Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 13. sz., 1984. január 17.. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Stockholm nagy hete Ma megkezdődik az európai konferencia Vasárnap áta érkeznek a küldöttségek—Olef Palme fogadta Várkonyi Pétert, a magyar delegáció vezetőjét—B szocialista országok külügyminisztereinek találkozója „Nagy hét” kezdődik a svéd főváros életében. A madridi találkozó döntése értelmében mától európai át- fogású, de széleset) b jelentőségű nemzetközi vkonferen- cia kezdi meg munkáját a stockholmi kulturális központban. Uémája: bizaiom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a leszerelés Európában. Az idén négy ülésszakot tartó, de valószínűleg több éves konferencia első lépcsőben a katonai enyhülés intézményesítését tűzi célul maga elé. Vasárnap a stockholmi repülőtér már fogadta az első delegációkat, amelyeket külügyminiszterek vezetnek. A svéd fővárosba érkezett a magyar küldöttség is, élén Várkonyi Péter külügyminiszterrel, aki a konferencia plenáris ülésein való részvétel mellett kétoldalú megbeszéléseket is folytat majd kollégáival. A konferencián e hét folyamán mind a 35 résztvevő küldöttség vezetője bevezető nyilatkozatot tesz. Az adott nemzetközi helyzetben különösen nagy érdeklődési előzi meg az amerikai és a szovjet külügyminiszter ma, illetve holnap elhangzó beszédét, valamint kétoldalú találkozójukat, amely téma- választásában és hangvételében — itteni megfigyelők szerint — meghatározó lehet a kelet-nyugati viszony biztonságpolitikai szektorában. Olof Palme svéd miniszterelnök tegnap reggel Stockholmban a kormány épületében fogadta ds. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki a magyar küldött(Folytatás a 2. oldalon.) Stockholmba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A képen Gromikót svéd kollégája, Lennart Bodström (balra) köszönti (Telefotó — KS) A Kötivizig gazdálkodásában is Főszerepet kap az anyag- és energiatakarékosság Kevesebb üzemanyag fogy Kiskörén napkollektor készül Terméskő helyett füzrőzse Hogyan, milyen mértékben lehet az anyaggal és az energiával takarékoskodni, miképpen lehet nyereségesen gazdálkodni, illetve verseny- képes termékekkel helytállni a piacon, amikor az anyag- és energiaköltségek egyre emelkednek ? Hogyan lehet elérni, hogy a takarékosság szemléletté váljon? Ilyen kérdések késztetik fejtörésre a gazdasági szakembereket mostanában. Ezek a kérdések a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál is felvetődnek, jóllehet, a köztudat csak vízügyi hatóságként tartja számón. Csakhogy: mély- és vízépítéssel is foglalkoznak, amelynek termelési értéke tavaly 470 millió forintot tett ki. A vállalat 8 milliárddos állóeszköz-állományának, többek között töltéseknek, csatornáknak a karbantartására, bővítésére mintegy 250 millió értékű munkát fordítanak. Ennek jelenleg a kétszeresét képesek vállalni, éppen ezért külső megbízatásoknak is eleget tesznek, például az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás vagy a melioráció terén. Az említett feladatok megoldása során kap főszerepet a takarékosabb anyag- és energiagazdálkodás. A gazdasági változásokat érzékelvén összeállítottak egy középtávú programot. Emellett minden évben készítenek intézkedési tervet, amelyet a szocialista brigádvezetők fórumán is megtárgyalnak. A Kötivizigben tavaly 205 millió forint értékű anyagot használtak föl. összesen 2 ezer tonna cementre volt szükségük, ebből 50 tonnát sikerült megtakarítaniuk. Korábban kis keverőket alkalmaztak, nemrégiben 3 betongyártó részleget helyeztek üzembe, ahol pontosan mérhetik az adagolást. A zsaluzáshoz eddig (importból vásárolt) fenyőárut használtak, mára szinte teljesen áttértek az osztrák Noé típusú, előregyártott fémzsalura. Ennek révén az elmúlt évben 600 ezer forintot spóroltak meg. 145 gépjárművel rendelkezik az igazgatóság, így az üzemanyag-takarékosság sem jelentéktelen teendő. ’82-höz képest tavaly 8—9 százalékkal kevesebb, egymillió 200 ezer liter üzemanyagot használtak fel. Hogyan érték el? Részint a Zileket kisebb „étvágyú” kocsikra cserélték, részint ésszerűbben szervezték meg a fuvarokat. A föld- munkagépek pedig egy üzemórában 2 százalékkal kevesebb gázolajat „ettek”. (Ebben persze a jó időjárás is közrejátszott.) A Kötivizig villamosenergiafogyasztása 24 százalékkal csökkent ’82-höz viszonyítva. A 3188 megawattórás megtakarítást úgy érték el, hogy módosították a belvízi szivattyútelepeik üzemrendjét, s racionálisabban szerveztek. Például csúcsidőben nem használtak áramot. Eredményeik tüzelő és gázolaj, illetve földgáz felhasználásában sem csekélyebbek: a megtakarítás mértéke 18 százalék; ámbár a jó idő ebben is segített. Mindent egybevéve: 3 százalékkal csökkent az egy forint termelési értékre eső fajlagos energiafelhasználás. A tervezőiket a továbbiakban arra ösztönzik, hogy minél takarékosabban tervezzenek, mert annál több pénz üti a markukat. Külföldi gépeik karbantartását, pótlását úgy oldják meg, hogy. importanyagot helyettesítsenek vele. Vizsgálják: a folyamszabályozó művekhez használt terméskő helyett hogyan hasznosítsák az egykoron használt fűzrőzsét, vagy netán műanyagot alkal- mazzanak-e? _ A szivattyútelepekhez, az átereszekhez, a szennyvízmedencékhez, illetve -telepekhez előregyártott, hegesztett acélhálókat építenek be, így a beszerelési idő jelentősen lerövidül. Ahol lehet, áttérnek a széntüzelésre. Kiskörén pedig kísérletképpen napkollektorokat állítanak föl, ezekkel a helyi lakótelep melegvíz-ellátását is megoldják. GZ3 Fordulópont volt a szolnoki koncert A Benkó Dixieland Band és a gyerekek 5. oldal A túrkevei Háziipari Szövetkézét egyik fő tevékenysége a népművészeti térítők, szőttesek, konyhai garnitúrák készítése. Képünkön Győrffy Magdolna a mechanikus szövőgépet kezeli Napirenden a tavalyi gazdálkodás és az agrárszakemberek helyzete A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A nehézségek ellenére eredményesen dolgoztak a termelőszövetkezetek az elmúlt évben; termékeikkel zavartalan, kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosítottak. Hozzájárultak az exportárualap fokozásához is. 1984-ben a közös gazdaságok a termelésben, a technikai fejlesztésben és az értékesítés átalakításában is további előrelépést terveznek — ezt állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István elnökletével tegnap a termelőszövetkezetek házában az elmúlt évj. gazdálkodás tapasztalatait vitatta meg és az idei feladatokat elemezte. Az ülésen megjelent és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi rr nisztér és Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese. A termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról Le- hoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese tartott beszámolót, rámutatott: a közös gazdaságok többsége úrrá lett a nehézségeken. Számos helyen saját forrásból pótolni tudták a szárazság miatti jövedelemkiesést, ám egész sor nagyüzemben külső segítségre volt szükség a forráshiány, a pénzügyi nehézségek áthidalásához. Az ülésen megtárgyalták a termelőszövetkezeti értelmiség szerepét és helyzetét. A téma előadója, Eleki János, a TOT főtitkára volt. Az értelmiségi foglal kozásúaknak több mint öt százaléka dolgozik hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalomban. Számukat és arányukat tekintve az elmúlt időszakban alapvető változások történtek; tíz éve felsőfokú végzettsége a vezetők mindössze 27 százalékának volt, tavaly viszont már több mint 40 százalékuknak. A helyzet mégsem javult kellőképpen például a különféle szakterületek ellátásában; kevés a közgazdász a tsz-ekben, és újabban csökkent a jogászok száma is. A területi elosztásban hosszabb ideje mutatkoznak nem kívánt különbségek. A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki kifejtette: az úgynevezett klasszikus mezőgazdasági termelés második legnagyobb eredményét hozta a tavalyi esztendő. A nagyüzemi gazdaságok ezúttal már minden korábbinál jobban el tudták viselni a rendkívüli helyzet következményeit; két-három évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasági termelés hasonló aszályos évben 30—40 százalékkal esett volna vissza. A tavalyi rendkívüli helyzet egyúttal bebizonyította, hogy kellően mégalapozott az együttműködés az állami szervek és a mezőgazdasági üzemek között. Ez a kapcsolati rendszer az elmúlt hónapokban ismételten jól vizsgázott. Az idei feladatokról szólva rámutatott: nem hiánypiacra kell termelniük a tsz-eknek, árujukat el kell tudniuk fogadtatni a piacokon. A jó áru az, amit megvesznek, ez az igazság most kiváltképpen vonatkozik a minőségi termelés ma még nem mindenütt elfogadott és alkalmazott szempontjaira. Szabó István elnök zárszavában arról szólt, hogy a közös gazdaságokban továbbra is rendezett viszonyok uralkodnak, a termelők a tavalyi nehézségeken jórészt túltették magukat és józan számítások alapján felkészültek az 1984-es feladatok teljesítésére. Nigériától a Szovjetunióig Fővállalkozások külföldön Iskolák, paradicsomfeldolgozó, öntödei berendezések exportra Sikeres éve volt 1983 az elsősorban külföldi fővállalkozások szervezésével, kulcsrakész üzemek, gyárak és oktatási létesítmények felépítésével foglalkozó Industrialex- portnak. A vállalat tavaly — 1982-höz képest — tizenegy százalékkal növelte konvertibilis exportját; kivitele elérte a 35 millió dollárt. Túlteljesítette szocialista exporttervét is. Értékesítése ebben a relációban meghaladta a 25 millió rubelt. Elsősorban a Szovjetunióba irányuló szállításait növelte. Az Industrialexport Algériában a Technoimpex közreműködésével 1983-ban — az előző évben kötött szerződés alapján — k.ét vízügyi szakiskola építését folytatta. Emellett újabb két iskola felépítésére, kulcsrakész átadására szerződött. A fővállalkozás keretében a magyar szakemberek elkészítik az oktatóépületeket; vasszerkezeti elemeket, paneleket exportálnak, elvégzik a szükséges épületgépészeti és infrastrukturális munkákat. Az iskolák felszereléséhez szükséges oktatástechnológiai berendezéseket is ők szállítják. Az oktatási létesítményekhez mintegy tizenötmillió dollár értékű árut szállítottak ki december végéig. A tervek szerint az első két iskola 1984 augusztusában, a másik kettő pedig egy évre rá készül el. Egy korábban kötött szerződés alapján a vállalat megkezdte egy paradicsom- feldolgozó üzem létrehozásához szükséges berendezések szállítását Nigériába, a kapcsolódó termesztési rendszer gépeivel együtt! Nigériában magyar részvétellel vegyesvállalatot hoztak létre a feldolgozóüzem kialakítására, irányítására, üzemeltetésére. Tervezik többek között azt is, hogy az idén akkumulátor- gyár létesítésére is szerződést kötnek. Az üzlet előkészítésében, az ajánlat kidolgozásában az NSZK-beli Varta céggel működtek együtt, s ha a versenytárgyaláson elnyerik a mintegy 30 millió dolláros megrendelést, akkor a gyárat is az NSZK- beli partnerrel kooperálva építik fel. A Szovjetunióba az Industrialexport többek között kon- zervek csírátlanítására szolgáló automata berendezést exportált. Folytatta a gépkocsi-szervizállomások exportját és az olajipari mérőberendezések szállítását. A hagyományos termékek kivitele mellett Bulgáriába az idén két és fél millió rubel értékű öntödei berendezések szállítására és az üzem felépítésére vállalkozott. Az üzemben gépészeti alkatrészeket öntenek majd. A külpiacon az idén is a múlt évihez hasonló nehéz helyzetben lesznek a gépek, nagyberendezések és komp- Itett üzemek exportábói. az Industrialexort éppen ezért az eddigieknél gyorsabbá, rugalmasabbá teszi a munkáját: új számítóközpontot szerel fel, gépesíti a kötésállomány-nyilvántartást, megoldja az ajánlati munka gyorsításához szükséges adattárolást. A számítógép lehetővé teszi azt is, hogy hatékonyabb belső ellenőrzéssel segítsék a szállítási határidők betartását.
