Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
1983. DECEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet 1 Igen hosszú poroszkálás Gácsi Mihály egyik nem kevés öngúnnyal komponált rajzán — a művész „garabonciás” korszakából — látható a polgárpukkasztó felirat: „Hozott anyagból is.” Vagyis mintha azt mondaná a grafikus: szegény ember vagyok, minden munkát elvállalok. Máris illik valami elnézésfélét a papírra dadogni azért, hogy a Gábor Pál rendezte Hosszú vágta című magyar— amerikai filmről a fenti Gácsi adoma jutott eszünkbe. Jószándékunk hitelével mondjuk, hogy nem a sértés, hanem a féltés adja jegyzetünk ironikus felhangját. Mert a kendőzetlen igazság talán még bántóbb: a „hozott anyagból” készült Hosz- szú vágta ugyanis minősíthetetlenül rossz film. Nem mentség, inkább súlyosbító körülmény hogy a forgalmazók ifjúsági kalandfilmként jegyezték. Különösen fontos lenne, hogy azok a kamaszok, akik éppen véleményüket formálják a történelemről, az emberi kapcsolatokról pontos, segítőkész információkat kapjanak, ne ferde féligazságokat hordozó filmponyvát. A vita, hogy mennyire vá- likí kiszolgáltatottá a magyar filmművészet, ha a különböző impresszáriók igényei szerint készül, szerintünk félre siklás. A rossä a tengerentúlon is rossz. Nem csupán olyasmi törtépt ugyanis, hogy a Hosszú vágta a magyar közönségnek hátatfordítva készült, kizárólag a külföldi partner igényei szerint. Mondják, az amerikai nézők szerfölött szeretik a mesét, a cselekvényes, fordulatos filmeket. Ezt nyilván figyelembe kellett venniük a film készítőinek. De tudnak is ilyen filmeket készíteni. Ha ezekhez hasonlítjuk a Hosz- szú vágtát, bizony csak egy lehet a következtetés: a magyar hortobágyi „western” az amerikai nézőktől is elégtelen osztályzatot kap. Nem kívánhatjuk egy kalandfilmtől, hogy a cselekmény „vágtája” mögött élesen rajzolt társadalmi háttere is legyen. De legalább a látható kontúrok lennének hitelesek, s ne valamiféle „fekete-fehér, igen-nem” játék legyen a dramaturgiai vezérelv. Olyan unott sztereotípiákkal építkezik a Hosszú vágta, mintha nem is Gábor Pál rendezte volna. Mentségére: ezt a banalitást nem lehetett elfogadhatóvá tenni. Fogjuk fel idegenforgalmi kalandfilmnek, vigasztalódjunk Ragályi Elemér szép képsoraival? Nem tehetjük, ennek is hamis, szirupos, giccses a pusztai történet. Ezt a filmet tényleg csak méterrel lehet mérni. Hosz- szúnak hosszú, az kétségtelen, de ritmusában szó sincs vágtáról, inkább csendes poroszkálás az egész... — ti — Négy állandó bemutató Felújítják a Tihanyi Múzeumot. Fokozatosan felújítják á tihanyi múzeum emeleti részén már régóta zárt műemlékrészt. A műemlékeknek kijáró gondos és aprólékos munka a jövő idegenforgalmi szezonra fejeződik be. A külső-belső tatarozással egy- időben megoldják a múzeum fűtését is. A téli üdülővendégek régi kívánsága teljesül ezzel. A felújítás előrehaladtával átrendezik a kiállításokat. A tervek szerint négy állandó kiállítás várja majd a látogatókat a hajdani apátság öreg falai között. Az egyik a félsziget történetéről, földtani régészeti és természeti értékeiről ad áttekintést; a másik a klasszikus fizika Einstein által utolsó fejedelmének nevezett Eötvös Loránd munkásságát dokumentálja; külön teremben kap helyet a múzeumban mintegy 5000 kötetes műemlékkönyvtára; a negyedik állandó kiállításon pedig azoknak az íróknak, művészeknek munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók, akik Tihanyban alkottak. Az időszaki kiállításokat a múzeum nyugati szárnyában rendezik majd. A felújítás alatt lévő múzeumban is van látnivaló; jelenleg Tihany római kori emlékeiből rendezett kiálítással várja a téli idegenforgalmi szezon vendégeit. Európa-szerte párját ritkítja Feltárul a pécsi várfal Pécs történelmi központjának rekonstrukciója során feltárják és helyreállítják a város középkori várfalát. Magyarország legnagyobb kikiterjedésű erődítményrendszere ez, a belvárost övező körülbelül két kilométer hosszan maradtak fenn a bástyákkal megerősített és kapukkal áttört kőfalak. Európa-szerte is párját ritkítja az összefüggő, épségben lévő középkori falrendszer. A most folyó városformáló tevékenység eredményeként kiszabadítják évszázados „rabságából” és új funkciókkal szolgálja majd a mad pécsi polgárokat. A tatárjárás után — a XIII. században — emelt falak az úgynevezett Püspökvár védelmét szolgálták. A XV. században átépítették és megerősítették á védelmi rendszert. A török kiűzése utáni időben elveszítette korábbi jelentőségét az erődítmény, sokhelyütt le is bontották a falakat a városrendezés során. Az északi és a nyugati falat azonban felhasználták építkezéseik során a pécsi polgárok, de nem úgy, mint ahogyan abban a korban szokás volt, azaz hogy elhordták a köveit, ellenkezőleg: kétoldalt hozzáragasztották kis házaikat és így megspóroltak egy falat. Ennek köszönhető Pécs egyik legfontosabb — mindenesetre a legnagyobb kiterjedésű — műemléki együttese. A várfal kiszabadítására hozott tanácsi döntés mégsem elsődlegesen műemléki, hanem városrendezési okok miatt született meg, nevezetesen: a történelmi város- központ mentesítése érdekében. A várfalhoz csatlakozó házak, udvarok és kertek megszüntetése lehetővé tette a belvárost körülvevő, úgynevezett érintő utak hálózatának létrehozását. Már készen van a nyugati érintő út és most épül az északi út. Az új közlekedési rendszer megteremtése kapcsán felújították a közműrendszert is. Lehetőség nyílt továbbá a zöldterület növelésére: új parkok és sétányok alakultak. S természetesen fontos szociális intézkedés is volt a romantikus külsejű, de elavult, egészségtelen váraljai lakások megszüntetésére. Kedvezmények, Számvetések, tefVeK új szolgáltatások az utazási irodákban Népszerűek a tengerpartok — Olcsó utak diákoknak Gyermekkönyvhét Rendhagyó órák, író-olvasó találkozók Decemberben folytatódnak a megyében a gyermekkönyvhét eseményei. Mátyás király udvarában címmel Békeífy Sarolta és Létay Klára a jászapáti és szolnoki gyerekeknek mutatja be műsorát december 19-én. Horgas Béla és Levendel Júlia író december 14-én Szolnokra látogat. A szakközépiskolákban bemutató órákon vesznek részt, de találkoznak gyerekekkel és felnőttekkel is. Sólyom Katalin, a pécsi Nemzeti Színház művésze Csipkefa círhmel mutatja be műsorát december 20-án a nagykörűi gyerekeknek, ugyanezen a napon a Szélkiáltó együttessel lép fel Szolnokon. A Zöld fenyőfán című műsorukkal Szép Ilona, Háray Ferenc és Farkas Sándor szerepel Szolnokon december 19-én. Előadásukat óvodásoknak és a kisegítő iskola tanulóinak mutatják be. A szászberki és a tiszajenői gyerekek Sellei Zoltán előadóművészt hallgathatják meg december 21-én. Emlékkiállítás Szentendrén Emlékkiállítást rendeztek Szentendrén a Szentendrei Festőik Társasága megalakulásának 55. évfordulója alkalmából. A Pest megyei Művelődési Központban megnyitott tárlatot az alapítótagok alkotásaiból válogatták össze. A szentendrei művésztelepnek a harmincas évektől kezdve haláláig Czóbel Béla volt a tiszteletbeli elnöke. A Szentendrei Festők Társaságának ma 15 tagja van, az alapítók közül azonban már csak Onódi Béla és Bá- novszky Miklós él. A jubileumi» kiállításon a nyolc alapító festőművész 28 festményét és több akvarelljét tekintheti meg a közönség december 26-ig. Jóllehet a nyári főszezon után már készítettek mérleget az utazási irodák, ám akkor az őszi-téli programjaikról természetesen még semmit sem tudtak. A téma időszerűségét egyébként az is adja, hogy december 9-én sajtótájékoztató keretében beszámolt az Ibusz vezérigazgatója az utazási iroda idei eredményeiről és jövő esztendei terveiről. Nincs oka panaszra az Ibusz Szolnok megyei irodájának — hasonlóan az országban lévő társirodáihoz — jó évet zár. Ezt bizonyítandó néhány szám: a megye öt irodájának forgalma meghaladja a 210 millió forintot, amely 19 százalékkal több a tavalyinál. A megyébe látogató külföldiek száma is megnőtt ebben az évben: összesen 17 ezer 500-an töltöttek, több-kevesebb időt szőkébb pátriánkban. Az iroda ebben az évben szakmai programokat szervezett a Hűtőgépgyárba, ahol a vendégül látott külföldiek megismerkedtek a gyár munkájával és az ott dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Az Ibusz célja továbbra is az, hogy népszerűsítse a megye kevésbé ismert helyeit, hiszen Szolnokot, Berekfürdőt és Csenkeszőlőt már aligha kell bemutatni a külhoni turistáknak. Persze nem csupán fogadott, hanem „küldött” is utasokat az Ibusz. A megyéből 5650-en vettek részt szervezett külföldi úton, a legtöbben az idén is a szovjet és a bolgár tengerpartot részesítették előnyben. Májusban az iroda szervezésében há- őomszázhú^an Észtországba látogattak a barátságvonattal, majd novemberben ugyancsak az Ibusz vendégeként 335 észtországi barátunk ismerkedett meg a megyével. Természetesen annak, hogy a Tallinnból érkezett delegáció tagjai jól érezték magukat, oka az is, hogy mindenütt, ahová ellátogattak, kedves fogadtatásban volt részük. Népszerűek voltak 1983- ban a belföldi országjárások is, amelyeket a TIT-tel közösen szervezett az Ibusz. A három-, négynapos programok során a Szolnok megyeiek meglátogatták az ország legtávolabbi csücskét is. Jövőre különösebb változásokat nem tervez az iroda, már megkezdte az utak szervezését a nyári szezonra; és várja a jelentkezéseket. Üj szolgáltatása, hogy azokra a külföldi utazásokra, amelyek indulási és érkezési célja Budapest, céljáratú autóbuszokat indít. Szolnok megyén a Békéscsaba—Budapest és a Nyíregyháza— Budapest útvonalon közlekedő és díjtalan célbusz halad keresztül és felveszi bármelyik helységben az utasakat. Elkészítette idei mérlegét az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltsége is. Eszerint feltűnő, hogy 1983-ban több kispénzű diák utazott kül- és belföldre, mint az előző esztendő-' ben. És ez nem véletlen, hiszen az Expressz igyekezett a nem éppen duzzadt pénztárcái ú fiatalok lehetőségeihez mérni árait. Népszerűek voltak az egyénileg vagy kisebb csoportokban utazók számára kínált programok is. Szocialista országokba hetven csoport indult és a csaknem ötven útvonalon 2600-an vettek részt. Nagy közkedveltségnek örvendett a bolgár tengerparton lévő primors- kói nemzetközi ifjúsági üdülőközpont és az NDK, valamint Csehszlovákia. Az Expressz is indított barátságvonatot a Szovjetunióba, mégpedig november elején, több mint háromszázötven utassal, azonkívül jártak fiatalok Tallinnban és a bulgáriai Kjusztendilben is. Belföldi programokról is gondoskodott a fiatalok utazási irodája: szánkótúrákra, Balaton-parti üdülésekre és a Duna-kanyarba utaztatta a „kalandvágyókat”. Szervezett sport- és kulturális rendez- vényekrev a szegedi ifjúsági napokra, táborokra és még sok egyéb eseményre is közönséget az Expressz. Az ifjúsági és diákutazási iroda egyik vonzereje, hogy kedvezményeket kínál az utasainak. Ezek közé tartozik, hogy diákigazolványokat ad, amelyek típusuktól függően kül- és belföldön nyújtanak különböző árengedményeket. A részletekről és minden utazási feltételről szívesen tájékoztatják az érdeklődőket a Beloiannisz út 5. szám alatt lévő irodájukban az expresszesek.- bj Tulipán, nefelejcs, árvácska A hímzett virágok kertésze Oláhné Lipták Erzsébet munkái, melyek színesben igazán szépek Fotó: Dede Géza Tervezés közben A karcagi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet termékeit sokan megcsodálták már. A hímzések méltán ismertek országszerte, sőt, az országhatáron túl is. A szövetkezethez bedolgozó kunsági asszonyok művészei a gyapjúfonallal való mintázásnak, „rajzolásnak”. Aprólékos munkájuk során születik meg a kész alkotás, amely asztalterítőként vagy éppen faliképként dísze a lakásnak. A kunsági, a szűrhímzés születése a rajzasztalnál kezdődik, amelynél a mintatervező az általa megálmodott, elképzelt motívumokat, azok színeit papírra viszi. Az alkotóműhely titkaiba akartunk bepillantani, amikor megkerestük a szövetkezet egyik mintatervezőjét, Oláhné Lipták Erzsébetet. Az alkotóműhelyt — meglepetésünkre — egy zsúfolt helyiség, még zsúfoltabb asztalának sarkával kellett azonosítanunk. A néhány négyzetméteres teremben a tervezőn kívül még hárman-né- gyen tettek-vettek. Az új épület üzembe állásával majd jobb lesz a helyzet, próbálta saját magát és bennünket is megnyugtatni a fiatal tervező. — Hogyan került erre a pályára? — Érettségi után jelentkeztem az Iparművészeti Főiskolára, de nem vettek fel — mondta Erzsébet. — Amióta az eszemet tudom, mindig jó barátságban voltam a papírral és a ceruzával, olyan munkahelyet kerestem, ahol rajzolni kell, vagy legalább is rajzzal kapcsolatos feladatot bíznak rám. Egy siklósi kerámikus ismerősöm ajánlotta a karcagi szövetkezetei — egyébként Ölmosbá- nyán laktam — érdeklődtem egy pénteki napon és hétfőtől már dolgoztam is. Ennek már három éve. — Kitől, milyen szakirodalomból tanulta a mesterséget? — A legtöbbet Kővári Sán- dorné népi iparművésztől tanultam. Amikor ide kerültem ő segített, irányította a munkám. Rengeteg fortélyt elleshettem tőle, beavatott a motívumok, színek világába. A kunsági és a szűrhímzés alapirodalma pedig Györffy István Cifraszűr című könyve. Ebben a műben szinte minden megtalálható, ami a munkánkkal kapcsolatos. Jó félévbe telt, amikorra elméletben és a gyakorlatban odáig jutottam, hogjf önállóan kezdjek dolgozni. — Sokan azonosítják a kunsági és a szűrhímzést. Mi a különbség a kettő között? — Az alapvető az, hogy a szűrhímzés filcre történik, míg a kunsági pedig kressvá- szonra. Aztán eltérők a minták és a színezések is. Az előbbinél jellemző a tulipán, nefelejcs, árvácska, a pávaszem motívumok és a levelek, valamint a zöld, piros, barna, ciklámen és sárga színezés, addig a kunságinál a rózsaszín legkülönbözőbb árnyalatai dominálnak. Persze városonként is változik a motívumvilág. Másképp hímeznek Karcagon, mint Kis- újon. Az utóbbinál karcsúbbak a vonalvezetések. — Milyen színekkel dolgozik legszívesebben? — Igyekszem mindig új dolgokat kitalálni természetesen a gyökerekből kiindulva. Szeretem a sötét tónuso' kát, a levelekben pedig a zöldet. Egyébként soha nem vagyok igazán elégedett önmagámmal. Ha valamit felfedezek valamelyik munkámban a következőn javítom. Örömmel veszem, ha a bedolgozók kritikát mondanak arról, amit és ahogyan csinálom. Sokat lehet tanulni ezekből a véleményekből. — Mi a tapasztalata, az emberek kedvelik ma a hímzett párnákat. térítőkét, konfekciót? — Azt hiszem igen, sok lakásban megtalálhatók, jól is mutatnak, de csupán ha megfelelő környezetben helyezik el őket. Ha stílusban nem megy a bútorokhoz a hímzés, akkor inkább ne tegyék ki. Meg kell vallani, hogy elég drágák ezek a munkák az üzletben. — Hogyan tervezi a minta- tervező a jövőjét? — Szeretnék több felsőkonfekciót megtervezni, szeretnék továbbtanulni és egyre jobban, szebben dolgozni. Fekete Sándor
