Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 26. sz., 1984. február 1., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szovjet felszólalás Stockholmban Meghatározó jelentőségű a bizalom erősítése A hírlapárusító pavilon több éve bevált terméke a Kunhe­gyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetnek. Az első ne­gyedévben hatot szállítanak a Pécsi Postaigazgatóságnak U magyar nép tudósa volt Ünnepségek, koszorúzás, tudományos tanácskozások Györffy István centenáriumán és könyv A kenyér és a könyv ná­lunk jelképe lehet a február hónapnak. Immár hagyomá­nyossá vált, hogy február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja: az idén rendezik meg huszonhetedszer, Könyv, tudás és szakértelem nélkül nincs előrehaladás. Az egy­re intenzívebbé váló agrár­gazdálkodás sikereinek egyik mozgatója a könyv, amely ma már munkaeszközzé vált a magyar faluban. Kevés olyan falusi ház le­het, ahol ne találnánk köny­vet. Az egyik lakás polcán az állattenyésztésről, .a má­sikon a kertészkedésről, gyü­mölcsfák metszéséről, szőlő- telepítésről, borkezelésről. A téli hónapokban mindenütt benépesülnek a művelődési házak, az országban tízezrek vesznek részt esztendőnként a különböző mezőgazdasági tanfolyamokon, hogy megta­nuljanak korszerűbben gaz­dálkodni. A szaktudásnak, a köny­vek elterjedésének köszön­hető, hogy ma a magyar me­zőgazdaságnak külföldön is jó híre van, hogy nemcsak a lakosságot tudja ellátni a szükséges élelmiszerekkel, hanem exportra is termelhet. És ez az export évről évre bővül, mivel termelésünk itthon évről évre korszerűb­bé válik. A könyvek iránti érdeklő­dést mutatják a nagy pél­dányszámok. Vannak nép­szerű kiadványok, szőlőter­mesztésről, kertészkedésről, gyümölcsfák ápolásáról, amelyek több százezres pél­dányszámban jutnak el az olvasókhoz. Kik ezek az ol­vasók? Nemcsak termelő­szövetkezeti tagok, földmű­veléssel foglalkozók, vannak közöttük szép számmal ipa­ri munkások, értelmiségiek, városlakók is. Az idei könyvhónap jel­lemzője, hogy ezeknek a ré­tegeknek az igényeit igyek­szik maradéktalanul kielé­gíteni. A hobbikertészkedő­két, a kiskerttulajdonosokét, hogy ezáltal segítse a kis­termelést, amelynek egyre nagyobb szerepe van a hazai ellátásban. A Hazafias Nép­front által támogatott kert­barátmozgalom a legnagyobb népmozgalommá vált, amely­ben a résztvevőknek csak 15,3 százaléka mezőgazda­sággal foglalkozó, a többi al­kalmazott, munkás, nyugdí­jas. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése ma már nélkülözhetetlennek mondható. Termelési érté­kük 1982-ben elérte a 80 milliárd forintot, a mezőgaz­dasági össztermelés 34,2 szá­zalékát. Kistermelők adják az árutermelés 23 százalékát és egyes termelési ágazatok­ban még ennél is többet. A kistermelésnek is lépést kel­lett tartania a mezőgazdaság fejlődésével, nem maradha­tott el, mert akkor elvesztet­te volna piacát és értelmét. Ezért találni ott minden ház polcán néhány szakkönyvet az új termelési módszerek­ről, a korszerű gazdálkodás­ról. Az idei, 27. mezőgazdasági könyvhónap gazdag válasz­tékot kínál, a nyolc kiadó 49 könyvet jelentetett meg, ebből 33 kötet a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában ke­rül az olvasókhoz. Nyolc ki­adó nyújtja termésének leg­javát, hogy segítse a korsze­rű tudomány igénybevételé­vel a szakműveltség további gyarapodását, a termelés nö­vekedését. I. S. Az amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésével be­következett növekvő atomfe­nyegetés láttán a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a fontos kezdemé­nyezéseket állítja a konfe­rencia figyelmének közép­pontjába; az értekezlet atom­fegyverrel rendelkező min­den részt vevő állama vál­laljon kötelezettséget, hogy elsőnek nem vet be atom­fegyvert, egyezményben rög­zítse, hogy nem alkalmaz ka­tonai erőt, s fenntartja a bé­kés kapcsolatokat. E javasla­A működési költségvetést illetően tudomásul vették a tanácstagok, hogy a társada- lompoliti'kailag előnyt élvező feladatok köre szűkült, az idén sincs lehetőség a kom­munális ellátás és a felújítás kiemelt kezelésére. Az árvál­tozások hatásának részbeni ellensúlyozására is csak dif­ferenciált módon van lehető­ség. A fejlesztési alap közép­távú tervhez viszonyított vál­tozásának egyik fő jellemző­je az, hogy a célcsoportos beruházások előirányzata több mint 106 millió forinttal mérséklődött. Az egyéb taná­csi beruházások esetében a szabályzott fejlesztési forrá­sok 67 millió forinttal csök­kentek. Az idei tervjavaslatokban foglalt feladatok megoldásá­ra rendelkezésre áfflló pénz­ügyi előirányzatok megfelelő alapellátást biztosítanak. Nincs azonban lehetőség a különböző területeken — fő­leg a kommunális ellátásban — tapasztalható feszültségek tok megvalósítása meghatá­rozó jelentőségű lenne a bi­zalom európai méretű meg­szilárdításában — hangoz­tatta Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet delegá­ció vezetője a bizalom- és biztbtnságerősítő intézkedé­sekkel valamint a leszerelés­sel foglalkozó stockholmi értekezleten. Tegnap felszólalásában rá­mutatott : a NATO-tagálla- mok e fontos fórumot nem azoknak a sürgető problé­máknak a megoldására hasz­nálják fel, amelyeknek a csökkentésére. A testület ál­láspontja szerint a tervied adatok végrehajtása a gaz­dálkodás egész területét át­fogó takarékosságot követel meg. Fokozottan kell1 számí­tani a lakosság részvételére a célkitűzések megoldásában, így az önerős közműfejleszté­seknél, a kötvényvásárlásnál. Szolnok idei működési költségvetési feladatainak megoldására több mint 471 millió forintot hagyott jóvá a városi tanács.. Az összes ki­adásból a legnagyobb rész­arányt, 62,8 százalékot, az oktatási és kulturális ágazat költségei jelentik. Ami pedig a fejlesztési ala­pot illeti: a közel 418 millió forint kiadási előirányzatból 68 milliót célcsoportos beru­házásokra, 301 milliót pedig egyéb tanácsi beruházásokra és beruházáscélú támogatá­sára használnak fel. A cél­csoportos fejlesztések között mindössze 90 lakás építése szerepel. A III. negyedévben készül el az az épület, amely ­rendezése hozzájárulna az európai bizalom és biztonság miegszálárdítósáhaz, hanem végeláthatatlan vitákat eről­tetnek lényegtelen technikai kérdésekről. Ezek sorában is az első helyen áll az úgyne­vezett átlátszóság kérdése; az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetségese felderí­tési céllal bepillantást akar nyerni más európai országok védelmi intézkedéseibe. Ha a konferenciát ilyen útra tere­lik, akkor Európában na­gyobb lesz a bizalmatlanság és a gyanakvás — mondotta. ben 55 tanácsi bér- és 35 tanácsi értékesítésű szövet­kezeti lakás lesz. Tanácsi és egyéb telepszerű lakásépíté­sek tervezésére, előkészítésé­re több mint 19 millió forint áll rendelkezésre Ebből az összegből történik a Széche- nví lakótelep további terve­zése, a kártalanítások kifize­tése. Befejeződnek a Mártí­rok úti és a Keskeny János úti kisajátítások. Előkészítik a Tófenék úti HNF garzon­ház építését, Szandaszőlősön és a Bartók Béla úton terve­zési és szanálási munkával készítik elő a társasházépíté­seket. Egyéb — honvédségi és koordinációs — lakásberu­házásokkal is számol az idei fejlesztési terv. Megkezdődik -a Tabán átépítése. Szemelvényként az egyéb fejlesztésekből: tízmilliót fordít a tanács a lakótelepek járdával, úttal, telefonnal valló ellátására, befejezik a szandaszőlősi bölcsőde fej­lesztését, megteremtik az ott épülő általános iskola befeje­zéséhez szükséges fedezetet. A Széchenyi lakótelepen épü­lő 16 tantermes középiskola építéséhez igénylik a lakos­ság és a kollektívák közre­működését. A középiskolai kötvény és a „téglajegy” ér­tékesítését várhatóan a II. negyedévtől kezdik. Száz évvel ezelőtt, 1884. február 11-én született Györffy István néprajztu­dós, tudományszervező, pe­dagógus, író. A centenárium megünneplésére emlékbi­zottság alakult, amelynek elnöke Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, tagjai az Akadémia, a szak- és társ- tudományok, a megye és a szülőváros képviselői. Karcag szülöttjének nagy­ságát Illyés Gyula klasszi­kus tömörséggel így fogal­mazta meg: „A magyar nép tudósa volt. Szeretném így is mondani: a magyar nép lett tudóssá benne.” A nagy tudós munkássá­ga, emléke előtt tisztelegnek születése centenáriumán szellemi hagyatékainak őr­zői. Február 10-én a Magyar Tudományos Akadémián emlékülést tartanak, ame­lyen tudósok, kutatók — Kulcsár • Kálmán, Benda Kálmán, Balassa Iván, Slatz Ferenc, Szilágyi Miklós, Bel- lon Tibor és mások — mél­tatják majd a Szilaj pászto­rok, a Nagykunsági krónika és más, kútfőértékű köny­vek tudós szerzője, a nép­rajzkutató egyetemi tanár munkásságát, szellemi ha­gyatékának nagyságát. Február 11-én koszorúzási ünnepség lesz a Mező Imre úti temetőben; a Kossuth Klubban egykori tanítványai Elnökségi ülés napirendién Apró falvak boltjai A SZŐ VOSZ elnöksége tegnapi ülésén a községek, kis települések kereskedelmi hálózatáról tanácskozott. Amint elmondták, az apró falvak népességének megtar­tásában döntő szerepe van a boltoknak, a vendéglőknek, az építő- és tüzelőanyag­telepeknek, amelyeknek nagy többsége fogyasztási szövet­kezetek kezelésében áll. Csakhogy ezeknek az üzle­teknek egy része — megkö­zelítően 50 százaléka — el­avult, már nem képes mara­déktalanul a kulturált, szín­vonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység felújítása vált szük­ségessé. A SZÖVOSZ elnök­sége a hálózat korszerűsíté­sének elősegítésére — a kor­mányzati szervek egyetérté­sével — három évre szóló akciót kezdeményezett. találkoznak, az ELTE nép­rajzi tanszékén pedig az év­forduló kapcsán megemlé­keznek a tanszék alapításá­nak félévszázados jubileu­máról. Az intézet első pro­fesszora Györffy István volt Ugyancsak ünnepi talál­kozáson emlékeznek a nagy tudósra a nevét viselő kol­légiumok, iskolák és a Györffy kollégisták is. Az ünnepségsorozat őszi csúcspontjai Karcagon lesz­nek. A tervek szerint ott rendezik a múzeumi, honis­mereti és műemléki hónap országos nyitányát is, a fel­avatásra kerülő Jókai utcai Nagykun táj házban megnyit­ják majd a Györffy István állandó kiállítást, leleplezik Györfi Sándor szobrászmű­vész alkotását: a tudós élet­nagyságú szobrát, emléktáb­lát avatnak a szülőháza he­lyén lévő épületen. A különböző rendezvé­nyekkel párhuzamosan nagyszabású tudományos ta­nácskozást tartanak, amely­nek középpontjában az Al­föld-kutatás kérdései állnak, különös tekintettel a téma történelmi és néprajzi vo­natkozásaira. Az őszi ünnepségek idejé­re megjelenik a Nagykunsá­gi krónika 4. kiadása, amely­nek az anyagi feltételeit a hat nagykun város, de első­sorban Karcag vállalta. Fiatal közgazdászok konferenciája Befejeződött a fiatal köz­gazdászok salgótarjáni orszá­gos konferenciája. Tegnap, az eszmecsere második nap­ján Juhász Ádám ipari ál­lamtitkár a magyar ipar ver­senyképességének aktuális kérdéseiről, Csikós Nagy Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke versenyképességünk 1968— 1983 közti alakulásáról, a versenyképesség erősítésének gazdaságpolitikai lehetőségei­ről tartott előadást. Juhász Ádám a többi kö­zött hangsúlyozta: a külpiaci cserearányromlás mellett késlelteti a felemelkedést, hogy a magyar gazdaságban az ösztönzés mellett nem mű­ködik egyfajta gazdasági kényszer, amely a vállalatok vezetőit, dolgozóit a haté­konyság javítására szorítaná. Sikeres esztendőt zárt a BHG kunhegyest gyára, ahol telefonközpontokat készítenek. A gyár mintegy 1100 dolgozója 142 ezer vonalat szállított a megrendelőknek a múlt évben. Az idén 150—155 ezer vonal gyártását tervezik A városi tanács ülésén Jóváhagyták Szolnok költségvetését és fejlesztési alapját Ha szokás lenne egy tanácsülésről szóló tudósítást szub­jektív véleménnyel kezdeni, akkor azt írnám, hogy a szolnoki Városi Tanács legutóbbi tanácskozása azért tetszett, mert a nyílt, őszinte hangvétel, a realitások messzemenő figyelem­be vétőié volt rá a jellemzői, mind a költségvetési, mind a fejlesztési alap meghatározásánál. A testület úgy foglalt ál­lást, hogy ebben a hangnemben kell tájékoztatni a lakosságot a viszonylag szűkre szabott lehetőségekről

Next

/
Thumbnails
Contents