Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-18 / 14. szám
1984. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A. tévé |Ke| »ernyői e előtt 1 LEHETŐSÉGEK ÉS ADOTTSÁGOK Közművelődés — új feltételekkel Beszélgetés Nánási Mihály osztályvezető-helyettessel Szinte megdöbbentő az a közelmúltban közzétett vizsgálati eredmény, amely egy reprezentatív felmérés alapján kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka még soha életében nem járt semmiféle művelődési vagy kulturális intézményben, s ez a jövőben sem áll szándékában. Miközben az intézmények anyagi támogatása 1975 és 1982 között megközelítőleg évi tíz százalékkal nőtt, jelentősen csökkent a különböző klubok, szakkörök száma, a könyvtárak látogatottsága és még sorolhatnánk. Ezék az adatok mindenképp elgondolkodtatóak, s noha a kultúra pusztán mennyiségi mutatókkal nem mérhető, arra figyelmeztetnek, hogy szükség van a művelődési házak munkájának reformjára. Műkorcsolyázás minden mennyiségben; hol az 1-es csatornán, hol pedig a kettesen. Az Európa-bajnokság versenyeinek közvetítése szinte árnyékot vetett a hét egyéb műsoraira is. Sőt, olykor át is „rendezte” a szokásos napi műsorrendet, szerdán például ezért rukkolt előbbre időben a késő esti órákból a Tévéegyetem. (Azt hiszem, maradhatna is itt véglegesen, hisz kiderült róla: érdekességében, s ez vonatkozik mind tartalmi, mind formai tulajdonságaira, elmarad a várakozástól, csak az ókor iránti szenvedélyes érdeklődők figyelmére számíthat.) Műkorcsolya kameraközeiből Joggal vetődhet fel bennünk — ennyi sportműsor láttán — nem volt-e mindez túl sok a jóból? Ugyanis azt el kell ismernünk, a sportnak ez a látványos produkciókban megtestesülő ága igazán képernyőre való, s egy-egy bemutatósorozat, például a jégtáncosoké, vetekszik a legszórakoztatóbb show-val is. Különösen színesben nyújt parádés látványt! A képernyőn ez a látvány pedig még szebb, tökéletesebb és teljesebb, mint a valóságban. Itt minden részlet finomsága él, itt közvetlen közelről figyelhetjük meg a lábak tündökletes mozgását, a kifejezés pontosságát avagy pontatlanságát. Mert a kamera nemcsak felerősíti, ami érték, le is leplezi, ami hiányosság, vagy éppen hiba. Itt említendő meg, hogy ez utóbbit talán a szükségesnél is szorgalmasabban, sőt, kegyetlenebbül teszi. Mert például vajon az-e a legildomosabb egy lefutott kűr után, hogy az ismétlésben épp a versenyző megbotlását láthatjuk viszont; ahelyett, hogy fátylat boríthatnánk az egészre, még egyszer bevésetik az emlékezetünkbe, s a végén egy-egy közvetítés úgy fest, mint valami hibatárlat. Pedig a néző is inkább a szép megoldásokat őrizné meg szívesebben! Lehet, hogy az efféle kritikus visszajátszás segít a bíróknak, még egyszer láthatják, hogy a versenyző valóban érte-e a jeget egy kevésbé sikerült ugrásnál, a nézőben viszont ugyanakkor azt az érzetet erősíti, mintha ez a bajnokság — némi túlzással — csak hibákból állna — önkéntelenül is leértékeli a látványt. Mindenesetre egy dolgot feltétlenül el kell ismernünk: világszínvonalú közvetítést produkál Mahrer Emil vezetésével a televíziónk! A versenyzők bakizhatnak, a kamerák viszont sohasem tévesztenek. Ritkán tapasztalható összhang az események és a róluk adott képek között. A kamerák észrevétlen jelenléte — azaz amikor teljesen azonosulni tud azzal, ami történik, ezért is nem lehet „tudomást” szerezni róluk — a finom és elegáns ritmus, a látvány plaszticitása egyaránt nagy gyakorlatra és művészi beleérző képességre vall. A televízió ismét jelesre vizsgázott — s nemcsak előttünk, a nagyvilág előtt is, hisz mintegy harminc külföldi tévéállomás vette át a képeit. Feleki Kamill és vendégei És most egy egészen más téma; művészekről, színészekről szóló sorozat, amelynek az a külön varázsa, hogy aki megidézi őket, a régi nagyokat, a hajdani csillagokat, akik már letűntek a színészet egéről, s akik közül többnek a nevét se igen emlegetik már, szóval aki most felra- gyogtatja őket a képernyőn, az maga is színész, az édes szavú komikus, a drága Feleki Kamill, aki oly alázattal adja át magát a régiek emlékének és az emlékezésnek, hogy az mélységesen megható. Sajnos csak egy-egy gyenge minőségű, megfakult film őrzi alakjukat, sőt, olykor még nem is magyarul szólalnak meg a bejátszott filmrészleteken, mint Gaál Franciska, akit csak németül hallhattunk Kismama című filmjéből. De így Is megérezhettük tehetségének eredetiségét, s azt az erőt, amely a színművészetnek ebből a csiszolatlan drágakövéből áradt. Feleki emlékezését pedig a személyes vonzalom mélysége, a felidézett emlékek, anekdoták színessége teszi nagyszerűvé. Nem életrajzot kapunk, hanem egyéniségképet. Az említett Gaál Franciskáról például megtudjuk, hogy Thália rakoncátlan gyermekének számított; kinek tehetségét csupán vadócsága múlhatta felül; Ajtay Andorról, hogy a jó modor és a pompás férfiasság példája volt, s Mihályi Ernő talán a legszomorúbb sorsú komikus, Vízvári Mariska meg úgynevezett anyaszínésznő, s mellesleg különleges ízek szakácsa, ételeit, maga gyártotta receptjeit könyvben adja közre. Érdekességeket sorakoztat fel róluk Feleki Kamill, de az érdekességek tükrében a színészi karakterek legjellemzőbb vonásai jelennek meg. Anekdotákat mond el, de nem anekdotázik; mesél, de nem színészi mesemondó: szóval nagyszerűen csinálja, amit vállalt. Jártunk már a Nemzetiben, majd a Vígszínházban, aztán jönnek a többiek, hisz az ötrészes sorozatból hátra Van még három. Erre a vendégségre érdemes „befizetni”. Röviden Különös Ablak volt ez a most pénteki, kinézvén rajta a hazai világba, csak a bajokat lehetett látni; kicsiket, nagyokat, egyre megy. Mintha ez a világ csupán bosszúságokból, bosszantó hibákból állna. Legalábbis mintha túlsúlyba kerülnének benne azok a riportok, azok a levelek, ügyek, amelyek valamilyen egyéni vagy közösségi panaszt tesznek nyilvánossá az esetleges orvoslás céljábóL Baj van a telefonnal, ártatlanul befalaztak egy lakót, a Igerincopzlop idegeit rongálják a berezgő babakocsik, megrepedezett falú lakás lakóinak kálváriája a büróval, egy másik családnak az indokolatlanul magas fűtési díj miatti keserűsége, aztán a „rabló” magántaxis esete a gyanútlan külföldivel, egy turistaház válságos pillanatai stb. Még jó, hogy Bálint gazda ízes tanácsaival fűszerezte ezt a panaszoktól megkeseredett Ablakot, s néhány egyéb hasznos tudnivaló is bekerült kissé egyoldalú te- (matikájába. Szóval az arányok; erre kellene talán jobban ügyelni, hogy az egyre népszerűbb szolgáltatási műsora televíziónknak minél jobban szolgálhassa eredeti célkitűzéseit. Egy nyári délután Melis Györgynél — ezzel a címmel hallhattunk beszélgetést az Operaház művészével, s közben pedig leghíresebb szerepeiben láthattuk viszont őt Figaróként, Háry alakjában, Jago megtestesítőjeként. A Szarvasról induló és az opera csúcsait meghódító énekes ismét bebizonyította: neki a hang csupán eszköz emberi igazságok kifejezésére. Meg- szívlelendőek gondolatai a művészi odaadásról, a felkészülés alaposságáról, s ugyanakkor az az emberi melegség, ahogyan mesterekről, barátokról, az, őt körülvevő természetről beszélt. Derű ragyogta be azt az órácskát, amelyet Czigány György társaságában vasárnap este vele tölthettünk. Azzal a művésszel, aki sohasem hitt a szerencsés véletlenekben, annál inkább a tehetséggel párosuló szorgalomban. Vonzó emberség és művészi nagyság ritkán egyesül oly harmonikusan, mint Melis György esetében — a Kelemen Magda szerkesztette és Horváth Ádám rendezte film nagyszerűen mutatta be. YM. Irodalomtanárok figyelmébe Rendhagyó órák a fővárosi Rátkai Klubban A Magyar Színházművészeti Szövetség Előadóművész Köre rendhagyó ma- gyaróra-sorozatot indít, amellyel az általános és középiskolások irodalmi tanulmányait segíti, illetve a jobb megértést szolgálja. Az előadássorozat holnap kezdődik. Az általános iskolásoknak szól délután 3 órakor Csodaparipa címmel Kertész Lilla a meseirodalom gyöngyszemeiből összeállított műsora Budapesten, a Rátkai Márton Munkás- Művész Klubban. Ugyanitt délután öt órakor a középiskolásokat várják Szentpél Mónika az ókor irodalmából ízelítőt adó műsorára. Február 16-án Havas Judit Kik is azok a boszorkányok? címmel tart előadást, a középiskolásoknak pedig az európai reneszánsz irodalomból ad műsort Márai Enikő. Március 22-én az általános iskola felső tagozatosait várják Tatay Éva Száll az ének szájról szájra című előadóestjére. Ugyanaznap délután öt órakor pedig gimnazistáknak, szakközépiskolásoknak az európai romantika legjobb alkotásaiból ad műsort Böhm Edit. A sorozat április 16-án zárul. Az általános iskolai irodalom tananyag keresztmetszetét jelentő műsort Sellei Zoltán tartja meg hetedikes, nyolcadikos diákoknak. A középiskolásoknak szóló sorozat befejező részében pedig a versformákról, versmondásról esik szó Simányi Ibolya előadásában. Amerikába utazik az Állami Népi Együttes Ma háromhónapos észak- aimenikai turnéra indul az Állami Népi Együttes. A vendégszereplésre az amerikai Columbia Artist hívta meg az együttest: 60 városban 75 alkalommal lép fel a magyar folklór legjelesebb társulata. Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada szinte valamennyi nagyvárosában előadást tart a 98 tagú együttes, így például New Yorkban, Washingtonban, Pliladelphiában, Bostonban, Los Angelesiben, San Franciscóban, Chicagóiban, Ottawában és Torontóban. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a Művelődési Minisztérium a korábbi évekhez képest előbbre hozta a jelentkezés határidejét a felsőoktatási intézményekbe: a diákoknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, onnan pedig március 15-ig küldik el azokat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti, levelező oktatásnál a jelentkezési határidő minden intézményben március 30. A jelentkezéshez két nyomlat- ványlap szükséges, a Jelentkezési lap és a Jelentkezési adatlap. Mind a kettő már beszerezhető a budapesti (XIII., Hegedűs Gyula utca 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. Kitöltésüket a kötet végén utasítás segíti. Ezt a célt szolgálja az a január 1-től életbelépett új miniszteri utasítás is, amely a tanácsi felügyelet alatt működő művelődési otthonok egyes szervezési és gazdálkodási kérdéseiről intézkedik. Az utasítás lényege röviden összefoglalható. A művelődési és pénzügyi tárca vezetői olyan döntést hoztak, amely lehetőséget teremt egy jobb minőségű és részben más jellegű munkára, a művelődési házak működési elvének, rendszerének megújítására. Növekszik az intézmények önállósága, anyagi érdekeltsége és ezzel együtt felelősségük is a lakóhely kulturális, közművelődési életénék alakításában, egy, a lakosságnak, közönségnek „jobban tetsző” művelődési házi koncepció megvalósításában. Az utasítás végrehajtásától, a benne foglaltak megvalósulásától természetesen megyénkben is eredményeket várunk. Nánásj Mihályt, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét először arról kérdeztük, hogy milyen helyzetből, milyen feltételekkel indulnak művelődési intézményeink a korszerűsítés útján? — A gazdálkodási jogkör szerint a rendelkezés két kategóriát különböztet meg, önálló és részben önálló bérgazdálkodású és költségvetési intézményeket. Megyénk művelődési házainak túlnyomó többsége az utóbbi kategóriához tartozik, mindösz- sze a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, valamint a törökszentmiklósi művelődési központ vallhatja — gazdálkodását nézve — teljesen önállónak magát. Gyakorlatilag tehát csak ez a két intézmény cselekedhet oly módon, hogy az utasítás lehetőségeit 'maradéktalanul és akadályok nélkül kihasználja. Ez persze nem azt jelenti, hogy a (gazdaságiműszaki ellátó szervezet) ga- mesz irányítása alá került intézményeknek nincsen erre módjuk, de talán helyzetük nehezebb. Nem titok ugyanis, hogy a gamesz az intézmények zöménél gondokat okozott. Gyakran előfordult, hogy ezek a szervezetek A felvételi kérelemhez csatolni kéül a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, az önéletrajzot, az 1983-ban vagy korábban érettségizetteknek (képesítő- zötteknek) a hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságot igazoló rovatot kizárólag az erre kijelölt .intézmény töltheti ki: Budapesten a nem kiszolgáló szerepet töltöttek be, hanem direktívákat szabtak a művelődési intézmények vezetőinek. Különösen a kisebb településeken fordultak elő óriási csatározások, amelyek nagyon sokszor éppen a tartalmi feladatok megvalósítását akadályozták. Az intézmények önállóságának növelésében az is gondot jelent, hogy a gameszek életrehívásávai elvontuk gazdasági, pénzügyi apparátusukat, ma jó, ha félállású „összekötő” dolgozik a művelődési házakban. Ha azt szeretnénk, hogy önállóságukhoz megfelelő munkatársakkal is bírjanak az intézmények, nemcsak a games ztól kellene visszahívni emberéket, hanem még újabb ipénzügyi szakemberekre is szükség lenne. Mindez tehát akadályozza a tanácsi szerveket abban, hogy teljesen önálló gazdálkodási jogkörrel ruházza fel a felügyeletük alatt álló intéz-' ményeket. — Az Utasítás ad erre lehetőséget. — Természetesen ezt a lehetőséget is meg kell fontolni, s abban az esetben, ha a gamesz irányítása alól való kivonás az adott intézmény munkáját jelentősen előmozdítaná, szorgalmazni kell. Egyszerűbb lenne azonban, ha közös álláspontra jutnának a szervezetek és az intézmények vezetői. Alapvető követelmény, hogy a gamesz elkülönítetten tartsa nyilván a művelődési házak költségvetését, hogy a szákmai célokra szánt összegekkel kizárólag a művelődési intézmény vezetője rendelkezzen, hogy mindenkor tudja azt, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat. Ugyanakkor persze, elengedhetetlen, hogy a művelődési ház is vezessen valamilyen analitikus nyilvántartást gazdálkodási helyzetéről. Ezek azt hiszem olyan követelmények, amelyeket meg lehet valósítani. — A szakmai önállóság megvalósulása épp ilyen fontos. •— Ezzel kapcsolatban az álláspontunk az, hogy a fenntartó helyi tanács éljen jogával, akkor amikor jóváhagyja, elfogadja a műveSzakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete (VII., Kertész utca 32.), vidéken pedig a szakorvosi rendelő- intézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább 8 nappal a kitűzött vizsgaidő előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételt elutasító határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül az illetékes miniszterhez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, akik a felvételhez szükséges pontszámot elérték, eredményes felvételi vizsgát tettek, de felvételi kérelmüket a bizottság egyéb okból nem találta teljesíthetőnek, és á fellebbezési lehetőség szerepel az értesítőben. A fellebbezést — a miniszternek címezve — az elutasító határozatot hozó felső- oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. lődési ház költségvetését és munkatervét, s miután ez megtörtént, a szakmai feladatok megvalósítását bízza a szakemberekre. — A munkatervekben külön helyet kap azí úgynevezett alaptevékenység. Mi határozza meg ennek mibenlétét? — Az alaptevékenységet minisztertanácsi rendelet szabályozza. Lényegében ez egy művelődéspolitikai keretrendszer, amely minden intézményre vonatkozik. A szóbanforgó, január 1-től életbelépett utasítás is az alapfeladatok teljesítését helyezi előtérbe. Mindenekelőtt ezek ellátásának anyagi feltételeit kell biztosítani. Alaptevékenységhez szorosan nem tartozó tartalmi feladatok ellátására csak akkor vállalkozhatnak az intézmények, ha azok gazdaságosak, jövedelmet hoznak. Régi igazság azonban, hogy a „pénz vonzza a pénzt”. Éppen ezért itt említeném meg, hogy intézményeink többsége nem rendelkezik olyan pénzalappal, amely jó „startot” jelentene további gazdálkodásához. Jó volna, ha például a csaknem mindenhol létrehozott közművelődési alapokkal ezt a jó „startot” segítenék elő. Különösen a kisebb településeken lenne fontos, hogy az üzemek, termelőszövetkezetek ne csupán saját, partikuláris érdekeiket tartsák szem előtt, amikor bizonyos összeggel támogatják a művelődési házat, hanem a település egészében gondolkodjanak, szövetségesek legyenek a helyi közművelődési feladatok megvalósításában. —Az utasítás egyik leglényegesebb pontja az érdekeltségi viszonyok növelése, amely éppúgy vonatkozik az intézmények egészére, mint munkatársainkra külön-kü- lön. — Ennek lehetőségeit maximálisan kj keli használni. Ha a művelődési ház gazdálkodásának eredményeként pénzmaradvánnyal zárja az évet azt hiszem „bűnt” követ el az a fenntartó, aki ezt elvonja tőle. Szintúgy helytelenül cselekszik az az intézményvezető, aki nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyék munkatársainak nagyobb anyagi ösztönzését teszik lehetővé. Év végén már áttekinthető kép alakul ki az utasítás megyei végrehajtásáról. Ez azonban nem képzelhető el mechanikus módon, a helyi fenntartókon és művelődési házakon múlik, hogy menynyire váltják valóra a lehetőségeket. Művelődéspolitikánk szellemében, céljai elA mezőtúri főiskolán Számítógép „tanszak”— oktatóknak A Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri Mező- gazdasági Gépészeti Főiskolai Karán minden tanévben továbbképzést tartanak az oktatóknak. Az idén ma, holnap és holnapután kerül sor a továbbképzésre, amelyen a számítógéppel, s alkalmazásának lehetőségeivel ismerkednek meg, illetve elmélyíthetik tudásukat az oktatók és a tanüzem szakemberei. Az idei továbbképzés témájául nem véletlenül választották a számítógépet. Hétszázezer forintos beruházással létrehozták a főiskolán a számítóközpontot, s nemrégiben megérkezett az intézménybe a Proper—16 típusú számítógép is. érésé érdekében. T. E. Felvételi tájékoztató Előbbre hozták a jelentkezés határidejét Hétfőtől már Budapest néhány nagyobb könyvüzletében, a következő napokban pedig országszerte kapható az 1984. évi felvételi tájékoztató. A vaskos kötet az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat.
