Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
10 Kulturális kilátó 1983. DECEMBER 10. A szolnoki Tabán a Grand Palaisban — Etienne Beöthy itthon hógolyózás pótolhatta. Ebbe az iskolába járt valaha Batsányi János költő, a tapolcai tímármester fia, szobra ott áll szemközt, a tó partján, a városi-járási Jkönyvtár eflőt't; ide vágyakozhatott vissza hosszú linzi Száműzetéséből!, ahonnan nem adatott meg hazatérnie soha. ö szerkesztette az első magyar folyóiratot, a Kassai Magyar Múzeumot, arcképe mellett egy másik szerkesztő és hajdani tapolcai diák, Török János képe függ, ő viszont a Magyar Gazda című szakfolyóiratot indította útjára,, miközben agrárkérdésekben Széchenyi tanácsadója volt. Egy fél szoba őrzi Váth János emlékét, dolgozószobáját, könyvéit és arcképét, a balatonalmádi igazgatótanító jeles ifjúsági író is volt századunk első felében, balatoni regék és történetek őrzője és hírvivője, mert mint a feliratból értesülünk, könyveit hat nyelvre is lefordították. Egy meglehetősen szűkszavú táblázat felsorolja Tapolca XX. századbeli iskoláit, melyekről jó lenne ugyan többet megtudni, de annyiról mégis értesülünk, hogy az egykori nagyközségnek több polgári iskolája, ipartanodája, 1 kereskedelmi, gazdasági', vincellériskolája is volt, ami jelzi, hogy a környék lakossága igyekezett gyermekeit szakismeretekhez juttatni: A kis múzeumnak könyvtárszobája is van, gazdag és növekvő állománnyal, mely régi pedagógiai műveket, adattárakat őriz, és bocsát a kutatók rendelkezésére. A korhűen, ízlésesen felújított kis múzeum igazi gyöngyszem a Malomtó partján, ahol a dúsflórájú park szélén valósággal vízre épültek a házak. Szinte valamennyi példás rendben, vadonatúj köntösben gyönyörködheti a sétálókat és az idegeneket, akik meglepődve fedezik fel a részint Ultramodern, részint bájosan falusias városka e romantikus, régi részletét. Hogy az illúzió teljes legyen, még hattyúk is úsznak a vízen, s amikor karcsúi nyakukat az iskolamúzeum árkádjai felé emelik, óhatatlanul Petőfi sorát juttatják eszünkbe: „haldokló hattyú, szép emlékezet”. De itt az emlékezet is, á hattyú is életerős, eleven. B. E. Kedvezményes utazás a koncertre Hangverseny felnőtteknek, gyerekeknek Négyszáznegyven féle felnőtt és ezerháromszázötven féle ifjúsági bérletsorozatot hirdetett meg országszerte az idén a Filharmónia. Nagyvárosokban, megyeszékhelyeken és kisvárosokban, iparvidékeken, munkástelepüléseken. Egy-egy fellépésre világhírű zenekarok, szólisták is bekapcsolódnak az ország zenei életébe. Vidéken is ad hangversenyt a Liana Isza- kadze hegedűművésznő vezette grúz kamarazenekar, az örmény kamarazenekar, és az I nuovi virtuosi di Roma kamarazenekar. A szólisták közül említsük meg a japán Mayumi Fujikawa hegedű- művész, a szovjet Lazarij Berman és a Franciaországban élő Cziffra György zongoraművész, a bolgár Alexandrina Milcseva és a szovjet Nyeszterenko énekesek, Ruggiero Ricci olasz hegedű- művész nevét. Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Győrben kétféle felnőtt bérlet közül is választhatnak a zenebarátok. Valamennyi megyeszékhelyen, s azon kívül jó néhány városban, így Karcagon és Jászberényben is bérleti rendszerben hallhatnak hangversenyeket az ott lakók. Népszerű és olcsó a szocialista brigádok számára rendezett hangverseny-sorozat — Komlón, Dunaújvárosban, Ózdon, Salgótarjánban, Kazincbarcikán, Miskolcon. Az ifjúsági hangversenyek célja, hogv jó zenével, rangos előadással a jövő zeneszerető közönsége nevelődjön. Egyetemistáknak, középiskolásoknak és szakmunkástanulóknak, általános iskolásoknak rendez 3—4 előadásból álló sorozatot 1350 helyszínen a Filharmónia. A negyedik összevont hangversenyt ott tartják meg, ahol adott a helyszín műsorok rendezésére. A Pest megyei gyerekeket például a Zeneakadémiára, a Szeged környékieket a szegedi nagytemplomba, a Baranya megyeieket a pécsi egyetem aulájába hívják. S a hangverseny szervezői jelképes összegért, 10 forintért, a helyszínre és haza utaztatják a fiatal hallgatókat. Bemutatjuk a kecskeméti rajzfilmműtermet Beszélgetés Mikulás Ferenccel Jelenet a Vízipók, csodapók c ímű filmből Néhány hete tűzte műsorára több budapesti és vidéki filmszínház az egész estét betöltő Vízipók csodapók című animációs rajzfilmössze- állítást, amely a kecskeméti stúdióban készült. Milyen körülmények hívták életre Kecskeméten a Pannónia Filmstúdió fiókvállalatát? — kérdeztük a műtereim vezetőjét, Mikulás Ferencet. Különösebb hagyományai nem voltak Kecskeméten a rajzfilmezésnek. A budapesti Pannónia Filmstúdiónak a hetvenes években kapacitás- gdrjdjai voltaki így aztán létrejött egy megállapodás a Pannónia és a megyei tanács között. A városnak természetesen kultúrpolitikai szempontból is fontos volt a műterem létrejötte. — Mikor alakult meg a műterem? — 1971. július 1-én indultunk, mint a Pannónia Filmstúdió rajz és animációs műterme. , — Honnan verbuválódtak az első munkatársak? — Az ország különböző részeiből próbáltam munkatársakat toborozni. A jelentkezők némi válogatás után felvételi Vizsgát tettek. Ezt követte egy három hónapos tanfolyam és újabb vizsgák. Több lépcsős szűrés után válogattuk össze az embereinket, akik a legkülönbözőbb i foglalkozásúak váltak .(például rajztanár és repülőgép- műszerész). A felvételinél döntő szempont volt a rajz- készség, az animálási készség, fantázia, ritmusérzék, ízléskultúra, és a színészi adottság is, hiszen a rajzfigurák karaktereit nekik kellett később megteremteniük. — Az eltelt tizenkét év alatt bizonyára kinőtte magát a műterem, hiszen mozikban, televízióban, vagy fesztiválokon találkozhatunk filmjeikkel. — Valóban sokat fejlődtünk. A műteremben ma már ötvenen dolgozunk, jónak mondható körülmények között. Amikor kezdtünk, még helyiségünk sem volt. Most viszont színvonalas technikai felszereltséggel rendelkezünk. Rövidfilmeket, és animációs rajzfilmeket, reklámíilmeket készíthetünk. — Munkájuk miként ítélhető meg? — Nyilván az a lényeges, kmi a gyártott filmekben megvalósult. Hadd mondjam, nem volt könnyű létrehozni vagy akár megtartani a műtermet. Sokat kellett tanulnunk. Kezdetben csak részfeladatokat bíztak ránk; kifestést, kihúzást, fázisraj/íq- lást, társrendezést. Később sajátj forgatókönyveinket kezdtük megvalósítani. Ma sorozatokat és egyedi filmeket készítünk. A közönség a televízióból egyre több munkánkat ismerheti meg. Így a magyar népmese sorozatunkat, vagy a Vízipók, csodapók esti mese sorozatot, amelyből most egész estés film lett. Az egyedi filmek között hadd soroljam fel Szjoboszlay Péter, Megmutatom messziről, Horváth Mária, Az éjszaka csodái, vagy Üjváry László Éjszakai szerelem című animációs munkáit. Rajtuk kívül még több rendezőnk filmjét is láthatták a mozikban. — Mivel foglalkoznak most a kecskeméti rendezők? — Befejeztük a Mesék Mátyás királyról című sorozatot. Űjabb magyar népmese sorozatot készítünk, valamint a magyar történelmi mondák sorozatúinak előkészítésén munkálkodunk. De készítünk más szórakoztat^ filmeket is. Ilyen lesz az egyperces kisfilmekből álló fi- Idzófilkus töltésű Ajtók-epi- zódjai, vagy a 13 részes Leó és Fred gyerekfilm sorozat, valamint a Kentaur gyerek című sorozat. — Szuverén vállalkozásnak tekinthető-e a kecskeméti műterem ? — Jogkörünk, szuverenitásunk — egyre nagyobb feladatokat kapva és végezve — fokozatosan bővült. Ma önálló alkotóműhely vagyunk, saját művészi tematikával, tárgyalási és üzletkötési jogkörrel dolgozunk. Ehhez természetesen bizonyítanunk kellett, hiszen voltak ellenlábasai vidéki vállalkozásunknak. — A film és a műterem jelenléte mennyire hatotH a város szellemiségérel kultúrájára? — A város és a műterem között kölcsönös kapcsolat fejlődött ki. Mi mindig is tudatosan törekedtünk arra, hogy szerepet kapjunk a város szellemi életében is. Kecskeméthez a munkánkon keresztül kapcsolódunk elsősorban. Lektori véleményeket kérünk, pályázatokat hirdetünk forgatókönyv írásra, és én magam is részt veszek a Közművelődési Tanács, valamint a Színházművészeti Tanács vitáiban. Beöthy 19 Jván: Támadás (bronz, 76 cm.) Ide járt Batsányi Iskolamúzeum Ki hitte volna, hogy petróleumlámpával is lehet diafilmet vetíteni? És ki gondolná, hogy egy régi, akkor még nagyközségi iskolának eny- nyiféle szemléltetőeszköze volt? Ezzel a kis gőzgépmo- dellel órákig el lehetne játszani ... De akad itt kis tűzi fecskendő is, távírógép-mo- dell és igen kézhezálló edénykék az űrmértékek szemléltetésére. volt, s egyik szobáját az iskolamester, a mindenkori kántor lakta, innen a ház neve. Azóta többször átépítették, ma is látható formáját 1813-ban nyerte, 1979— 80-ban pedig a tapolcai Városi Tanács felújíttatta. A Megyei Múzeum Igazgatóság itt alakította ki Veszprém megye pedagógiatörténeti emlékeinek gyűjtőközpontját. A bemutatott tárgyak sokA Tabáni kút, című kép, amely befejezése után a Grand Palois kiállítótermébe kerül. A Pedagógiai Múzeum Ex librise Amott, szemközt életnagyságú babák, a múlt század zsellér gyerekeinek házilag szőtt ruháiban. Móra Ferenc jut eszembe, kedves szóval „bórembukkok”-nak becézte a nebulókat. Ilyen kis bó- rem bukik ok kapták ezeket a padokat, hordták! tarisznyához kötve a palatáblát, spon- gyát. A lányok hajfonata belelóghatott a padba süllyesztett tintás üvegbe; miközben merengve szemlélték a falon a fekete köntösbe öltözött Zrínyi Ilonát Munkács vár baljós falai alatt. Vagy az aradi vértanúkat, a mohácsi vészt, s a Himnusz kottáját a fali képen. A hajdani bórembukkok unokái most ott ricsajoznak a szomszédos iskolaépület udvarán, tízperc van, s ha valamelyik átszökik, hogy megmustrálja a diófa alját, tán el sem hiszi, hogy nem is olyan rég még ilyen iskolában tanultak az ősök. Tapolcán megmaradt a város régi, árkádos iskolaépülete, az egykori „kántorház”. Az épületet egyház-vizitációs jegyzőkönyvek 1733-ban említik először, s még a külsejét is leírják: kőből épült, zsúp fedtei, oszlopos tornáca felől kerültek össze lelkes pedagógusok gyűjtése nyomán. De ilyen és hasonló eszközei lehettek ennek az iskolának) is, ha nem is ilyen teljességben. A berendezett osztályterem a XX. század elejét tükrözi: a mai öregek még ilyen padokban ültek, ilyen képeket láttak a falon, és buzgón rakták a vaskályhába a fát. Családias, otthonos, világos iskolaterem volt ez, az akkori idők legjobbjai közül való. ?Az iskolának két tanterme volt („osztatlan” lévén több osztály tanult egyben-egy- ben); a másikban most tárlók sorakoznak. Itt már korábbi emlékekkel is találkozunk: régi tankönyvekkel, a nevezetes Hármas Kistükörrel is, mely versbeszedte az alapvető tudnivalókat; látunk latin és német grammatikát, melyek elemi iskolások számára készültek, feltehetően gimnáziumi előkészítésképpen; láthatók régi óravázlatok; volt Éneklő Ábécé, kottaírás és harmonium, tehát gondot fordítottak a zenei nevelésre is; nem látható viszont semmi nyoma a testnevelésnek, azt a kertben való játék és a téli Serge Deleveau (eleségével a szolnoki műteremben A francia Nouvelle Re- puiblique hírül adja, hoyg Serge Delaveau visszatért a Magyar Népköztársaságból, ahol — a Szolnoki Művésztelepein — két termékeny hónapot töltött, s festményeit igen szívesen, nagy tetszéssel fogadta a szolnoki közönség. A Tisza partján hamar népszerűivé vált francia festőről különben reprezentatív album jelent meg, amelynek előszavát Pierre Mazairs, a Figaró neves kritikusa írta. A művészettörténész elismerően méltatja Serge Delaveau munkásságát, kiemeli festészete utánozhatatlan — a kék és a narancsvörös különböző tónusainak parádéját — színvilágát, kéipeinek nagyvonalú realizmusát. A színes repród ukcdókat tartalmazó album első nagyméretű képe a Magyar parasztasszonyok, de más Tisza—Zagyva-parti vonatkozású festmény mellett közreadja a könyv a mester Szolnoki piac című, 260X 162 centiméteres művének másolatát is. Az előzőek, a Levendula®, a Szolnoki alkony, A cigányok című képek, valamint a nyáron Szolnokon készült 25 festményen kívül újabb „szolnoki” műveket várhatunk Serge Delaveau-tól. Jelenleg a Tabáni kút című nagyméretű képén dolgozik. Legfirissetolb értesüléseink szerint ezt a művét, más nálunk festett alkotásaival egyetemben a jövő év elején állítják ki a Grand Palaisban. a Francia Művészek Szalonja kiállításán. Nemrégiben Pécs adott Otthont Etienne Beöthy kiállításának. A Franciaországban élt (1897—1961) szobrászművész Jászapátiri született, apja orvos volt, Vágó Pál tanítványaként ismerkedett a képzőművészéttel. 1920-ban iratkozott be a Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakára, de onnan a Magyar Tanács- köztársaság iránt érzett tevőleges rdkonszenve, forradalmi nézetei miatt kizárták. Neves magyar művészek ajánló levelével utazott Párizsba, ahol — az azóta szintén világhírűvé vált — Kertész Endrével dolgozott közös műteremben. Viszonylag gyorsan Ívelt magasba művészeti pályája, amelyet a II. világháború csak akadályozni tudott. Részese volt a francia ellenállásnak, alelnökeá Magyar Függetlenségi mozgalomnak. Az 1950-es évek elején vissza akart- térni hazájába, de a " politikai légkört kedvezőtlennek találta, végleg Párizsban maradt. Beöthy István századunk absztrak művészetének leg- jóbbjai között számon tartott szobrász, művei bejárták a világ legrangosabb kiállító helyeit. A párizsi Musée d’Arlt Moderne-ben számos alkotását csodálhatják meg a látogatók. A jászapáti Vágó Pál emlékház egy korai, nagyméretű, gyönyörű aktszobrát őrzi. — ti — Pedagógiai Gyűjtemény TAPOLCA EX LIBRIS
