Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
1984. FEBRUAR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A túrkevei Vegyesipari Szövetkezet lakatosü zeniében évente 10 millió forint értékben gyártanak garázs- kazánház- és pinceajtókat, vala mint kerítéselemeket nagykereskedelmi vállalatok megrendelésére. Segít a gazdaság Hét év után: rekord Megbízható szállítók a jászsági kistermelők Napjainkban, amikor országos méretűvé vált a háztáji integráció, a nagyüzemek különféle módon és formában egyre magasabb szinten szervezik és segítik a „kisgazdaságok” munkáját. Kónya Árpád gépkocsivezető, a jászsági kistermelők egyike. Immár hat esztendeje foglalkozik sertéshizlalás- sal. Tavaly is hatvan jószágot szállítottak el feldolgozásra portájáról. — A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezettel kötöttem az idén is szerződést. Egyfajta -biztonságot jelent ez számomra, hiszen a téesz által kijelölt átadásra mindig időben érkeztem és sohasem maradt vissza egyetlen hízó sem. Ez egyértelműen a jó szervezésnek köszönhető. Egyéb segítségre még nem szorultam, a takarmányt általában a terményforgalmitól veszem, közelebb van, így egyszerűbb a szállítás. Fiadzó forintok — Amiért megdolgozom, azért megfizetnek — mond-, ja Bóta Istvánné, Jászberény legszélén levő házának udvarán. — Még a férjemmel együtt, harminc éve hoztuk haza az első pár kismalacot, azóta egyfolytában tartunk „lakókat” az udvarban. A tisztára meszelt ólban most is. öt hízót tartanak, gazdájuk hangja hallatán, morogva, türelmetlenül az almot túrva jelzik az etetés közeledő idejét. — Mióta a húsipartól a Kossuth Termelőszövetkezet átvette a háztájit, azóta ők segítenek az állatok takarmányozásában. az eladásokban. Néhány esztendeje — férjem halála óta — magam nevelem a sertéseket. A közös gazdaság háztáji agronó- musai gyakran meglátogatnak. „rajtuk keresztül” rendelem a takarmányokat is. Olykor jutányos áron is hozzájutok egy kis sertéseknek valóhoz. A termények árát megtakarítom a nyugdíjamból, és mikor elszállítják őket tőlem, a kapott teljes összegen újból malacokat vásárolok. Mondja, mi mással foglalkozhatna egy nyugdíjas özvegyasszony az én koromban? Ha valami gond-baj ütné föl a fejét, a téeszesek jönnek és segítenek, ugyanúgy, ahogyan a szomszédom. A neveléshez szükséges dolgokat a sajátjával együtt nekem is hazahozatja. Ha az egészségem engedi, az idén is leadok húsz hízót. Gyakran látogatott terménybolt — Korábban magam is a Kossuth Termelőszövetkezetben dolgoztam — mondja a háztáji irodában Tere- nyi Jánosné. Kezdettől fogva anyósomékkai együtt foglalkozunk az állatokkal. Igaz, évről évre egyre csak csökken a hasznom, de azért még mindig megéri, ha elkerüli a jószágokat a betegség. Tavaly akadt olyan időszak, hogy kissé nehezen jutottunk szemes terményhez. de a hiány csak átmeneti volt, később ebből a takarmányból is sikerült vásárolni. Mi már aláírtuk az idei szerződéseket, mint tavaly, most is harminc jószágot hizlalunk. Ha erre járok, a legtöbbször „beugrók” a háztáji irodába, s ha van a terményboltban olyan, amit keresek, még takarmányt is viszek haza. Jákói Gábor, a Kossuth Tsz háztáji agronómusa: — A mostoha. aszályos Időjárás ellenére rekordévet zárt háztáji ágazatunk. Itt fekszik előttem az összesítő, abban pontosan minden meg'* található: a legfelső sorokban mindjárt, a felvásárolt tej mennyiségét érdemes megnézni. Tavaly 6851 hektolitert szállítottunk el a kistermelőktől, ami 4 és fél millió forintot jelentett. A környező településekről — Pórtelektől Meggyespjeléig — a töltevényi részt is beleértve, naponta 170 portáról — itt a városban 15—20 udvarról — érkezik a friss tej a begyűjtőhelyre. A tervezettet meghaladó mennyiség is a téesz szolgáltatásait és a háztáji tevékenység támogatását tükrözi. Hasonlóképpen a nagyüzemileg nem művelhető zárvány területek több évre szóló bérbeadása is. A legelőtől a lédús és szemes takarmányig, szinte mindenben ki tudjuk elégíteni a kistermelők igényeit. II számok elmondják — Ezt a közös munkát dicséri a 928 többlet sertés, amelyet az elmúlt évben vásároltunk föl. Így a tervet túllépve, 7928 hízóért 35 és fél millió forintot fizettünk ki. Ebből a mennyiségből 4770-et a saját húsüzemünk. a többit az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat dolgozta fel. Szép eredményekről számolhatok be a hízómarha esetében is. A számok önmagukért beszélnek, a jászsági kistermelők és a téesz közös munkáját dicsérik. Az elmúlt esztendőben a háztáji ágazat 46,1 millió forintot fizetett ki különféle felvásárlásokért. 13 és fél millió forint értékű szolgáltatással, szállítással, építkezéssel, növényvédő szerrel segítették a kistermelők munkáját. Hét esztendő óta végire rekorderedményekkel dicsekedhetünk. Ettől az évtől legalább ilyen jó eredményeket remélnek. F. T. ÚJ kezdeményezés Bábolnáról Piacszerző brigádok Újszerű munkára, kereskedésre kérték fel a szocialista brigádokat a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátban. Arra ösztönzik a brigádtagokat, hogy ők is keressenek vevőket a kombinát termékeire. így például a naposcsibék, előnevelt jércék, sertések és takarmány vásárlására. Természetesen a kombiinát milliárdos termelését továbbra is a jói képzett, rutinos kereskedelmi szakemberek adják el, és értékesítési gondjai sincsenek a gazdaságnak, hiszen a nemzetközi piac telítettsége ellenéire is tavaly három földrész számos országába szállítottak tetra-baromfikat. A szocialista brigádok segítségét a háztáji gazdaságok jobb ellátására akarják igénybe venni, az ilyen kisgazdaságoknak kínálható termékek értékesítésénél számítanak közreműködésükre a munkahelyi vezetők. Kunszentmártoniról Gyártósor Komlóra ■Bekapcsolódott a folyamatos kislakásépítési programba a BVM kunszentmártoni gyára is. Jelenleg egy olyan gyártósor készüli Komlóra a nagyüzemben, amely körüreges födém pendít készít majd. A gyártósort hamarosan átadják. így a második félévre tervezett százezer négyzetméter födémpanelt biztosítani tudják az építőiparnak. / Masina-szemlélet A gyár udvarán már hónapok óta áll a targonca. A segédmunkások izmaik, megfeszítésével dolgoznak, pe- ddk könnyebb munkát ígértek nekik: a raktár korszerű, búcsút lehet végre inteni a kézi anyagmozgatásnak. Csakhogy egyre-másra romlanak el a modern targoncák. az anyagbeszerzők szinte már találomra böknek ld egy helyet a ténké- pjen, ahol alkatrész után érdeklődnek — minden hiába, s még szerencse, hogy az izmokhoz kevesebb pótalkatrész szükségeltetik. De téved, aki azt hiszi, hogy most szemrehányó hangnemben a karbantartás renyheségét, a szerviz megannyi hibáját, valamint az anyagellátást fogom szapulni. Téved, mint ahogy én is tévedtem, amikor a gyár igazgatójától vártam ugyanezt. Ö azonban egészen másról kezdett beszélni. És amit mondott, az talán még fontosabb, mint az unos-untig ismert panaszok, amelyek természetesen ettől függetlenül mielőbbi orvoslásra várinak. A masina- szemlélet eilen lépett fel — azt firtatta, hogyan használjuk, kezeljük a ránk bízott gépeket. A közelmúltban még jobbára masinákkal dolgozhatott az a munkás, aki most számjegyvezérlésű berendezés mellett dolgozik. A masina keveset tudott, de sok mindent kibírt. Néhány fculcsművetetre szakosodott, hangosan dohogott, még kezelése is fizikai erőt igényelt, de erős volt, s szinte elront- hataitlan. Ma már egyre több a készülék. Bár a két szó rokonértelmű, az igazgató mégis különbséget tesz közöttük. A masinákhoz értők képzése egyszerűbb — működtetésük durva, állandóan ismétlődő, betanított mozdulatokat igényel. A készülék már finomabb jószág. így a vele szemben alkalmazott bánásmódnak is másmilyennek kell lennie. Körültekintőbbnek, átgondoDtaibbnak, mesteribbnek. Vége az „üsd, vág, nem apéd” korszaknak, m^rt a technikai haladás a tulajdonságok közül elsősorban az érzékenységet emelte a fejlesztés pódiumára; a berendezések egyre érzékenyebbek, egyre precízebbek — minél többre képeseik, annál könnyebb elrontani őket. A gépieket használók azonban még masinákhoz szokott kézzel és képzettséggel dolgoznák. Es sokszor a körülmények sem engedik az alkalmazkodást. ■Egyik textdlgyárunkban külföldi munkaszervezők tevékenykedtek, azt akarták, hogy az üzemcsarnok gépei — egyforma berendezésékről volt szó — azonos fordulat- számmal működjenek, ám ezt képtelenek voltak elérni. Hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy a kudarcról nem a beállítok tehetnek — az áramellátás ingadozása miatt egyszerűen lehetetlen vélt az egységesítés. Emlékszem olyan esetre is. amikor a világszínvonalú gép többet állt, mint járt — és a gyártó cég képviselője hitetlenkedve javította újra, és újra, majd kétkedésére indokot is talált; a készüléket ■kalapjáé csal(!) serkentették gyorsabb munkára... Visz- szaitérve a targoncáikhoz, az igazgató biztos abban, hogy masináikként kezelik őket, holott ezek már finom műszereik, egyszerre több funkció ellátására kép>esek, viszont nem tűnik: a durva mozdulatokat, a lustaságot. Tudniillik sokszor dodizse- mest játszanak velük, a koccanások alkalmával harsány a röhej, a raktár nyílegyenes útján gyakori a verseny, s az a targoncás is elismerést arat, aki úgy kapcsol élőre- hátra. hogy még lendületéiben akasztja meg a targoncát, hallani a fogaskerekek csikorgását. Ilyenkor füitépő a csikorgás, egymásnak esnek a fogaskerekek. Egy mérnöktől hallottam, hogy nálunk sokkalta több pótalkatrész fogy ed, mint a fejlett ipari államokban. Nemcsak azért, mert a még javítható darabok is az enyészet sorsára jutnak. A nem megfelelő használat is gyorsabban koptatja a gépeket. No meg az ápolás hiánya. Gyakorta látok építkezéseken olyan berendezéseket, amelyek piszkosak, elhanyagoltak, úgy néznek ki, mintha az ócslkapiaarái szállították volna oda őket, holott csak néhány éve szolgálnak. És a gyárakban sem szánnak elég időt a masinák tisztán tartáséra, a mindennapi ápolásra. Így aztán hamarabb használódnak el, többször kell őket javítani —, s ez megbosszulja magát. Azt írtam, hogy a gépeket használók még mindig masináikhoz szokott kézzel és képzettséggel dolgoznak. Bizonyára igaz a feltételezés, de akad más baj is. Tudniillik az a targoncás, aki vidáman dodzsemet játszik a sok százezer forintot érő járművel, munkaidő után oly óvatosan ül bele Trabantjaiba, miinthia a kocsi ülése porcelánból volna. Tamás Ervin Felhívás az aszálykárok mérséklésére Földrengésbiztos épület Rázóasztalon a modell A magyar íöldrengésbiz- tos épületszerkezeti megoldás — amelyről a Tv január 29-i Hét című műsora is tudósított — újabb vizsga előtt áll: a közeljövőben az INTERATOM Stuttgart melletti ■minden szakmai igényt kielégítő laboratóriumában speciális ellenőrzés-sorozat kezdődik, úgynevezett rázó- •asztalon próbálják ki. A Bu- da p>esti Műszáki Egyetem kutatóinak találmánya az eddig ismerteknél lényegesen biztonságosabb és gazdaságosabb eljárás épületek fölid- rengéslbiztos kivitelezésére. Az új módszer lényege: az alapozás és a felette levő szerkezet közé mintegy 10 cm-as sávban speciális rugórendszert építenek, amely csak meghatározott — a szél- terheléssel megegyező — erőt visz át magára az építményre. A MÉM Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB Mezőgazda- sági Fiatalok Tanácsa az aszálykárok mérséklésére tett kezdeményeziést. Felhívást Intéztek a fiatalokhoz, hogy segítsék a mezőgazda- sági öntözés fejlesztését, korszerűsítését. A felhívás emlékeztet arra, hogy az 1983. évi kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott és okoz ma is mezőgazdasá- guníkmafc, s leszögezi: a fiataloknak meggyőződésük, hogy társadalmi összefogással, felkészült, jó szakemberekkel, a f iatalok tenniafca- rásávai csökkenthetők a természeti erők káros hatásai. Nehéz, erőt próbáló feladat megvalósítására hívjuk, mozgósítjuk mindazokat, alkiik készek tenni az agrár- termelés biztonságának fokozásáért, lakosságunk élel- miszareliáitásának, export- kötelezettségeink teljesítésének megvalósításáért — mondja a felhívás. Célunk az, hogy aktív részesed legyünk a biztonságosabb termelési feltételiek megteremtésének, az ese tleges további kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés megelőzésének. A feladatok megvalósításának segítése, összefogása érdiekében a KISZ KB Mező- gazdasági Fiatalok Tanácsa Öntözési Koordinációs Bizottságot hoz létre. E bizottság öntözési tanfolyamot, bemutatót szervez és kiadványt jelentet meg az új, egyszerű és víztakarékos öntözési eljárásokról. ■E fontos népgazdasági cél érdekében kezdeményezzük az ágazati irányító szerveknél az öntözés költségednek mérséklését és egyben kérjük, hogy támogassák a felhívásiban foglalt feladatok megvalósítását — ez áll egyebek között a felhívásiban. A külső raktárakból Szállítják jelenleg a búzát a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki körzeti üzemébe. Naponta mintegy 100—120 tonna termény kerül a tárházba.
