Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. FEBRUAR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megyébe látogatott a szovjet nagykövet Országaink fejlődését a békés építő munka szolgálja Tájékoztató a megyei pártbizottságon Üzemlátogatás Martfűn Tegnap délelőtt Szolnok megyébe látogatott Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendéget és kíséretét Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára fogadta a pártbizottság székházában, majd tájékoztatta megyénk társadalmi és gazdasági életéről. A tájékoztatón részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A baráti hangú, őszinte légkörű találkozón Majoros Károly szólt Szolnok megye haladó hagyományairól: a szabadságharc erős bázisa volt itt 1848-ban, itt székelt egy ideig 1919-ben a Vörös Hadsereg parancsnoksága, 1956-ban itt alakult meg a magyar forradalmi munkásparaszt kormány. A gazdasági munkáról beszélve a megyei pártbizottság első titkára kiemelte a dinamikusan fejlődő ipar fontosságát. A felszabadulás előtt mindössze 2700 nagyüzemi jnunkást foglalkoztató- iparban dolgozók száma az 1952- ben kezdődött ipartelepítés után mára 60 ezerre emelkedett. Eredményeit olyan vállalatok reprezentálják, mint a Hűtőgépgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, a most gyarapodó Szolnoki Papírgyár, a baromfifeldolgozó ipar. Megyénk ipara erős szállal kötődik a KGST- hez: az ipari termelés 14 százalékát a szocialista országok gazdasági közösségében értékesítik, a vállalatok legfontosabb kereskedelmi partnerei a szovjet üzemek. A kulturális élet kérdésedre és Szolnok megye szovjetunióbeli testvérkapcsolataira is kitérő tájékoztató után Vlagyimir Bazovszkij kért szót. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és a megye életét alaposan bemutató tájékoztatót, majd arról szólott, hogy a szocialista diplomácia idegen országokban dolgozó követeinek milyen fontos feladata a társadalom- és gazdaságépítő munkáról „közeli”, személyes tapasztalatok révén is képet alkotni. Vlagyimir Bazovszkij miután a szovjet társadalom és gazdaság előtt álló legidőszerűbb feladatokkal ismertette meg a megyei pártbizottság vezetőit, a szocialista országok gazdasági együttműködésének feladataival foglalkozott*- Kiemelte, hogy a KGST országainak nyersanyagbázisa, a közösen végzett tudományos munka színvonala, a kapcsolatok mainál szorosabbra fűzésére is módot adna. Sajnos a koordináció és a specializáció szervezésének nehézségei lehetőségeink kihasználását megnehezítik. A pártbizottsági találkozó után a szovjet nagykövet Majoros Károly kíséretében a martfűi Tisza Cipőgyárba látogatott. A vendégeket a vállalat központjában Varga Sándorné, a Szolnok városi pártbizottság első titkára és Telek Zoltán, az üzemi párt- bizottság titkára fogadta, majd Zagyi Sándor vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a vállalat munkájáról. Elmondta, hogy az ország legnagyobb cipőgyára a hazai cipőipar termelési értékének negyedét állítja elő, tavaly tíz és fél millió lábbelit készített. Az elmúlt évi 1,6 millió párás szocialista export döntő többsége a Szovjetunióba került, a szovjet vevők szívesen vásárolják a Tisza partján készülő női szandálokat és félcipőket, valamint a pvc-csizmákat. A szovjet vendég és kísérete ezután a gyár bemutató- termében megismerkedett a vállalat mai termékválasztékával, majd a Tisza Cipőgyár több üzemébe is ellátogatott. A vendégek a Tisza Cipőgyár tűzödei üzemében Gazdag választék, pótmegrendelések Színvonalas ■ ■ ■ rr ■■ f ■ W tavaszi vetomagellatas A mezőgazdasági nagyüzemek a tavaszi idényben jó színvonalú vetőmagellátásra számíthatnak, széles genetikai alapból választhatják ki a számukra legmegfelelőbb szaporítóanyagot. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál befejeződött a tavaszi földbe kerülő magvak tisztítása, feldolgozása. A készletet jórészt már át is vették a megrendelők. A vállalat pótmegrendeléseket is teljesít. A tavaszi árpa választéka minden korábbinál gazdagabb, hat minősített fajtát kínálnak. Ezen kívül — nagyüzemi kísérletre — újabb fajtajelöltek vetőmagjából is importáltak, ezeket szintén hozzáférhetővé teszik a vállalkozó kedvű üzemeknek. Ha tavasszal kiderülne, hogy az őszi vetések egy része kipusztult, mód lesz a területek árpával történő hasznosítására. Zabból három minősített fajta van, a legnagyobb tételben a So- lidor talál vásárlóra, ebből a megrendeléseken felül akár 900 tonnával többet is küldhetnek az üzemekbe. A legnagyobb feladat a kukoricavetőmag előteremtése. A tapasztalatok szerint a tavalyi aszály a kukoricát — hosz- szabb tenyészideje miatt — jobban sújtotta, mint a kalászos gabonát. Az 1982. évi bőséges és jó minőségű termésből azonban még maradtak tartalék készletek, és így jórészt pótolni tudják a kiesést. A rendelkezésre álló hibridkukorica vetőmag mennyisége végül is az igényeket fedezi, sőt egyes vetőmagfélékből tartalékolni is tudnak. A takarmánynövények kínálata szintén jó. Lucernából és vörösheréből teljes mértékben ki tudják elégíteni a megrendelőket, a fűfélékből is megfelelő a kínálat, s jó a fajtaválaszték. Pécsett Vevöankét és készletbörze A Ferroglobus Vas- és Acél Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat egy hét múlva vevőankétot és készletbörzét szervez Pécsett a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottsága közreműködésével. A vevőankét célja, hogy a Ferroglobus munkájáról, első*- sorban a vaskohászati termékek értékesítési lehetőségeiről a dél-dunántúli körzet felhasználói, a gépipari üzemek részletes tájékoztatást kapjanak. A Ferroglobus a felesleges vaskohászati készletek felvásárlásával és ismételt for- galombahozatalával is foglalkozik. Ehhez kapcsolódik majd a vevőankéttal egyidő- ben szervezett készletbörze. A készletbörzén számítógépes rendszer segíti a válogatást 12 anyagcsoport 22 ezer cikke közül. (Folytatás az 1. oldalról) Napjaink legfontosabb témakörével, a leszerelés kérdéseivel foglalkozva ünnepi beszédében az MSZBT titkára hangsúlyozta: „Nekünk, a szocialista országoknak létérdekünk a katonai kiadások csökkentése. Országaink fejlődését, gyarapodását a békés építőmunka szolgálja. Az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy szövetségeseinkkel mindenkor készek voltunk és vagyunk a tárgyalásokra Egyenlő partnerként, meggyőződésünkből, elkötelezettségünkből nem engedve keressük a kölcsönös megértés, a normális államkötsi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét a tőkés országokkal!” Az MSZBT titkáráét követő ünnepi beszédet N. I. Dar- csijev a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa tartotta. Ba- zovszkij nagyköveit és a külképviselet kollektívája nevében a baráti fogadtatást megköszönve köszöntötte a résztvevőket, majd azzal folytatta, hogy az 1948. február 18án megkötött szerződés mérföldkő a két ország kapcsolatainak történetében: „Az 1948. évi szerződés tükrözte a szovjet—magyar kapcsolatokban bekövetkezett gyökeres változásokat, fontos szerepet játszott az országaink közötti új, igazi testvéri kapcsolatok kialakításában; az európai béke és biztonság fontos tényezője lett. Az országaink közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítésében jelentős lépés volt az 1967 szeptemberében aláírt új szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely levonja a közösen megtett út tapasztalatait, és kijelöli az együttműködés jelenlegi, fejlettebb szakaszának megfelélő feladatokat. Kapcsolataink szilárd alapokra épülnek. A szocializmus és a kommunizmus építésében az alapvető érdekek és célok azonossága egyesít bennünket. Barátságunk túlnőtt az államközi kapcsolatok keretén és milliók ügye lett, egyre jobban szélesednék a kapcsolatok a két ország helyi párt- szakszervezeti, ifjúsági és egyéb szervezetei között.” Az ünnepi ülés szovjet szónoka is jelentős teret szentelt a gazdasági kapcsolatok változásainak érzékeltetésére: „Az elmúlt években hatalmas lépést tettünk a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. Elég csak annyit mondani, hogy amíg az első barátsági szerződés aláírásának évében az áruforgalom 30 millió rubel volt, addig az idei áruforgalom több mint 8 milliárd rubelt tesz ki. Bővül a kooperáció számos, nélkülözhetetlen gyártmány előállításában. A KGST baráti országai együttesen hatalmas anyagi és természeti tartalékokkal, a bonyolult népgazdasági feladatok megoldásában sokrétű tapasztalattal rendelkeznék. Mindezeket úgy kell hasznosítanunk, hogy még jobban szolgálják a szocializmus ügyét, erősítsék a nemzetközi munkamegosztásban szerzett pozícióinkat, csökkentsék a szocialista országoknak a nyugati világtól való függését.” N. I. Darcsijev szólt a Szovjetunió egyik, sajnálatosan legidőszerűbb feladatáról is: „Folytatni és kollektív erőfeszítésekkel továbbvinni az Andropov elvtárs vezetésével megkezdett munkát — ez a legjobb módja, hogy emléket állítsunk neki és biztosítsuk a politika folyamatosságát. Jól tudjuk, hogy a folyamatosság lényege mindenekelőtt abban van, hogy megállás nélkül előre kell haladni, mindarra támaszkodva, amit már korábban elértünk, a kommunistáik, a munkásosztály, az egész nép kollektív bölcsességét, energiáját a még megoldandó feladatokra és eközben a jelen és a jövő kulcsfontosságú problémáira kell összpontosítani.” — hangsúlyozta az SZKP nemrég elhunyt főtitkárára emlékező mondatai utón. Az ünnepség az Intemaci- onáléval zárult, majd a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese és a Tisza Táncegyüttes műsora szórakoztatta a résztvevőket. Az ünnepi megemlékezés résztvevői ■ karcagi Tisztújító közgyűlés, Háius '•Isz he" _____kitüntetés átadás T izenhét mezőgazdasági termelőszövetkezetben és a Felszabadulás Halászati Szövetkezetben tartották meg a héten az 1983. évi gazdálkodást értékelő és az 1984. évi terveket jóváhagyó küldöttilletve közgyűlést. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek nagy részében ezzel túl is vannak a zárszámadási rendezvényeken. A karcagi Május 1. Tsz-ben tegnap tisztújító közgyűlést tartottak. A Déryné Művelődési Központban megrendezett tanácskozáson részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, jelen volt Zagyi János, a Karcag városi pártbizottság első titkára. A közgyűlés első részében Fábián Márton, a közös gazdaság elnöke ismertette a tagsággal az 1983. évi gazdálkodásról készített értékelést. Elmondta, hogy a 10 ezer hektárt művelő szövetkezetben az aszályos időjárás miatt nem sikerült teljesíteni a termelési tervet, de a növénytermesztési kiesések egy részének pótlásával végül, ha az előző évinél szerényebb eredménnyel is, de sikerült mintegy 17 milliós nyereséggel zárni 1983-at. Ebben az évben, a növény- termesztésben az 1982. évi színvonal elérését, a vetés- szerkezetben a gabonafélék 68 százalékos részarányának biztosítását, az állattenyésztésben a tavalyi termelés két százalékos túlteljesítését irányozták elő. A tájékoztató elhangzása után két választott testület, a döntő és az ellenőrző bizottság elnökei számoltak be a tavalyi tevékenységről a tagságnak, majd Rácz Lajos, önkormányzati elnökhelyettes terjesztette elő a szövetkezet elnökének kérését. Fábián Márton, aki februárban betöltötte hatvanadik életévét, nyugdíjba vonulására való tekintettel kérte felmentését az elnöki tisztsége alól. A tagság a felmentéshez hozzájárult, és titkos szavazással megválasztotta a Május 1. Tsz új elnökének Melegh Istvánt, aki 1981 óta elnökhelyettesi beosztást töltött be a szövetkezetben. A tisztújítást követően szót kért Mohácsi Ottó. Elöljáróban, a megyei tanács elnöke elismerését fejezte ki a Május 1. Tsz tagjainak, az aszálykárok pótlására és az idei gazdálkodás biztonságának megteremtésére tett erőfeszítésekért. Ezt követően méltatta a most nyugdíjba vonuló, tisztségét húsz év óta betöltő szövetkezeti elnök munkásságát. Elmondta többek között, hogy Fábián Márton, aki már több magas kitüntetésben részesült, jelentős érdemeket szerzett a háromszorosan kiváló Május 1. Tsz or£*ágos * átlagánál jobb gazdálkodási színvonalának 'megteremtésében. A szövetkezeti tennivalók irányítása mellett mindig kivette részét a közéleti munkából is, 1971. óta országgyűlési képviselő. Munkássága elismeréseként Fábián Mártont á Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki, amit az Elnöki Tanács megbízásából Mohácsi Ottó nyújtott át a nyugdíjba vonuló elnöknek.
