Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
^ra: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxv, évi, 17. sz., 1984. ja hu ár 2i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1984. január 20-án Majoros Károly elvtársnak. a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Részt vett az ülésen Szabó Borbála elvtársnő, a párt Központi Bizottságának tagja. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak megyei vezetői és a meghívott ipari, mezőgazdasági üzemek gazdasági vezetői, párttitkárai. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Simon József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről és az 1984. évi feladatokról szóló jelentést. A vitában felszólalt: Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Csorna János, a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Deák Lajos, a MEZŐGÉP Vállalat törökszentmiklósi gyárának igazgatója. Gazdag Sándor, a Tiszafüredi Áfész elnöke, lpolyszegi Mihály, a szolnoki Építőipari Szövetkezet elnöke, Kakuk Mihály, a Pannónia Szőr- mekilkészítő és Szőrmékonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárának igazgatója, Kiss Tiborné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Tisza Cipőgyár művezetője, Mészáros Mátyás, a megyei párt- bizottság tagja, a Héki Állami Gazdaság igazgatója, Novotni Jánosné, a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnöke, Stiegler Károly, a szolnoki Agroker Vállalat igazgatója, Szabó István, a megyei pártbizottság tagja, a Jászberény városi pártbizottság első titkára. Szabó László, k megyei pártbizottság tagja, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Szegő Iászló, a megyei párt-végrehajtóba- zottság tagja, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke. A megyei pártbizottság személyi kérdést is tárgyalt: Varga Sándomé élvtársnőt, a Szolnak városa pártbizottság első titkárát kooptálta a megyei pártbizottság soraiba és megválasztotta a megyei végrehajtó bizottság tagjává; Tóth Antal elvtársat, a törökszentmiklósi Béke Tsz gépszerelő szakmunkását kooptálta a megyei pártbizottság tagjának. Az ülésről szóló közlemény a 3. oldalon. Egységgyülések a fővárosban, Szolnokon, Kunmadarason Lázár György látogatása a Munkásőrségnél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogadta. A kormány elnöke s a kíséretében lévő Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője tájékoztatót hallgatott meg a munkásőrség helyzetéről, tevékenységéről. A TARTALOMBÓL: Kilenc kísértő kép 4. oldal Szemlencse-beültetés a MÁV-kórházban 5. oldal Kulturális kilátó 10. oldal Bérmunkában edző-, labdarúgó- és munkavédelmi cipők felsőrészeit szállítja a kenderesi November 7. Termelőszövetkezet a martfűi Tisza Cipőgyárnak Elsőnek Jászberényben n megyében is megkezdődtek a zárszámadások Eddigi legeredményesebb évét zárta a Kossuth Tsz Személyre szólóan Bizonyos, hogy sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor nem kevés munkahelyen már-már a termelés helyett ,is díszes faliújságokat, dicsőségtáblákat készítették, a normák túlteljesítésére buzdító jelmondatokat festettek. Ha sok volt a selejt, ha romlott a minőség, ha akadozott az anyagellátás, ha pontatlanok voltak a tervrajzok, mindez bizony akkor kisebb hilbának számított, mint a faliújságra tervezett cikk megírásának, a száza lék rekordok ismertetésének az elmulasztása. Előfordult, hogy az orvos, a kutatómérnök munkáját elsősorban nem a gyógyításban, kutatásban elért eredményei szerint értékelték, hanem a faliújságcikkek, rajzok, táblázatok, grafikonok alapján. Mindemellett — a túlzások ellenére — a dicsőségtábla, a legjobb dolgozók népszerűsítése, a hibák nyilvános ismertetése fontos szerepet játszott a termelési feladatok megoldásában, különösképpen pedig a mun- kaverseny-mozgalomban. Elsősorban ott volt ez így, ahol az értékelés során nemcsak a mennyiséget, a mind magasabbra szökő százalékokat nézték, hanem azt. ami jobbá, szervezettebbé, eredményesebbé tette és tehette a munkát. Azért idézem fel mindezt, mert a termelési agitációt, a munka nyilvános értékelését ma is fontosnak tartom. Időköziben természetesen megváltoztak és szüntelenül változnak a követelmények. Jöbban a feladatokra, a termelékenyebb munkára, a gazdaságosságra, a minőségre, a nemzetközi színvonalhoz igazodó munkára helyezik vállalatainknál a hangsúlyt. Sok helyütt azonban nemcsak a túlzásokat szüntették meg, de a munka nyilvános értékelését is. Legfeljebb az íróasztal számára készült jelentésekben értékelik, népszerűsítik a szocialista brigádokat, a kiváló dolgozókat, a korszerűsítésiben kitűnt újítókat. Pedig ez bizonyára érdekelné a gyár. a munkahely közvéleményét is. Az egyik nagyüzemünkben könnyen áttekinthető grafikonok, táblázatok — ha úgy tetszik, faliújságok — tudatják a dolgozókkal: az adott időszakban hogyan alakult a termelés, melyik műhely- dolgozdk jobban, melyik rosszabbul, hol gazdaságos, illetve veszteséges a termelés. milyen mértékben — és miért — változik a gyártmányszerkezet. A szocialista brigádokat külön tablókon értékelik; röviden, világosan, fényképekkel, rajzokkal illusztrálva. Változatlanul fontos a munka személyes értékelése, bírálata. A faliújságon is, a termelési tanácskozáson ás, és másutt. A munkahelyi gyűlések érdektelensége nem egyszer gyökerezik a személytelen, a mindenkire vonatkoztatható megállapításokban. Jól dolgoztunk, lemaradtunk — mondják —, csak azt nem tudatják senkivel, hogy ebben ki, milyen mértékben részes. Joggal hangsúlyozzuk a túlzásoktól mentes, tárgyilagos értékelések fontosságát. Ez a jelenre, múltra egyaránt értendő. Csak azt szüntetjük meg, azzal szakítunk, ami megérett erre. A munka személyes értékelése, a nyilvánosság tájékoztatása nem tartozhat ezek közé. Borbély Sándor egyebek között beszámolt a testület politikai nevelőmunkájáról, a szolgálati feladatok teljesítéséről, a kiképzésben szerzett gazdag tapasztalatokról, a munkásőrök helytállásáról a inunkában és a közéletben. A program technikai eszközökből és felszerelési tárgyakból rendezett kiállítás megtekintésével folytatódott. Ezt követően Lázár György a Munkásőr Parancsnoki Iskola munkájával ismerkedett. Délután a XIII. kerületi Fáy utcai Vasas Sportcsarnokban Lázár György részt vett a Killián György mun- kásőregység gyűlésén. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Killián György munkásőregység a Munkásőrség Kiváló Egysége címet, a vele járó vándorzászlót kapta meg ez alkalommal, amelyeket Borbély Sándor adott át. Az országos parancsnok elismerése mellett az angyalföldi munkásőrök ötödször nyerték el az Élenjáró munkásőregység kitüntető címet s a vele járó serleget is. A gyűlésen 64 munkásőrje- lölt tett fogadalmat; s jelképes aktusként Horváth István, a testület alapító tagja Dedek István mérnöknek, a Láng Gépgyár dolgozójának átadta fegyverét. Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Köszöntötte a kitüntetetteket, tolmácsolta a Központi Bizottság, a kormány és személy szerint Kádár János üdvözletét, jókívánságait. Rámutatott, hogy a munkásőröket úgy ismerik, mint akikre minden helyzetben lehet számítani, akik önként vállalt szép, de nehéz szolgálatuk mellett az élet minden területén a szocialista építés élvonalában járnak. Csaknem három évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkásőrség a szocialista ember formálásának nagyszerű iskolája. A munkásőrszolgálat kifejező példája a nép és a szocializmus, a haza ügye iránti elkötelezettségnek, azokat az emberi tulajdonságokat fejleszti és erősíti, amelyek nélkülözhetetlenek voltak és maradnak céljaink eléréséhez. Szólt arról is, hogy építőmunkánk legfontosabb külső feltétele a világ békéjének megőrzése. Bízunk abban, hogy az imperializmus szélsőséges, militarista erői mesterkedéseinek, a nemzetközi feszültség növekedésének, a fegyverkezési verseny fokozódásának gátat szab a Szovjetunió és a szocialista országok következetes, aktív béke- politikája, a józan ész, a népek békeakaratának erősödése. A XIII. kerületi munkásőrök egységgyűlése a Munkásőrség Központi Férfikarának, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorával ért véget. (Folytatás a 2. oldalon.) A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezetben tegnap megtartott közgyűléssel kezdetét vette' a megye közös gazdaságainak zárszámadó rendezvénysorozata. A megyében mintegy 388 ezer hektárnyi közös és háztáji területet művelő 55 téesz csaknem huszonnégyezres tagsága a közismerten kedvezőtlen tavalyi időjárás miatt az előző évinél szerényebb 1983-as gazdálkodási eredményekről adhat számot a küldött-, illetve közgyűléseken. Az üzemek előzetes gyorsjelentései alapján. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának köz- gazdasági csoportjánál készült összesítés szerint megye téeszeinek 1983. évi üzemi termelési értéke 12 milliárd 640 millió forint. Ez megközelítőleg 4,5 százalékkal kevesebb az előző évinél. és hasonló százalékkal marad el a tervezettől is. A termelőszövetkezetek növénytermesztői csak nyolcvan százalékban tudták teljesíteni árbevételi tervüket. A rendkívüli aszály miatti árbevétel-kiesés a főágazatban kevés híján elérte az egymilldárd forintot. Ennek mintegy egyötödét az év második felében, a különböző termelésnövelési intézkedések révén, sikerült pótolni a gazdaságokban. Az állattenyésztési főágazat árbevétele viszont 3,5 százalékkal meghaladta a tervezettet. Kedvezően alakult a megyei mérleg az alaptevékenységen kívüli ágazatokban is, amelyeknek a dolgozói túlteljesítették a termelési tervet. Ugyanakkor a téeszek összes árbevételében, az előző évihez és a tervezetthez képest is nagyobb, azaz megközelítőleg negyven százalékot ért el a nem alaptevékenységből származó árbevétel aránya. Aszálysújtotta megyénkben az ötvenöt közül huszonegy közös gazdaságban okozott pénzügyi hiányt a rendkívüli időjárás. Problémádnak a rendezésében nem maradt magára az a tíz szövetkezet sem, amelyben a tartalékáé egyéb alapmaradványok felhasználásával sem volt lehetőség a kiesések pótlására. Ezeknek a közös gazdaságoknak a pénzügyi problémáit úgynevezett gyorsított veszteségrendezési eljárással központilag oldják meg. A zárszámadások sorát a megyében megnyitó jászberényi Kossuth Tsz a 35 évvel ezelőtti megalakulása óta legsikeresebb esztendejét tudhatja maga mögött 1983- mal. Amint azt Nagy Kálmán, a hét és fél ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke tájékoztatójában elmondta, valamennyi ága- - zatuk nyereséggel gazdáikor dott. A növénytermesztők — annak ellenére, hogy 1,2 millió forint értékű folyékony műtrágyát használtak fel terven felül — az előző évinél magasabb termésátlagok elérésével pótolni tudtáikl fez aszályos időjárás okozta kieséseket. Hozzájárult ehhez az is, hogy hatvan százalékkal több hektárt öntöztek tavaly, az 1982. évinél kétszerié több vízmennyiséggel, összességében a főágazatok dolgozói az előző évihez képest több mint harmincmillió forinttal tudták növelni a téesz árbevételét, az ezer tonnával több búza, az ugyanannyival több cukorrépa, a 15 tonnával több vágómarha és csaknem 100 tonnával több hízottsertés értékesítésével. Az 1982. évit 28 millió forinttal meghaladó termelési értéket és az ugyancsak az előző évihez hasonlítva nyolc százalékkal nagyobb, azaz 32 millió forintos nyereséget egyértelműen a gazdálkodás hatékonyságának javításával érte el a szövetkezet félezres tagsága. Egy év alatt ugyanis tízezer forinttal növelték az egy dolgozóra jutó nyereséget, és 46 ezer forinttal az egy főre számított üzemi termelést. Mindez lehetővé, tette, hogy a hét végén megtartott zárszámadó közgyűlést követően az 1982. évinél másfél millió forinttal több részesedést fizessenek ki a jászberényi Kossuth Tsz-ben a tagoknak, az 1983. évi eredményes munkájuk elismeréseként. — temesközy — Az egységgyűlésre indulnak a Szolnok városi F. Bede László munkásőr zászlóalj tagjai (Tudósításunk az eseményről a 2. oldalon). F. J.
