt olajretket exportra 200 hektáron. A minőségtől függ a kereset Az állattenyésztésben éves szinten másfél millió forint többletbevételt jelent az első és a harmadosztályú tej közötti árkülönbözet. Ezért a tehenészetiben új érdekeltségi rendszert vezetnek be, amelynek lényege, hogy minden dolgozónak — a gondozóknak, a takarmányosok- nak, a fejőknek — a kifejt tej minőségétől függ a keresete. A sertéságazat bevételeinek növelésére hatezerre fejlesztik a saját vágást úgy, hogy az ÁHV-nak is eladnak félsertéseket. Miután a gazdasági változások az építési beruházás mintegy 25 százalékos csökkentésére késztetik a szövetkezetét. a 40 tagú építőrészles ülkkel külső munkákra vállalkoznak. Mindezzel arra törekednek, hogy ne csak a tnvalvihoz hasonló tervtelje- sítésről, hanem lehetőség szerint az 1984-re előirányzott gazdálkodási mutatók túlteljesítéséről adhassanak számot jövő ilyenkor, a zárszámadások idején. — temesközy — Egy New-York-i cég forgácsoló berendezéséket akart vásárolni, de sajátságos okok miatt a szokásosnál súlyosabbakat. Sem otthon, sem Japánban, sem Nyugat-Európában nem bukkant megfelelőre, mígnem valaki azt ajánlotta, próbálkozzanak Magyarországon. A javallat jónak bizonyult, a New Yotrk-i beszerző megállapítottal hogy a magyar gépék a hasonló teljesítményű tőkés gyártmányokkal minden szempontból felveszik a versenyt, de azokkal szemben van egy nagy előnyük, ténylegesen súlyosabbak. Az üzletet haladéktalanul megkötötték Mindezt csak kuriózumként említettük. A súlytöbblet ugyanis egy-egy rendkívül ritka kivételtől eltekintve nem előny, hanem éllenkezőleg. hátrány az üz- JletkötéS szempontjából. Többszörösen is hátrány: a nemzetközileg elfogadottnál súlyosabb berendezés több anyagból és energiával készül, tehát költségesebb az előállítása, többe kerül' a szállítása is. A többletköltségeket viszont, mivel azok az ö szempontjából hiábavalók, a vevő nem hajlandó megfizetni sőt, a súlytöbblet miatt árengedményt követel1, s mert érvei aligha vitathatók, többnyire kap is. A gazdaságos anyagfel- használási és technológia ésszerűsítési kormányprogram' előmozdítása érdekében a közelmúltban több társadalmi és állami szerv pályázatot hirdetett „Észszerű anyagtakarékosság megvalósítása” elnevezéssel. A pályázatról dr. Juhász Ádám ipari államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az államtitkár — többek között — azt mondta: — A magyar népgazdaság évente körülbelül ezermil- liárd forintot érő anyagot használ, illetve dolgoz fél. Ez önmagában nem baj. a baj az. hogy a hazai termeA gazdasági élet diktálta körülményeknek megfelelően újítja meg műanyagtermékeit az Alföldi Szilikátipari Vállalat. A korábbi években, a különböző beruházásokhoz alkalmazkodtak dolgozói — nagy méretű tartályok. silók, átereszcsövek készítése adta a termelés tetemes részét. A beruházások ütemének visszaesése azonban arra késztette a vállalatot, hogy szélesítse termékskáláját, s egyre inkább a lakosság körében is értékesíthető termékek felé orientálódjon. A múlt évben például, már a termelés 50 százalékát tette ki az újonnan bevezetett termékek gyártása. Egyik nagy megrendelőjükké vált a kecskeméti Mezőgép Vállalat, amely a kiskunma jsai gyáregységében előállított Claas kombájn vezetőfülkék tetejét készítteti poliészterből. Szélesebb piacot találtak munkavédelmi sisakjaikra is, amelyeket néhány más sisaktípussal együtt új eljárással készítenék. Az új módszer jóval termelékenyebb és gazdaságosabb a hagyományos kézi bedolgozásnál, ugyanakkor pedig jobb minőséget biztosít. Szabadalmaztatása most van folyamatban. Az idén a Tisza Bútoripari Vállalattal létesítettek kapcsolatot. A Tisza konyhabútorok eddig tőkés importból származó úgynevezett korr-acél mosogatókkal készültek. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat szakemberei által nemrég kifejlesztett tetszetős kivitelű színes egy- és kétrészes mosogatók minden tekintetben állják a versenyt a korábban alkallés költségeinek több mint hatvan százalékát az anyagok ára teszi ki. A magyar gyártmányok, tisztelet a nem kevés, de nem is túl sók kivételnek, más országok hasonló célú, azokkal megegyező teljesítményű termékeinél indokolatlanul súlyosabbak, Megkockáztatom a kijelentést, versenyképességünk számottevő növelésének ez igencsak jelentős, talán a legjelentősebb akadályaSok vállalatvezető hangoztatja : termékeik azért súlyosak, mert nem áll rendelkezésükre jó minőségű alapanyag, részegység, vagy a gyártástechnológia korszerűtlen. Versenyképességük javításához beruházásokra volna szükség, amihez viszont kiváltképp az utóbbi években, kevés a pénz. Az érvék sok esetben megalapozottak. De korántsem mindig. Például: a Mo- sonnragyanóvári Fómszerel- vénygyár csaptelepei 20—30 százalékkal könnyebbek a hasonló célú tőkés termékéknél, Hogy könnyebbek, annak nem sok millió forintos beruházás az ára, hanem értékelemzésen alapuló tervező munka. A mosonmagyaróváriak kíméletlen következetességgel addig javítgatták gyártmányuk konstrukcióját, míg az „lefogyott”. Kérdés, ha iparunk termékei valami csoda folytán máról holnapra — teljesítményük megtartása mellett — mdndahányan lefogynának. versenyképesek lennének-e igazából a világpiacon? A felhasználók őket vélaszitanák-e elsősorban a bőséges kínálatból, s mások produktumait csupán akkor, ha ezek már elkeltek? A jelenlegieknél karcsúbb gyártmányok minden -bizonnyal jobb pozíciót foglalnának el, de egyáltalán nem biztos, hogy a legjobbakat. A versenyképesség ugyanis — a tapasztalatok szerint — nem csupán a telmazott import áruval. S mindezt feláron, jóval kevesebb import anyagból. A bútorgyáriak tetszését olyannyira megnyerte a poliészter mosogató, hogy az idén több mint 10 ezer darab szállítását várják- Másik újdonságukat a zuhanyozótálcát a napokban vizsgálja az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet. Forgalmazását az Ideál Kereskedelmi Vállalat vállalja magára — évente mintegy 10 ezer darabot kívánnak üzleteikbe juttatni. jesítményen és a tennék súlyán múlik. Termékeink versenyképességiét nem csupán a súlytöbblet, hanem számos más hiányosság is rontja- A közismertek, címszavakban: a nem tetszetős csomagolás, a bizonytalan alkatrész- utánpótlás, a szállítási határidők be nem tartása, a nehézkes ügyintézés stb. Például az Irodagép- és Finommechanikai Vállalat — a többi között — írógépeket szállít tőkés piacokra. Szerelőcsoport várja azokat, villás- és csőkulcsokkal, hogy meghúzza a csavarokat. Mivel itthon nem húzták meg azokat. Mindez természetesen pénzbe kerül, sokkal többe, mint amennyibe a gyáron belül kerülne a csavarok meghúzása. Elektronikai iparunk nem lebecsülendő erőfeszítéseket tesz a nemzetközi színvonaltól mutatkozó hátrányunk csökkentésére. Ugyanakkor konstruktőreink — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy tanulmánya szerint — az áramkörök és a készülékek tervezésekor csak kevésszer törekednek arra, hogy produktumuk tesztelhető legyen, Márpedig egy elektronikai konstrukció exportképessége attól is függ, hogy meghibásodása esetén megfelelő önteszt, illetve ön- diagnosztikai rendszer segítségével a hibás részek be- határolhatók-e. Ha nem, úgy nem veszik meg. vagy mások gyártmányainál csak jóval olcsóbban. Sorolhatnánk még a példákat, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mi mindent tehetünk — kell tennünk — még versenyképességünk javításáért. Meggyőződésünk, hogy mindezeket a gyárakban is jól ismerik. Az ő érdekük is. hogy változzék, javuljon a helyzet, s sehol se kerüljünk hátrányos helyzetbe — például ujjlenyomatok miatt- M. M. A vállalat rugalmasan reagált a közelmúltban bejelentett KRESZ módosításra is — kifejlesztettek egy alacsonyabb árfekvésű kifejezetten k,i smotorkerékpérra alkalmas bukósisakot, amely az új eljárásukkal is gyártható. A kereskedelem azonban mindeddig nem jelentette be igényét a segédmotoros sisakokra, pedig a számítások szerint körülbelül 200 ezer segédmotorkerékpárost érint a közlekedési szabályok módosítása... séghez benyújtott tagi elvéVersenyben a mandulakajszi Az első export próbaszálZárszámadás után Jászárokszálláson Alkalmazkodtak a piachoz Az idén új érdekeltségi rendszert vezetnek be Aprómag, tej és hús terven felül A téesznek a jászárokszál- tőséget a kiesések egy részének ellensúlyozására. A luAkkor kereskedtek, amikor volt vevő Műanyag mosogatók, zuhanyozótálak Új eljárás — új termékek Bővíti kapcsolatait is az ASZV Néhány, a tetszetős új termékek közül
