Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
1984. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetés Gorjanc Ignác vezérigazgató va! Növekvő bútorexport A Zala Bútorgyár idei első exportszállítmánya a hét közepén hagyta el Zalaegerszeget: az NSZK-beli IMK cég részére kárpitosbútorokat indítottak útnak. A következő napokban megkezdik első számú partnerük, a svéd IKED 30 millió forint értékű megrendelésének teljesítései is, fenyővázas kárpitos ülő- garnitúrákat és elemenként összeállítható ülőbútorokat gyártanak számukra. Az idei évre 65 milliós nyugati exportot tervez a Zala Bútorgyár. Űjabb üzletek megkötésének reményében részt vesznek újdonságaikkal a párizsi, a kölni, valamint a stockholmi nemzetközi vásáron. Hűtőház épül Vadhús tárolására, feldolgozására épít hűtőházat a mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság Soponyán. Az év közepére elkészülő üzemben negyven vagon áru raktározható; megépítését követően a lőtt szarvast, vaddisznót és őzet nem szőrben-bőrben adják el, hanem megnyúzzák, feldarabolják, s húsrészenként válogatva — magasabb áron — értékesítik. A sopo- nyai feldolgozó majdani termékei iránt máris van érdeklődés, NSZK-beli, osztrák, olasz és svéd kereskedők jelezték vásárlási szándékukat. A kenyérgyár illata A füredi kemencék árnyékéban Pillanatkép a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárából. Tűzijátékként szikráfzik a megolvadt acél Bartusz János lángvágó lakatos gyakorlott keze alatt. Gyakran csak úgynevezett alakosra kiképzett állapotban van pnód méretre vágásra, de ahhoz, hogy az előrajzolt vonalon történjen, nagy figyelem, s a kezek egyenletes mozgása elengedhetetlen Fotó: Kovács Béla szaka. Pedig nem szeretik ezt az emberek. Van, aki egy életre vállalja, de hat-nyolc évnél tovább nem bírja. — Ügy hallottam, most új terméken törik a fejüket... — Kukoricapelyhes kenyeret gyártunk nemsokára — veszi át a szót Csala Ferenc. — Akkor már ötféle kenyerünk lesz. A mostani egykilós burgonyás, a két- és háromkilós vekni és a háromkilós gömbölyű mellett jól jön a választékbővítés. Mikor lesz? Ha a gyöngyösi nyomda elkészíti a címkéket. Süteményből most elég, ami van. összesen tizennyolc féle. A polcokon friss, fényes kalácsok, ropogós kiflik, mosolygós kuglófok. Megkérdeztem még, miért csinálják. Nem mondtak nagy szavakat. Nem meséltek a friss kenyér illatáról, jelképes jelentőségéről. „Megszerettük. Ehhez értünk, kérem.” Szabó Imre A téli nap lassan, csöppen- ként töri a jeget. Késő délelőttre jár az idő. Olvad. Tiszta, friss szaga van a szélnek. Egyszerre orromba csapódik valami régi, otthoni illat. A friss kenyér, a kemence, a sütőlapát, a szénvonó jut az eszembe. Nagyanyám házában éreztem ezt utoljára tízegynéhány éve. Most a füredi kenyérgyár felől jönnek az illatok. Az irodában Csala Ferenc üzemvezető fogad. — Tudom, az orra hozta ide. De járt-e már erre szélcsendes nyári estéken? Bizony felébreszti az álmos munkába sietőt. Azért mégse olyan szép ez az egész, mint ahogy a szaga után hihetné az ember — kezdené is sorolni a panaszait, de megállítom. — Mitől jó a füredi kenyér? — Nem ez a természetes? Azért van oka: itt még mindent kézzel csinálunk. Van egy dagasztógépünk, ezt a műveletet már nem lehetne másképpen elvégezni. Ki győzné a 65 mázsa kenyeret teknőben ököllel bedagasztani? Már az is szép teljesítmény. hogy egyetlen ember „csípi ki”, formázza és méri. Egyetlen mérlegen, a neki már megszokotton. Mindössze ez lenne az oka, hogy közel s távol híre van a háromkilós kerek kenyérnek? — Más a kovászos eljárás, mint máshol. Hagyományos. Igaz. nem olyan, mint a régi házaknál, de jobb, mint a modem nagyüzemeknél. Meg aztán sokfelé nem sütik ezts az emberek meg keresnék. Jönnek ide Debrecenből, viszik Vácra, s van egy vevőnk, aki motorral jár át' Mezőkövesdről, fölpakol négy-öt cipót, s hazafuvarozza. Az üzemben még mindig nagy a hajtás. A rádióból zene szól, a pékek mintha arra ropnák a táncot hosszú nyelű sütőlapátaikkal. . A mozdulatok kiszámítottak, ugyanakkor könnyedek. Egy lépés előre, egy laza lökés a lapáton, két lépés hátra, egy oldalra. Egyszerre két kenyeret hoz ki a lapát a kemencéből. A rövidnadrágos mesteren látszik, nem először csinálja. — Hány éve süti? — Harmincegy — veti oda, de nemigen néz hátra. A „táncot” tilos abbahagyni. Nemcsak a ritmus kedvéért, a kenyér is ipegbánhatja. Kísérőmtől tudom: Tóth András Tiszaörsről jár be minden nap. — Harmincnyolcán vagyunk, de jónéhányan távolabb laknak: Őrsön, Szöl- lősön, Igaron, Derzsen, örvényen. Miközben azon töröm a fejem, hogyan bírják, megérkezik Somogyi Sándor. Reggel hatkor ment haza, de még nincs dél... — Huszonöt éve vagyok éjszakás. Idáig csak süteményt sütöttem, azt pedig éjjel kell. De volt olyan kollégánk is, aki nyugdíjáig csinálta éjA mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet kétpói Armafilt üzemében huszonötén dolgoznak. Az üzem tömítő- és peremgyűrfiket, valamint hengert ejtömítéseket készít. Havonta a három termékből 1 millió darabot szállítanak Gyakorlott kézzel, automatával a Ganzban Több hűtőszekrény? Több radiátor? A Hűtőgépgyár növelni akarja termelését Az 1983. évet — a még nem teljesen pontos gazdasági számítások szerint — legfontosabb terveit teljesítve zárta a jászberényi Hűtőgépgyár,. A célok elérése (pedig egy évvel ezelőtt sem számítottak könnyű esztendőre a Lehelnél) érdekében nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Az idei esztendő reményeiről, feladatairól már csak azért is érdeklődtünk Gorjanc Ignác vezérigazgatótól, mert a múlt évben vállalata többször is a közvélemény érdeklődésének középpontjába került. Anyagra várva — Tavaly szinte az egész országot foglalkoztató kérdés volt az üzletekben tapasztalt hűtőgéphíány. Az idén mire számíthatnak, akik hűtőszekrényt akarnak vásárolni? — Az elmúlt évben sem volt általános hiány a háztartási hűtőgépekből, csak egy-két nagy űrtartalmú típusból és fagyasztószekrényből nem tudtuk kielégíteni a kereskedelem igényeit. Ez persze nem vigasztalja azokat, akik nem kapták meg a kívánt árut, de el kell mondanom, hogy nem teljesen 'szabadon alkalmazkodunk a kereslethez. Kapacitásaink nem egészen konvertálhatók, ez magyarul azt jelenti, hogy egy kevésbé népszerű rovására nem mindig növelhetjük a keresettebb gyártmány termelését. De, hogy mi várható 1984-ben? A Hűtőgépgyár az idén az előző évinél 30 ezerrel több háztartási hűtőszekrény készítését tervezi, a legkeresettebb termékekből több juthat a hazai üzletekbe, hiszen a termelésnövekedés egészét itthon kívánjuk értékesíteni. Nem tudom, észrevette-e, hogy feltételes módban fogalmazok? Nem óvatosságból, hiszen a vállalat a 30 ezer darabos többlet elkészítésére minden tekintetben felkészült — csakhát nem minden Jászberényben dől el. Az import- és a hazai anyagok beszerzéséről folytatott tárgyalások még nem fejeződtek be. Nem csupán a szerződéseket hitelesítő aláírások hiányoznak, egyelőre az sem biztos, hogy annyi anyagot vásárolhatunk-e, amennyi épp csak a tavalyi termelési szint megtartásához elegendő. Anyagoldalról nézve igen nagy gondjaink vannak. Nem teljesen reménytelen a helyzet — főleg ha az illetékes tárcák támogatják törekvéseinket —, de az idő sürget. Ha az év elején nincs miből dolgoznunk, a kiesés később aligha pótolható. — 1983-ban radiátorokat is csak hosszadalmas utánajárás. várakozás után kaptak a vásárlók...-r Tavaly a piacot nálam jobban ismerő szakemberek is vizsgálták ezt a kérdést. Elemzésükből kiderült, hogy 1983-ban az országban (tehát nemcsak a Hűtőgépgyárban) sokkal több gőz- és melegvízfűtésre alkalmas radiátor készült, mint ahány az újonnan épült otthonokba kellett. Csakhát a különböző típusok (egy-egy lakásba több fajta fűtőtest is kell) egyszerre, és egy helyen ritkán voltak kaphatók. A gazdaságosság a termelőt arra kényszeríti, hogy minél ritkábban álljon át egyik típusról a másikra. A mi üzemünkben is úgy dolgoznak, hogy egyfajta radiátor készítésével hetekig foglalkoznak, ebből a termékből akkor minden igényt kielégíthetünk, de mást nem tudunk adni. A kereskedelemnek pedig — nem hibáztatom én ezért az ott dolgozókat, hiszen nem tehetnek róla — nincs pénze és megfelelő raktára a teljes radiátorválasztékból megfelelő nagyságú készletet tartani. .. Ezen a gondon azt hiszem, az új évben sem enyhíthetünk. Érdemes „hűtősnek” lenni? — Amikor tavaly a Hűtőgépgyár vezetőit a hiánycikkekről, a vállalat nehézségeiről kérdezték, a magyarázatokban mindig erős hangsúlyt kapott a munkaerőhiány. Várhatóan ebben az évben is sok fejtörést okoz a létszám állandó csökkenése? — Remélem, hogy nem — sőt! Tavaly a második félévben a munkaerőhiány szülte nehézségeket sikeresen enyhítettük, például a gazdasági munkaközösségek „felkarolásával”, sokat segítettek az újonnan kiépített külső kooperációs kapcsolatok is. A legnagyobb jelentőségűnek azonban azt tartom, hogy si-’ került egy igen tisztességes bérfejlesztést végrehajtanunk, és ezzel megállítottuk az elvándorlást. Mi több — létszámnövekedésre számítunk! Ügy vélem, most már érdemes a Hűtőgépgyárban dolgozni, mert nem egyszerűen csak növeltük a béreket. Szorosabbá tettük a keresetek és a teljesítmények kapcsolatát, így aki tud és akar többet dolgozni, annak megéri. Remélem ez a „tétel” az idén még igazabbriak bizonyul, hiszen a vállalat módot kapott rá, hogy a kísérleti bérgazdálkodás keretei között dolgozzék. Ha képesek leszünk a népgazdaságnak hasznos teljesítményünket növelni, nem kell a „bérszínvonal-túllépéstől,, rettegni. .. Például a hűtőszekrénytermelés 30 ezer darabos növekedését éppen az anyagi ösztönzés lehetőségeinek gyarapodására, a munkaerőgondok megszűnésére alapozna mertük tervezni. Készülnek Fényszaruba — Hónapokkal ezelőtt szóba került, hogy a Budapesti Kalapgyár jászfényszarui üzeme új gazdához kerül, és a „cserén” a Hűtőgépgyár is nyerhet: egy csarnokot bérbe véve növelheti termelési lehetőségeit. Mi történt eddig ebben az ügyben? — Mint eredetileg is szó volt róla. az Orion lett a gyáregység új gazdája, a híradástechnikai vállalattól mi egy csarnokot bérelünk, ahol a Kalapgyár régi dolgozói közül 80—100 embert kívánunk foglalkoztatni. Most tárgyalunk arról, ki akar hozzánk szerződni. (Igaz, a bérbe vétellel néhány jogi kérdést is tisztáznunk kell még az Orionnal.) Ügy gondolom, egy-két héten belül elkezdhetjük a jászfénysza- ruiak betanítását itt a központban: naponta autóbusz- szal szállítjuk őket Jászberénybe és vissza. Amíg új dolgozóink a hűtőgépkészítés feladataival ismerkednek, Jászfényszarun felszereljük a bérelt üzemcsarnokot. Terveink szerint körülbelül 3—4 hónap múlva kezdődhet meg a hűtőgéptermelés új telepünkön. Hogy mit készítünk majd? Még nincs pontos döntés, csak annyi biztos, az új kapacitást háztartási berendezések gyártásával hasznosítjuk. Az is bizonyos, hogy Jászfényszarun készterméket, és nem alkatrészeket, részegységeket készítenek majd. Rövidesen tisztázódik, melyik típus is kerül J ászfényszaruba. — Vállalatuk a háztartási hűtőszekrényeknek több mint felét a fejlett tőkés országokban értékesíti. Az előrejelzések szerint nem enyhülő recesszió közepette mekkorái exportra számítanak ebben a relációban? — Akkorára, tehát mintegy 1 milliárd forint értékűre, mint az elmúlt esztendőben. Talán tudtuk volna exportunkat növelni, erre azonban például azért nem törekedtünk. mert az idén elkészülő plusz 30 ezer háztartási hűtőgépet a hazai piacon kívánjuk értékesíteni. V. Szász József
