Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

1984. FEBRUAR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A túrkevei Vegyesipari Szövetkezet lakatosü zeniében évente 10 millió forint értékben gyár­tanak garázs- kazánház- és pinceajtókat, vala mint kerítéselemeket nagykereskedelmi vál­lalatok megrendelésére. Segít a gazdaság Hét év után: rekord Megbízható szállítók a jászsági kistermelők Napjainkban, amikor or­szágos méretűvé vált a ház­táji integráció, a nagyüze­mek különféle módon és formában egyre magasabb szinten szervezik és segítik a „kisgazdaságok” munká­ját. Kónya Árpád gépkocsive­zető, a jászsági kistermelők egyike. Immár hat esztende­je foglalkozik sertéshizlalás- sal. Tavaly is hatvan jószá­got szállítottak el feldolgo­zásra portájáról. — A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezettel kötöt­tem az idén is szerződést. Egyfajta -biztonságot jelent ez számomra, hiszen a téesz által kijelölt átadásra min­dig időben érkeztem és so­hasem maradt vissza egyet­len hízó sem. Ez egyértel­műen a jó szervezésnek kö­szönhető. Egyéb segítségre még nem szorultam, a ta­karmányt általában a ter­ményforgalmitól veszem, kö­zelebb van, így egyszerűbb a szállítás. Fiadzó forintok — Amiért megdolgozom, azért megfizetnek — mond-, ja Bóta Istvánné, Jászbe­rény legszélén levő házának udvarán. — Még a férjem­mel együtt, harminc éve hoztuk haza az első pár kis­malacot, azóta egyfolytában tartunk „lakókat” az udvar­ban. A tisztára meszelt ólban most is. öt hízót tartanak, gazdájuk hangja hallatán, morogva, türelmetlenül az almot túrva jelzik az ete­tés közeledő idejét. — Mióta a húsipartól a Kossuth Termelőszövetkezet átvette a háztájit, azóta ők segítenek az állatok takar­mányozásában. az eladások­ban. Néhány esztendeje — férjem halála óta — magam nevelem a sertéseket. A kö­zös gazdaság háztáji agronó- musai gyakran meglátogat­nak. „rajtuk keresztül” ren­delem a takarmányokat is. Olykor jutányos áron is hozzájutok egy kis sertések­nek valóhoz. A termények árát megtakarítom a nyug­díjamból, és mikor elszál­lítják őket tőlem, a kapott teljes összegen újból mala­cokat vásárolok. Mondja, mi mással foglalkozhatna egy nyugdíjas özvegyasszony az én koromban? Ha valami gond-baj ütné föl a fejét, a téeszesek jönnek és segí­tenek, ugyanúgy, ahogyan a szomszédom. A neveléshez szükséges dolgokat a saját­jával együtt nekem is ha­zahozatja. Ha az egészsé­gem engedi, az idén is le­adok húsz hízót. Gyakran látogatott terménybolt — Korábban magam is a Kossuth Termelőszövetke­zetben dolgoztam — mond­ja a háztáji irodában Tere- nyi Jánosné. Kezdettől fog­va anyósomékkai együtt fog­lalkozunk az állatokkal. Igaz, évről évre egyre csak csökken a hasznom, de azért még mindig megéri, ha el­kerüli a jószágokat a be­tegség. Tavaly akadt olyan időszak, hogy kissé nehe­zen jutottunk szemes ter­ményhez. de a hiány csak átmeneti volt, később ebből a takarmányból is sikerült vásárolni. Mi már aláírtuk az idei szerződéseket, mint tavaly, most is harminc jószágot hizlalunk. Ha erre járok, a legtöbbször „beugrók” a ház­táji irodába, s ha van a ter­ményboltban olyan, amit keresek, még takarmányt is viszek haza. Jákói Gábor, a Kossuth Tsz háztáji agronómusa: — A mostoha. aszályos Időjárás ellenére rekordévet zárt háztáji ágazatunk. Itt fekszik előttem az összesítő, abban pontosan minden meg'* található: a legfelső sorok­ban mindjárt, a felvásárolt tej mennyiségét érdemes megnézni. Tavaly 6851 hek­tolitert szállítottunk el a kistermelőktől, ami 4 és fél millió forintot jelentett. A környező településekről — Pórtelektől Meggyespjeléig — a töltevényi részt is bele­értve, naponta 170 portáról — itt a városban 15—20 ud­varról — érkezik a friss tej a begyűjtőhelyre. A terve­zettet meghaladó mennyiség is a téesz szolgáltatásait és a háztáji tevékenység támoga­tását tükrözi. Hasonlókép­pen a nagyüzemileg nem művelhető zárvány terüle­tek több évre szóló bérbe­adása is. A legelőtől a lé­dús és szemes takarmányig, szinte mindenben ki tudjuk elégíteni a kistermelők igé­nyeit. II számok elmondják — Ezt a közös munkát di­cséri a 928 többlet sertés, amelyet az elmúlt évben vásároltunk föl. Így a ter­vet túllépve, 7928 hízóért 35 és fél millió forintot fizet­tünk ki. Ebből a mennyi­ségből 4770-et a saját hús­üzemünk. a többit az Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat dolgozta fel. Szép ered­ményekről számolhatok be a hízómarha esetében is. A számok önmagukért beszél­nek, a jászsági kistermelők és a téesz közös munkáját dicsérik. Az elmúlt esztendőben a háztáji ágazat 46,1 millió forintot fizetett ki külön­féle felvásárlásokért. 13 és fél millió forint értékű szol­gáltatással, szállítással, épít­kezéssel, növényvédő szer­rel segítették a kistermelők munkáját. Hét esztendő óta végire rekorderedmények­kel dicsekedhetünk. Ettől az évtől legalább ilyen jó eredményeket re­mélnek. F. T. ÚJ kezdeményezés Bábolnáról Piacszerző brigádok Újszerű munkára, kereske­désre kérték fel a szocialista brigádokat a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinátban. Ar­ra ösztönzik a brigádtago­kat, hogy ők is keressenek vevőket a kombinát termé­keire. így például a napos­csibék, előnevelt jércék, ser­tések és takarmány vásárlá­sára. Természetesen a kom­biinát milliárdos termelését továbbra is a jói képzett, ru­tinos kereskedelmi szakem­berek adják el, és értékesí­tési gondjai sincsenek a gaz­daságnak, hiszen a nemzet­közi piac telítettsége ellené­ire is tavaly három földrész számos országába szállítot­tak tetra-baromfikat. A szocialista brigádok se­gítségét a háztáji gazdaságok jobb ellátására akarják igénybe venni, az ilyen kis­gazdaságoknak kínálható termékek értékesítésénél számítanak közreműködésük­re a munkahelyi vezetők. Kunszentmártoniról Gyártósor Komlóra ■Bekapcsolódott a folyama­tos kislakásépítési program­ba a BVM kunszentmártoni gyára is. Jelenleg egy olyan gyártósor készüli Komlóra a nagyüzemben, amely körüre­ges födém pendít készít majd. A gyártósort hamaro­san átadják. így a második félévre tervezett százezer négyzetméter födémpanelt biztosítani tudják az építő­iparnak. / Masina-szemlélet A gyár udvarán már hó­napok óta áll a targonca. A segédmunkások izmaik, meg­feszítésével dolgoznak, pe- ddk könnyebb munkát ígér­tek nekik: a raktár korszerű, búcsút lehet végre inteni a kézi anyagmozgatásnak. Csakhogy egyre-másra romlanak el a modern tar­goncák. az anyagbeszerzők szinte már találomra bök­nek ld egy helyet a ténké- pjen, ahol alkatrész után ér­deklődnek — minden hiába, s még szerencse, hogy az iz­mokhoz kevesebb pótalkat­rész szükségeltetik. De té­ved, aki azt hiszi, hogy most szemrehányó hangnemben a karbantartás renyheségét, a szerviz megannyi hibáját, valamint az anyagellátást fogom szapulni. Téved, mint ahogy én is tévedtem, ami­kor a gyár igazgatójától vár­tam ugyanezt. Ö azonban egészen másról kezdett be­szélni. És amit mondott, az talán még fontosabb, mint az unos-untig ismert pana­szok, amelyek természetesen ettől függetlenül mielőbbi orvoslásra várinak. A masina- szemlélet eilen lépett fel — azt firtatta, hogyan használ­juk, kezeljük a ránk bízott gépeket. A közelmúltban még jobbára masinákkal dolgozhatott az a munkás, aki most számjegyvezérlésű berendezés mellett dolgozik. A masina keveset tudott, de sok mindent kibírt. Néhány fculcsművetetre szakosodott, hangosan dohogott, még ke­zelése is fizikai erőt igényelt, de erős volt, s szinte elront- hataitlan. Ma már egyre több a készülék. Bár a két szó ro­konértelmű, az igazgató még­is különbséget tesz közöttük. A masinákhoz értők képzése egyszerűbb — működtetésük durva, állandóan ismétlődő, betanított mozdulatokat igé­nyel. A készülék már fino­mabb jószág. így a vele szemben alkalmazott bánás­módnak is másmilyennek kell lennie. Körültekintőbb­nek, átgondoDtaibbnak, mes­teribbnek. Vége az „üsd, vág, nem apéd” korszaknak, m^rt a technikai haladás a tulajdon­ságok közül elsősorban az érzékenységet emelte a fej­lesztés pódiumára; a beren­dezések egyre érzékenyeb­bek, egyre precízebbek — minél többre képeseik, annál könnyebb elrontani őket. A gépieket használók azonban még masinákhoz szokott kéz­zel és képzettséggel dolgoz­nák. Es sokszor a körülmé­nyek sem engedik az alkal­mazkodást. ■Egyik textdlgyárunkban külföldi munkaszervezők te­vékenykedtek, azt akarták, hogy az üzemcsarnok gépei — egyforma berendezésékről volt szó — azonos fordulat- számmal működjenek, ám ezt képtelenek voltak elérni. Hosszas vizsgálódás után kiderült, hogy a kudarcról nem a beállítok tehetnek — az áramellátás ingadozása miatt egyszerűen lehetetlen vélt az egységesítés. Emlék­szem olyan esetre is. amikor a világszínvonalú gép töb­bet állt, mint járt — és a gyártó cég képviselője hitet­lenkedve javította újra, és újra, majd kétkedésére indo­kot is talált; a készüléket ■kalapjáé csal(!) serkentették gyorsabb munkára... Visz- szaitérve a targoncáikhoz, az igazgató biztos abban, hogy masináikként kezelik őket, holott ezek már finom mű­szereik, egyszerre több funk­ció ellátására kép>esek, vi­szont nem tűnik: a durva mozdulatokat, a lustaságot. Tudniillik sokszor dodizse- mest játszanak velük, a koc­canások alkalmával harsány a röhej, a raktár nyílegyenes útján gyakori a verseny, s az a targoncás is elismerést arat, aki úgy kapcsol élőre- hátra. hogy még lendületé­iben akasztja meg a targon­cát, hallani a fogaskerekek csikorgását. Ilyenkor füitépő a csikorgás, egymásnak es­nek a fogaskerekek. Egy mérnöktől hallottam, hogy nálunk sokkalta több pótalkatrész fogy ed, mint a fejlett ipari államokban. Nemcsak azért, mert a még javítható darabok is az enyé­szet sorsára jutnak. A nem megfelelő használat is gyor­sabban koptatja a gépeket. No meg az ápolás hiánya. Gyakorta látok építkezése­ken olyan berendezéseket, amelyek piszkosak, elhanya­goltak, úgy néznek ki, mint­ha az ócslkapiaarái szállítot­ták volna oda őket, holott csak néhány éve szolgálnak. És a gyárakban sem szán­nak elég időt a masinák tisztán tartáséra, a minden­napi ápolásra. Így aztán ha­marabb használódnak el, többször kell őket javítani —, s ez megbosszulja magát. Azt írtam, hogy a gépeket használók még mindig masi­náikhoz szokott kézzel és képzettséggel dolgoznak. Bi­zonyára igaz a feltételezés, de akad más baj is. Tudni­illik az a targoncás, aki vi­dáman dodzsemet játszik a sok százezer forintot érő jár­művel, munkaidő után oly óvatosan ül bele Trabantja­iba, miinthia a kocsi ülése por­celánból volna. Tamás Ervin Felhívás az aszálykárok mérséklésére Földrengésbiztos épület Rázóasztalon a modell A magyar íöldrengésbiz- tos épületszerkezeti megol­dás — amelyről a Tv január 29-i Hét című műsora is tu­dósított — újabb vizsga előtt áll: a közeljövőben az IN­TERATOM Stuttgart melletti ■minden szakmai igényt ki­elégítő laboratóriumában speciális ellenőrzés-sorozat kezdődik, úgynevezett rázó- •asztalon próbálják ki. A Bu- da p>esti Műszáki Egyetem kutatóinak találmánya az ed­dig ismerteknél lényegesen biztonságosabb és gazdaságo­sabb eljárás épületek fölid- rengéslbiztos kivitelezésére. Az új módszer lényege: az alapozás és a felette levő szerkezet közé mintegy 10 cm-as sávban speciális rugó­rendszert építenek, amely csak meghatározott — a szél- terheléssel megegyező — erőt visz át magára az építmény­re. A MÉM Ifjúsági Bizottsá­ga és a KISZ KB Mezőgazda- sági Fiatalok Tanácsa az aszálykárok mérséklésére tett kezdeményeziést. Felhí­vást Intéztek a fiatalokhoz, hogy segítsék a mezőgazda- sági öntözés fejlesztését, korszerűsítését. A felhívás emlékeztet arra, hogy az 1983. évi kedvezőtlen időjá­rás sok gondot okozott és okoz ma is mezőgazdasá- guníkmafc, s leszögezi: a fia­taloknak meggyőződésük, hogy társadalmi összefogás­sal, felkészült, jó szakembe­rekkel, a f iatalok tenniafca- rásávai csökkenthetők a ter­mészeti erők káros hatásai. Nehéz, erőt próbáló fel­adat megvalósítására hívjuk, mozgósítjuk mindazokat, alkiik készek tenni az agrár- termelés biztonságának fo­kozásáért, lakosságunk élel- miszareliáitásának, export- kötelezettségeink teljesíté­sének megvalósításáért — mondja a felhívás. Célunk az, hogy aktív részesed le­gyünk a biztonságosabb termelési feltételiek megte­remtésének, az ese tleges to­vábbi kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés megelő­zésének. A feladatok megvalósításá­nak segítése, összefogása ér­diekében a KISZ KB Mező- gazdasági Fiatalok Tanácsa Öntözési Koordinációs Bi­zottságot hoz létre. E bizott­ság öntözési tanfolyamot, bemutatót szervez és kiad­ványt jelentet meg az új, egyszerű és víztakarékos ön­tözési eljárásokról. ■E fontos népgazdasági cél érdekében kezdeményezzük az ágazati irányító szervek­nél az öntözés költségednek mérséklését és egyben kér­jük, hogy támogassák a fel­hívásiban foglalt feladatok megvalósítását — ez áll egyebek között a felhívásiban. A külső raktárakból Szállítják jelenleg a búzát a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki körzeti üzemébe. Naponta mintegy 100—120 tonna termény kerül a tárházba.

Next

/
Thumbnails
Contents