Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜUETEK! XXXV. évf. 10. sz.. 1984. január 13., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Juríj Andropov válasza a francia háborűellenes mozgalom üzenetére Még semmi sem visszafordíthatatlan Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökr Bégének elnöke válaszolt a „Százak Bizottsága” francia háborúellenes mozgalom üze­netére. Jurij Andropov vá­laszát Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese ad­ta át tegnap a moszkvai Kremlben a mozgalom kül­döttségének. „Nagy figyelemmel tanul­mányoztam az önök üzene­tét, amely arról számol be, hogy a franciákat mélysége­sen aggasztja a nemzetközi helyzet komoly kiéleződése és szándékuk a békeharc fo­kozása. A Szovjetunióban ismerik az önök mozgalmának tevé­kenységét. s tudják, hogy e mozgalomban különböző tár­sadalmi és politikai körök képviselői, az ország tudo­mányos és kulturális életé­nek kimagasló személyiségei, a francia ellenállási mozga­lom veteránjai vesznek részt. A nukleáris háború veszé­lye valóban növekszik an­nak következtében. hogy megkezdődött az új ameri­kai rakéták telepítése Euró­pában. Önök természetesen joggal teszik fel a kérdést az európai nukleáris lesze­relési probléma tárgyalásos megoldását gátló tényezők elhárításával kapcsolatban. A Szovjetunió szintén amellett van. hogy sikerüljön ezeket az akadályokat elhárítani. A legfőbb akadály — s erről győz meg bennünket a genfi tárgyalások egész menete — az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a katonai fölény megszerzésére irányu­ló törekvése, s az Egyesült Államok a genfi tárgyalá­sokat épp ezért változtatta olyan spanyolfallá. amely mögött megvalósíthatja tö­rekvéseit az elsőcsapásmérő nukleáris fegyverek minden áron történő nyugat-európai telepítésére. S amikor az Egyesült Államok hozzálátott rakétái tényleges telepítésé­hez, a tárgyalásokon való további részvétei egyet je­lentett volna az európai és a világközvélemény megté­vesztésével. Ezt minden, elő­ítéletektől mentes ember megérti. A kialakult helyzet miatt a teljes felelősséget ilymódon az Egyesült Álla­mok és azon NATO-partne­{ Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozás a tanácsi iparvállalatok munkájáról A megyei tanácsok elnök- helyetteseinek és ipari osz­tályvezetőinek részvételével tegnap tanácskozást tartottak az Ipari Minisztériumban. A megbeszélés napirendjén szerepelt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának az ipar helyzetéről és feladatairól szóló határozata, annak vég­rehajtása, s a tanácsok eb­ből adódó feladatai. A résztvevőknek Kapolyi László miniszter adott tájé­koztatást. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Központi Bizott­ság júniusi határozata az ipar számára fő célként nem elsősorban az ágazati szerke­zet átalakítását, hanem a termékszerkezet megváltoz­tatását, a gazdálkodás szín­vonalának emelését jelölte meg. Mindennek megvalósításá­ban szükség van a tanácsok közreműködésére — hangsú­lyozta az ipari miniszter. A tanácsi iparvállalatok mun­kájában — többségük a fel­dolgozóiparhoz tartozik — nagy jelentőségű a verseny­képesség javítása, a gazdasá­gos export növelése. Lénye­ges szerettet töltenek be a lakosság iparcikkellátásában is. Kapolyi László kiemelte a tanácsi vállalatok háttér­ipari tevékenységének jelen­tőségét, amely nélkülözhe­tetlen a résztermékeket elő­állító és összeszerelő nagy­vállalatok szempontjából,, s egyúttal mérséklik az im­portot. A szolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregységében évente 220 ezer fémhordót gyártanak olaj-, festék- és vegy­ipari vállalatok részére. A nem éppen korszerű berendezése­ken jelenleg percenként készül el egy hordó, de az idén fel­épülő új üzemrészben várhatóan megkétszereződik majd a termelés Postaforgalmi fejlesztések Harmincöt új postahivatal épül automatizált hírlapfeldolgozó Szolnokon A postaforgalom fejleszté­sére 428 millió forintot for­dít az idén a posta. Jelentős beruházások végé­re tesznek pontot ebben az évben. Hazánkban eddig pél­da nélkül álló, úgynevezett gócüzem kezdi meg műkö­dését Balatonszentgyörgyön. A 150 millió forintos beruhá­zással olyan központot hoz­nak létre, ahol a legmoder­nebb technológiával automa­tikusan mozgatják az anya­got, s gépesítik a csomag­szétosztást és a hírlapfeldol­gozást is. Számítógép is lesz az új üzemben, ez állítja ki az induló postajáratok szál­lítólevelét. A tervek szerint az elkövetkező években ki­építik a gócüzem országos hálózatát; ilyen lesz például Budapesten, Székesfehérvá­ron, Celldömölkön, Pécsett, Szegeden és Békéscsabán. Egy-egy ilyen gócüzemben két-három megye, illetve na­gyobb körzet teljes levél-, hírlap- és csomagforgalmá­nak feldolgozását, szétosztá­sát végzi majd. Szolnokon a pályaudvar mellett automatizált hírlap­feldolgozó gépsort adnak át, még az első negyedévben. Ez biztosítja majd a megye és a város színeslap-ellátását, s egyben tehermentesíti a bu­dapesti elosztóközpontot. Az automata gépsor naponta 60 —80 ezernyi színes folyóira­tot lát el címzéssel, kötegeli és fóliába csomagolja a lapo­kat, s a megye postahivata­laiba irányítja ezeket. A szűkösebb anyagi forrá­sokból 165 millió forint jut a postahivatalok fejlesztésé­re. 35 új hivatal készül el ebben az évben. Bővíti a feldolgozó kapacitást, javítja a főváros ellátását Új sertésfeldolgozó társulás alakult n rádió és a lévé jövő heti műsora 5—6. oidal A Gamma Művekben sorozatban készülnek szocialista piacra a nukleáris diagnoszti­kai adatfeldolgozó és megjelenítő berendezések, amelyeket a gyógyászatban haszno­sítanak Tagjai megyei élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek Gyümölcsöző együttműködés Jászberényi kapcsolók exportra Segített az Uher — Gyártó a Műszeripari Szövetkezet A Műszeripari Szövetkezet évek óta mintegy 90 millió forint értékű berendezést ex­portál a Szovjetunióba gáz- és olajvezetékekhez, hírközlő rendszerekhez. Ennek azon­ban jelentős import vonzata is van, melynek 10 százalé­kát nyugati valutáért tudják csak beszerezni a szövetke­zetiek. Hogy saját házuk tá­ján jussanak dollárhoz, nyu­gati kapcsolatokat kerestek. A Metrimpex Külkereskedel­mi Vállalat közreműködésé­vel az osztrák Uher céggel ’82 közepén sikerült is meg­egyeznie a szövetkezetnek. A jászberényiek vállalták, hogy gépkocsi-villogókhoz a part­ner igényeinek megfelelő re­léket gyártanak. (A villogok pedig további szerelés után elsősorban Volkswagen sze­mélygépkocsikban teljesíte­nek szolgálatot). A szövetkezet műszaki gárdája kifejlesztette a dió­nyi részegység prototípusát, amely az elmúlt év nyarán készült el. Kedvező tulajdon­ságai következtében hamaro­san megkezdődött a sorozat- gyártás is. Természetesen ezt több hónapos felkészülés, műszaki fejlesztés előzte meg. A Bajcsy Zsilinszky úti telepen egy 140 négyzetméter alapterületű csarnokot ala­kítottak át a sorozatgyártás­hoz. Többfajta alkatrészt gyártó gépet és szerelő szer­számot kellett szerkeszteni­ük, az előkészítésbe az oszt­rák cég is besegített. Tavaly 40 ezer darabot ki­szállítottak, idén pedig már egymillió relét várnak a szö­vetkezettől. A termelés félé­ves eredményei után ezt a mennyiséget elérhetőnek tartják a vezetők. Két mű­szakban 50 dolgozónak ad munkát a sorozatgyártás, a létszám teljes feltöltését át­csoportosítással és új mun­kaerő felvételével oldják meg. Ez az együttműködés a ko­rábbinál nagyobb műszaki felkészültséget, gyártási készséget követel a szövetke­zettől, de a szellemi és fizi­kai dolgozók egyaránt meg­felelnek ennek a kihívásnak. A kiszállítandó terméket r il például az ipari szövetkeze­teknél eddig egyedülálló mó­don számítógép minősíti, ami kizárja az ellenőrzés esetle­ges szubjektív hibáit. Az együttműködés a két cég kö­zött nem állt meg ezen a szinten, ugyanis már tárgya­lások folynak újabb típusok, komplett részegységek gyár­tásáról. «• — lp — Megalakult a Szolnok— kispesti Sertésfeldolgozó Gazdasági Társaság. Létre­jöttének dokumentumát — a társasági szerződést — teg­nap délelőtt Budapesten, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt székházában írták alá a Szolnok megyei ÁHV, va­lamint hét megyei mezőgaz­dasági nagyüzem vezetői. Az eseményen részt vett Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára. A gazdasági társaság tag­jai — a Szolnok megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat, a rákóczifalvi Rákóczi, a tiszaföldvári Lenin, a tö­rökszentmiklósi Béke Terme­lőszövetkezet, a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság, a jászalsószentgyörgyi Petőfi-, a karcagi Május 1., valamint a kisújszállási Nagykun Ter­melőszövetkezet — ezentúl a kispesti sertésvágóhíd üze­meltetésével a főváros hús­ellátásának. javítását, a vá­laszték bővítését kívánják elérni. Ezzel pedig a társu­ló gazdaságok az alapanya­guk biztonságos feldolgozá­sát és értékesítését teremtik meg. A társaság tagjai a vagyo­ni alapot közösen adták ösz- sze, ezen túlmenően a fel­dolgozandó alapanyag 75 szá­zalékát folyamatosan bizto­sítják, valamint részt vál­lalnak a vágóhíd úgyneve­zett komplettírozó átalakítá­sának költségeiből is. A kis­pesti üzem a megyei ÁHV Igyáregységeként évente 200 ezer sertést dolgoz fel. Ezzel az együttműködéssel a társaság tagjai — a szer­ződés alapján — az átadott állatok után kilónként 50 filléres többletbevételhez jutnak, valamint az év végén a gazdasági társaság ered­ményességétől függően to­vábbi jövedelmet is remél­hetnek. A vágóhíd ezzel vár­hatóan jobb minőségű alap­anyagot dolgozhat fel. Jövő­re a vagyoni betéteket ille­tően alakul ki az 50—50 szá­zalékos arány a mezőgazda- sági nagyüzemek és a hús­ipar között. A későbbiekben lehetőség nyílik a társaság­nak esetlegesen önálló érté­kesítésre is. A szerződés aláírása előtt Faludi Endre, az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt ve­zérigazgatója köszöntötte az ezentúl közös gazdálkodást folytató Szolnok megyei nagyüzemek vezetőit. Majd néhány mondatban az el­múlt esztendő munkáját ér­tékelte, az ismert nehézségek — az aszályos időjárás, a külpiaci értékesítési lehető­ségek visszaesése — ellenére eredményesnek nevezte a mezőgazdasági üzemek és a húsipar kapcsolatát, a ter­meltetési, felvásárlási és élő­állat-forgalmazási feladatok végrehajtását. A tenyésztési és hizlalási kedv fenntartá­sa, illetve növekedése érdel- kében a tröszt megteremtet­te az értékesítés biztonságát — mondotta. A gazdaságok pedig — köztük a Szolnok megyei nagyüzemek — nyu­godt, szervezett munkája se­gített az ÁHT helytállásá­ban, s abban, hogy tervét mennyiségben túlteljesítette. Tovább bővítve a mező- gazdasági üzemekkel való együttműködést, a Budapesti Húsipari Vállalat átszerve­zésével az újpesti gyáregy-- ség Pest, Nógrádhoz, a kis­pesti vágóhíd pedig Szolnok megyéhez tartozik ezentúl. A gazdasági társaság létrejötte nem csupán a termelés, a feldolgozás és a kereskede­lem kapcsolatát jelenti az elkövetkezendőkben, hanem jobb minőségű húsárufélesé­geket is. Az aláírásokat követően az esemény résztvevői közösen megtekintették a kispesti vágóhidat. F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents