Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

1984. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Városi Nyolcmillió Lada A nyolcmilliomodik Zsi­guli márkájú (nálunk Lada néven forgalmazott) sze­mélyautó gördült le tegnap a voligai autógyár szerelő­szalagjáról. Az 1971-ben átadott autógyárban immár évente 2,6 millió autó ké­szül, nyolcféle modellben. A gyár kollektívája jelenleg a világ autógyártásának fő irányzatait tükröző új alap­modell, a VÁZ—2108 kibo­csátására készül. Az elmúlt év elején, a MÉM-hez tartozó különböző költségvetési intézmények átszervezésével hat állatte­nyésztő vállalat jött létre az országban. Ezek közül — az egrivel, a salgótarjánival és a Pest megyeivel együtt — a gödöllői' központú, Agro- Novo fantázianevet felvett vállalathoz tartozik a szol­noki állomás. Hasonlóan a másik háromhoz, a megyénk­ben működő állomás tevé­kenységével is egy éve vál­totta fel a korábbi Takar­mányozási és Állattenyész­tési Felügyelőség, munkájára nagyobbrészt jellemző ható­sági felügyeletet a szolgál­tatásokon alapuló vállalati gazdálkodás. Az állomás tenyésztési és szaporodásbiológiai osztá­lyán, valamint gazdasági cso­portjánál dolgozó szakembe­rek, mintegy százan, azt tar­tották legfontosabb felada­tuknak 1983-ban, hogy az új szervezeti formában is megtartsák partnereiket, le­hetőség szerint bővítsék azok körét mindhárom, azaz a termelőszövetkezeti, az ál­lami gazdasági és a kisüze­mi szektorban egyaránt. En­nek a célnak az elérése leg­alább annyira — az állomás vezetőinek megítélése sze­rint jobban — meghatározó volt a vállalati gazdálkodás első évének eredményességé­ben, mint a partnerek szol­gáltatási igényeire alapozott árbevételi terv teljesítése. Sokrétű szolgáltatásai — a törzskönyvezés, az ivadék- teljesítmény-vizsgálat. a mes­terséges termékenyítés. a szaporodásbiológiái gondo­zás. a fajtafenntartó neme­sítés, a tenyész- és haszon­állat, valamint szaporító­anyag felvásárlása és forgal­A járások megszűnésével párhuzamosan — mint már arról hírt adtunk — új párt- bizottság alakul megyénkben, illetve néhány városi párt­bizottság létszámát kooptá- lással kiegészítik. ■ Tegnap ülést tartott a szol­noki járási pártbizottság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első tit­kára. A testületnek ez volt az utolsó ülése, mert a pár£- szervek átszervezése miatt mazása — valamelyikének révén a szolnoki állomás a megye mind az ötvenöt ter­melőszövetkezetével és nyolc állami gazdaságával szerző­déses kapcsolatot alakított ki. A megye nagyüzemi szarvasmarha-állományának 95 százalékánál a szolnoki állomás látja el a törzs­könyvi szolgáltatásokat, és nyolc sertéstartó közös gaz­daságban végzik ugyanezt, mintegy 2500 kocánál. Ezen szolgáltatás elterjesztésében a juhászati ágazatban a leg­nagyobb az előrelépés: az 1982. évi hat nagyüzem 8100- as anyajuhállományával szemben tavaly már 12 gaz­daság csaknem 12 ezer anya­juhának törzskönyvezését látta el az Agro-Novo szol­noki állomása. A kisgazdasá­gokban 7500 tehén és 16 ezer 500 koca mesterséges ter­mékenyítését végezték el az állomás inszeminátorai. Eredményes volt a forgal­mazási tevékenység is: mint­egy 60 millió forint értékű borjú, tenyészkos, tenyész­kan, tenyészbika, tenyészko- ca, vemhesüsző és takar­mány gazdaságok közötti ér­tékesítésében működött köz­re tavaly az állomás. Újszerű feladatot láttakel 1983-ban a szaporodásbioló­giai gondozással, így többek között a meddőség okainak megállapításával és meg­szüntetésével segítették a gazdaságokat. Az elmúlt év­ben a Gödöllői Állattenyész­tő Vállalat és a karcagi Má­jus 1. Termelőszövetkezet Agro-Novis néven gazdasági társaságot hozott létre. An­nak feladata a juhtenyésztés színvonalának javítása a nagykunsági tájterületén, gyapjú-, hús- és tejterme­megszűnik valamennyi járási pártbizottság. Tiszafüreden tegnap városi pártértekezletet tartottak és megválasztották az új váro­si pártbizottság, illetve párt­végrehajtóbizottság tagjait, a pártbizottság titkárait. A városi pártértekezleten részt vett és felszólalt Fábián Pé­ter, a megyei pártbizottság titkára. A tiszafüredi váro­si pártbizottság első titkárá­nak Tóth Lajost választották meg. lésre specializált állományok kialakításával, és egy sper­matermelő állomás létreho­zásával. Az 1983. évi árbe­vételi terv teljesítése, a vál­lalati gazdálkodás első évi eredménye lehetővé tette, hogy szarvasmarha, juh és sertés törzstenyészettel ren- délkező hét Szolnok megyei állomáshoz tartozó gazdaság­nak mintegy 400 ezer forin­tot visszatérítsen a válla­lat. Az új esztendőben úgy kí­vánja bővíteni szolgáltatásai­nak körét az Agro-Novo, hogy négy állomásának szak­emberei még eredményeseb­ben segíthessék a partnergaz­daságokban a jövedelme­zőbb állattartást-tenyésztést. A szolnoki állomás szakem­berei például többek között tovább szervezik és széles körben be kívánják vezetni az üzemi szintű mesterséges termékenyítésit a sertéstartó gazdaságokban. A tehenésze­tekben a tőgygyulladás ide­jében történő felismerésére műszeres vizsgálatot alkal­maznak, elősegítve azt, hogy a nagyüzemek minél jobban megfelelhessenek a január elsejével bevezetésre került minőségi tejátvétel követelményeinek. Tervezik a korai vemhesség műszeres vizsgálatának elterjesztését minél több nagyüzemi juhá­szaiban és sertéstelepen. A mesterséges termékenyítés igénye a háztáji sertéstartók körében eddig elmaradt a kisüzemi kocalétszám növe­kedésének ütemétől. A prob­lémán munkaszervezési in­tézkedésekkel, esetleg kis­vállalkozások létrehozásá­val kíván segíteni 1984-ben a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat szolnoki állomása. T. F. Tervegyeztetö tárgyalás Téma: a közlekedés Tegnap délelőtt Szolnokon a Közlekedési Minisztérium, valamint Szolnok megye párt- és állami vezetői tár­gyalták meg a megyei közle­kedésügyi feladatokat. A Mohácsi Ottó megyei tanács­elnök vezette tanácskozáson részt vett Klézl Róbert, köz­lekedési miniszterhelyettes és Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára. A tárca és a megye képvi­selői elemezték a VI. ötéves terv időarányos részének végrehajtását, és értékelték a megyében végzett közleke­dési szakigazgatási munkát. Meghatározták' azokat a ten­nivalókat, amelyek nélkü­lözhetetlenek a következő évek terveinek előkészítésé­hez. A tárgyalás résztvevői dél­után látogatást tettek a 7. sz. Volán Vállalat központi te­lepén. Ipari barackok A magyar konzervipar gyümölcsbefőttjei kelendőek belföldön és külföldön is. Még többet tehetnének a gyártás fokozásáért, ha meg­felelő fajták állnának ren­delkezésükre. A kertészeti nemesítek az utóbbi időben egész sor különleges, ipari célokra jól megfelelő gyü­mölcsöt adtak, illetve hono­sítottak meg. Újabban négy egyesült államokbeli őszi­barackfajta kerülj a közter- mesztéslbe. A gyümölcsök várhatóan javítják majd az exirioirtértékesítési eredmé­nyeket is. A friss fogyasztásra szánt őszibarackokat a konzerv­iparban nem tudják hasz­nálni. Hazáinkban az első ipari őszibarackfajtáik 20 év­vel: ezelőtt kerültek a köz- termesztésbe. a hasznosítá­si kísérleteket a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet végezte el. Érd környékén vizsgáztattak két külföldi fajtát — a Co- ronadót és a Vesuviót —, amelyek idő közben állami minősítést kaptak. Az j ipari gyümölcsök fokozatosan ter­jedtek el, eddig 600 hektár­ra telepítették belőlük. Be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. A sikerek biz­tatták a kutatókat arra: folytassák a szakmai pró­bálkozásokat. Nem keve­sebb, miint 30 fajtával kí­sérleteztek, és ezekből vá­lasztották ki a hazánkban legjobb eséllyel termeszithe- tőket. Négv újabb külföldi őszibarack kapott állami el­ismerést, ezzel megkezdhet­ték a köztermesztést, s az új ültetvények telepítését. A szakemberek szerint a kö­vetkező években a konzerv­ipari fajták a termőterület 20—25 százalékát foglalják majd el. Agro-Novo Eredményes volt a vállalati gazdálkodás első éve n szolnoki állomás is bővíti szolgáltatásait Magyarországon évente mintegy 1500 tonna hor­ganyhulladék keletkezik, feldolgozása eddig nem volt megoldva. A Buda­pest és Vidéke MÉH Vállalat központi tele­pén nemrég létrehozott horganyvisszanyerő üzem — olvasztó, pihentető és tömböntő — képes a tel­jes hulladékmennyiség feldolgozására. Az újra felhasználhatóvá tett anyaggal a kohászati vállalatok horganyzó­üzemei jelentős importot tudnak megtakarítani Megtárgyalta a Minisztertanács Rendelet a villamoshálózat fejlesztéséről A népgazdaság energiafel­használása összességében nem növekedett az utóbbi években, de ezen belül évi 3—4 százalékkal emelke­dett az ország villamosener- gia-fogyasztása, és különö­sen dinamikusan bővült a háztartásoké, tavaly például 9 százalékkal. Az ország rendelkezésére álló beruhá­zási eszközök nagyobb ré­szét jelenleg is az energeti­kai fejlesztések kötik le. Ahhoz pedig, hogy a fogyasz­tók több villamosenergiához jussanak, kilowattonként 40 —60 ezer forintot új erőmű, 25—30 ezer forintot pedig a hálózat fejlesztésére kell lordítani. A települések egy részén az érdekelt lakosok — az 1966-ban megjelent jogszabály alapján — ön­kéntes anyagi hozzájárulás­sal részben vagy egészében maguk fedezték az elosztó- hálózat fejlesztési költségeit. Ám a írnéltányosabb teher­viselés az eddigi gyakorlat megváltoztatását, az elavult jogszabály korszerűsítését indokolta. Ezért a kormány most rendeletben szabályozta az új, kisfeszültségű elosztó vezetékhálózat létesítését, a meglévők bővítését. A Minisztertanács rámu­tat, hogy továbbra is első­sorban az állam, és ezen be­lül a tanácsok, az áramszol­gáltató vállalatok pénzügyi eszközeiből kell fedezni ave» zetékópítés költségeit, s csak rendkívül indokolt esetben lehet a lakosság önkéntes költségmegtérítésére alapoz­ni a beruházásokat. S ha igénybe vesznek önkéntes hozzájárulást, annak eddigi gyakorlatán változtatni kell. A Minisztertanács rendelete értelmében a költségeket •— az eddigiektől eltérően — nem a fogyasztók, — épüle­tek, háztartások stb. — szá­ma szerint egyenlően, ha­nem a vilLamosenergia-igény arányában osztják meg. Az önkéntes hozzájárulás­sal épült -hálózatra, — an­nak üzembe helyezésétől számított tíz éven belül — csak olyan fogyasztó csat­lakozhat. aki a hozzájáru­lást szintén befizette. Ezzel rendeződik az önkéntes hoz­zájárulásban részt nem ve­vők, a később odaköltözők és villanyáramra igényt tartók eddig sok vitát kiváltó hely­zete. Az új kormányrendelet e beruházások eddigi pénzügyi forrásait kibővítette azzal, hogy bevezeti a hálózatfej­lesztési hozzájárulást, amit azok fizetnek, akik az át­lagot meghaladó villamos- energia-teljesítményt Igé­nyelnek. A kormány tói ka­pott felhatalmazás alapján az ipari miniszter rendelet­ben szabályozza a hálózat- fejlesztési hozzájárulás mér­tékét, megfizetésének és fel­használáséinak módját. A háztartások átlagos igé­nye 3,3 kilowatt villamos- energia-teJjesítmény. A ren­delet ezt az átlagot megha­ladó új, vagy többletigények kielégítését köti kötelező há­lózatfejlesztési hozzájárulás megfizetéséhez. A többlet- igénnyel járó hozzájárulás 3,3-től 12 kilowattig prog­resszívon emelkedik: kilo­wattonként kétezer forint fi­zetendő az 5,5 kilowattig, ezen felül kilowattom­ként háromezer forint a 7,7 kilowattig, és négyezer forint a 12 kilowattig terje­dő, majd egységesen hat­ezer forint a hozzájárulás a 12 kilowattot meghaladó tel­jesítmény esetén. A nagyobb viiillamosenerg ia-tel j esi t- ményhez nagyobb villany­órát — szakszerű elnevezés­sel kismegszakítót — szerel­nek fel. A 3,3 kilowatthoz — amely után még nem kell hozzájárulást fizetni — ele­gendő a 15—16 Amperes .kis­megszakító. Aki például 5,5 kilowattot t igényel és ezért 15 Amperes óráját 25 Am- peresre cserélteti, annak 4400 forint egyszeri hálózat- fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. A szolgáltatóhálózat szervezeti korszerűsítése A Minisztertanács 1980-ban hozott határozatot a fogyasz­tási szolgáltatások szerveze­teinek korszerűsítésére azzal a céllal, hogy fokozottabb érdekeltséggel a szolgálta­tások minősége lényegesen javuljon, a korábbi évtize­dekben kialakított szolgálta­tóipari hálózatok a lakossági igényeknek megfelelőbben lássák el feladataikat, szer­vezeti felépítésük, ügyintézé­sük rugalmasabbá váljon. 1982 elején jelentek meg azok az új rendeletek, amelyek szabályozták a szolgáltatá­sokban is alkalmazható kis­termelési, gazdálkodási for­mákat és működési módsze­reiket Ugyanabban az évben két nagy szolgáltatóvállalat, az Afit és a ©elka átszerve­zéséről döntött a Miniszter- tanács, ezeket 1983-ban meg­valósították. Most a Gazda­sági Bizottság felmérte és értékelte a helyzetet, s ha­tározatában — amelyet a kormány is tudomásul vett — felhívta a minisztériumo­kat, a tanácsi szakigazgatási szerveket, hogy gyorsítsák meg a szervezetkorszerűsí­tési folyamatokat az állami és szövetkezeti szolgáltatá­sok körében, egyaránt. A ha­tározat síkraszáll a kisszer­vezetek további széles körű elterjesztése és működési feltételei javítása érdekében ,A szolgáltatások szervezeté­nek korszerűsítésével, kap­csolatban, az Országos Terv­hivatalban az MTI munka­társának elmondták; a ko­rábbi években hazánkban, jelentős befektetésekkel kor­szerűen felszerelt szolgálta­tóipar jött létre. A lakosság mégis elégedetlen volt egyes szolgáltatások színvonalával, amit gyakran alkatrészellá­tás! gondok is nehezítettek. S miközben egész gazdaság­irányításunk változáson ment át, a piac szeriepe nem jutott kellően érvényre a fo­gyasztási szolgáltatásokban. Bebizonyosodott,, hogy a nagyvállalati forma a kellő érdekeltség hiánya miatt nem képes színvonalas szol­gáltatást nyújtani, mert sok területien nem felel, meg a szolgál tatások jellegének. Ezt alátámasztja az a folya­mat iis, amely az utóbbi években érezhető; a szolgál­tatások iránti kereslet egy része az állami és szövetke­zeti vállalatokról a magán- kisioar és a kontárok felé tolódik el. . Mindezt figyelembe véve született meg az az elhatáro­zás, amely a piáéhoz rugal­masan alkalmazkodó, job­ban érdekelt, bürokrácia­mentes kisszervezeti for­mák létrehozásiát szorgal­mazza. Az Afit és a Selka átszervezése során összesen 150 kisvállalat alakult meg Budapesten és vidéken. Más területeken viszont még lassan haladnak ebbe az irányba, ezért még mindig nem bontakozhatott ki igazi verseny az ágazatban. A még meglévő nagyobb szervezeteknek is tudomásul kell venniük, hogy ma már az általában szabaddá vált szolgáltatóipari árak ellené­re sem járható út tartósan az árak emelése, hiszen ha az ügyféli elmarad, a válla­latok nem tudják növelni nyereségüket. Az átszerve­zés, a decentralizálás, az ön­álló kis egységekbe való tö­mörülés, az érdekeltségi vi­szonyok összhangja verseny- képessé teheti a szolgáltatá­sokat, s azok színvonalát tovább javíthatja, aminek elsősorban a lakosság látja hasznát.

Next

/
Thumbnails
Contents