Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
1984. JANUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ojabb létesítménnyel gazdagodik Jászberény. üveg-fa „sátor” emelkedik — fedett uszodájuk l<sz a jászberényieknek. Az ötmilliót meghaladó költségekhez az Országos Testnevelési és Sporthivatal egymilliós támogatást nyújtott. A korszerű uszoda mielőbbi elkészültéhez a hűtőgépgyáriak tmk-sai, a beruházási főosztály szocialista brigádja és más dolgozók jelentékeny társadalmi munkával járultak hozzá. Az építkezésben a jászkiséri Lenin Tsz építőbrigádja is részt vett. Az impozáns faszerkezeteket pedig a mezőtúri Állami Gazdaság gyomaendrődi fatelepén gyártották. Az uszodát várhatóan február közepén adják át Fotó: N. Zs. 1 . fi fr Múzeumba kerül a szolnoki aranyozimester műhelye Hazánkban páratlan új gyűjteménnyel gazdagodott a szolnoki Damjanich János Múzeum: megvásárolta néhai Úriban Ágoston helyi aranyozó és képkeretező mester műhelyének teljes berendezését. A ritka mesterség kelléktára, amellyel évszázadon át egész dinasztia dolgozott, épségben megmaradt az utókor számára. A műhely berendezésének, munkaeszközeinek a száma jóval meghaladja az ezret. Szerszámok, vágók, fűrészek, gyailuk, fából készült és kézzel művészien faragott képkeretem ták utalnak a mesterség fortélyaira. A jeles dparosmester az évszázad első felében a szolnoki Müvészteilep alkotóinak sugallatára telepedett le, és nyitott műhelyt a Zagyva-parton. Olyan kitűnő művésziek, mint Aba-Nováik Vilmos, Fényes Adolf, Ohiovini Ferenc és mások festményeihez mintázott egyéni stílusú kereteket. Körülbelül 600 mintafa segítségével készítette el a legigényesebb képkereteket is. Szakavatott mestere volt a templomok, a régi kastélyépületek és más műemlékek restaurálásának is. Barokk mintafák segítségével állította visz- sza eredeti szépségébe az épületek aranyozott részeit. A magyar múzeumi gyűjteményiben egyedülálló tárgyakat gondosan leltározzák, konzerválják, majd később kdállí- tásorí mutatják be. Gép javítja az alakot Bővíti szolgáltatásait a megyei fodrász szövetkezet A SELF MOD—8 készülék a kívánt testrész helyi fogyasztására alkalmas: izomláz nélküli, fájdalommentes passzív tornával Fotó: Nagy Zsolt Hatodszor Népművelési gyakorlat Tiszafüreden Az idén hatodik alkalommal rendezik meg Tiszafüreden a felsőoktatási intézmények hallgatóinak népművelési gyakorlatát. Februar elsejétől tíz napon keresztül ismerkednek a várossal a fiatalok. Megnézik a gyárakat, üzemeket és a közművelődési intézményeket. A gyakorlatot a művelődési központ munkatársad vezetik. Mint elmondták, évente négy-öt főiskolás érkezik az jrszág különböző intézmé- lyeiből. A gyakorlat célja, íogy a hallgatók megismerkedjenek a kisváros politikai, ársadalmi, gazdasági életére!, szokásaival, hagyomá- lyaival, a környék nagyobb özművelődési intézményeiéi. Ezért üzemlátogatáso- xm, megbeszéléseken ta- áeskozásokon vesznek részt. Kz első napon megismerked- lek a gyakorlatot vezető lépművelőkkel, másnap a anáes vezetőivel. Részt esznek egy megbeszélésen, hol tájékoztatják őket a vá. osi és városkörnyéki köz- íűvelődésl tevékenységről. A fiatalok megnézik a üss Fái Múzeum kiáflítá- lit és a nagyiváni tajiházat. észit vesznek a füredi tánc- ioport, a parasztkórus és a sdagóguskórus próbáin. A megye 56 településén vannak a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezetnek üzletei. Tavalyi forgalmuk 43 millió 173 ezer forint volt, ’84-re fél százalékos növekedést terveznek. Ezt új beruházásokkal, a régi üzletek korszerűsítésével, valamint új szolgáltatások bevezetésével szeretnék elérni. Ebben az évben elkészül Szolnokon a Centrum-sarkon egy korszerűen berendezett — újdonságnak számító so- láriumággyal is felszerelt — nőd fodrász- és kozmetikai szalon. A második félévben átadják Jászberényben a szolgáltatóházban a nöí-férfi fodrász- és kozmetikai szalont, ezen kívül remélhetőleg az év végére megnyílik Jász- árokszáillláson is a több éve épülő üzlet. Szolnokon a megyei kórház új szárnyában a Kórház alakított ki férfi és női fodrászatot, melynek berendezéseit a szövetkezet tek-tori- gádja szereld, átadás után pedig a szövetkezet dolgozói tartják majd rendiben a betegek haját. Zagyvarékason, Jásztelken, Csépán tanácsa segédlettel hoz létre a szövetkezet új fodrászatokat. Szolnokon befejezés előtt áll a Dózsa György úti fodrászszalon. A szövetkezet tervezi, hogy a Széchenyi lakótelepen is létrehoznak majd egy fodrász- szalont Az új beruházásokon kívül a régi üzleteket felújítják. Idén 1 millió forintot költenek ilyen munkáikra. Több he1 yen a régi fodrászüzleteket korszerű szalonokká alakítják át. Korszerűsítik a berendezéseket, bővítik szolgáltatásaikat, így a jászberényi, a jászapáti es a mezőtúri üzleteikben. A szövetkezet új elektro- kozmetikai gépeket is vásárolt, melyek alakjavításra ha/.znáLhatók. A hét eleje óta Szolnokon a Ságvári körúti és Várkonyi téri üzletben már igénybe vehetik őket az érdeklődők. Ilyen gepeket az év végéig a megyében még 15 szalonban helyeznek üzembe. Az előzőekben említett soláriumággyal — melyben intenziven lehet napozni — nemcsak Szolnokon találkozhatnak majd a vendégek, hznern Törökszentmiklósom. és Jászberényben is. Mint Gazdag István, a megyei fodrász szövetkezet elnöke elmondta, ebben az évben áttérnek a negyvenórás munkahétre. A nyitvatartási idők ezért néhány helyen megváltoznak, a szombati nyitvatartások peddg az igények szerint alakulnak. A szövetkezet bővíti szolgáltatásainak körét, de mint Gazdag István elmondta, az eddigi árakon nem változtatnak. Erőszakos fiatalok záporodnak fiataljaink viselkedési zavarai — panaszolják a felnőttek — az iskolában, az utcán, de még a családban is. Ki nem hallott még meghökkentő eseteket a tizenévesek durvaságáról. garázdaságáról, trágár beszédmódjáról? Aki rendszeresen megfordul fiatalok között — de elegendő élményt kínál egy kiadós séta is a városi forgatagban —, az tanúsíthatja, hogy az ismerősöktől hallott történetek éppenséggel nem légből kapottak. Az ifjabb nemzedék mostani durva viselkedése, úgy látszik, társadalmi rendszerektől független kortünet, amellyel idehaza is szembe kell néznünk. A kultúrálatlan viselkedésnek számos oka lehet, ezeket sürgősen fel kell tárni, csupán azt ne tévesszük szem elől, hogy az ember magatartása, a mi esetünkben a gyerekek egy részének kifogásolt durvasága társadalmi termék, tehát mélyebb okokra vezethető vissza, mint az egyéni alkat vagy a manapság oly tetszetősen hangzó kordivat. Az ifjúság arculata minden korban olyan, amilyenné a felnőttek keze és példája formálja. Ifjúságunk viselkedési zavarai tehát nem függetlenek a társadalmi környezet zavaraitól. Mert ha a„nagy” társadalmi együttélés régióiban sincs minden rendben, ha mind többen elhajítják az erkölcsi kötőféket, akkor a tizenévesek hogyan lehetnének különbek, mint a felnőttek? Pedagógusok és pszichológusok egyaránt azt vallják, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen családi körülmények vezetnek a társadalmi beilleszkedési folyamat korai zavaraihoz, ami iskoláskorban a nehezen nevelhetőségben nyilvánul meg. A rossz családi környezet, a szülők durvasága, nemtörődömsége, léha életvitele, szeretet nélküli magatartása az egyik gyérében gátlást, szorongást, félelmet kelt, a másiknál — aki valószínűleg erősebb egyéniség — erőszakos indulatot vált ki, ami előbb- utóbb átcsap agresszív viselkedésbe. Az agresszív magatartás a pedagógiái szakirodalomban gyűjtőfogalom. A jelenség ugyanis nemcsak verekedésben, iskolai, utcai vagy munkahelyi garázdaságban ölt testet. A szóbeli erőszakosság is agresszió: a durva beszéd az útszéli trágárság, az ordibálás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlenség stb. Roppant nehéz megtalálni a betegség elleni gyógyírt. Egyelőre ott tartunk, hogy a pedagógusok, a szülők többnyire csak kérdezni tudnak a nehezen nevelhető, illetve agresszív gyerekekkel kapcsolatban, s a válasz — mely legtöbbször a lélektan tudományának a várából hangzik el — egy-egy gyerek esetében lehet hathatós, de magát az elharapódzó jelenséget nem szorítja vissza. Az, hogy nagy figyelmet fordítsunk a sérült személyiségű fiatalokra, és a velük való foglalkozást hassa át a türelem, a szeretet, valóban jó tanács — de hiszen régóta ismeri ezt a családi és az iskolai nevelés. Csak hát jóval bonyolultabbak ennél az erőszakos viselkedés kiváltó okai, ennélfogva a szelíd kéz egyedül nem képes elsimí- /tani a ráncokat. Két erkölcs határán élünk. Emlegetjük elégszer, hogy társadalmunk átmeneti jellegű, benne már több mint két évtizede a szocialista termelési viszonyoknak van meghatározó erejük. Igen ám, de a szocialista tudat kialakulása és megerősödése nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai fejlődéssel. A nagy történelmi-társadalmi megújulással — most csak a tudati oldalra figyelve — természetszerűleg jár együtt a múlt meghaladására való törekvés, a régiek helyett új értékek teremtése. Ránk most az jellemző, hogy a régit már leromboltuk, az új fölépítésében pedig nagyon lassan haladunk előre. A korábbi, főleg a paraszti társadalom például még fölhasználhatta a közvéleményben rejlő nevelőerőt is. Mert az egyént, hányán megfeledkeznek róla mostanában, nemcsak a saját személyisége befolyásolja — a jogi törvényekről nem is szólva —, hanem azok a magatartási minták és Íratlan szabályok is. amelyeket a környezete, a közvélemény állít elébe Régen a kisgyerek elsősorban a felnőttek példáját látva-kö- vetve nevelődött bele a társadalomba, folyamatosan sajátította el azokat az erkölcsi értékítéleteket, amelyekre majd felnőtt korában szüksége lesz. Az egyén magatartását nemcsak a család ellenőrizte, hanem a közvélemény is, és a viselkedést • aszerint ítélte meg, hogy az összhangban áll-e a közösség céljaival, érdekeivel. Ma viszont mit várhat a nevelés a közvéleménytől, például a fiatalkori erőszakosság visszaszorítására? Vajmi keveset, hiszen jóformán nincs nálunk egységes pedagógiai közgondolkodás. Az emberek egy része, ingerült válaszként a neveletlenség szaporodó tüneteire, kemény szigort, büntetést követel, mások viszont — a pedagógia helyes elveit eltorzítva — azt próbálják elhitetni, hogy a gyereknek „teljes szabadságot” kell adni, azt csináljon, amit akar, mert csak így bontakozhat ki az egyénisége. levenbe vágó társadalmi kérdés a fiatalok egy részének agresszív viselkedése. Ha a közösségi eszme háttérbe szorul a társadalomban, és az emberek bizonyos csoportjainál az individualista törekvések kerülnek előtérbe, ha a közvélemény elnémul vagy közömbös lesz alapvető kérdésekben, akkor végül is mi emel gátat az önzésnek, az erőszaknak? Kellenek a pedagógia és a pszichológia kis lépései is az erőszakos magatartás visz. szaszorítására, de társadalmi méretű javulás a szocialista tudat térhódításától, a szocialista erkölcs hadállásainak megerősítésétől várható csupán. P. Kovács Imre 0 mecseki bányászkodás krónikája Krónikába foglalják a mecseki bányászkodás két évszázados múltját, s napjaink eseményeit is folyamatosan megörökítik az utókor számára. Éaranya legjelentősebb iparágának múltját és jelenét a megye legnagyobb vállalatánál, a Mecseki Szénbányáknál dolgozó üzemi krónikások kezdték lejegyezni, s csatlakoztak hozzájuk a mecseki ércbányászok is. Összegyűjtik az egykori és a mai termelőhelyekre vonatkozó dokumentumokat, visz- szaemlékezéseket, és naplóikban rögzítik a munkáskollektívák mindennapjainak említést érdemlő eseményeit. A krónikák megőrzésére, adataik rendszerezésére és utalásaik további kutatására és feldolgozására a mecseki bányászati múzeum vállalkozott. A kétszáz éves múlt minél teljesebb feltárása végett a múzeum felhívásban kért segítséget a nyugdíjas bányászoktól, családtagjaiktól és mindazoktól, akiknek emlékeik vagy dokumentumaik vannak az 1782 óta iparsze- rűen folytatott mecseki bányászatról.
