Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 20. Újabb külügyminiszteri beszédekkel folytatódott a stockholmi konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) tozás elkerülhetetlenül ha­tással van az európai biz­tonsági folyamat (továbbvi­telének lehetőségeire is. Az összeurópai folyamatban résztvevő államok előtt az a kérdés vetődik fel, hogy mi­lyen úton haladjanak to­vább. Az egyik lehetőség az, hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányuló nega­tív irányzatok jutnak ér­vényre, amelyek a katonai szembenállás kiéleződéséhez, a bizalmatlanság növekedé­séhez vezethetnek kontinen­sünkön, és visszavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kap­csolatokat is. A közös érdekek elsőbbsége Mi a magunk részéről vál­tozatlanul a másik — az egyetlen ésszerű — lehető­ségben: a feszültség enyhíté­sében, az európaj biztonsági folyamat továbbvitelében, a katonai konfrontáció veszé­lyének csökkentésében és normális nemzetközi együtt­működés fejlesztésében var gyünk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockholmi kon­ferencián is ennek megfele­lően, Helsinki és Madrid szellemében fog tevékeny­kedni. Meggyőződésünk: most ar­ra van szükség, hogy a kato­nai szembenállás fokozódása helyett a békés viszonyok­hoz. a kölcsönös biztonsághoz és az együttműködéshez fű­ződő közös érdekek kapjanak elsőbbséget. Ugyanakkor az is világos, hogy a kapcsola­tok gyengítése vagy a pár­beszéd hiánya megnehezíti a kölcsönös érdekek érvényesí­tését, a jelenlegi feszült hely­zetből való kibontakozást. A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a politikai és a katonai fe­szültség csökkentésére, va­lamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irá­nyuló erőfeszítéseit. Anratö- rökszünk, hogy a békés egy­más mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fej lesszük Magyarország két­oldalú kapcsolatait az elté­rő társadalmi rendszerű or­szágokkal. Ügy véljük, hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincs ész­szerű alternatívája. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátumát, dol­gozza ki az egymást kölcsö­nösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek sorozatát, s azokat ha­ladéktalanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megálla­podás érdekében azt tartjuk célravezetőnek, hogy foko­zatosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bonyolultabbak felé. Tanácskozásunkon, vélemé­nyünk szerint, elsősorban ar­ra teli összpontosítani a fi­gyelmet, ami érdemileg erő­sítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javas­latokban. amelyeket szövet­ségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az el­múlt időszakban terjesztet­tek elő. Reméljük, hogy a NATO tagországai mielőbb érdemi választ adnak a Varsói Szer­ződés tagországainak a bi­zalom erősítésére és a le­szerelésre vonatkozó javas­lataira. A jelenlegi nemzetközi kö­rülmények között tanácsko­zásunk eredményessége ko­moly erőfeszítést kíván minden résztvevőtől. Számí­tunk partnereink, mind a NATO-tagállamok. mind a semleges és el nem kötelezett országok te­vékeny közreműködésére, Várkonyi Péter külügyminiszter a stockholmi tanácskozáson. Mellette (jobbra) Varga István nagykövet ül (Telefotó — KS) Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való le­mondás szükségszerűségét. A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer tagállamai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettsé­get, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleá­ris, mind a hagyományos katonai eszközök alkalmazá­sáról, és erőfeszítéseiket a békés kapcsolatok fejleszté­sére összpontosítják. A pár­huzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kötelezettség vállalása is, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat­ban részt vevő államok el­sőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymás­sal szemben. A Szovjetunió kormánya január 10-én juttatta el az érintett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamai­nak azon közös javaslatát, hogy még az idén kezdőd­jenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa ve­gyi fegyverektől való men­tesítéséről. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat a ta­nácskozásunkon részt vevő valamennyi ország alapvető érdekét szolgálja. realitásérzékére és pozitív szándékaira. Valamennyiün­kön múlik, hogy ez a közös elhatározás alapján induló vállalkozásunk gyümölcsöző legyen, és ily módon a most kezdődő első szakasz ered­ményeképpen lehetővé vál­jék az áttérés a konferenciá­nak az európai biztonsággal és leszereléssel foglalkozó szakaszára. Meggyőződésem, hogy ha a részt vevő államok a helsinki záróokmánynak, mint a kelet—nyugati kap­csolatok hosszú távú prog­ramjának, valamint a madri­di záródokumentumnak az alapján folytatják nemzetkö­zi tevékenységüket, akkor az európai viszonyok iránya nem a további rosszabbodás, hanem a Helsinkiben meg­kezdett út folytatása lesz./ Végezetül ismételten kife­jezem a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a vá­rakozását, hogy a most in­duló tárgyalássorozat tárgy­szerű módon és konstruktív légkörben hozzá fog járulni a tjizalom és biztonság erő­sítéséhez, valamint a lesze­relés ügyének előmozdításá­hoz Európában. A magyar küldöttség mindent megtesz annak érdekében, hogy segí­tőkész partnere legyen min­den küldöttségnek, és elő­mozdítsa ennek a célnak az elérését. További felszólalások Van den Broek holland külügyminiszter többek kö­zött idézte Kennedy elnököt, aki szerint ,yne félelemből tárgyaljunk, de ne féljünk a tárgyalásoktól”. Megállapí­totta, hogy a stockholmi konferencia a jelek szerint nem fog csodát művelni, s nem lesz gyógyír minden problémára. Hangsúlyozta, hogy az államok közötti bi­zalom alapja a népek közöt­ti jobb megértés, amit „az emberek, az eszmék és az in­formációk cseréje” segíthet. Pierre Aubert svájci kül­ügyminiszter megállapította, hogy néhány tárgyalás meg­szakadása a bizalom hiányá­nak a jele. A tárgyalások nem folytathatók azon a pon­ton, amelyen abbamaradtak, de folytatni kell őket. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy különbséget tett a konfrontáció politiká­ja és a konfrontáció nyelve­zete között. Szólt Németor­szág „megosztottságáról”, a decemberi NATO-ülésszak ajánlatairól, s ,,a kinyújtott kéz elfogadását’’ szorgalmaz­ta. „Az európai biztonsági rendszert csak Amerikával lehet megvalósítani, nem pe­dig Amerikának Európáról való politikai és katonai le­választásával” — mondotta. A stockholmi konferencia csütörtök estig 30 küldöttség vezetőjének felszólalását hallgatta meg.,Ma a konfe­rencia plenáris ülést tart, amelyen öt 1.1 Idöttségvezető nyilatkozatával számolnak. * * * A stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó konferencián a svéd fővárosban tartózkodó Vár­konyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Pierre Aubert svjáci, Leo Tinde- mans belga, Lennart Bodst- röm svéd és Hans-Dietrich Genscher NSZK-beli külügy­miniszterrel, akikkel áttekin­tették a stockholmi konfe­renciával és a kétoldalú kap­csolatainkkal összefüggő kér­déseket. Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első el­nökhelyettese, külügyminisz­ter Stockholmban találkozott Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet szövetségi al- kancellárral, külügyminisz­terrel. A találkozóról szóló TASZSZ-jelentés szerint Gromiko a nemzetközi kap­csolatok kérdéseinek megvi­tatása során kifejtette: az új amerikai atomrakéták tele­pítésének megkezdése az NSZK-ban és néhány más nyugat-európai országban határozott lépést jelent az európai földrész biztonsága és stabilitása ellen. Hans-Dietrich Genscher azt fejtegette, hogy a NATO „pótfegyverkezése” úgymond nem teremt „visszafordítha­tatlan helyzetet”. A genfi tárgyalások folytatása mel­lett foglalt állást, olyan kö­rülmények között, amikor folytatódik az új amerikai rakétafegyverek európai te­lepítése. Ugyancsak állást foglalt a Nyugat és Kelet kö­zötti „párbeszéd” folytatása mellett. A szovjet külügyminiszter Stockholmban tegnap ugyan­csak megbeszélést tartott Sir Geoffrey Howe brit, Giulio Andreotti olasz, Fernando Moran spanyol, Leo Tinde- mans, belga, Hans van den Broek holland és Joseph Maceachen kanadai külügy­miniszterrel. flndropov levele Trudeau-hoz Jurij Andropov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke levelet intézett Pierre Elliott Tru­deau-hoz, és ebben támoga­tásáról biztosította a kanadai miniszterelnök novemberi békekezdeményezését. A hírt a kanadai kormányfő sajtó­titkára közölte, a levél tar­talmát azonban nem részle­tezte. Mint emlékezetes, a kana­dai 'rri|iniszterelnök még ta­valy azt javasolta, - hogy az öt latomhatalom képviselői tartsanak értekezletet a nuk­leáris leszerelésből. Ismeretes, hogy a kanadai kormányfő korábban felkereste Londont, Párizst, Peikiing|et és Wa- shnigtont, hogy említett kez­deményezéséről konzultációt folytasson az ottani veze­tőkkel . Uruguay Országos sztrájk Az uruguayi katonai kor­mányzat szerdán „törvény­telennek” minősítette és fel­oszlatta a Dolgozók Szak- sízervezetiközi Tanácsát (PIT). A rendelkezést azután adták ki. hogy a tanács huszon- négyórás1 általános sztrájkot szervezett, ami teljesen meg­bénította az ország életé . Az országos sztrájk sikere megfigyelők szárinit minden várakozást felülmúló. Az 1973 óta fennálló szítr'ájkti- lalom ellenére a munkabe­szüntetés „csaknem teljes volt” — ismerte el maga a munkaügyi miniszter is. A sztrájkolok az inflációval ará­nyos béremelést, elbocsátott társaik visszavételét, új mun­kahelyek teremtését, politi­kai téren pedig a politikai foglyok szabadon bocsátását, a szakszervezetek és a politi­kai pártok működésének en­gedélyezését, és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását követelik. Gregorio Alvarez tábornok­elnök szerdán kétórás meg­beszélést tartott a hadsereg vezietőivell, a nemzetbizton­sági tanács és a kabinet szá­mos tagjával, majd megtorló intézkedéseket jelentettek be. (Telexen) lérkezett I WASHINGTON Raul Alfonsin, Argentina elnöke tájékoztatta az Egye­sült Államokat, hogy országa nem vesz részit többé a nioa raguai kormány megdöntésé­re törő erők kiképzésében — közölte tegnap a The Wa­shington Post. Az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je nem erősítette meg a hírt. UJ-DELHI India több szövetségi álla­mában szerdán kiújultak a zavargások. Nyugat-Bengá'li- álban és Kasmírban össze­csaptak egymással Indira Gandhi miniszterelnök hívei és a rendőrség. Több tucat­nyian megsebesültek, többe­zer személyt őrizetbe vettek. CASABLANCA A késő esti órákban, szer­dán a Casablancái tanácsko­záson résztvevő iszlám veze­tők abban állapodtak meg, hogy az Iszlám Konferencia Szervezetének 4. csúcsérte­kezletét egy nappal meg­hosszabbítják, és csütörtökön folytatják a záróülést. A ha­lasztás oka nem ismeretes, de úgy hírlik, hogy a résztve­vők a szerdai, 10 órán át tar­tó maratoni vitában sem tud­ták tisztázni, miként hangoz­zék az Egyiptomról szóló ha­tározat. Marjai József belgrádi tárgyalásai Marjai József miniszterel­nökhelyettes a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Végrehajtó Tanácsának meghívására január 17—19. között látogatást tett Ju­goszláviában. Jugoszláviái tartózkodása során megbeszélést folytatott Petar Sztamboliccsal, a JSZSZK elnökségének tagjá­val és Dobrivoje Vidiccsel, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB elnökségének tag­jával. Tárgyalt Borisz­lav Szrebriccaal, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács al- elnökével, Braniszlav Iko- niccsal, a Slz/arb Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának, elnökével, Nedeljko Mandiccsal, a kormány tag­jával, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság jugoszláv társelnöké­vel és találkozott a szövetségi szervek, valamint a Szerb Szocialista Köztársaság más vezetőivel is. A baráti s'zellemű tárgya­lások alkalmat nyújtottak a magyar—jugoszláv együttmű­ködés minden területének áttekintésére. Megállapítot­ták, hogy a két ország párt­ós államközi,- társadalmi és tömegszervezeti, kulturális- oktatási és egyéb kapcsolatai kedvezően alakulnak, s min­den tekintetben, valamennyi területen jók a feltételek a további előrelépés számára. Megelégedéssel szóltak arról, hogy a magyar—jugoszláv viszony a két ország népei­nek érdekeivel összhangban alakul és jótékony hatása van az európai együttműködés, a béke ügye szempontjából is. Marjai József tegnap este hazaérkezett Budapestire. Sarlós István lengyelországi látogatása Január 16—19. között Sar­lós! Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács el­nök helyettesének vezetésével magyar küldöttség tett láto­gatást Lengyelországban. Sarlós, Istvánt fogadta Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá bornok, a LEMP KB első tit­kára. A tárgyalások során, ame­lyeken a lengyel küldöttsé­get Mieczyslaw Rakowski miniszterei nők-helyettes ve­zette, a felek tapasztalatcsé­rét folytattak a tudomány­politika, a közoktatás, a kul­túra, az egyházpolitika és az ifjúságpolitika kérdéseiről, valamint megvitatták a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zött e területeken folyó együttműködés további szé­lesítésének lehetőségeit. A küldöttség látogatást tett Krakkóban, ahol talál­kozott a város párt- és álla­mi vezetőivel, továbbá fel­kereste a krakkói Jagelló Egyetemet. Sarlós István tegnap haza­érkezett. flz ürab Liga alapokmányának módosítása Szíria elítélte a jordániai . kezdeményezést Izraeli megtorlások A hivatalos szíriai állás­pontot tükröző damaszkuszi sajtó tegnap keményen el­ítélte azt a jordániai kezde­ményezést, hogy módosítsák az Arab Liga alapokmányát, azaz többségi szavazattal he­lyettesítsék az egyhangú döntés érvényben levő gya­korlatát. Az Al-Baath című lap szerint az egységes hatá­rozathozatal alapvető jelen­tőségű, amikor az egész arab nemzet sorsát érintő kérdé­sekről van szó. A jordániai kezdeményezés nyilvánvaló célja annak előkészítése, hogy engedményeket tegye­nek az arabok számára leg­fontosabb ügyben, a palesztin kérdésben — hangsúlyozta a lap. A jordániai tájékoztatá­si miniszter viszont közölte, hogy az arab országok több­sége kedvezően fogadta az alapokmány módosítására tett ammani javaslatot. A libanoni Nemzeti Ellen­állási Front harcosai tegnap a szidoni kikötő térségében automata fegyverekkel és páncéltörő rakétákkal tá­madást hajtottak végre az izraeli megszálló hadsereg egyik gépesített járőre ellen. Több izraeli katona megse­besült. Előzőleg két izraeli harc­kocsi a lakosság megfélemlí­tésére gépfegyversorozatokat adott le Szidon központjá­ban. A pánik hatására be­zártak az üzletek, a hivata­lok. Az izraeli katonák Szi- donban és más dél-libanoni településeken több kereske­dőt véresre vertek, üzleteiket szétdúlták, kifosztották, — így torolva meg azt, hogy részt vettek a megszállás el­len rendezett keddi tiltako­zó sztrájkban. Egy szerdai ellenállási akció során a megszállók agyonlőttek egy 14 éves libanoni fiút. A legutóbbi merényletek­kel függ össze a bejrúti fa- langista rádiónak az a pári­zsi értesülése, hogy a francia kormány hazarendelte Bej­rútból mindazokat az állam­polgárokat, akiknek ottani jelenléte nem feltétlenül szükséges. Gromiko—Shultz találkozó amerikai visszhang Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter szerdai stockholmi megbe­szélésén a kérdések teljes skáláját áttekintették és az eszmecsere legalább két órá­val tovább tartott a terve­zettnél — mindösszie ennyi tájékoztatást adott Lawrence Eagleburger amerikai kül­ügyminiszter-helyettes a stockholmi találkozóról. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások „tárgy­szerűnek nevezték a két kül­ügyminiszter véleménycseré­jét. Az ABC moszkvai tudó­sítója azonban, aki szintén Stockholmból jelentkezett, kijelentette: nem tartja való- lósizínűnek, hogy az állás­pontok szerdai kifejtése után növekedett volna a megértés a felek között. Ugyanezt érzékeltette egy amerikai televíziós állomás­nak adott nyilatkozatában Vlagyimir Bolsakov, a moszk­vai Pravda hírmagyarázója. Rámutatott, hogy Reagan esetében a „békülékeny hang­nem több mint három év óta először volt tapasztalható; Gromiko joggal utasította el ezt a beszédet, mert nem tartalmazott konkrét javas­latokat”.

Next

/
Thumbnails
Contents