Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

1984. JANUÁR 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok tömegközlekedéséről Ha kimaradnak a járatok—űz idén kétszer módosítják a menetrendet Jegylyukasztó automatákat szerelnek fel Beszélgetés Máté Jánossal, a 7-es Volán igazgatójával — A Volán tröszt megszűntével január elsején önál­lóvá váltak a Volán vállalatok. Bizonyára mostanában a vállalat megváltozott helyzete köti le a szakemberek fi­gyelmét, hiszen módosult a gazdálkodás. Most mégis egy viszonylag szűk területről, a személyszállításról, azon belül is Szolnok tömegközlekedéséről szeretnénk néhány dolgot megtudni Máté Jánostól, a 7-es Volán Vállalat igazgatójától. — Jóllehet, vállalatunk te­vékenységének kétharmadát az árufuvarozás jelenti, még­sem tartjuk másodrendű kérdésnek a tömegközleke­dést, sőt! A 7-es számú Vo­lán Vállalat háromezer dol­gozója tavaly egymilíiárd forint termelési értéket „ál­lított elő”, természetesen el­sősorban a teherfuvarozás­sal. A személyszállítás köz­ismerten nagy állami támo­gatást élvező szolgáltatás, amely a vállalat gazdaságos­ságát nem növeli. Munkánk­nak mindössze 8—10 százalé­kát teszi ki a szolnoki tö­megközlekedés, a fontossága azonban ennél jóval na­gyobb. A város személyszál-' htáSának zavartalanságát be­folyásolja, hogy a lakótele­pek és az ipari munkahelyek között nagy a távolság, de lassítja a forgalmat a 4-es főút zsúfoltsága, a Tisza-híd és több vasúti sorompó. Szolnok autóbusz közlekedé­se negyvenöt viszonylatból áll, közülük csupán tíz van öt ' kilométer alatt. Vagyis igen elenyésző azok száma, amelyek harminc percen be­lül „fordíthatók.” Sok fej­törést okoz az is, hogy a me­gyeszékhelyen mindössze ti­zenhat munkahely állt át a lépcsőzetes munkakezdésre és ahelyett, hogy többen kö­vetnék a példájukat, akad nem is egy, amely visszaállt az eredeti munkarendre. — Feltehetőleg ez a tény is indokolta ß tavaly október elsején életbe lépett új me­netrend megalkotását. És még mi? — A menetrend-változást mindenekelőtt a Széchenyi lakótelep népességének meg­növekedése tette szükséges­sé, azon kívül az Orosz György úti és a Mezőgép Vállalat előtti autóbuszfor- duló elkészülése. A Széche­nyi lakótelep közlekedésében az új menetrend bevezetése óta 308 járat vesz részt, har­minckettővel több mint az előtt. Közben igyekeztünk a zsúfoltságot enyhíteni egy újonnan vásárolt csuklós busz beállításával is, amely a 24-es vonalán a csúcsidő- szakban tizenihattál megnö­velte a járatok számát. De meg kell jegyeznem, hogy a reggeli és délutáni csúcs- forgalmat kényelmesebben lebonyolítanánk, ha a mun­kahelyek közül minél több áttérne a lépcsőzetes mun­kakezdésre. Évente egyéb­ként általában hat új autó­busz vásárlására van lehető­ségünk, ez azonban legfel­jebb hárommal szaporítja a gépparkunkat, mert három régit mindenképpen kiselej­tezünk. Ez történt tavaly de­cember végén illetve idén január elején. — Vagyis hárommal több lett a buszok száma, mégis gyakori a panasz a kimaradt járatok miatt — Tudom, hogy az utasok­ra csak kevéssé tartozik, mégis hadd mondjam el: autóbuszaink között még mindig van tíz olyan, amely 1974-es évjáratú, nyilvánva­lóan többször meghibásod­nak, mint az újabbak. De egy új csuklós másfélmillió forintba kerül. Nem mente­getőzésként: a tavalyi 648 ezer 407 járatból 730 maradt ki, azaz az összes járatok 0,12 százaléka. Ez is sok, mert napi átlagban két ki­maradt járatot jelent. Az idén bizonyára javul a hely­zet, mert nyolc új buszt vá­sárolunk, ugyanannyit selej­tezünk, a műszaki színvonal tehát mindenképpen jobb lesz. — Az a gyanúm, hogy a járatkimaradásokban a mű­szaki hibák mellett szerepe van az emberi tényezőknek is... — Vitathatatlan. Gépko­csivezetőink döntő többsége szíwel-lélekkel dolgozik, de sajnos, akadnak kivételek. De hát kényszerhelyzetben vagyunk, jelenleg tizennyolc autóbuszvezetőre lenne szük­ségünk, akiket a szolnoki helyi közlekedésbe állíta­nánk be. Nem tolonganak a jelentkezők, mert igaz, hogy jól keresnek buszvezetőink, havi nyolcezret is hazavisz­nek, de a rendkívüli idegi megterhelést nem mindenki bírja. A munkaerőhiányon oly módon is igyekszünk enyhíteni, hogy a hétvégék­re behívunk Szolnokra nyolc vidéki gépkocsivezetőt, amellett huszonhét szerződé­ses foglalkoztatásút is alkal­mazunk, havi ötven órában. Szintén a hiány enyhítését szolgálja, hogy a teher-gép- kocsivezetőknek, ha átülnek helyi buszra, ötezer forint célprémiumot ajánlunk fel. A vállalat lakásfejlesztési alapjából is többet kapnak a tömegközlekedésiben résztve­vők. — Az utasok örömmel üd­vözölték az úgynevezett gyorsjáratok forgalomba ál­lítását, de csalódniuk kellett, mert különösen az 1-es vo­nalán azok is késnek. És egy ide kapcsolódó konkrét pa­naszról is tudunk: a Papír­gyár dolgozói nehezménye­zik, hogy az 1 G jelű gyors­járat nem áll meg a gyár, de legalább a Hetényi Kórház előtt. — A gyorsjáratok alapve­tő célja a járat útvonalán legtávolabb eső pontok össze­kötése. Ha a megállók szá­mát szaporítanánk, a gyors­járat elveszítené jelentősé­gét. Az 1-es vonalán egyéb­ként a Költői úton folyó munkálatok miatti elterelés okoz időnként késéseket, amely természetesen a gyors- járatokat is érinti. A Papír­gyár dolgozóinak kérését nem teljesíthetjük, hiszen éppen elég autóbusz megáll a gyár előtt vagy annak kö­zelében. — A megállókban várako­zók gyakran bosszankodnak, mert időről időre üres bu­szok húznak el az orruk előtt. Mi indokolja az „üres járatokat?” — Éppen az utasok érde­ke. A csúcsforgalmi idősza­kokban az egymástól táyol eső pontok között csak úgy tudunk gyors egymásután­ban kétszer fordulni, ha a busz üresen megy vissza a kiindulási helyére és nem áll meg köziben. — Milyen változásokat terveznek erre az évre Szol­nok tömegközlekedésének javítására? — Mint már említettem, nyolc új autóbuszt vásáro­lunk. Azon kívül december vége óta cirkál a városiban egy URH-s mikrobuszunk, a benne ülő szakemberek fel­adata, hogy rajta tartsák a szemüket a személyszállítá­son. Ha valami fennakadást tapasztalnak, azonnal intéz­kednek. A vezetés, irányítás színvonalának javítására ja­nuár elsejétől életre hívtuk az önálló igazgatású szolno­ki személyforgalmi üzemet, amelytől sokat várunk. Az idén még kétszer kerül sor menetrend-módosításra, amelyre a negyvenórás mun­kahétre való áttérés miatt van szükség. Az első menet­rend-változás április Intól, a második előreláthatólag jú­lius 1-től lép életbe. A Szé­chenyi lakótelep közlekedési ellátásában szerkezeti válto­zásokat tervezünk, amelynek lényege, hogy csúcsidőszak­ban a járatkövetés a jelenle­gi 6,4 percről 5 percre, „holtidőszakban” 20 percről 10 percre csökken. És még egy újdonság: a második ne­gyedév elején valamennyi Szolnokon közlekedő autó­buszon, vagyis mind a het- venhármon, a jegykiadó au­tomatákat kicseréljük a BKV-rendszerű jegylyukasz­tókra. Az utasok tájékozta­tását javítandó pedig a Bu­dapesten alkalmazott hasáb- táblákat helyezünk el a megállókban. Bendó János — Alig múltam 10 éves, amikor először megtet­szett a szikrák pattogá­sa — vallja magáról Tesch Jánosné, a szolnoki Me­zőgép Vállalat cibakhá- zi üzemének fiatal he­gesztő szakmunkásnője. Most Tiszaföldváron lak­nak, a fiatalasszony min­dén nap a Mezőgép autó­buszával jár munkahe­lyére, Cibakházára. Munkatársai kezdetben kissé idegenkedve fogad­ták, de azóta már elfo­gadják mint hegesztő szakmunkást. Naponta ugyanazokat az alkatré­szeket készíti, mint a többiek. I Keddi jegyzetünk |----------­B eszélgetni nehéz? Egységrakományok fóliában nutomatizálták a cserépgyártást A Ijél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 3. szá­mú, békéscsabai gyárában befejezték a cserépgyártás teljes automatizálását. A gé­pesítés utolsó fázisaként üzembe helyezték a csoma­goló gépsort, amely összeál­lítja az egységrakományokat: a berendezés 240 darab cse­repet burkol polietilén fóli­ába. rögzít raklapra. A kor­szerű technológia lehetővé teszi, hogy a tavaly készült 34 millió darabbal szemben az idén 40 millió cserepet gyártsanak; a többlet 2200 családi ház befedésére ele­gendő. S nem mellékes az sem. hogy a szállításnál is kevesebb cserép törik el, ki­sebb az építkezők vesztesége. Szaunakályhák Dunaújvárosból Kényszerből megcsinállak —ma már exportálják Szaunákályhák gyártására szerveztek gazdasági munka- közösséget a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaműveknél. Az első ilyen készülék elké­szítésére a szükség vitte rá a vállalatot. Három eszten­deje, amikor megnyitották a szaunát a város fedettuszo­dájában, nem volt deviza­keret, hogy külföldről vegye­nek kályhát, itthon pedig nem gyártották. Megcsinál­ták hát saját maguk. A prototípust később a Pápai Elekthermax fűtő­elemeinek beépítésével tö­kéletesítették, és sikerült is a külföldön forgalomban lé­vőknél jobb hőátadásé, *köny- nyebben kezelhető, méretei­ben is megfelelőbb szauna- káiyhákait szerkeszteni. Az új gazdasági munkaközös­ség 6, 9 és 12 kilowatt telje­sítményű változatban készü­lő kályhái már gazdára is találtaik. A kisvállalkozóé tagjai évente több mint száz kályhát tudnak gyárta­ni. Most a Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalattal tárgyalnak a dunaújvárosi szaunakályhák külföldi ér­tékesítéséről. összeszaladtak a vá­sárlók szombaton délelőtt a vásárcsarnoki nagy húsbolt előtt. Emiatt kis, tízes, húszas sorok is várták, hogy kosarukba pakolják családjuk va­sárnapi levesébe, pör­költébe valót. Előttem középkorú asszony fi­gyelte, milyen lassan gondolják meg egyesek, mit is akarnak. Hátra se fordult, úgy méltatlanko­dott, s talán udvariat­lanság lett volna, ha nem szólok. Szó—mint mond­ják — szót követett, s rögtön nem volt unal­mas a várakozás. Mire a henteshez került, már értettem, kell két szelet marharostélyos egy ötta­gú család vasárnapi le­veséhez. Vasárnap délután a buszon akadt ismeretlen beszélgetőtárs. Cérnavé- köny kis öregasszony mondta el négy megálló között, hogy ha nem na­gyon csípős a tél, ilyen­kor is kimegy a temető­be. Hová is mehetne, ki­hez is szólhatna már egy magafajta. Elálldogál az ura sírhantjánál, elmor­zsolja két ima között egy egész hét eseményeit. Gyanítom, több mon­danivalója is lenne —ha volna aki meghallgatná. Csakhogy manapság nem vagyunk beszélgetős ked­vünkben. Mire munkánk végeztével a nap befeje­zésére készülődünk, mintha a nappali világ­gal együtt beszélgető ked - vünk is szürkülne. Fá­radtabbak vagyunk, túl sokat dolgozunk —vagy túl sokat gondolkozunk, s nem találjuk értelmét gondolataink kimondásá­nak? Ki. hogyan érzi. Van. aki erre csak le­gyint, s kész akár tízper­ces kísérletezésben ki­fejteni. hogy a rádió és a tévé az oka ennek is. Az otthonokban akár egész vasárnap szól a rádió, villog a tévé — s hallgatag családok ülnék körülötte. Lehet, hogy közben le­maradnak sok másról. Például maguk és csa­ládjuk kapcsolatainak ápolásáról, a gyerek ne­veléséről, az idős, egész héten magában gubbasz­tó szülő meghallgatásá­ról, gondolatok cseréjé­ről. családi tervezgeté- sekről. Minderre akkor jöttem rá, amikor rég látott ismerőssel találkoztam a minap. A szokásos, una­lomig ismert kérdések után egyszerre mondtuk: de jó lenne egyszer ösz- szejönni, jól kibeszélni magunkat. Aztán mintha mindketten megdöbben­tünk volna: tényleg, évek óta csak futtában, fel­színesen cserélünk gon­dolatot. (SJ) Mirelit-tervek Negyvenszázalékos exportnövelés 1983-ban a hűtőipar 12 szá­zalékkal nagyobb eredményt ért el, mint 1982-ben. Az ágazat 10 termelőüzeme rrjg- gas színvonalú ellátást biz­tosított a hazai lakosságnak, a friss zöldség-gyümölcshöz viszonyítva mérsékeltebben emelkedtek az árai. A la­kosság tavaly összesen 54 300 tonna hűtőipari terméket vásárolt. Az export tavaly elmaradt a tervtől, s ennek több oka is van. A tőkés piacon a mi­relitáruk iránt megcsappant a kereslet, és kedvezőtlenek voltak az átvételi árak is. Az ágazat hasznosan mégis já­rult hozzá az exportmérleg javításához, szolgáltatásai­val ugyanis jól segítette a társ-élelmiszeripari üzemek külföldi eladásait. Az idén nehéz feladat vár az iparágra. A terv 40 száza­lékos exportnövekedést ír elő. Ennek eléréséhez miin- denékelőtt a termelést kell fokozni azért, hogy a nyo­mott árakat többletáru el­adásával ellensúlyozhassák. Több hely, javuló színvonal Kedvezőbb feltételek a fizetövendéglátásban Az új rendelkezések hatá­sára várhatóan tovább nö­vekszik a fizető vendéglátó- helyek száma, s javul a ven­déglátás színvonala — han­goztatta Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hi vatal helyettes vezetője teg­nap, a Fórum Szállóban meg­tartott sajtótájékoztatón. Mint mondotta, a fizető- vendéglátás új rendjének lé­nyege, hogy ezentúl egységes szabályok vonatkoznak mindazokra, akik idegenfor­galmi célokra hasznosítják üdülőjüket, illetve lakásu­kat. A fizetővendéglátás ezentúl speciális kereskedel­mi tevékenységnek számít, függetlenül attól, hogy a szállást utazási iroda vagy Idegenforgalmi Hivatal köz­vetítésével, illetve közvetle­nül értékesítik a vendégek­nek. Valamennyi szobaki­adónak engedélyt kell kivál­tania a helyii tanács keres­kedelmi osztályán. Az engedélyhez szükséges adatlapok a fővárosiban már most, vidéken pedig a jövő hét elejétől beszerezhetők a tanácsok ügyfélszolgálati irodájában. Ilyen engedélyt minden magyar állampolgár kiválthat, ha a szállás az előírt alapfeltételeknek meg­felel. A lakáshasznosítás fel­tétele, hogy a lakás a fizető­vendéglátásra vonatkozó harmadosztályú feltételeknek minimálisan eleget tegyen. Így például egy-egy ágyra legalább hat négyzetméter­nyi terület jusson, a szobák különbejáratúak legyenek. Minden olyan ingatlan — lakás vagy üdülő — haszno­sítható idegenforgalmi cé­lokra. mellyel a szálláskiadó szabadon rendelkezik, így az állami bérlakások is kiad­hatók, de csak 50 százalékos mértékben. A fizetővendég­látás továbbra is szabadáras marad, vagyis a lakástulaj­donosok szabadon állapod­nak meg az Utazási Irodák­kal, illetve közvetlenül a vendéggel a fizetendő összeg­ben. A kiadott szobához egyéb kiegészítő szolgáltatá­sok is nyújthatók, szintén szabadáras formában, így például étkeztetés, garázs-, és kerthasználat. . Aki az engedélyt kiváltotta, vendég­könyvet Is kap, mélybe va­lamennyi vendég adatait be kell vezetni. Ugyancsak a szobakiadó kötelessége — az eddigiéktől eltérően — a kül­földi vendégek bejelentése. Január elsejével az adó­rendszer is megváltozik a fizetővendéglátásban. Ez alapján a szállásadó a tény­leges hasznosítási időtartam­nak megfelelően, a lakószo­bákra megállapított állandó összegű adót fizeti havonta vagy hosszabb időtartamra előre egy összegben. Ha va­lakinek egy adott hónapban nem volt vendége, erre az időszakra adóznia sem kell. újdonság, hogy az adó mel­lett nem kell községfejlesz­tési hozzájárulást fizetni. A rendelkezések egyúttal szigorítják a fizetővendéglá­tás ellenőrzését. Az enge­dély nélküli vagy az enge­délytől eltérő szálláshaszno­sítás esetén 10 ezer forintig terjed a szabálysértési bír­ság. Az adó elmulasztása miatt felemelt adót vethetnek ki, a vendégkönyv szabálytalan kezelése 3000 forintig terje­dő bírságot vonhat maga után. (Űj vonása az adózás­nak az is, hogy a befizetett adó teljes egészében a helyi tanácsnál marad.) Czeglédi József hangsú­lyozta, hogy a fizetövendég- látás új rendje, a mérsékel­tebb adózás előreláthatólag igen kedvező feltételeket te­remt a szálláskínálat foko­zására, a szolgáltatások szín­vonalának javítására. A szakemberek ugyanakkor azt is várják az új rendelkezé­sektől, hogy azok számotte­vően elősegítsék a belföldi turizmus, ezen belül is el­sősorban az ifjúsági és a fa­lusi turizmus fellendülését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents