Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 14. Vihar után F~Az alapellátást biztosítják a falvakban is A hét végi szélvihar után vasárnapra kis javulás kö­vetkezett be a megyében. A Titász örményesen, a Tisza­zug falvaiban és Túrkevén elhárította a hibákat. Vasár­nap délelőtt Martfűn és Me- zőhék között nem volt áram, mert az ottani távvezetéket még a nagy teljesitményű erőgépek segítségével se si­került megközelíteni. A Szolnok—Debrecen vas­útvonalon minden menet­rend szerinti vonat minimá­lis késéssel közlekedett. Szolnok és Békéscsaba kö­zött azonban kritikus volt a helyzet: kimaradtak a me­netrend szerinti járatok, a Kőrös expressz pedig sze­mélyvonatként közlekedett. A közúti helyzetkép szerint a 4-es főút Törökszentmik- lós és Kisújszállás közötti szakasza járhatatlan volt, errefelé délelőtt a Volán nem indított távolsági jára­tokat. Délutánra ezt az utat is — a megye több más út- jával együtt, — szabaddá tették. Vasárnap délután a Tiszaug—Tiszasas—Csépa— Szelevény közötti út tovább­ra is járhatatlan volt. Tegnap délután is nagy erővel dolgoztak a Közúti Igazgatóság munkásai. Az utakon húsz hóekés gépko­csi, öt útgyalu, öt hómaró és tizenkét lánctalpas jármű igyekezett a közlekedők se­gítségére. A lánctalpasokkal a megye termelőszövetkeze­tei vállaltak részt a munká­ban. így sikerült megszaba­dítani a 4-es főutat, s így lett járható a 34-es is, ahol Kunmadaras és Kunhegyes között voltak hótorlaszok. Ott most is vigyázni kell az autósoknak, hiszen az úttes­ten jégbordák maradtak. Egy nyomon közlekedhettek tegnap a 46-os úton, Török- szentmiklós és Mezőtúr kö­zött az arra járók, a 4—9-es kilométerkő között, s helyen­ként a Tiszától keletre eső területeken utazók. Teljesen járhatatlan a Tiszaföldvár és Mezőtúr közötti út, a 18— 21-es kilométerkő között még helyenként kétméteres akadályokkal. Túrkeve és Kuncsorba között még ma se készülnek el a munká­val. Ott 14 kilométer hosz- szan borította hóval az utat a szél. A megvei autóbusz­forgalom. egy járat kivételé­vel, tegnap megindult. Nem érkezett meg Szolnokra — s így nem is indult a megye- székhelyről vissza — a Túr­keve—Kuncsorba útvonalon közlekedő busz. A többi já­Helyzetkép a megyéből ratnál is késésekre kell szá­mítani, épp úgy, ahogy a vasúton. Jelenleg már Bé­késcsaba felé is közlekednek a vonatok. * • • A hóviharban tömegével benrekedt járművek utasai­nak ellátásáról a megyei ta­nács megerősített ügyelete irányításával a helyi taná­csok gondoskodtak a kriti­kus órákban. A péntekről szombatra virradó éjszakán Szolnokon nyitva tartott az Aranyiakat étterem, Török- szentmiklóson minden, a városközpontban lévő ven­déglátóhely és művelődési intézmény, Kenderesen a tanácsnál 400, a tsz-ben 100, a sziakmunkásképző kollé­giumában 200 póruljárt utast fogadtak be. Vasárnap az érintett településeken minden vendéglátóhely áru­sított tejet és kenyeret, Szol­nokon egész nap nyitva volt az 1-es ABC, Kisújszálláson is egy, Kenderesen két élel­miszerüzlet. A Szajolban re­kedt, illetve a szolnoki Autóscsárdánál menedéket talált várakozóknak forró teát is vittek a helyszínre a tanácsiak. A viharos napokban is si­került gondoskodni a megye lakóinak ellátásáról. Mint azt Lakatos Istvántól, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályvezető-helyettesétől megtudtuk, a legkritikusabb időszakokban is biztosították a hótól elzárt településeken élők ellátását alapvető élel­miszerekből. Tegnap reggel pedig már mindenhová ide­jében eljutottak a kenyér-, tej- és hússzállítmányok. Lakatos István azt is el­mondta, hogy az Állami Biz­tosítóhoz bejelentett lakás- károk ismeretében zárolják a megye Tüzép-telepeinek építőanyag-készletét, és csak a viharkárt szenvedett ház- tulajdonosoknak adnak cse­repet, palát és más szüksé­ges anyagot. Az Állami Biztosító me­gyei gépjármű-kárrendezési fiókjánál a szombati ügyelet idején már bejelentették az első viharkárokat. Tegnap délelőtt pedig csúcsforgalom volt a szolnoki fióknál, ösz- szesen negyvenötén jelentet­ték be kárukat a két nap alatt. Mint a gépjármű-kár­rendezési fióknál megtudtuk, igen változatos okok miatt kellett az autósoknak az Ál­lami Biztosítóhoz fordulni. A legtöbb kár az út mentén hagyott autókban esett. Aki gépkocsiját a hóban hagyta, meglepve tapasztalhatta, hogy több helyen összetört. Akadt vezető, kinek a szél segített az ajtót kinyitni olyan erővel, hogy az még az autóról is levált. Ugyan­így jártak sokan a motorház­tetővel is. Nem volt sokkal biztonsá­gosabb a városok utcáin hagyni a járművet. Qtt ugyanis több, a háztetőkről elmozduló cserép, pala, le­mezdarab hagyta nyomát a kocsik karosszériáján. Leg­jobban mégis az az autós csodálkozhatott el, akit me­net közben sodort le az út­ról a viharos szél. A statisztika szerint is megállapítható, merre volt legnagyobb a vihar, ugyanis azokról a helyekről jelent­keztek legtöbben kárbeje­lentéssel. Mint a gépjármű kárrendezési fióknál meg­tudtuk, a károk általában ezertől hétezer forintig ter­jednek, igaz akadt 10 ezer forint fölötti is. • • • A vihar súlyos baleseteket is okozott. Pénteken délután fél 3-kor Szolnokon a Kossuth L. ut­cai gyalogos átkelőhelynél az erős szél az úttestre so­dorta Pólyák Katalin 17 éves, szolnoki lakost, és egy tehergépkocsi elütötte. A baleset következtében a fia­tal lány 8 napon túl gyó­gyuló, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. Délután fél 4 után Tisza- igar és Tiszaörs között, a 34-es számú úton a Porok László által vezetett autó­busz egy hótorlaszon meg­csúszott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és egy tehergépkocsival összeütkö­zött. A baleset következté­ben az autóbusz utasai kö­zül egy személy súlyosan, hat könnyebben sérült meg. Tragédiát okozott a vihar szombaton hajnalban: Tisza- igar és Tiszaörs között az országúton holtan találták Szilágyi István, 45 éves Ti- szaigar, Táncsics u. 11. sz. alatti lakost. A rendőrségi ■vizsgálat megállapította, hogy a szélvihar kerékpár­jával együtt az árokba so­dorta a szerencsétlen férfit, aki nem tudott felállni, és megfagyott. Tartalmas munkáról adtak számot Tanácskozott a MTESZ megyei szervezete A termelés hatékonyságá­nak növelése, különös te­kintettel a gazdaságos anyag- és energiafölhaszná­lásra, illetve a korszerű technológiák alkalmazásá­ra — e kérdés köré csoporto­sítva rendezik meg az idén a műszaki és közgazdasági heteket. Mint eddig, ebben az esz­tendőben is az üzemekben működő tagegyesületekre támaszkodva végzi munká­ját a megyei MTESZ-szer- vezet, segítvén a vállalatok termelési, gadálkodási. mű­szaki fejlesztési, illetve ok­tatási terveinek megvalósu­lását. Támogatja a területi fejlesztési és az országos programokat is. Tovább erő­sítik a MTESZ javaslattevő, véleményező szerepét, an­nál is inkább, mivel 1984-től társadalmi szervezetként fej­ti ki tevékenységét. Innováció, a számítástech­nika terjesztése, energiata­karékosság, a technológiák korszerűsítése, a jobb szer­vezés és vezetés, a környe­zetvédelem javítása, a ku­tató-fejlesztő munka erőtel­jesebb segítése, a kiemelt beruházások (például a Szolnoki Papírgyár, a mart­fűi szövetkezeti sörgyár, a tiszafüredi MHD bővítése) és rekonstrukciók támoga­tása — mindezek jelentik a MTESZ megyei szervezeté­nek főbb teendőit az idén. Természetesen nem hagy­ják figyelmen kívül a pá­lyakezdők beilleszkedésének megkönnyítését, az alkotó szakemberek nagyobb elis­merésének érvényre jutta­tását, a társadalmi szerveze­tekkel, intézményekkel va­ló együttműködés erősíté­sét sem. Azon fáradoznak, hogy mielőbb megnyíljék a Tu­domány és Technika Háza Szolnokon. Szakmai napo­kat, ankétokat. kiállításokat rendeznek, valamint pályá­zatokat szerveznek, többek között az „Alkotó Ifjúság” és a „Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa” ré­szére. Tovább ápolják a bol­gár testvérszervezettel ki­alakított kapcsolatukat. Mindezekről a teendőkről számolt be Madarász Tibor MTESZ-titkár, majd az elő­ző évekhez képest célratö­rőbb. tartalmasabb múlt évet is részletesen elemez­te. Ezt követően Kummer Mihály, a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület szolnoki csoportjának elnöke ismer­tette az 1980-tól végzett fej­lődő tevékenységét, kiemel­vén azt, hogy szervezettsé­gük jobb az országos átlag­nál. Elmondotta, hogy ez­után is az időszerű problé­mákhoz kapcsolódva mun­kálkodnak. A beszámoló után Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára adott tájékoztatást a mozgalmi munka aktuális tennivalóiról. Hangsúlyozta: megyénk 140 ezer szakszer­vezeti tagja felelősen vállal­ja a feszítettebb munka üte­met, de a feltételeket a ve­zetésnek biztosítania kell. Azt is kiemelte, hogy a munkahelyi demókráciát minél szélesebb körben ér­vényesíteni szükséges, a vállalásokat pedig jobban kell összehangolni a válla­lat célkitűzéseivel. A véle­ményezési jognak a min­dennapokban történő alkal­mazása és az érdekképvise­let erősítése sem maradhat el. A MTESZ-ülés a geodéziai csoport klubestjével zárult. A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében a Borsodi Sörgyár részére poháralátéteket készítenek. Jelenleg 200 ezerre kaptak megrendelést Hétköznapi (?) vallomások Megőrzi a parazsat A Karborobot kazánok egy új változatát fejlesztették ki a Fűtőber bátönyterenyei gyárában. Előnyös tulajdon­sága, hogy „bunkerének” feltöltése után a rostély és a huzat önszabályozása, lehe­tővé teszi a hetvenkét órás folyamatos fűtést. Amennyi­ben a külső hőmérséklet emelkedik, tehát a helyisé­gek felfűtéséhez kevesebb energia is elegendő, a kazán rostélymozgása és huzatsza­bályozója alkalmazkodik a ra­diátorokhoz beépített hőérzé­kelők utasításához. Ezzel az üzemmóddal alkalmanként akár egy hétig is elnyújtha­tó a tüzelési ciklus, anélkül, hogy a kazánhoz kéne ny úl­ni. A kazán különleges tu- Lajdonífáigá, hogy az Utolsó tűz parazsát akár két hóna­pig is megőrzi, majd beépí- -fcett ventillátorával lángra lobbantja. Szolnokon Napirenden a postai takarék­szolgálat A Debreceni Postaigazga­tósághoz tartozó három me­gye — Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — postai és takarékpénztári ve­zetőd, szakemberei tanács­koztak tegnap Szolnokon, az SZMT Május 1. úti oktatási központjában. A tájegységi értekezlet napirendjén a pos­tahivatalok 1983. évi betét­gyűjtési és szelvényértékesí­tési tevékenysége szerepelt. Dr. Szilágyi Gábor, a Deb­receni Postaigazgatóság ve­zetője elmondta, milyen eredményes volt a hivatalok tavalyi munkája. Az igazga­tóságok közötti versenyben Debrecen a harmadik helyet szerezte meg 131 százalékos betétgyűjtési eredményével, a totó- és lottóeladásban pedig a 116,8 százalékos tervtelje- sítéssel országos első lett. Szolnok megye postai ta- karékbetét-álllománya 1983 végén 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kézbesítők és a hivatali dolgozók a 65 milliós előirányzattal szemben — 60 ezer forint híján — 90 millió forint betétet gyűjtöttek, ösz- szesen 15 millió 663 ezer to­tó- és lottószelvényt adtak el a posták a megyében. A tanácskozás befejezése­ként a szervezésben és a be­gyűjtésben élenjáró kézbesí­tők és takarékmegbízottak pénzjutalomban részesültek. Panaszolja a minap valaki, hogy Jászkisérről felhívta te­lefonon az egyik szolnoki műszaki boltot, bizonyos tí­pusú autógumi félől érdek­lődött, hogy van-e? Meg­nyugtató választ kapott (per­sze félre tetetni nem lehet), kocsiba ült, még aznap besie­tett a megyeszékhelyre, a kérdéses boltba. Ott derült ki, hogy valóban van az NDK gyártmányú radiálgumiból — de mindössze egyetlen darab. Műszaki analfabétának tar­tam magam, annyit azért még én is tudok, hogy egy kerék­re nemigen vesz senki autó­gumit. Hogy időközben el­vitték a többit, vagy az el­adó elfelejtette a tájékozta­táskor megjegyezni, hogy csak egy van? Ki tudja?! ... Színházba igyekezett a család vasárnap délután, A háromgyerekes anya — mel­lesleg a körzeti orvos felesé­ge, — sütővassal akart kicsit igazítani ieikoll|áb lánykája frizuráján, s majd elájult a döbbenettől, amikor felfedez­te, hogy mozognak a fürtök — tetves a gyerek. Annak a falunak a tanácstitkára is elmondta őszjiwte pillanatá­ban, hogy amikor este haza­ér, és óvodás kisfia azzal szalad elébe: „Apa, hadd nézzem meg a fejedet!” — már tudja, megint baj van. Nem szégyen ez, csak igen kellemetlen, s ellene kizáró­lag nagyon radikális beavat­kozás kellene: a gócot felszá­molná. Mert a szálak mindig Ugyanahhoz a pár családhoz vezetnek... Szomszédasszonyom is pa­naszkodott la közelmúltban* hogy mérgében lemond min­den újságelőfizetést, mert hol az egyik hetilapot nem kap­ják meg. hol a másikat. Szól­nak a kihordónak, remélik, majd hoz másnap — de té­A FOKI kézimunka-csalá­don belül az idén nő a gyap­jú-szintetikus keverékű fona­lak aránya, a mohair jellegű termékekből viszont kisebb lesz a kínálat. Mennyiségben a tavalyihoz hasonlóan mint­egy hatszáz tonna kézimun- kafonalat dolgoznak fel kész­termékké a Fonalkikészítő Gyárban. A kézzel kötött, horgolt pulóver, kardigán, kosztüm ismét nagy divat. Sok házi­asszony azonban nemcsak (kedvtelésből, hanem anyagi megfontolásból tér vissza nagyanyáink kedvenc idő­zítéséhez.! A fonalkínáilat azonban elmarad az igények­től, a boltokból szinte már a szállítást követő napon el­fogynak a leginkább keresett, divatszínekben készült ter­vednek, s akkor már hiába keresik városszerte az Élet és Irodalmat, a Magyarországot, a ... mindegy, hogy mit, tényleg bosszantó! — Nem értelek — jegyezte meg egyik kolléganőm egyik este — minden nap hoz vala­mi bosszúságot, te hogy tu­dod ezeken túltenni magad, mitől vagy jókedvű?! Megmagyaráztam — ha nem venné észre, — minden nap tartogat azért valami apró örömöt is. A héten egy nyugdíjas asszony nyitott be hozzám magyarázatért. Ke­véske, 1800 alatt, volt az el­látás havi összege, s mond­ták, kiegészül majd hetven forinttal. De ő hiába számol­gat, sehogy se stimmel. Az évi két százalék, ami jár, úgy harminc körüli, mégis százzal többet kapott januárban, mint a decemberi volt. Tehát megjött a hetven is. Akkor meg mi ez az újabb hetven, amit külön hozott a postás? Meg tudtam mondani, hogy a két százalék helyett — ha az nagyon kevés, — az évi kötelező emelés száz forint, s amit külön kapott, az nem tévedés; n|em kell visszafi­zetni, mert az meg a mostani kiegészítés... Jólesett, hogy megértette, s ha nem is sok az a pénz, mégis tudott neki örülni. A hónap elején ismét vi­rágba borult az azáleám, amit tavaly szereztem, tegnap új levelet hozott a filodend- ronom. És „fokföldi” ibolyá­ból — aminek semmi köze Fokföldhöz, hiszen Nyugat- Afrikából származik — már huszonnégy tövet gondozok, négy-öt kivételével mind az én szaporításom. Vannak tehát örömök is ... R. E. mékek. A hiány egyik oka az, hogy a fonalak alapanya­gát külföldről vásárolják, s az anyagi lehetőségek szűkö­sek. Az ellátást azzal akar­ják javítani, hogy a rendel­kezésre álló korlátozott ösz- fjzegből a drágább mohair­szálból kevesebbet, a gyapjú­alapanyagból pedig többet hoznak be. így a mohairszá­las Ravennából az idén ki­sebb lesz a választók, a nép­szerű Nápoly, Firenze, Föld­vár, Róma, Tulipán, Apolló és más szintetikus illetve gyapjú-szintetikus keverékű fonalakból többet készíte­nek, több száz féle színár­nyalatban. A legkeresettebb fontalak színskáláját az idén divatos nyersfehér, fekete, sötétkék, mályva árnyalatok­kal egészítik ki. Kevesebb mohair-, több gyapjú- és keverékfonal

Next

/
Thumbnails
Contents