Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-27 / 22. szám

1984. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csikós-Nagy Béla előadása Megalakult az MKT törökszentmiklósi csoportja Tegnap Szolnok megyébe látogatott Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag, és Ár- hivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­ke. Az államtitkárt délelőtt a megyei pártbizottság épü­letében fogadta Majoros Ká­roly, az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának első tit­kára. Megbeszélésük után Csikós-Nagy Béla Simon Jó­zsefnek, a megyei pártbizott­ság titkárának kíséretében Törökszentmiklósra utazott, ahol megismerkedett a Tö­rökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalat munkájával, fejlesztési elképzeléseivel és a termékszerkezet megújítá­sát szolgáló törekvésekkel. Délután Csikós-Nagy Béla részt vett a Magyar Közgaz­dasági Társaság törökszent­miklósi csoportjának alakuló ülésén, amelyet Czibulka Pé­ter, az MKT Szolnok me­gyei szervezetének elnöke nyitott meg. Az ülésen meg­választották az új helyi ön­álló csoport — a megyében eddig hasonló csak Jászbe­rényben és Kunszentmárton- ban működött — hét tagú vezetőségét. A város ipari és mezőgazdasági üzemeiben dolgozó, most mintegy 50 gazdasági szakembert tömö­rítő, csoport vezetője Czakó Ferenc, 3 törökszentmiklósi Béke Tsz főkönyvelője lett, aki a választás után ismer­tette a helyi szakmai szerve­zet jövőbeli munkájára ki­dolgozott terveket. Ezután a Magyar Közgaz­dasági Társaság országos el­nöke tartott előadást az élel­miszergazdaság néhány köz- gazdasági problémájáról. Csi­kós-Nagy Béla kiemelte, hogy a magyar agrárgazdaságnak nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredmé­nyei (az egy lakosra jutó Külföldi terméket helyet­tesítő, nagy hatású parazita­ellenes készítmény gyártását kezdte meg a Phylaxia Oltó­anyagtermelő Vállalat. A Chinoin Gyógyszervegyésze­ti Gyárral közösen alakítot­ták ki. és a nagyüzemeknek, valamint a kistermelőknek egyaránt ajánlják. A legelőn tartott állatok, a szarvasmarhák és a juhok sokat szenvednek a külső élősködőktől. Van olyan parazita, ame­lyik átfúrja a bőrfelületet, és ezzel a feldolgozóiparban is veszteségeket okoz, hiszen bruttó mezőgazdasági terme­lés szerint hazánk a világ or­szágainak rangsorában a ha­todik, az egy hektárra eső termelést tekintve pedig Európában a negyedik he­lyen áll) jórészt annak kö­szönhetők, hogy a mezőgaz­daság 1957-ben kezdett szo­cialista átszervezésével pár­huzamosan nálunk megszűn­tették az „agrárollót”. A pa­raszti munkával megszerez­hető jövedelem ma már sem­mivel sem alacsonyabb az iparban elérhetőnél. A falu és a város közelítésének ideo­lógiájára alapozott intézke­dések nemcsak történelmi igazságszolgáltatást jelentet­tek a mezőgazdaságban dol­gozóknak. hanem megterem­tették az érdekeltséget is, amely nélkülözhetetlen volt az agrártermelés gyors nö­vekedéséhez. Az élelmiszergazdaság jö­vőbeli feladatairól szólva az MKT elnöke hangsúlyozta, hogy az ágazatban számos tartalék vár még kiaknázás­ra. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műtrá­gya-felhasználása például jóval magasabb, mint a ha­sonló eredményeket felmu­tatni képes nyugati államok­ban. Elgondolkodtató az is, hogy a csehszlovák növény­termesztők a mieinkhez ha­sonló hozamokat érnek el (rengeteg konvertibilis va­luta kiadását feltételező) tő­kés importgépek használata nélkül.. A termeléshez szük­séges tőkés import mérséklé­se annál is inkább sürgető ebben az ágazatban, mert az élelmiszergazdaság kivitelé­nek gyors növelésére az el­következendő években legin­kább a KGST-országokban kínálkozik lehetőség — hang­súlyozta Csikós-Nagy Béla előadásában. az átlyuggatott bőr sokat ve­szít értékéből. A paraziták amúgy is nyugtalanná teszik az állatokat, és ez visszaveti a hozamokat. Az állatorvo­sok szerint a legyek szembe­tegséget is terjesztenek, en­nek megelőzésére — a le­gyek elpusztítására — is alkal­mas a modern vegyianyag. A Tabanidin nevű készít­mény az állatokra veszélyte­len, lényegében növényi ere­detű hatóanyagot tartalmaz, és ez fejti ki védőhatását. A készítményhez más anyago­kat is kevertek, ezek meg­akadályozzák, hogy az eső lemossa a testfelületre per­metezett hatóanyagot. Munkásőrök kitüntetése A Munkásőrség • Országos Parancsnokságán tegnap ki­tüntetéseket adtak át azok­nak a munkásőröknek, akik a testületben végrehajtott szervezeti korszerűsítés kö­vetkeztében nyugállományba, illetve más munkaterületre kerülnek. Borbély Sándor ve­zérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka elisme­réssel szólt a meghívottak munkájáról. Az ünnepségen Kovács Sándor. a törökszent­miklósi városi munkásőrség nyugállományba vonuló pa­rancsnoka a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet, Lajkó Vince, a Szolnok vá­rosi egység paranc&nokhe- Ivettese a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, Csepcsé- nyi Lajos, a mezőtúri városi egység parancsnökihelyettese ugyanennek a kitüntetésnek ezüst, Hegyi Ottó, a tiszafü­redi járási egység parancs- nókhelyettese pedig a bronz fokozatát vette át. Látogatás a Killián főiskolán Rácz Sándor altábornagy, a Magyar Néphadsereg sze­mélyügyi - főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyet­tes tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára látogatott. Zsemberi István mérnök ezredes, parancsnak tájékoztatta a főiskolán fo­lyó oktató-nevelő munka helyzetéről, a személyi állo­mány élet- és munkakörül­ményeiről, a főiskola és Szol­nok megye egyre szorosabbá váló kapcsolatairól, valamint a tanintézet további fejlesz­tésének terveiről. A további program során Rácz Sándor altábornagy ta­lálkozott a személyi állomány képviselőivel, és megtekintet­te a főiskola különböző léte­sítményeit, oktatási és kul­turális objektumait, részlete­sen megismerkedett a főis­kola1 eredményeivel. 185 ezer kád Divatos színek, nagyobb választék Befejeződött a próbater­melés a 450 millió forintos költséggel felújított Kecs­keméti Kádgyárban; az üzemben folyamatossá vált a munka. Az idén tizenkét színben, 125—170 centiméte­res méretben 185 ezer kádat gyártanak. A legdivatosabb színek: a bahama — tejes- kávészín, rózsaszín árnyalat­tal — és a mohazöld. de so­kan keresik a fehéret. A kecskemétiek gyártmány új­donsága az új vonalú zu­hanyzótálca, amely az eddi­gieknél mintegy 15 centivel magasabb peremmel és csú­szásgátló aljzattal készül. Új hazai állatgyógyászati szerek íyáx a télben: a primőr paradicsomot szedik az asszonyok ax üvegházban Nyár a télben A rákóczifalvai Rálktóczi Tsz szajoli növényházában már ta­vaszi-nyári a hangulat. A hat hektárnyi területet elfoglaló, gáz­zal fűtött üvegházakban ..szüre­telik” a kertészek az ősszel ül­tetett paradicsom utolját, szedik a sokféle színben pompázó szeg­fűt és gerberát. A kétféle vi­rágból a téli hónapokban is el­látják a téesz négy szolnoki vi­rágüzletét, és folyamatosan szál­lítanak virágot miskolci, nyír­egyházi és derecskéi megren­delőiknek is. Az első nagyobb exportszállítást február elejére ütemezték, mintegy félmillió szál szegfűre kapott az idén meg­rendelést a kertészet a Szovjet­unióból. Az üveg- és a fóliaházakban, összesen mintegy másfél hek­tárra, kiültették a korai zöld­ségféléket. Február végén már rákiét szeretnének szállítani a megyeszékhely üzleteibe, és feb­ruártól folyamatosan értékesítik a primőr karalábét, uborkát, sa­látát és paradicsomot. Amíg a kertészek az időszerű téli ten­nivalókat végzik, a növényház szakvezetőinek a tavalyi szám­adás és az idei tervek elkészí­tése ad munkát. Az ioőiárás okozta gondok el­lenére a növényház dolgozói — betanított és szakmunkások, technikusok, kertészmérnökök és karbantartók — félmillió forint­tal túlteljesítették 1983. évi 32 és fél milliós árbevételi tervüket. Pályakezdők a tiszafüredi MHD-ban Beilleszkedés, munka, pénz, karrier Fiatal szakemberek az út kezdetén. Megannyi lépcső, ajtó, küszöb előtt. A di­ákiból önálló keresetű felnőtt vált — új örömök, új gondok. Pályakezdés: átmene­ti állapot. Ki-ki a maga egyéniségének (és persze a környezet engedésének-szorításá- nak) megfelelően élj át. A pályakezdés kulcsszavai: beilleszkedési, presztízs, mun­ka, pénz, karrier. Elégedettség vagy elé­gedetlenség? Érdekek, igények, vágyak összehangolásának eredménye. Hogy is van mindez a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárában ? A műszaki értelmiségi Kőrössy Attila Krakkóban végzett gépészmérnökként, mint a KPM ösztöndíjasa. Ö maga hatvani, felesége lengyel, egy gyermekük van. „Szállító- és emelőgépek sza­kán szereztem szakképesí­tést, tehát a végzettségem­hez is közel áll a beosztá­som. Az is Füredre irányí­tott, hogy a gyár segítségé­vel lakáshoz iutottam.” A két alapvetően fontos feltétel kialakult. A szőke, szakállas fiatalember moso­lyogva bóli'fit. És a munka­hely? Vajon elfogadták-e, befogadták-e? „Ügy érzem, igen, mondja, szerencsére sok a fiatal, közvetlenebb a hangvétel, könnyebben meg­értjük egymást. Egyik mun­katársam is például úgy ke­rült ide és talált újra magá­ra, hogy előző állását ott­hagyta, mivel ott szinte ki­készült. Nálunk, az MHD- ban az a szokás, hogy az ember szeméibe mondják a rosszat, háta mögött "pedig a jót. — „Számítanak-e rám? Minden bizonnyal számítás­ba veszik a fiatal műszakia­kat, hiszen egy mind inkább önállósodó gyárról van szó. A lehetőségek nagyokl.:! Rákérdezek': „és a fizetés?” Mire ő: „a kezdő pénzéből nálunk is csupán vékony ka­réj kenyérre telik. De szá­momra ennél többet jelent az, hogy van hol laknom. S a fizetést ki lehet egészíteni valamelyest, ha újításokon töröm a fejem. Tagja va­gyok a Fiatal Műszakiak és1 Közgazdászok Tanácsúnak, most egy dáru elektromos gémkinyúlás-jelző jén _ dolgo­zom. Vezetői beosztási? Lát­va „kereszttűzben” zajló éle­tüket, megelégszem a gyárt­mánytervezéssel; kielégít. Czeglédi József diplomá­ján alig-száradt aláírás iga­zolja, hogy vasútgépész mér­nökként végzett Győrben. A nagyivám fiatalt egy hirde­tés hozta a tiszafüredi MHD- ba. A gyár, a helyi viszo­nyok megismerésére hathó­napos programozott gyakor­noké skodást biztosítanak számára. „Éppen egy nagy átszervezésbe csöppentem, 3600 forintért gyártástechno­lógusként ismerkedtem az osztályokkal, műhelyekkel. Ebben a kollégák s a főnö­keim is segítenek. önálló munka? A gyártá­si folyamatot egyre jobban átlátom, csak így lehet be­lefogni egyéni, újat jelentő feladatba. Nemrég fejeztem be egy 16 tonnás daru mar­kolóautomatájának tervét, vagyis, hogy miként mun­kálják meg, szereljék össze; mert Pesten megtervezték Ugyan, ám itt derült ki, hogy gondot okoz a kivitelezés. Sokat hangoztatott tétel: az extenzív források kimerülé­sével csak a tudomány ha­tékony bekapcsolásával le­het előmozdítani a fejlődést — nos, ezt itt kézzelfogható­an érvényesítik, ugyanis a műszakiak cselekvő együtt­működését szorgalmazzák.” Közbevetem: „anyagilag is erre serkentik őket?” Föl­kapja fejét; „először adni kell azért, hogy kapjunk.” Egyetértünk. A műszaki fejlesztés, az új gyártási dokumentációk, egyáltalán az önállósodási s a belső tartalékok kiakná­zása számos megoldandó fel­adat ©lé állítja az mhd-so- kat Sok múlik a fiatalokon, Czeglédi József mind bizto­sabban mozog a gyárban, igaz, a gyártmánycsaládok törzslapos rendszere, a szá­mok és a kódok némelykor próbára teszik. A két pálya­kezdő mérnök szavaiból azonban kitetszik.: megtalál­ták helyüket. Az adminisztrátor A munka, az első feladat s önálló kereset örömét-izét először a képújság szerkesz­tőségében ismerte meg Var­ga Istvánná Am hiába volt operátor, férje pedig repü- lőigépszerelő, a saját családi otthon megszerzésének kény­szere Tiszafüredre, Varga István szüleihez hozta őket. A csinos fiatalasszonynak tehát a beilleszkedést jóval tágafoban kell értelmeznie — új lakhely, új munkahely. „Közgazdasági szakközép­be jártam, az MHD-ban a számítástechnikai osztályra kerültem. Aktatologatónak, szó szerint, ugyanis igen sok a munkaidő alatti üresjárat. Az utalványok tópdesése, a fiókok unalomig ismételt rendezgetése számomra nem túl izgalmas, a ráérősdi kö­zepette ez a tízegynéhány nő piszkálja-krítizálja egymást, ha valamelyikük kilép az ajtón, máris susognak róla a bentmaradók. Szerettem volna továbbta­nulni, mert a számítástech­nika érdekel, s így terminá­lon dolgozhatnék! De a ta­nulás terve is, úgy látszik, füstbe megy. A munkaszer­ződésem ’86úg szól, ha ad­dig megfelelően alakulna a gyárbéli sorsam, nem hagynám itt az MHD-t. A férjem szintén itt dolgozik, tmk-teohnikus. Otthon? Egyelőre albérletben lakunk, a mellettünk lévő üres telket vennénk meg, s építkez­nénk.” Tovább mondom ma­gamban: „ha jobban segítik beilleszkedését, ha...” Var- gáné kemény, őszinte szavai az „érted haragszom, nem ellened”-ből fakadnak. Ten- nivágyás fűti. A munkahe­lyet ő is az élet- és munka­közösség kohójának tartja: ahol a feladatokban megta- lálhatja-kifejezheti- önmagát, ahol kérdezhet, megismerhet, formálódhat; ahová jóleső érzés bejönni, köszönni s visszaköszönni. A szakmunkás 3 esztendő alatt, remélhető, hogy megtanulta a legfonto­sabbat — dolgozni. Talán ismeri a munkáshagyomá­nyokat, tudja, mi a munkás­becsület, társaivá válnak a szerszámok, s a gépek. Egy­szóval, igazi „szaki” válik Cseh László szerkezetlaka­tosból. Ebben az első lépés, a beilleszkedés könnyen menti, hiszen Cseh László füredi, édesapja is mhd-s. „És ugyanabba a munkacso­portba osztottak be, ahol tanultam a szakma alapfo­gásait. Az elméleti tudniva­lókat a 629-es szakmunkás­képző helyi tagozatán oktat­ták. Persze, bőven van még mit tanulnom az idősebb szakiktól, akik mellett dol­gozom a Vörös Október Szo­cialista Brigádban. 16 forint­tal kezdtem, ennyi járt egy közepes végzettségűnek. Le­hetett volna több isi, de az elméleti tantárgyaik nehe­zebben mentek. S különbsé­get pedig tehni kell a jó, s jobb között. Az iskolában is differenciálnak: van elégte­len és jeles, nem lehet ez másképp a gyárban, a 605- ös műhelyben sem, ahol két műszakban készítjük a for­góvázakat. A régi inasszem­lélet nálunk nem érvényesül: nem ugráltatnak az időseb­bek, segítenek is. Nehézsé­gek? Bizony a műszaki raj­zokat, mivel eléggé bonyo­lultak és néha pontatlanok, most még nehezen olvasom. A 952 füredi mhd-snak több mint a fele (650 dol­gozó) 35 évnél fiatalabb. Te­hát nem elenyésző a pálya­kezdő, a kezdeti lépésekben segítségre szorulók száma; miként más vállalatoknál is egyre több „újonc” lépi át a küszöböt. Nyilvánvaló: amennyire lehet, támogatni kell őket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogyan indul­nak el az úton... Sz. Tamás Tibor szövettenyésztési laboratóriumban speciális táptalajon, steril körülmények között végzik a virágok mikroszaporítását összesen 20fl tonnányi primőr zöldségfélét és hárommillió 600 ezer szál szegfűt, rózsát, gerbe- rát értékesítettek az elmúlt esz­tendőben. Az idén a tavalyihoz hasonlóra tervezett árbevételt kevesebb ráfordítással szeretnék elérni a szajoli kertészek. A megnövekedett igények kielé­gítésére egy hektárral növelik a gerbera területét. A gazdaságos­ság javításának szolgálatába ál­lították a növényház szövette­nyésztési laboratóriumát is. ahol a múlt évben megteremtették a vírusmentes szaporítóanyagok — gerberaklónok és szegfű-anya- növények — előállításának felté­teleit. Ebben az évben tehát már önellátó lesz a rákóczifal- vai Rákóczi Tlsz növényháza vi- rágszaporitó anyagokból, ame­lyeket korábban főleg Hollan­diából szereztek be. évente mint­egy hárommilliós költséggel. — temesközy —

Next

/
Thumbnails
Contents