Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 25. IA szerkesztőség postájából I Fából vaskarika % Tarjányi András Karcagról irt, és küldte az itt látható fényképet, amelyet ja berek­fürdői üdülőtelepen készített. Érdekes! Az alsó jelzőtábla már egy éve tiltja a behajtást .. A Nyitvatartás Jászapátiról úttörők je­lentkeztek panasszal. Egy hi­deg délután több kilométer­ről nagy mennyiségű vasat cipeltek a MÉH-telepre. Fá­radtan, átfázva érkeztek há­romnegyed négykor, s noha a kiírás szerint négy óráig kellett volna nyitva lennie a telepnek, ők zárt ajtókat ta­láltak. Kénytelenek voltak az összegyűjtött értéket más­hol biztonságiba helyezni. A következő alkalommal már fél négykor a MÉH-nél vol­tak. Akkor is hiába. Az in­formáció szerint mások is jártak már hasonlóan. * * * Dr. Gulyás Évánál, a nagy­községi tanács vb-titkáránál érdeklődtünk levélben. Idé­zünk válaszából: „A MÉH- teflep nyitvatartási ideje: 7— 16 óra, pénteken 7—15 óra. Ennél rövidebb az áruátvé­tel ideje, amely 7—14 óráig, illetve pénteken 7—12 óráig van szabályozva. Mindkét időtartam jól látható helyen ki van függesztve...” Gyere­kek! A nyitvatartási és az áruátvételt tehát nem lehet egy kalap alá venni! felső szerint: elsőbbség jár a szembejövőnek. Járműve­zető legyen a talpán, aki a pillanat századrésze alatt el­dönti: mitévő legyen, men­jen, ne menjen? ... és áruátvétel A válaszból megtudtuk még, hogy az áruátvétel ilyesfajta szabályozása nem teszi lehetővé, hogy a gyere­kek tanítási időn kívül lead­hassák a gyűjtött hulladékot, és a pénzüket is megkapják. Erre csak akkor van mód, ha az iskola a MÉH-telep veze­tőjének bejelenti a gyűjtési akciót, s az átvételi, eseten­ként a nyitvatartási időtől függetlenül átveszi a gyűj­tött hulladékot. Fizetni ugyan már nem tud, mert a pénz­tár csak az átvételi idő alatt működik, de másnap meg­kapják a gyerekek az előre lemért hulladék árát. Az úttörő csapatvezetők úgy nyilatkoztak: ha megbe­szélik előre, nincs gond az átvétellel. Előfordul azon­ban, hogy egy-egy őrs spon­tán elhatározással, a csapat- vezető tudta 'nélkül gyűjt hulladékot), ilyenkor éri a gyerekeket kudarc. Ezt elke­rülendő. a tanács javasolta a MÉH-telep vezetőjének, hogy a hét egy napján legyen át­vétel és kifizetés délután is. A csapatvezetők figyelmét pedig felhívták arra: a gyűj­tési akcióról a MÉH-telep vezetőjét előre értesítsék. Hobbi? Hasznos időtöltés? A Galamb és Kisállatte­nyésztők tiszafüredi Egyesü­lete január 13., ,14., 15-én ren­dezte első városi kiállítását, amelyre igen sok érdeklődő volt kíváncsi Az első napon a csoportosan érkező óvodá­soknak és iskolásoknak tar­tottak \— a kiállítás megte­kintése mellett — tájékozta­tó jellegű előadást. Mintegy ezerötszáz gyerek nézelődött a kisállatok ketrecei között. Ezen lo napon minősítette a kiállítást ,a szakmai bíráló bizottság. Első lett Tiszafü­red 2811, második Jászladány 2805, harmadik Tiszakécske 2789 ponttal. A második és a harmadik napon sem vártak hiába a lá­togatókra. A gyerekek ér4 deklődését a színes díszma­dár-kollekció keltette fel leg­inkább. Az útolsó napon sok tenyésztő is felkereste a ren­dezvényt. A tájékoztatót és a fotót Orosz Sándortól, az egyesület elnökétől kaptuk. Szellemi táplálék A 74 éves özv. Szekeres Istvánná levele Törökszent- miklósról érkezett Ezt írta: „ ... Ha lehetséges lapjukban — melynek majdnem mind­nyájan előfizetői vagyunk — tegyék közzé levelem. Kö­szönjük a törökszentmiklósi tanácsnak, hogy a Tiszatáj Tsz régi székházában fiók­könyvtárat létesítettek. Ez nagyon sokunknak köny- nyebbséget jelent, mert a nagy könyvtár messze van tőlünk, viszont sokan szíve­sen olvasunk. Külön köszön­jük a kis könyvtár vezetőjé­nek, Zeth Jusztinának a ked­vességét, aki még a szabad­sága alatt is bejön kölcsön­zőnapokon és segít választa­ni, könyveket ajánl.” Balesetveszélyes! Ezt a fényképet Jászbe­rényből, az Alkotmány utcá­ból küldték. A hatablakos ház mellett nemrég készült autóbejáró. Helyreállították az utat, kibetonozták a bejá­rót is. Csupán a gyalogosan közlekedőkre nem gondoltak, akiknek nappal is, de külö­nösen esténként — szürkü­letben és sötétben — nagyon kell vigyázniuk testi épsé­gükre a rézsútos betonozás miatt. Válaszok, intézkedések Adnak, vesznek, de nem jelentenek... Január 18-án „Per nélkül nem lehet? ...” címmel kö­zöltük Méri Sándorné tisza- földvári olvasónk levelét. Eszerint jogtalanul tiltották le férje fizetéséből más ház­adóját, sőt egy másik háztu­lajdonos ebadóját is ők fizet­ték. Nem egészen így van a dolog ... Nézzük. A tíszaföldvári nagyközsé­gi tanács vb szakigazgatási szervétől Zsigri József fő­előadó írt. Méri Sándor részére 1983- ban 220 forint házadót, vala­mint 66 forint községfejlesz­tési hozzájárulást írtak elő a TisZaföldvár, Perec út 5. szám alatti lakóház után. Mindezekről 1983. augusztus 17-én adóívvel tájékoztatták, ellene fellebbezés nem érke­zett. A Szolnok városi és já­rási Földhivatal a tulajdon- változást 1983. május 4-én záradékolta a 757. számú tu­lajdoni lapon. Erről a máso­lati példányt 1983. május 12- én küldte meg a tanácsnak. A házadó kivetése a január 1-i állapotnak megfelelően január 16-ig megtörtént. Az I. félévi adót, 143 forintot március 11-én befizették. (A válaszból nem tűnik ki a be­fizető neve.) A II. félévi adó is 143 forint volt, amely meg­növekedett 7 forint adópót­lékkal, valamint 50 forint be­hajtási költséggel. Tehát nem ebadóval... Sem Méri Sán­dor, sem az új tulajdonosok a birtokváltozást nem jelen­tették be, a szakigazgatási szerv a földhivatali záradék alapján értesült a változás­ról ... Mindez így lehet. Egyet azért csak nem értünk. Ha 1983. május 12-én a tanács megkapta a földihivataltól a tulajdonváltozásról szóló ér­tesítést, 1983. augusztus 17- én miért küldött Méri Sándo- réknak adóívet eladott há­zukra? Hétvégeken is kényelmesebben Olvasóink gyakran fordul­nak hozzánk az autóközle­kedést érintő panaszokkal. Legtöbbször azt tanácsoljuk: írjanak közvetlenül — idő­nyerés miatt is — a 7. sz. Volán Vállalatnak (5000 Szol­nok, Landler Jenő út 24.). Z sidai István zagyvarékasi lakos levelével azért tettünk kivételt, mert észrevétele több embert érint. Arról írt: az új menetrend életbe lé­pése óta szombaton és vasár­nap nem érnek idejében munkahelyükre a folyamato­san füzemelő gyárak (cukor­gyár, papírgyár, BVM. Me­zőgép stb.f dolgozói. A vidék­ről érkező autóbuszok eze­ken a napokon nem mennek ki az ipartelepre. Az észre­vételt a közlekedési válla­lathoz továbbítottuk. Mind olvasónk soraiból, mind dr Márton Ágoston forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes válaszából kitűnik: a téma már koráb­ban is napirenden volt. A reggeli műszakváltásra köz­vetlen járattal, a délutánira átszállással jutottak el az emberek. A beutazást 22 órá­ra nem tudták a vállalat il­letékesei kedvezően biztosíta­ni. A hazautazás 22 óra után szintén átszállással volt le­hetséges. „ ... A dolgozók részéről sérelmezett nehézségeket az eltelt időszakban is napiren­den tartottuk, hasonló igé­nyek jelentkeztek, újabb in­formációkat gyűjtöttünk. Eze­ket értékeltük, és lehetősé­geinket figyelembe véve február 1-től kedvező válto­zásokat vezetünk be. így Zagyvarékasról 13.00 és 20.55 órakor a Vegyiművekhez, vissza 14.30 és 22 20 órakor induló hétköznapi járatain­kat munkaszüneti napokon is közlekedtetjük ...” — olvas­ható dr. Mártoit Ágoston vá­laszában. Szerkesztői üzenet B. A. Mezőtúr: A Társada­lombiztosítási Közlöny 7—8. számában jelent meg tájé­koztatás arról, hogy a törzs­gárdatagság anyag; elismeré­sére adott jutalom (törzsgár- daj utalom) miként számít be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe. Jogi tanácsok Győzzön a jobb A gyermek elhelyezéséről válás után A sajtóban hónapokig vi­tatkoztak a „felesleges apák­ról”. A vitaindító cikk szem­zője szerint a családjog elve feltételezi, hogy a gyermek erősebben kötődik az anyá­hoz, mint az apához, á há­zasság felbomlása után is az anya és a gyermek kapcsolata a döntő. Ha az anya esetleg alkal­matlan a gyermek nevelésé­re, akkor ezt különleges1 el­járással kéll bizonyítani, míg az apánál az alkalmatlanság magától értetődik. Ezek a megállapítások idéz­ték elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve, amely már majdnem egy esztendeje gyakorlattá vált, különböző vélemények ke­reszttüzébe került. Valójá­ban1 a gyermekelhelyezési perekben mindig a gyermek érdekét és biztonságát tart­ják szem előtt Szerencsére a háziastárSak döntő többsége békésen meg­állapodik arról, hogy me­lyikük neveli tovább a gyer­meket Gyakran maga az apa dönt úgy. hogy a gye­rek maradjon továbbra is az anyánál. Történelmi, társa­dalmi tapasztalat ugyanis, hogy a nevelésben az anyák­nak nagyobb a gyakorlatuk. De ez nem jelenti azt, hogy a gondozásra mindig az anya az alkalmasabb. Az ítélkezési gyakorlat is azt bizonyítja, hogy nem­egyszer pedagógus anya gye­rekéit is az apára bízzák. A Legfelsőbb Bíróság elnökér nek helyettese erről így vé­lekedett: „Megkérdezte tő­lem valaki, hogyan lehet az, hogy egy óvónő, aki negyven gyerek nevelésére alkalmas, nem alkalmas a saját gyere­kének a nevelésére. Azt kel­lett válaszolom: az igaz, hogy ez az anya alkalmas! a gyermekek és a saját gyer­mekének a. nevelésére, de férje, illetve volt férje al­kalmasabb a közös gyerme­kük nevelésére, ezért kellett nála elhelyezni.” Az a legizgalmasabb az ítélkezési gyakorlatiban, ami­kor mindkét szülő alkalmas a nevelésre. Ilyenkor nehéz a helyzete a bíróságnak. Haj­szálon múlhat a per elvesz­tése vagy megnyerése. Ezért a bírák az összes körül­ményt együttesen, alaposan mérlegelik, mielőtt meghoz­zák döntésüket. A jelenlegi ítélkezési gya­korlat arra törekszik, hogy győzzön a jobb. Ahhozl, hogy ez megvalósuljon, nem kell megbélyegezni, elmarasztalni az anyát, ha esetileg az apá­nak ítélik a gyermeket. Előfordul, hogy a gyer­mekelhelyezési perekben drámai helyzet alakul ki. De gondoljuk csak meg, ki idézi elő ezeket? Rendsze­rint 32 úgy főszereplői, a há­zastársiak, akik házasságuk kezdetén nyilvánvalóan azért választották egymást, mert a másikban vonzó tulajdon­ságokat fedeztek fel, vagy vélitek felfedezni. Közben együttélésükből született egy vagy több kisgyermek. A szülők marakodását a gyér ét­kekért egy kívülállónak kell kiegyensúlyoznia. Aki bár­menyire is1 körültekintően jár el, soha annyira nem iB>- merheti meg a belső ténye­zőket, ahogy azt a házas- társak mágluk ismerik. Kiemelkedő még egy szem­pont az ítélkezési gyakor­latból. A bíróság vizsgálja a vétkességet, vagyis azt, melyik háziastárs miatt bom­lott fel a házasság. Ez a vét­keség nem azonos a hűtlen­séggel. A hűtlen házastiárs, aki kalandba bocsátkozva elhagyja családját, vétkes lehet. De más elbírálásban részesül ak aki zsarnok, go­romba, házastársát elhagyja, és új társat keres. Nem bün­tetni akarja a bíróság a vét­kes házastársat akkor, ami­kor a gyermek gondozását a másik szülőre bízza, ha­nem mindenkor a gyerek ér­dekének megfelelően hozza meg a döntést. A terhes anyák munkajogi védelme Az ezzel kapcsolatos jog­szabályok nem újak, de a gyakoriéit azt mutatja, még mindig nem minden munka­helyen alkalmazzák helye­sen. A terhes nőt attól kezdve, hogy megállapították a ter­hességét, gyermekének szü­letése után a hatodik hónap végéig nem szabad egészség­re ártalmas munkakörben foglalkoztatni. Azt tanácsol­juk, hogy az a várandós, aki egészségiére káros1 munkát végez, forduljon a felettesé­hez, és kérjen változtatást. Vagy úgy, hogy másik mun­kaköribe helyezik, vagy a meglevő munkakörében ked­vezőbbé teszik munkafelté­teleit. A vállalatokat a mun­kajogi szabályok kötelezik erre. Az is előfordulhat, hogy a terhes nő különleges érzé­kenységet mutaj valamelyik munkakörben. Jóllehet, más azt ugyanebben az állapot­ban zokszó nélkül be tudja tölteni. Tehát itt nem a munkakörben való alkalma­zás tilalmáról van szó, ha­nem a várandós nő egyéni érzékenységéről. Ilyenkor sem lehet egy kézlegyintés­sel elintézni az ügyet, eset­leg megtoldani egy „Ugyan már ne affektáljon” kezdetű főnöki dorgálással. (Sajnos példánk nem kitalált.) A terhes nő és a magzat vé­delme érdekében eleget kell tenni a más munkakörbe való áthelyezés kérésének. A dolgozö nőnek a kérelmét orvosi igazolással kell alá­támasztania. Gyakran vitára ad okot a terhesség miatt mág, mun­kakörbe helyezett nő mun­kabére. Alapszabály: hogy a dolgozó nőt terhessége mi­att nem érheti hátrány. A terhessége miatt más munka­körbe áthelyezett nőnek jo­ga van az előző munkaköré­ben elért átlagkeresetéhez. Ez akkor sem csökkenthető, ha ez a? ideiglenes munka­körére megállapított bértéte­lek szerint nem volna bizto­sítható. (Ml. V. 19. §.) Ma­gyarán, ha egy terhes asz- szonyt beállítanak egy jóval könnyebb munkát végző jó­val kisebb keresetű asszo­nyok közé, ő a nehezebb munkára megállapított bérét kapja. Az előbbiékből következik, hogy olyan esetiben, ha az új munkakörben anyag- vagy áramhiány miatt esetleg egyéb, a dolgozó hibáján kí­vüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók ke­resetében csökkenés követ­kezik be, a terhes nőnek az előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Természetesen abban az eset­ben is megilleti az átlagke­reset, ha állapota miatt munkafeltételeit módosítják. Például amikor munkaköre változatlan marad, de rövi­debb ideig, vagy egészsége­sebb körülmények között foglalkoztatják. (A fentieket a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégi­umának 57. számú állásfog­lalása tartalmazza.) Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents