Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

10

Nyugdíjasok fóruma

1984. FEBRUÁR 18.

Régi farsangok

Cefrehányás,

bakkfazék-hordás

Mennyi az

Beszélgetés a nyugdíjról

— Egy könnyű vacsora az anyjuk főztjéből, aztán uzs- gyi az ágyba, durmolni. Ez lesz az én farsangi mulatságom. ez való egy hetvenhét esztendős öregembernek. Nem mondom, egy jó nóta- eqtet szívesen meghallgatnék, ha ... mit szépítsek a dolgon, resit a fülem mind a kettő és azért, hogy csak lássam, hogyan huzigálják a vonót, nem érdemes felvenni az üneplőt.

Nem voltam ám mindig ilyen otthonülő, sőt elmondhatom, hogy kevés olyan ember van a Jászságban, aki annyi helyen és oly sokféle képpem farsangolt, mint ón. Ácsmester voltam, az épületasztalos mesterséghez is konyítottam valamit. így hát hívtak mindenhová, ahol építkeztek. A munkám vitt el a járás különböző településeire. de meglátogattam barátaimat, ismerőseimet azután is, hogy a házuk tető alá került. Meghívtak farsangi mulatságra Jászapátiba, Jászszentandrásra, hívás néllkül mentem el Jászbol- dogházáira, Jánoshidára. aztán megint csak hívásra a Jászság többi településére.

így ment ez harmincéves koromig, amikor megházasodtam. Mondták is, korán nősülő ismerőseim: Dudás lAndoir, a jászberényi ácsmester cselekedett okosan! Először végig farsangolta a Jászságot és csak utána adta fel a legényéletet. Milyenek voltak a 'régi farsangok? Ahány falu, annyi féle. Nékem 'legjobban a „bakíkfazék- dóbás” 'tetszett. Húshagyó kedden a legények rossz cserépfazekat töltöttek meg hamuval, cserépdarabkákkal.

azt dobták be a lányos házak pitvarába és bekiáltottak: „ha te engem el nem vettél, itt a baikkfazék, főzzél benne ciberét!”

Jászszeintandráson. Jászapátiban és itt Berényben is, heccből csatlakoztam a bakkfazékot osztogató legényekhez. Olyan lányok kapták a csúiofódó ajándékokat, akikre haragudtak. Jászboldogházán már nehezebb volt eldönteni, hogy kikkel tartsak. Az udvarlók kedveskedésből vitték az edényt a lányoknak, a virtus- kodók viszont a vénlányo- kat gúnyolták ki vele. Semleges résztvevője voltam a farsangi „búcsú járásnak”

Pórtelken, ahol elsősorban a kilkosarazott legények bosz- szulták meg szégyenüket a iflazékikal, vfegy Magigyespe- lén, ahol a komoly szándékú fiúik mutatós., szép edénnyel léptéik meg kiválaszdttjaikat.

Alattyánban ciberehordásnak, Jásztelken farsangi haragnak nevezték a leánycsúfoló szokást, Jászárokszálllá- son, Jászág ón is ilyen szándékkal járták az utcákat a fazékhordók. Kedvemre való volt az alsószentgyörgyi farsang. Az idősebbek egymást keresték fel. mondván: „gyerünk már farsangolni, hogy 'hosszú kenderünk legyen !” A legények kedvesüknek vitték a ibakikfazekat, és frissen sült pampuska volt a jutalmuk. Jászfciséren „gyerünk cefrét hányni” jelszóval keltek útnak. A „haragos lány” rossz edényeiket, a kedves cukrot, diót, mogyorót vagy szép, virágos köcsögöt kapott.

— illés —

Boldogító igen — fogvacogtató télben

Amikor január húszadikán a postás leszámolta a felemelt nyugdíjat, mondta, benne van az ez évi százas emelés. Még hoz ebben a hónapban' hetven forintot is, a hús miatt — úgy elgondolkodtam. Most, így már kétezerötszáz forintot kapok. Akárhogy osztok, szorzók, bizony elég kevés. Nagyon észen kell ahhoz minden nap lenni, semmi kilengést nem szabad magamnak megengedni, hogy kijöjjek belőle. Mondanom se kell, alig, alig sikerül, s egyre nehezebb így az életem. — Az idős asszony mindezt az orvosi rendelő várójában mondta, s nem kis hallgatóság bólogatott szavai igazságán.

— Valóban, sok a kis nyugdíjas, s nem titkolja senki, nehezebben élnek az idős emberek. — Dr. Bagdi László, a gZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Szölnok megyei Igazgatóságának vezetője mégis szívesen vállalkozik arra, beszéljünk róla: menynyi az annyi?

— Egyre nő az időskorúak, a nyugdíjasok száma. Jelenleg Szolnok megyében hányán vannak?

— A múlt évi számok még nem állnak rendelkezésünkre, de mintegy százezer nyugdíjas él a megyében. Ez alakosság húsz százalékát jelenti. 1982-ben 2490 forint volt a nyugdíjátlag, az év folyamán megállapítottaké pedig már 3615 forint. A nyugdíjasok közül azonban az 58,3 százalékuknak nem érte el havi járandósága a 2500 forintot. Az évenkénti emelések, s a tavaly szeptemberi, valamint az idei éveleji változások ezen a helyzeten valamelyest javítottak.

— Talán megmondhatnánk azt is, mennyi az évenként kifizetett összeg — egyben.

— Igen, 1982-ben az-ország- ban 67,4 milliárd forintot költöttek nyugdíjakra, a megyében 2,7 milliárdot kaptak kézhez a jogosultak. Tavaly ez már 74,5 milliárdos országos kiadást, a megyében három milliárdot tett ki. Az idén a megyében körülbelül

3,3 milliárd forintot visznek ki 12 hónap alatt a postások.

— Megjegyzem, hogy évről évre rohamosan nő a nyugdíj-igény bejelentések száma is. Míg 1981-ben 9223- an, 1982-ben 9782-en, addig tavaly már 11 253-an jelentették be a nyugdíjas korhatár elérését, a nyugállományba vonulást.

— Az új nyugdíjasok már valamivel jobb helyzetben vannak, mint azok, akik 10, 15 évvel ezelőtt jutottak el a korhatárig.

— Igen, a megállapított nyugdíjak összege is évről évre emelkedik. 1980-ban a saját jogon megállapított nyugdíjak átlaga 3215 forint volt. 1981-ben már 3382, — 1982-ben pedig 3615 forint. Változatlanul társadalmi gondunk a legidősebbek, a kis özvegyi nyugdíjból élők sorsa. Ezeknek a nyugdíjasoknak a családjuk mellett a különböző társadalmi szervezetek is segítik az életüket, de ezt már inkább azok tudják, akik szervezetekben, a régi munkahelyeken foglalkoznak az idős emberekkel.

Legközelebb erről beszélgetünk a fórumban.

— s —

Hatvanöt évvel ezelőtt

Két nappal a megyében emberek ezreit próbára tévő hóvihar előtt, február 8-ának délutánján, még enyhe, tava- szias napsütésben tárta ki előttünk a Botond úti ház kapuját Szolnokon Kiss Imre bácsi. Imre fia kalauzolt odáig abból az alkalombóí, hogy éppen hatvanöt éve, e napon kötöttek házasságot szülei, s este — köszöntésükre — összejön az egész család, a Püspökladányban dolgozó unoka kivételével. Nagy lesz már akkor a nyüzsgés, gondoltuk, négyesben zavartalanabbá idézhetjük a vaslakodalom ürügyén azt a nagy napot.

— Olyan zimankós idő volt, nem mint a mostani tél — emlékezett 1919 február 8-ra a házigazda, jóságos mosolyú, hajdani menyasz- szonya meg közbeszólt:

— Alig tudtam kimondani az igent, úgy vacogott a fogam. ..

— Katona voltam, „tizennyolcban hazajöttem szabadságra, akkor találkoztunk. Derekánál lejjebbig ért Rozika szép, szőke haja — el is tettük naftalinba. de a háború alatt csak elveszett... Kisérgettem, aztán vissza kellett mennem Prágába, aztán az olasz frontra, Ahogy újra hazajöttem, nem találtam a helyem. Elmenni nem mertem megkérni a lányt, levelet írtam, gondoltam, ha nem akar hozzámjönni, legfeljebb nem válaszol... De kaptam választ. Novemberben eljegyzés, februárban esküvő. A századfordulón született, tizenkilenc éves volt, amikor bekötöttem a fejét...

Az első gyerek, Imre ’21 márciusában érkezett, négy év múlva Rózsa, újabb négy esztendő múltával Irénke. A jövő hónapban ő is megy nyugdíjba, s akkor már valamennyien pihenőbe vonultak.

Három unokával, négy dédunokával, vejekkel, s a

menyükkel, és persze már az unokák házastársaival is kiegészült a család. Ünnep nélkül is, minden nap hazajárnak, beteges édesanyjukat megnézni. Imre bácsi viszont annál virgoncabb. A szépen rendbentartott kerthez senki sem nyúlhat rajta kívül, pedig a nyolcvannyolcadikat tapossa! 1952-ben ment nyugdíjba az esztergapad mellől, a Járműjavítóból.

Legidősebb fia is ott kereste kenyerét, s a papa elkísérte fiát a nyugdíjas-búcsúztatóra három éve. Meg is bámulták sokan, — a fiának a fia is ott tanult mesterséget — pedig nincs eb- ban semmi különös, ha nemzedékek váltják egymást egy munkahelyen!

— rónai —

Tessék megkóstolni, az igazi, húzott rétes ám! Majzik- né jószívvel, teli tállal kínál

Aztán mondunk majd egy jó nótát is! A brigád tagjai feljegyzik az idősek szép dalait, megtanulják

(Fotó: Hargitai)

Brigád az öregekért

A zagyvaréfcasd Béke Tsz gesztorságaiban tíz éve várja nap mint naip vásáriéit a Szövetség ABC Szolnokon. Még a sokéves vásárlók közüli is kevesen tudják, hogy a sok nőt foglalkozató áruház jól imúlklödő sízocialista 'brigáddal büszkélkedhet. A Clara Zetkin nevét viselő kollektíva éviről évre sikerrel teljesíti vállalásait, s az éves terveik szerint olyan dolgokra is jut idejük, ami talán nem. is mindennapos.

Tavaly így határozták el, hogy felveszik a kapcsolatot a rékasi időskorúak napközijével. Az elhatározást tett, s egy jól sikerült aratási rendezvény került először a brigádnaplóba, az emlékek, események közé. A huszonnégy tagú 'brigád aratásikor kiruccant Rékasra, az öregek várták őket — búzaföldön, kis kaszákkal, s megmutatták, hogy vágták valamikor az érett rendet. A találkozót most egy szolnoki kirándulás követte.

II legkapósabb böllér Jákóhalmán

A

ka;

disznóölés Kovács Jós- így ismerik Jászjákó- halmán már évtizedek óta. Ö a legkapósabb böüór^téli időben minden perce be'van osztva. A felesége egy kis füzetben már most előjegyezte, hogy jövő karácsonykor, szilveszterkor kihez fog menni, de a nyár végén már be van táblázva minden téli nap. így megy ez már több mint három évtizede. Fárasztó, mert egy napra néha két1 disznó is juit, de azért csinálja, mert szerietil.

— Előtte este eljön a gazda, hogy „no akkor holnap reggelre hívja a fogókat”. Négy-öt órakor szoktam kezdeni. Én megyek be az ólba, a kötelet is úgy kötöm a disznő lábára, ahogy a döntéshez kell. Általában mindig van segítség bőven, ott a rdkonséig, a szomszédok, a disznóvágás esztendős ünnep a családoknál.

A pörkölés gázzal megy, van neki már 10 éve, hogy letettem a kézzel hajtott fa- tüzeléses perkelőt. Régen meg az se volt, szalmával perzseltünk. Legény koromban az volt a szokás, hogy az utcán perzselték a disznót, mert az udvarban a kazlak között vigyázni kellett a tűzzel. Az volt a szokás, hogy a késsel a disznónak a szívét keresték, nem a nyakánál' szúrták meg. Magam is láttam, hogy mikor a disznó hosszú sd- vaLkodás után elhallgatott, megitták a pálinkát, berázták szalmával, meggyújtották, a disznó meg elszaladt az égő szalmával.

Szerettem volna hentes lenni, el is mentem ’35-ben inasnak, de apám 2 hónap múlva beállított a mesterhez, hogy „a gyerek kell dógozni a földre”. Azért sokat tanultam azidő alatt,

utána már én vágtam a családban a disznót, majd hívtak a rokonok is.

Hét-nyölíc óra alatt készen van egy 2 mázsás disznó, a háziaknak csak a zsírsü- tés marad. Ha délutánra is van vágás, akkor néha ebéd nélkül fel a biciklire a cók- mókot, és gyorsan, mert ott is várják a bődért.

Február végén, amikor leteszi a kést megfogadja, hogy jövőre kevesebbet vállal, ez is évek óta így van már. Megalakulásakor lépett be a fsiz-be, 4 éve, hatvankét éves korában ment nyugdíjba, korábban foga- tos volt, most nyugdíjasként hentes a tsz-konyhán. Hívják bankettekre, lakodalmakba főzni, kijár a sertéstelepre besegíteni, otthon várják a jószágok.. . szóval nyáron még sűrűbb a nap, minit ilyenkor,

Lukácsi Pál

Fischer Lajosné vagyok, hetvenedik évemet taposom, örülök, hogy eljöttem; sok szépet láttam

A napköziseiket — bármilyen kemény a tél — a kényelmes tsz-autóbusz szállította Szolnokira. A brigád tagjai először a boltot matatták be, azitán a tsz piaci csarnokját. Közben Kovács Lajos pártolótag, múszakve- zető néhány társával szorgoskodott. Az öregek a főiskola bárjába frissen sült tú- rósrétes illatára érkeztek. Volt vidám tere-fere, kedves beszélgetés — egy kellemes, estébe hajló délután. A brigád tagjai annak örültek a legjobban, hogy ismerkedni már inem kell’, az idős emberek nevükön szólították patroné,lóikat, hiszen a nyá- ri aratás emléke, meg az őszi öregek napja rendezvénye maradandó, személyes emlékeket hagyott Zagyvaréka- son.

A Clara Zetkin Szocialista Brigád most készíti idei vállalásait. Ha minden sikerül, az idén közös kirándulásra hívják a régi barátokat, a rékasi öregek napköziseit.

Képeink a találkozást örökítik meg.

Mit igyun

k:

Kávét vagy teát?

Az orvostudomány mai álláspontja szerint az élvezeti cikkek közül — bizonyos mértéken belül — a koffein a legkevésbé ártalmas. Amíg az alkohol és a nikotin rendkívül káros a szervezetre, addig a kávé és tea nem vált ki ilyen hatást. Mind a kávé, mind pedig a tea legfontosabb hatóanyaga a koffein — ennek élettani hatását mindannyian ismerjük: érezzük, hogy fokozza éberségünket, segít a gondolkodásiban, kitágítja a véredényeket — ezáltal kis időre csökken,ti a vérnyomást, serkenti a szívizom működését, élénkíti a légesőközpontot, s — természetesen átmenetileg

— csökkenti a fáradtságérzetet ds. A kávé és tea fogyasztása után — a koffein hatására fokozódik a vizelet-kiválasztódás is. Míg tea- iváskor a bevitt töWbletfo- lyadék távozik a szervezetből, addig a kávé fogyasztásánál ilyen többlet folyadék bevitel nincs.

Százalékosan a teában több a koffein, mint a kávéban (1,5—2-szier több), viszont kávéból 8 grammot főzünk egy duplába, teából pedig csak 2 grammot forrázunk le, s ilyenkor a koffedni feleződik. A koffein elég ismert batásia az élénkítésen kívül, hogy csersav tartalmánál fogva növeli a gyomorsav elválasztást. Ez a tömény fekete kávénál sokkal nagyobb mértékű — és kellemefleséget akozhat

— minti a teánál. Kávéivóknak egészségesebb, ha kevés tejet, tejport, vagy tejszínt kevernek a feketébe, mert a csersavat a fehérje kicsapja, — elleniben a kávé jellegzetesen kellemes aromája megmarad.

A tea csersav tartalma a koffeint nehezen felszívódó só alakjában tartalmazza és csak lassabban engedi felszívódni. A többlet folyadékkal bevitt csersav pedig nem imgerli a gyomor nyálkahártyáját.

A kávé és tea kedvenc itela az idősebb korosztálynak is. Bizonyos betegségekre váló hajlamnál azonban a koffeinfogyasztás' elővigyázatosságot követel, mert álmatlanságot, fokozott ingerlékenységet, izgatottságot és erős szívműködést is okozhat. Ideges emberek, pajzsmirigy túlten- gésben szenvedők feltétlenül beszéljék meg kezelő" orvosukkal, hogy mennyi teát, vagy kávét fogyaszthatnak. Idősebbeknek az Otthon, a Sport és a Maci pótkávékeverék fogyasztását javasoljuk, mert ezek csak *9— 50 százalékban tartalmaznak babkávét. Végül egykét 'hasznos tanács, mivel kávét főzni szinte mindany- nyian tudunk, a helyes tea elkészítést azonban kevés|bé ismerjük.

A teáihoz csak a tiszta vizet forraljuk íeí, majd öntsük! a teafűre. Ez lehet filteres tea, vagy teatojásban lei or ázott 'teafű, majd 2—3 perces állás után ízlés1 szerint édesítve fogyaszthatjuk. (Cukorbetegek mesterséges édesítőszert, Corvitalt, Giukonont használjanak.) Nemcsak ilyenkor télen, a náthás', meghűléses időszakban egészséges a tea, hanem az év minden szakában. Ínyencek számára kitűnő koktél a lehűtött tea, amit szódásszifonba töltve citromlével, kevéts cukorral és tejszínnel lehet ízesíteni. Sokaik szerint ez az egyik legkitűnőbb üdítőital.

„Cs

»»

összeállította: Sótkúti Júlia