Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1984. JANUÁR 3.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Munkásgyűlés a Szolnoki Mezőgépnél és a Húsipari Vállalatnál

Majoros Károly a megyei pártbizottság jókívánságait tolmácsolja a Mezőgép dolgozóinak

(Folytatás az 1. oldalról.)

ráki András — mérsékeltebb tervet irányoznak elő, melyen belül növelni kívánják az exportot. A vállalat kollektívája csatlakozott a hazánk felszabadulásának 40. és az NDK megalakulásának 35. évfordulójához kapcsolódó munkaversenyhez.

Faragó János szerelő. Füzesi Béla üzemvezető és Fehér István brigádvezető felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a munkások a 40 órás munkarend bevezetése mellett. illetve a gazdasági gondok közepette is vállalják a nagyobb terheket — de ehhez föltétlenül jobb anyagellátást, kooperációt, szervezettséget és érdekeltséget kell teremteni.

Ezután Majoros Károly kért szót. A megyei pártbizottság jókívánságainak tolmácsolását követően a sokszor hangoztatott „nehéz helyzetről” beszélt. Elmondotta, hogy a nehézségekkel mindig meg kellett birkózni, régen is. ma is. Csak napjainkban más jellegű problémákat kell megoldani. A jelenlegi nehéz helyzetet ránk kényszerítették, egyet tehetünk: valós értékéket teremtő munkával válaszolunk a kihívásokra! A gyűlést Hegyes István szb- titkár zárta be.

Mintegy hétszázan vettek részt a Szolnok megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat tegnapi munkásgyűlésén. Csorna János, a megyei ÁHV igazgatója tájékoztatójában értékelte a ’83-ban végzett munkát. Elmondotta, hogy az ismert nehézségek: az

aszály és a külpiaci értékesítés gondjai, illetőleg a második félévben jelentkezett keresletcsökkenés — amely meghiúsította az élő- sertésexport teljesítését — ellenére is a vállalat eredményesen dolgozott 1983-ban.

Levágtak 167 ezer sertést, s ezzel 7,9 százalékkal teljesítették túl tervüket; a vágómarhából 18100 került kés alá, mely 22 százalékos túlteljesítést jelentett, a húskészítés pedig a tervezettnek megfelelően alakult.

Az idén a megyei húsipari vállalat számítva a bel- és a külpiac növekvő igényeire, a szigorúbb közgazdasági környezetre, a külgazdasági egyensúly biztosítására és az elért színvonal megtartására

törekszik. Tavaly 618 ezer sertést vásároltak fel, az idén 666 ezerre számítanak. A 35 ‘ ezer vágómarha és a 85 ezer vágójuh felvásárlása előreláthatólag a múlt évi szinten marad. Az idei esztendő főbb feladatairól a vállalat igazgatója egyebek között elmondta, hogy az ÁHV jelentős erőfeszítéseket tesz arra. hogy a sertéstenyésztők termelési kedve megmaradjon. Többek között az átiagsúlyokat a megyei takarmányhelyzet és a piaci körülmények miatt 5 kilogrammal csökkentik. Ezenkívül januártól változik a vágósertések felvásárlási ára is. Az új árkategóriák a 100 és 110 kilós sertések átadására ösztönöznek. A vállalat a folyamatos felvásárlás érdekében. 1984 első negyedévében 1 forint felárat fizet kilónként az élősertést átadó kistermelőknek és a nagyüzemeknek egyaránt. A továbbiakban Csorna János a vállalat dolgozóit érintő főbb tennivalókról, a lakossági ellátást szolgáló belkereskedelmi kereten kívüli értékesítésről. hatékonyabb munkavédelemről végül és nem utolsó sorban a minőségjavításáról szólt.

Posta, OTP, Állami Biztosító

Utazási irodát nyit a takarékpénztár Csendes nap a postahivatalban

Az év első hétfője. A kirakatokban még láthatóak az ünnepi díszletek. Az utcán az emberek is lassabban járnak, mint máskor. A postán néhányan telefonra várnak, mások csekkeket töltenek s akad, aki elkésett üdvözlőlapokat címez.

— Jó évet "hagytunk magunk mögött — mondja Koller Gizella, a szolnoki 1. sz. postahivatal vezetője. — Sikerült teljesítenüpk a tervünket, ezt szeretnénk az idén is. Az első munkanap csendesen telt, a csekket a hét közepétől fizetik majd az emberek, akkor többen lesznek. A posta ebben az évben is ugyanúgy dolgozik, mint tavaly, tehát az első munkanap se más, mint a többi. A szolgáltatásaink száma se változik, inkább azok minőségén akarunk javítani.

Az OTP megyei fiókjánál sokan állnak a pénztár előtt. Vannak, akik a betétjük kamatát veszik föl, néhányan

pedig kerek számra egészítik ki az új összeget. Akad olyan is, aki valutára vár.

— Megnőtt az utóbbi időben a takarékbetétek iránt az érdeklődés — kezdi Tóth Sándor fiókvezető-helyettes. —• Ehhez az új kamatrendszer járul leginkább hozzá, amit márciusban vezetünk majd be. Más változást is hozott az új év. Utazási iroda alakult az OTP-nél Pen- taturs néven, amely külföldi utakat szervez ügyfeleinknek. Az új közigazgatási területhatárok is befolyásolják az évkezdést. A múlt hét utolsó munkanapján ugyanis több tanácsi számlát kellett új fiókhoz költöztetni, úgy; hogy hétfőn ne legyen fennakadás a munkában. Sikeres év volt a tavalyi, a tervezettnél nagyobb lett a betétszámlák összege. A tapasztalat az, hogy egyre inkább rászoknak az emberek a takarékoskodásra. Szeretnénk, ha ez az év is legalább így sikerülne.

Naponta 200—250-en keresik fel az Állami Biztosító városi fiókját. így van ez hétfőn is. Az év első munkanapján, amikor új fiókvezető kezd munkába. Fülöp Zoltán azelőtt az Állam! Biztosító járási fiókjának volt a vezetője.

— A közigazgatási határok változása nálunk is szervezeti átalakulással járt. Megszűnt a járási fiók, és szerepét a városi fiók vette át. A járási fiók dolgozói a városi fióknál dolgoznak ezak- után. Üj vezetőség alakult, most dolgozzuk ki teendőinket és zárjuk a múlt évet. Mindennel előreláthatólag majd január vége felé leszünk készen. Ügyintézés természetesen addig is lesz. Több lett az ügyfelünk, kiszolgálásukhoz sajnos csak a személyi feltételeink adottak. Remélhetőleg az év végére elkészül a Jubileum téri új városi fiók, mely tágasabb lesz majd.

— ns —

IKeddi jegyzetünk I

mm

Örökségeink

Megyek a kislánnyal az utcán, s ismerős közeledik. Ösztönösen szorítok egyet a kezén, s így szinte egyszerre kösz.önünk. Jóval később, átgondolva a napot, jut eszembe: apámmal jártunk így kézenfogva, s ő szorított egyet a kezemen, ha köszönésre akart figyelmeztetni.

A karácsonyi beigli osztatlan , elismerést aratott. Valaki a családból még azt is megkockáztatta, legalább olyan jól sikerült, mint valamikor a nagymama beigli je.

Éjszakai műszakban serénykedtünk a minap a . nyomdában. Kifejezetten erőt, gyorsaságot kívánt a munka.. Őseimre gondoltam, a kétkezi munkásemberekre. aki k nap mint nap ikezük munkája után éltek. Pillanatok tg tartott csak az elrévedés. Örökség — zártam le magamban, ezt is lehet örökölni. És szerettem ott, ezt a munkát.

Vannak örökségeink. Kinek ez, kinek az. Nem kis és nagy birtokok, házak, várak — de egész életünk során mégis fontosak. Például az elődeink, akik ha még mellettünk élnek, ugyanúgy a mieink, mint a hagyaték. Sokszor nem könnyű az örökösök dolga, az elődök figyelő szeme, bírálata tudatában. Mert nem közhely, igazság, nagyot változott a világ. És nem biztos, hogy a világot minden változásával együtt úgy fogadják el az idős emberek is, • mint a fiatalok. Sőt! Időnként háborognak olyan dolgokon, amit a fiatalabb korosztály mint sorsának könnyebbedését fogja föl. Hallottam öregről, aki sehogyse akarta megérteni, minek törik magukat fial autóért, mikor egy

jó bicikli életreszóló, s csak egyszer fizetendő uti- társ. Mások azon csodálkoztak. hogy gyermekeit fölnevelő lányuk most újra bútorozza a lakását. Hát hogy is van ez? Egy bútor, egy élet — ők így tudják, így élték...

Ebből persze gyakran viták is születnek, talán mondani se kell azoknak, akik nagy családban, több- generációs „társbérletben” egy födél alatt élnek. Az öregek figyelnek, fejet csóválnak, aztán, ha »szóhoz jutnak, mondják a magukét. Ilyenkor a tisztelethez, a szeretethez feltétlenül türelem is kell, hiszen a megértés, a jószándék nem elég. öreg embernek nem lehet keresetlen őszinteséggel, nyersen odamondani a magúnkét, mégha százszor nekünk is van igazunk. És az öreg nem egészen gyerek — nem lehet sarokba küldeni, s azt se mondani, ez nem tartozik rá. Mert valamelyest rá is tartozik, valamelyest neki mindenhez köze van, — mint ahogy az életünkhöz, a munkánkhoz, a jö- vőnkhöz is kötődik.

Örököltünk tőlük — ezt az egész mostani világot, ök kezdték, ők vívtak érte nagy csatákat, szó szerint is. ök élték, bőrükön tapasztalták a háborús éveket, ők dolgozva tanultak, — miközben minket minél tovább iskolapadban akartak látni.

ök, az örökhagyók, — akik jó lenne, ha sokáig velünk, köztünk élnének. Mert igaz, vitázunk velük, olykor nem értjük őket, pedig érteni akarjuk. Ám ők is így, ugyanígy vannak velünk. Sorsunk a sorsuk.

(SJ)

BÁBOLNÁRÓL

Csibeszállítmány a Szovjetunióba

Támogatás az aszálysújtotta téeszeknek

Az aszálysújtotta téeszek támogatásáról határozott legutóbbi ülésén a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap Intéző Bizottsága, amelyhez 52 tsz, egy halászati tsz és két termelőszövetkezeti társulás tartozik. Az alföldi megyék közül Szolnok megyét érte 1983-ban a legnagyobb aszálykár. Az Országos Kölcsönös Támogatási Alap több mint 46 millió forint kölcsönnel segítette a megye érintett szövetkezeteit. Ebből az összegből a legnagyobb kárt szenvedett szövetkezetek kaptak támogatást. Gazdaságonként 10 millió forint kölcsönt vehetett igénybe a rákóczifalvi Rákóczi, a túrkevei Vörös Csillag és a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz. A fennmaradó összeget a többi aszálysújtotta téeszek között osztották szét.

Az intézőbizottság arról is döntött, hogy a sürgős kötelezettségek kiegyenlítésére további 20 millió forint kölcsönnel siet az alaphoz tartozó szövetkezetek megsegítésére. A saját alapból nyújtott kölcsönnel együtt a megye téeszei több m'int 66 millió forint pénzügyi segítséget kaptak a Kölcsönös Támogatási alaptól a legsürgetőbb pénzügyi, gazdasági problémáik megoldásához.

Találmányok, új technológiák segítője

Agrár

kisbank

Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzintézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Szövosz.

A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint az élelmiszergazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgáló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza. Az új kisbank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott segíteni a találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek ki- fejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás kamat ellenében innovációs kölcsönt, illetve részesedés fejében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát.

Negyvenezer naposcsibét küldtek el tegnap Bábolnáról Ferihegyre, ahonnan repülőgéppel a Szovjetunióba továbbították a mezőgazdasági kombinát 'idei első szállítmányát. Ebben az évben összesen 4 millió, úgynevezett Tetra hússzülő naposcsibét küld a magyar üzem a Szovjetunióba. Tavaly írta alá az Agrária Külkereskedelmi Iroda és a szovjet Prodintorg Külkereskedelmi Vállalat azt a szerződést, amelynek alapján a bábolnai kombinát 1985-ig évente 4 millió — összesen 12 millió — broiler szülőpárt szállít a Szovjetunió több köztársaságának tenyészüzemébe. Ez világviszonylatban a legnagyobb ilyen szerződés és Bábolna ezzel az eddiginél is nagyobb mértékben vesái ki részét a szovjet élelmiszerprogramból.

Bábolna tavaly ás pontosan teljesítette kötelezettségét; a kért időre küldte el a 4 millió naposcsibét. Az idén hetente két alkalommal, szállítmányonként 40 000 szülőpárt indít útnak különjáratú repülőgépekkel a Szovjetunióba, többek között Je- szentukiba, Kijevbe és DnyeprodzerzsinszKiibe, ahol a magyar kombinát 1978—

1982 között komplett baromfigyárakat épített fel.

Tavaly állították üzembe az NSZK gyártmányú vadbőrfrissítő gépet a Pannónia Szörme- kikészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárában. Megmunkálás, raktározás, szállítás során a szőrök letapadnak. Ezeket azonban a gép fölfrissíti, a bundákat széppé varázsolja