Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
6 Mcnttctkftd körkép 1984. JANUÁR 14. Miért veszélyesek a Pershingek? ■A Pentagonhoz közelálló V. S. News and World Report térkép- vázlata Nyugat-Euró- 1 ’ * pának azokról a pontjairól, ahová az új rakéta-nukleáris fegyvereket telepítik Az új típusú amerikai nukleáris fegyverek — a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek — telepítésének megkezdésével rendkívül veszélyes folyamat van kibontakozóban földrészünkön. Miután az európai biztonságtól nagymértékben függ a világ békéje, a nyugati hatalmaknak ez a tudatosan, előre átgondolt lépése nemcsak kontinensünk népeit, hanem az egész emberiséget veszélyezteti. Abszurd elgondolások Hogy némi fogalmat alkothassunk a fenyegetettség nagyságáról és arról, hogy a szocialista közösség országai miért reagálnak olyan érzékenyen a rakétatelepítésre, egy fontos tényezőt kell tisztán látnunk. Nevezetesen azt, hogy a nemzetközi imperializmus legagresszívabb csoportjai az úgynevezett euro- hadászati fegyverekkel nem egyszerűen csak az egyoldalú katonai fölény megszerzésére törekedtek, hanem arra is, hogy már békeidőben fokozódó politikai nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra és szövetségeseire. Ebben benne rejlik a potenciális ellenfél gazdasági térdre kényszerítésének, s fizikai megsemmisítésének alig leplezett szándéka. Más kérdés, hogy a kölcsönös megsemmisítési képesség mai szintjén ez az elképzelés teljesen abszurd és irreális. Mégis, a nyugati hatalmi központokban szép számmal Ebben az elgondolásukban elsősorban a kontinensünkre folyamatosan betelepített és a szocialista közösség légvédelmi rendszereinek áttörésére alkalmasnak vélt robotrepülőgépekre, még inkább a Pershing—2-es rakétákra építenek. Rögtön meg kell azonban jegyeznünk: a Pershingekkel és az előretolt állomásoztatású NATO-atom- fegyverekkel szemben felsorakoztatott szovjet SS—20- asok vonatkozásában is használatos „közepes hatótávolság” megjelölés korántsem ugyanazt jelenti. Miért? Azért, mert amíg a 2500— 2600 kilométerre célba juttatható Pershingekkel a Szovjetunió csaknem egész európai területe elérhető, addig az SS—20-asokkal az Egyesült Államok egyáltalán nem sebezhető. E tekintetben a két fegyver katonai-technikai jellemzői össze sem hasonlíthatók, hiszen a Pershing—2- esekkel a Varsói Szerződés tagállamai ugyanúgy fenye- gethetők, mint az USA honi területén lévő hadászati támadó erőkkel. Gyakorlatilag tehát az Egyesült Államok a három, már rendszerben álló stratégiai „triád” — a szárazföldön, az atomtengeralattjáróik és a távolsági bombázó- gepek fedélzetén elhelyezett nukleáris rakéták — mellett még egy, határaitól közel tízezer kilométerre előretolt negyedik hadászati komponenst is kiépít a szocialista közösség veszélyeztetettségére. A Pershing—2-es rakéták egyike, amely már bevetésre kész az NSZK területén akadnak olyan emberek, akik a NATO elsőcsapásmérő erejének meghatványozásával lehetségesnek tartják a két ellentétes társadalmi rendszer történelmi vitájának erőszakos „megoldását”. Ez a katonapolitikai irányvonal kiváltképpen azért veszedelmes, mert a legújabb fejlesztésű rakéta-nukleáris harceszközök megjelenése, európai elhelyezése a hadviselés új elemeinek előtérbe nyomulásával', új doiktrinális tételek kidolgozásával jár eev- gyütt. Ilyen például az a hivatalosan vallott amerikai nézet, hogy az atomháború elképzelhető, sőt megnyerhető, és hogy ez az összecsapás földrészünkre korlátozható. Az utóbbival kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt a minőségi különbséget, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták mintegy 30 perces repülési idejéhez képest — ami még módot adhat az esetleges tévedések korrigálására — az NSZK-ból indított Pershings—2-esek mindössze 5—6 perc alatt közelíthetik meg előre beprogramozot céljaikat; Ebből legalább két következtetés adódhat. Egyrészt nem lehetne utólag kijavítani a technikai hibából, vagy téves helyzetmegítélésből eredő döntést, másrészt — és ez a fontosabb — a védelmi pozícióba levő fél számára az előrejelzési idő a korábbiakhoz viszonyítva szinte a minimumra, alig az ötö- dére-hatodára csökken. Adott vészhelyzetben tehát kénytelen lenne teljesen automáti- kus választ adni. Márpedig ez mindenképpen megnövelné a kockázati tényezők szerepét, annál is inkább, mivel a Pershingek ilyen földrajzi közelsége értelemszerűen fokozza a potenciális ellenség váratlan, meglepetésszerű támadásában rejlő veszélyeket. Ráadásul az első csapás végrehajtására szánt amerikai atomrakéták igen nagy találati pontosságúak; á céltól való eltérésük kevesebb 50 méternél. Sajátosságuk, hogy önirányító fedélzeti rendszerükkel — jóval a becsapódás előtt — módosítani tudják repülési pályájukat, mélyen a talajba fúródva robbannak, nukleáris tölteteiket ennél fogva a „legideá- lisabbnak” találják földalatti rakétasilók, politikai-katonai vezetési pontok és más „kemény” objektumok megsemmisítésére. NATO-zsar- gonban ezért nevezik őket lefegyverző, lefejező harceszközöknek. Az első ésszerű lépés Hogy a Szovjetunió és az érintett szocialista országok hatékony .védelmi ellenintézkedései bármikor lehetővé tennék-e az atlanti tömb vezérkaraiban tervezett „lefejező” első csapás sikerét és az Egyesült Államok területének kivonását a megtorlás tüze alól, az — enyhén szólva — felettébb kétséges. Az is bizonyos, hogy az eurora- kéták telepítéséhez hozzájáruló nyugat-európai államok — főleg az összes Pershing— 2-es rakétát, szám szerint 108-at befogadó NSZK — lennének a büntető visszavágás elsőszámú célpontjai, amennyiben a NATO kirobbantaná az agressziót. A Szovjetuniónak ezen felül minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy az USÁ-t ugyanolyan sebezhe- tőségi helyzetbe hozza, mint amilyenbe a Reagan-kor- mányzat igyekszik hozni a szocialista közösséget. így tehát az átmenetileg megingott hadászati egyensúly ismét helyreáll, de az előbbinél jóval magasabb szinten. A lehetséges agresszor ezért nem számíthat semmiféle kiaknázható előnyre. A kialakuló magasabb fegyverzeti szinttől azonban az államok biztonsága nem lesz szilárdabb, sőt még bonyolultabbá, bizonytalanabbá válik. Az egyetemes biztonság csakis azáltal erősödhetne, ha alacsonyabb szintre szállítanák a katonai szembenállás mértékét. Ehhez pedig — első lépésként — visz- sza kellene térni a rakétatelepítés megkezdése előtti állapothoz Európában! Serfőző László alezredes Reagan rekordjai Az ártatlan szórakozások, a különféle kedvtelések terén elért csúcsteljesítmé1 nyeket a Guiness-féle rekor- dok-könyve tartalmazza. Ám vannak olyan „csúcstartók” isi, akiknek tevékenysége nem sorolható éppen az „ártatlan szórakozások kategóriájába” — ilyen például az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan is. A Fehér Házban eltöltött három óv alatt Reagan többféle gazdasági és politikai csúcsot állított fel. Sürgetésére az ameriIcáa kongresz- •szus jóváhagyta az 1983/84- es év 252 milliárd dolláros, rekordösszegű katonai költNegyedik hadászati komponens Hétfőtől Iszlám csúcs Casablancában — Ma a Föld lakóinak egyha- toda az iszlám híve. Sokuk számára az iszlám már nem elsősorban vallást, hanem életmódot, életszemléletet jelent. A masukat muzulmánoknak) nevezőik főleg a Közel- és Közép- Keleten, Észak-Afrikában és Dél- kelet^Azsiában élnek, számuk eléri az egymilliárdot. Ezeknek a térségeknek a problémáiról kezdenek tanácskozást január 16-án a marokkói Casablancában az Iszlám Konferencia állam- és kormányfői, a szervezet megalakulása óta negyedszer. Az Iszlám Konferencia létrejötte Fejszál szaúdi uralkodó 1965. szeptember 15-i kezdeményezéséhez fűződik: csúcsértekezlet összehívását javasolta valamennyi iszlám ország részvételével. Fej szál elképzelései szerint a találkozó célja az lett volna, hogy a Nyugat-barát országokat tömörítse a nasszeriz- mus ellensúlyozására. Próbálkozása nem járt sikerrel, a csúcs- értekezletet nem sikerült megrendezni. A jeruzsálemi A1 Aksza mecset 1969. augusztus 21-én történt felgyújtása hozta össze az iszlám állam- és kormányfőket; első csúcsértekezletüket Rakatban tartották meg 1969. szentember 22 és 25. között. A nézeteltérések már akkor is olyan nagyok] voltak, hogy a meghívott 36 állam közül csak 25 képviseltette magát. Ezen a tanácskozáson alapították meg az Iszlám Konferencia Szervezetét, amelynek alapokmányát a 3. külügyminiszteri konferencián, 1972-ben hagyták jóvá. Célkitűzéseik kiözött az iszlám szolidaritás elősegítése. a tagállamok közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősít é^°. a faji megkülönböztetés elleni harc és a szent helyek védelme szerepel. A szervezet ideiglenes székhelye Dzsidda, ,.mindaddig, míg Jeruzsálem fel nem szabadul”. A második csúcsértekezlet a negyedik arab—i7raeli háború és az olajár-robbanás utáni években a pakisztáni Laborban volt. 1974. február Tíh—25-én a résztvevők már hangsúlyosabbá tették a közös politikai és gazdasági érdekeiket, amelyeket a ..Lahorj Nyilatkozat” is jól tükrözött. Közösen sürgették a gazdasági fejlődés problémáival foglalkozó rendkívüli ' ENSZ-ülésszak összehívását. Harmadik alkalommal 1961. január 25—28-án tanácskoztak Szaúd-Arábiában. Az értekezlet Mekkában kezdődött, majd Taif- ban folytatódott. Itt kapcsolódhatott be a munkába Eliász Szárkisz libanoni elnök, aki maronita keresztény hite miatt nem léphetett Mekka szent földiére. A harmadik csúcsértekezleten nem volt jelen Egyiptom és Afganisztán, mert taesáeukiat a Camp David-i különalku, illetve az 1979. december 27-i fordulat miatt felfüggesztették. Irán Irak jelenléte miatt maradt távol, Líbia pedig azért, mert a vendéglátó országgal nem állt diplomáciai kapcsolatban. A tanácskozás központi témája a palesztin állam megteremtése volt. s a résztvevők elvetettek mindenfajta különutas megoldást. Legutóbb külügyminiszteri szinten tanácskoztak az iszlám ország oki képviseli. 1083. december 6. és 11. között Dakkában megtartott ülésükön döntöttek arról, hogy az 1980. szeptember 22. óta folyó iraki—iráni háború kérdését a csúcsértekezlet elé utalják. A PFSZ-en belüli viszályt a külügyminiszterek teljesen figyelmen kívül hagyták. A január 16-án Casablancában megnyüó 4. csúcsértekezlet feladata nem kisebb, mint — az egység megőrzése érdekében — közös nevezőre jutni néhány nagy horderejű kérdésben. A találkozó napirendjét a külügyminiszterek január 12-én kezdődő ülésükön készítik elő. Minden bizonnyal elsőbbséget élvez majd a palesztin mozgalom helyzete, az Izrael által megszállt Dél-Liba non, illetve a Jordán folyó nyugati partvidék lakosságának a sorsa, Irak) és Irán háborúskodása. Megfigyelők ar- *ra is számítanak, hogy napirendre kerül Egyiptom és az arab világ kapcsolatának kérdése is. E témák közül néhányat már korábban is megvitattak hasonló fórumon, s az sem kétséges, hogy több kérdésben a tagországok továbbra is eltérő nézeteket vallanak. ségvetési tervét. Éhben a három esztendőben az Egyesült Államok állami költségvetésében a katonai kiadások aránya másfélszeresére nőtt, 1985-re eléri a 36 százalékot. Az Egyesült Államok határain kívül fekvő amerikai katonai támaszpontokból a világ 32 országában Immár 1500-nál is több van — ez is rekord. A mértéktelen katonai kiadások még ~ a hatalmas amerikai gazdaság erejét is próbára teszik. Az Egyesült Államok állami adósságai évente 200 milliárd dollárral növekszenek — rekord. A katonai kiadások terheit a mind nehezebbé váló időkben az egyszerű amerikaiaknak kell viselniük. 10 millióra növekedett azoknak a száma, akik a negyvenedik amerikai elnök hivatali ideje alatt a Hivatalosan megállapított szegénységi szint alatt élnek. A fegyverkezés Stockholm lépés lehet a katonai szembenállás csökkentése felé Amikor az államok háborúra készülnek, szeretnék, ha ez titokban maradna, ha viszont nem készülnek háborúra, szeretnék, ha efelől mások is bizonyosak lennének. A váratlanság, a meglepetésszerűség lehetőségének kizárása, a félreértések, a téves1 következtetések valószínűségének csökkentése korunkban háborúellenes tényező. Ha már a szándékos háború eszköztárát jelenleg lényegesen nem lehet csökkenteni, meg kell akadályozni, hogy a fegyverek befejezett tények elé állítsák a politikát. Ilyen gondolatok jegyében ül össze január 17-én a stockholmi értekezlet, 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada „európai konferenciája a bizalom- és biztonságerős/ítő intézkedésekről,' valamint a leszerelésről”. A részvevők ugyan- a|zok, akik 1975-ben a Helsinki Záróokmányt aláírták és vele útnak, indították a katonai bizalomerősítő intézkedések első, kísérleti sorozatát. A svéd fővárosiban kezdődő európai konferenciáról a madridi utótalálkozón született döntés. Európa persze nemcsak szárazföldből áll és1 aligha választható el ma már biztonságpoliltikáilag akár Ázsiától, akár Amerikától. A madridi találkozó abban határozta meg a stockholmi konferencia célját, hogy több szakaszban, új, hatékony és konkrét lépésieket foganatosítson, amelyek rendeltetése a további előrehaladás a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, a nemzetközi erőszakitétel kizárása, a kta, tonai szembenállás csökkentése felé. A madridi záródokumentum megfogalmazása szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd Európa egészére, és a csatlakozó tengeri térségre és légtérre is, katonailag jelentősek, politikailag kötelezőek lesznek, és olyan ellenőrzési- formák fogják kísérni őket, amelyek megfelelnek az intézkedések tartalmának. Emlékezetes módon, a Helsinki Záróokmány a nagyobb hadgyakorlatök előzetes bejelentését és ezekre külföldi megfigyelők meghívását ajánlotta aláíróinak, hogy a 35-öfc időben kapjanak információkat egymás jelentősebb „békés” katonai tevékenységéről és csökkenthető legyen ilymódon e tevékenység helytelen értelmezésének va- lósizínűsége. Az első bizalomerősítő intézkedések nem voltak kötelező jellegűek, nem terjedtek ki az egész kontinentális Európára; még kevésbé a csatlakozó tengeri térségre és légtérre. Az Egyesült Államok és Kanada, jóllehet aláírták a Helsinki Záróokmányt, nem lévén európai államok, nem vállaltak köa szegényeket megfosztja a munkanélküli segélyektől. A munkanélküliek száma Reagan hivatalba lépése óta csaknem 20 millióra emelkedett, ez a munka képes lakosság 10 százalékát teszi ki. Az elmúlt évek alatt több mint kétmilhóan vesztették el minden reményüket, hogy valamilyen munkához jussanak. Különösen magas a munkanélküliség aránya az ország nemzeti kisebbségei — a négerek, az indiánok és a Latim-Amerikából kivándoroltak — körében, Így például a munkanélküliség a négerek között rekordszintet — átlagosan húsz százalékot — ért el. De akinek van munkája, az is megérezte, hogy nehezebbé vált az élet a reagani időkben. Az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség nemrégiben megállapította, hogy a munkások jövedelme az adók levonása után az 1977-es évhez képest telezetitséget erkölcsi értelemben sem a saját területükön valamint az Atlantióceánon lebonyolított nagyobb hadgyakorlatok előzetes bejelentésére. A szovjet —amerikai biztonsági egyenlőség az adott ese.ben úgy érvényesülhetett, hogy a Szovjetuniónak csiak egy része vált az európai bizalom, erősítő intézkedések övezetének részévé. A Helsinki Záróokmány kimondta, hogy a csak részben európai államok — a Szovjetunió és Törökország — „Európára néző” határaik mentén 250 km. széles sávot iktatnak a szó- banforgó övezetbe. Az a körülmény, hogy Stockholmban „politikailag kötelező” bizalomerősítő és1 bizitonságerősíitő intézkedéseket kell kidolgozni, különleges felelősséget ró a konferencia részvevőire, egyben előre jelzi a tárgyalások várható nehézségeit. Olyan, intézkedéseket kell összehangolni, amelyek egészével és részleteivel szemben egyetlen részvevőnek sem lesiz ellenvetése. Olyan ellenőrzési eljárásokat kell kidolgozni, amelyek szavatolják a vállalt kötelezettségek betartását, egyben ugyancsak erősítik a bizalmat — és nem a bizalmatlanságot. Meglepően jó, tárgyszerű légkörben, határidőre befejeződött a stockholmi konferencia háromhetes helsinki előkészítő szakasza. Lezajlottak az egyeztetőfc a NATO- ban, a Varsói Szerződés Szervezetében, valamint a semleges és el nem kötelezett országcsoportban. Döntés született arról, hogy a svéd fővárosban 1984 folyamán 'két kéthónapos és két egyhónapos ülésszakot tart a konferencia. Ugyancsak elhatározták, hogy a 35 részvevő 1986-ig csak a bizalom- és bizitonságerősítő kérdésekkel foglalkozik, majd ia bécsi utótalálkozó előtti beszámoltatás után, az addigi eredményektől függően tér át az európ>ai leszerelés kérdéskomplexumának vizsgálatára, elsősorban a hagyományos haderők és fegyverzet csökkentésének problémáira. Vitán felül áll, hogy a stockholmi konferencia, amely intézményesíteni hivatott az európai biztonságot a katonai enyhülés fontos1 részterületein, nemcsak Európa számára lesz jelentős, hanem áz egész világ számára. Nehéz világpolitikai helyzetben is, hozhat eredményt, ha a tárgyalási készség minden részvevőnél megegyezési készséggel párosul, ha sikerül száműzni a konferencia falai közül az egyoldalú katonai előnyszerzési törekvéseket, ha a vita. nem irányul harmadik országok ellen és nem hátráltat más leszerelési erőfeszítéseket, ha a problémák megoldásában minden részvevő kész módszeresen, lépésről lépésre haladni, az egyszerűbbektől az átfogób- bak és mélyebbek, felé. 14,3 százalékkal csökkent — ekkora csökkenésre ugyancsak évtizedek óta nem volt példa. A nyolc legnagyobb katonai korporáció hadiipari részvényeinek árfolyama Reagan elnöksége alatt átlagosan 82 százalékkal emelkedett — rekordgyorsasággal. Más csúcsok: Reagan elnöksége alatt 60 százalékkal több politikai indíttatású gyilkosságot követtek el; 450 százalékkal több erőszakos cselekményt hajtottak végre a Ku Klux Klan emberei. E szervezet számszerűen is gyarapodott — ma már 25 százalékkal többen tartoznak a tagjai közé. Helyénvaló, hogy még egy rekordról essen szó: 1983 augusztus 27-én a reagani rekordok — a reagani politika — ellen tüntetők száma Washingtonban elérte a félmilliót Összeállította: Majnár József
